Baráth Katalin Afázia című regénye elsősorban szórakoztatni akar [PODCAST]

A nyári Margó Fesztiválon Kánai András beszélgetett Baráth Katalinnal Afázia című regényéről. A beszélgetést most visszahallgathatod, cikkünkben pedig összeszedtük az izgalmas gondolatokat.

Simon Eszter | 2022. március 22. |

  • Kánai azzal a kérdéssel indította a beszélgetést, hogy a szerző a történelmi krimi világa után miért fordult a science fiction műfajához. Baráth azt mondta, régóta érezte, hogy váltani szeretne, és hozzátette, a döntésben kiadója (Agave Kiadó) is biztatta. 
  • Kánai felhozta, hogy a közvélemény általában nem fogadja jól, ha egy író váltogat a műfajok között és arra volt kíváncsi, hogy ez milyen hatással volt Baráthra. A szerző nevetve azt válaszolta, hogy ezzel nem foglalkozott, mert őt boldoggá tette az írás, főleg mivel régóta várt egy olyan témára, ami mellett hosszan képes kitartani. 
BARÁTH KATALIN
Afázia
Agave Könyvek, 2021, 336 oldal
-
  • Kánai hangsúlyozta, hogy a szerző olyan szavakkal teremt varázslatos hangulatot, amelyektől az olvasó elhiszi, hogy a történet a jövőben játszódik, és arra is kíváncsi volt, hogy honnan jöttek ezek a szavak. A szerző azt mondta: “A történelmi regények írása során már megtanultam, hogy az évszámokkal óvatosan kell bánni. Sokat gondolkoztam, hogy mennyi neologizmust tegyek bele, mert aki nem olvas science fictiont, annak idegennek hathatnak ezek a szavak.”  
  • Kánai ezután arról kérdezte a szerzőt, hogy kinek szánta a regényt. Baráth azt mondta, magából indult ki, és olyan könyvet akart írni, amit ő is szívesen olvasna. A szerző úgy fogalmazott, “Belépő szinten is működik a kötet, és ha valaki látott science fiction filmet, akkor nem lesz probléma a könyv megértésével sem”.  

Baráth Katalin: Ijesztőnek találom az olvasási és szövegértési készségek foszladozását
Baráth Katalin: Ijesztőnek találom az olvasási és szövegértési készségek foszladozását

Baráth Katalin a Dávid Veron-krimik és a kortárs thriller után nyelvészeti sci-fit írt Afázia címmel. A kezdődő totális űrháborúban a megőrzött nyelv fegyver és drog is, mellyel vissza is élnek. Az íróval beszélgettünk új kötetéről.

Tovább olvasok

  • Kánai később visszatért a neologizmusokhoz, és arra volt kíváncsi, hogy ez kihívást jelentett-e az írónak. Baráth azt mondta, élvezte, és mivel már négy történelmi krimi van mögötte, úgy gondolta nem lesz problémája egy specifikus világ megteremtésével. Írás közben azonban rájött, hogy a science fiction világát sokkal nehezebb megalkotni, mivel a saját nyelvteremtő képességre és fantáziájára kellett hagyatkoznia, és minden apró részletet észben kellett tartani. 
  • Kánai végül hangsúlyozta, hogy tetszett neki, hogy a kötet elhatárolódik a politikától és az olyan utópikus elemektől, amelyek arra utalnak, hogy mi lesz a magyarokkal négyszáz év múlva. A szerző erre azt mondta, az aktualitás mindig nagyon mulandó, illetve a könyv műfaját nem arra kell használni, hogy egy problémát járjon körül, hanem szórakoztatnia kell. 

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Baráth Katalin: Ijesztőnek találom az olvasási és szövegértési készségek foszladozását

Baráth Katalin a Dávid Veron-krimik és a kortárs thriller után nyelvészeti sci-fit írt Afázia címmel. A kezdődő totális űrháborúban a megőrzött nyelv fegyver és drog is, mellyel vissza is élnek. Az íróval beszélgettünk új kötetéről.

...

Baráth Katalin: De hát ez egy balkáni paraszt! [Olimpia]

Irodalmi játékra hívtuk a kortárs írókat, arra kértük őket, hogy írjanak olyan történeteket, amelyeket az olimpia egy-egy napja, versenyszáma vagy eseménye inspirál. Baráth Katalin írását olvashatjátok. 

...

Az Afázia rendhagyó sci-fi az emberiség és a magyarok jövőjéről

Baráth Katalin a Dávid Veron-sorozat sikerei után 2016-ban thrillerrel jelentkezett, majd öt évvel később nyelvészeti sci-fit írt Afázia címmel. A lakhatatlan Földet elhagyó űrmagyarok (moyerek) legfőbb kincse a megőrzött beszédképesség a hálón függő, valamint a csak képekben kommunikáló népek között. Ez a nyelv azonban fegyver és drog is, mellyel vissza is élnek az űrháborúban. 

KÖNYVHÉT
...

Identitáskeresés Manhattan és a Lipótváros között – Garaczi László és Nagy Ildikó Noémi közös regényt írtak!

A szerzőpárossal könyvheti podcastünkben, a Flairben beszélgettünk.

...

Húsbányászat az űrben és kapitalizmuskritika: Markovics Botond mesél új sci-fi regényéről!

Jó hírünk van: a Flair még mindig nem ért véget!

...

Lehet-e örökölni a honvágyat? – Purosz Leonidasz mesél görög hátteréről / Flair #18

A Könyvhét utolsó, esős napján Purosz Leonidasz mesél legújabb, Honvágy című kötetéről. Hallgassátok a Flairt!

...

Babonák, titkok, kétfejű bárányok és Partium – Bemutatkozik Horváth Adél első regénye / Flair #17

Milyen furcsa lények és hiedelmek élnek egy kis faluban? A Vigadó tér 18-as standnál Bakó Sári vendége Horváth Adél.

...

Visszaszerzett nyelv: Csepelyi Adrienn a népi-urbánus lét békéjéről / Flair #15

A Vigadó téri stúdióban, Zámbó Jimmyvel a háttérben Csepelyi Adrienn mesél új tájszólásról, stigmákról, hazatérésről. Flair podcast, hallgassátok!

...

Skandináv krimik, királyi „fun factek” és klasszikusok – Tekla könyvei / Flair #14

Milyen út vezet a skandináv krimiktől a klasszikusok szeretetéig? Ez itt újra a Flair!

Kiemeltek
...

Tompa Andrea: Az emberek nem jók, nem rosszak, legfeljebb megúszósak

Rendhagyó interjú Tompa Andreával az író szülővárosából, Kolozsvárról.

...

Miért fáj ennyire nőnek lenni? – A Nacu nyara című bestseller regényről

Mi van akkor, ha egy egyedülálló nő gyereket szeretne, de nem akar férfit az életébe? 

...

Kovács Dominik és Kovács Viktor: Olló, kapanyél

Te képes lennél felismerni a valódi gyilkost? Kovács Dominik és Kovács Viktor tárcasorozatának ötödik része.

A hét könyve
Kritika
Miért fáj ennyire nőnek lenni? – A Nacu nyara című bestseller regényről
Cserna-Szabó András: Mindenki a sötétben tapogatózik, aki visszatekintene a családja múltjára

Cserna-Szabó András: Mindenki a sötétben tapogatózik, aki visszatekintene a családja múltjára

Miért hallgat a múltról egy teljes generáció, és hogyan lett Bereményi Géza az író irodalmi anyja?