Ali Smith: Tavasz
Ali Smith az Évszakok-kvartett harmadik részében ezúttal megosztottságról, bevándorlásról és a határokról mesél a tőle megszokott emberismerettel és humorral. Richardot, a szebb napokat látott tévés és filmrendezőt megbízzák, hogy forgasson filmet Katherine Mansfieldről és Rainer Maria Rilkéről, akik 1922-ben állítólag egymásba szerettek a svájci Château Bellevue szállodában. Miután legfontosabb barátja és alkotótársa, Paddy meghal, Richard mély depresszióba zuhan, felszáll egy vonatra, és nemsokára Skóciában találja magát. A vasútállomáson a sínekre hajtja a fejét, ám egy különös kislány megakadályozza a tragédiát. Britanny egy idegenrendészeti központban dolgozik. Elterjed a pletyka, hogy egy iskolai egyenruhába öltözött kislány a szigorú biztonsági intézkedések ellenére bejutott a központba, és elérte, hogy kitakaríttassák a vécéket. Brit először kételkedik a dologban, ám hamarosan találkozik a lánnyal, aki ráveszi, hogy kísérje el Skóciába. A furcsa pár a vasútállomáson megismerkedik Richarddal, és a három idegen együtt folytatja az utat északra, hogy megkeressék Florance nevelőszüleit.
Az Évszakok-kvarett eddig megjelent köteteiről már írtunk korábban, az Őszről itt, a Télről itt olvashattok. Interjúnk az íróval pedig itt található:
A Brexit okozta társadalmi törésvonalak, egy elfeledett, majd újra felfedezett pop-art művész alkotásai, egy haldokló öregember emlékképei és egy saját útját kereső fiatal nő szürreális mindennapjai – mindez kaleidoszkópszerűen villan fel a skót Ali Smith Ősz című regényében, amely a legjobb könyveket összesítő 50-es listánkon 2020-ban az első lett. „Elmúlás, változás, útkeresés – mindez megjelenik a regényben, amely mégsem roppan össze a saját súlya alatt, Ali Smith ugyanis a maga finom módján mindig alkalmat kerít arra is, hogy rámutasson az abszurdra és a mindennapi szürreálra, amiből pedig 2020-ban garantáltan bőven jutott mindenkinek. Az Ősz egy meghatározó sorozat első része, Ali Smith pedig az az író, aki pátosz nélkül, érzékenyen reflektál az univerzálisra és a hétköznapira, mondatai pedig sokáig rezonálnak az olvasóban” – írtuk indoklásunkban. De alapvetően miből bomlott ki az Ősz, mi köze a könyvnek a magyarul korábban megjelent regényéhez, és hogyan figyelt fel Pauline Botyra? Ali Smith írásban válaszolt a kérdéseinkre.
Tovább olvasokJonas Jonasson: A próféta és a hülye
Új könyvében Jonas Jonasson ismét elképesztő kalandokba sodorja szeretnivaló hőseit. A helyszín Svédország, 2011 nyárutóján. Petra, a botcsinálta asztrofizikus kiszámolja, hogy a Föld atmoszférája még abban az évben, szeptember 21-én, pontosan 21:20-kor összeomlik. A végítélet napjának prófétája most együtt utazik egy lakókocsiban az élet dolgaiban kissé járatlan, de mesterien főző Johannal és Agnesszel, a lila hajú öreglánnyal, aki magas fokon kitanulta, hogyan lehet a neten pénzt keresni. Sietniük kell. Még a földi élet pusztulása előtt fel kell kutatniuk és felelősségre kell vonniuk azokat, akik az életüket megkeserítették. Útjuk Svédországból Dánián és Svájcon át Olaszországba vezet, ahol Johan bátyja beosztott diplomataként dolgozik. Közben összefutnak a világpolitika nagy alakítóival, és alaposan felforgatják a nemzetközi diplomáciai életet.
Interjúnk az íróval:
A svéd Jonas Jonasson neve világszerte A százéves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt című regény szerzőjeként lett ismert, ám most megjelent hatodik könyvével is azt bizonyítja, hogy még mindig közel állnak hozzá a szabálytalan, kivételes és különc figurák. A próféta és a hülye két címszereplője egy véletlen balesetnek köszönhetően sodródik egymás mellé: Petra, a külvilág által el nem ismert asztrofizikus, aki percre pontosan megjósolja a földi atmoszféra összeomlását, Johan pedig egy mindenki által bugyutának tartott fickó, aki zseniálisan mozog a konyhában. Egy lila hajú özvegyasszonnyal kiegészülve nyakukba veszik Európát, hogy még a végítélet napjának beköszönte előtt elrendezzék függőben lévő ügyeiket – legyen szó akár egy soha meg nem vallott szerelemről, vagy testvéri elnyomásról. Jonas Jonassonnal Skype-on beszélgettünk, az új könyv kapcsán szóba került Jack Sparrow, Gorbacsov és a tokaji is.
Tovább olvasokMargaret Atwood: Égető kérdések
Miért mesélnek az emberek minden kultúrában történeteket? Mennyit adhatunk oda magunkból, anélkül, hogy eltűnnénk? Hogyan élhetünk ezen a bolygón? Mi az igaz? Mi igazságos? Mi köze a zombiknak a tekintélyelvűséghez? Margaret Atwood éleslátással, őszinteséggel és humorral közelíti meg világunk egyre sürgetőbbé váló problémáit. A technológia, a klímaválság és a politika kérdései mellett A Szolgálólány meséjének szerzője a populáris és a "magas" irodalom változatos világába is bevezeti olvasóját: Stephen King zsenialitásától és a horrorirodalom szörnyeinek tipológiájától számos klasszikus és kortárs női író munkásságán át Shakespeare-ig, Kafkáig és persze saját műhelyének titkaiig. De személyesebb témák is helyet kapnak a kötetben - például mikor adjanak tanácsot az öregek a fiataloknak (csak ha kérik), vagy hogy is néz ki egy író hete (kaotikusabb, mint gondolnánk).
Az író a márciusban megjelent Burning Questions című kötetében foglalkozott a kényszerszülés témájával. Gondolatait a napokban sok médium idézte, mivel egy kiszivárgott tervezet szerint Amerikában éppen arra készülnek, hogy szigorítsanak az abortusz jelenlegi szabályozásán.
Tovább olvasok
