Margaret Atwood szerint a kényszerszülés felér a rabszolgasággal

Az író a márciusban megjelent Burning Questions című kötetében foglalkozott a kényszerszülés témájával. Gondolatait a napokban sok médium idézte, mivel egy kiszivárgott tervezet szerint Amerikában éppen arra készülnek, hogy szigorítsanak az abortusz jelenlegi szabályozásán.

fk | 2022. május 13. |

Az utóbbi napokban nagy vitákat kavart, hogy az amerikai Legfelsőbb Bíróság egy kiszivárgott tervezet szerint az abortuszszabályok szigorítására készül. Az irat szerint egy 1973-as döntést (a híres Roe kontra Wade ítéletet) bírálnának felül, amely jogot adott az amerikai nőknek az abortuszhoz a terhesség első három hónapjában. Ha a tervezet ebben a formában életbe lép, akkor az abortusz szövetségi szinten többé nem lesz legális, az egyes tagállamok döntenek majd erről, amely nagy valószínűséggel azt jelenti, hogy a konzervatív vezetésű államokban szigorodni fognak a szabályok.

Margaret Atwood emberi jogokról és gyászról is ír új esszékötetében
Margaret Atwood emberi jogokról és gyászról is ír új esszékötetében
Tovább olvasok

Az ügy kapcsán előtérbe kerültek Margaret Atwood meglátásai, aki A Szolgálólány meséjében már elég komplexen felvázolta, hogy hova vezethet a nők jogainak csorbítása, és az, ha arra kényszerítik őket, hogy akaratukon kívül gyerekeket hordjanak ki. A Deadline az író legfrissebb, Burning Questions (Égető kérdések) című esszékötetéből idézte az ezzel a témával foglalkozó részeket. Ebben Atwood arról írt, hogy azok a nők, akik nem dönthetnek maguk arról, hogy szüljenek-e vagy sem, rabszolgasorba kerülnek, mert az állam tulajdonjogot követel a testük felett. Az esszében Atwood a férfiak sorkatonaságához hasonlította a kényszerszülést. Szerinte mindkét esetben az állam veszi át az irányítást az egyén élete felett, a különbség csak az, hogy míg a hadseregben adnak ételt, ruhát és szállást, addig azoknak a nőknek, akiknek akaratukon kívül meg kell szülniük a gyereküket, senki sem fizeti a terhesgondozás, a szülés és a gyereknevelés költségeit. Atwood hangsúlyozta az írásban, hogy ha egy nő a saját döntéséből vállal gyereket, az teljesen más téma, hiszen a gyerek ajándék, amelyet maga az élet ad. De az ajándék csak akkor ajándék, ha szabadon érkezik és szabadon fogadják. Ha azonban az ajándékot nem lehet visszautasítani, az már a zsarnokság egyik jele. Ha egy nő nem szeretne gyereket szülni, akkor az nem ajándék, hanem erőszak, hiszen az akarata ellen történik meg vele.

Miért húz be minket még mindig A Szolgálólány meséje? [podcast]
Miért húz be minket még mindig A Szolgálólány meséje? [podcast]

A Szolgálólány meséjének legújabb, negyedik évadáról és a történet sikerének titkáról beszélgettünk a Könyves Magazin legfrissebb podcastjében. Mennyire maradt hiteles a sorozat az atwoodi világhoz? Mik a főbb különbségek az Atwood-féle folytatás és a sorozat cselekménye között? Mi lesz a szerepe June-nak a Gileád és a szabad világ közt kibontakozó háborúban? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk, de szóba kerültek June nagy morális dilemmái is, illetve, hogy van-e egyáltalán esély arra, hogy egy szolgálólány erkölcsi győztesként kerüljön ki Gileádból.

Tovább olvasok

Margaret Atwood könyvének piros ruhás szolgálólányai, akiket Gileádban a férfiak rabszolgaságban tartanak és arra kényszerítenek, hogy essenek teherbe ahányszor csak bírnak, az utóbbi években a női jogokért való harc szimbólumaivá váltak. Mostanában is több olyan tüntetés volt, ahol nők ilyen ruhákban protestáltak. Atwood szerint ahogy a nőket senki sem kényszerítheti abortuszra, ugyanúgy nem kéne őket szülésre sem kényszeríteni.

MARGARET ATWOOD
A Szolgálólány meséje
Fordította: Mohácsi Enikő, Jelenkor Kiadó, 2017, 480 oldal
Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje - puha kötés könyv

Atwood ezeket a gondolatokat egyébként már A Szolgálólány meséjének bevezetőjében is megfogalmazta:

„Termékeny nők nélkül az emberek kihalnak. Ezért volt sokáig a csoportos erőszak és a nők, lányok és gyerekek meggyilkolása a népirtásoknak vagy egy népesség leigázásának és kizsákmányolásának a velejárója. Öld meg a csecsemőiket, és helyettesítsd őket a tieiddel, mint a macskák; kényszerítsd a nőket, hogy szüljenek gyermekeket, akiknek a felnevelését nem engedhetik meg maguknak, vagy akiket elveszel tőlük a saját céljaidra, lopd el a gyermekeket – ez széles körben elterjedt, ősöreg motívum. A bolygón minden egyes elnyomó rezsimnek az az alappillére, hogy ki uralja a nőket és a gyermekeket.”

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Egy amerikai iskolakerületben betiltottak 24 könyvet, köztük A Szolgálólány meséjét

Margaret Atwood és Toni Morrison könyvei is feketelistára kerültek egy idahói iskolakerületben. 

...
Szórakozás

Februártól foroghat A Szolgálólány meséje új évada

A Lydia nénit játszó Ann Dowd szerint nagyon izgalmasnak ígérkezik az ötödik évad, és olyan dolgok fognak történni, amikre a maga részéről nem is számított.

...
Podcast

Miért húz be minket még mindig A Szolgálólány meséje? [podcast]

A Szolgálólány meséjének legújabb, negyedik évadáról és a történet sikerének titkáról beszélgettünk a Könyves Magazin legfrissebb podcastjében. 

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Shona Innes meséje arról szól, hogyan és miért érdemes lassítani

Shona Innes pszichológus könyvei segítenek a gyerekeknek megbirkózni az élet olyan kérdéseivel, amelyek néha még felnőttként is nehezen emészthetők. Olvass bele A gondolatok kertjébe!

...
Gyerekirodalom

Dolák-Saly Róbert a világ leghosszabb nyakú zsiráfjáról mesél

Dolák-Saly Róbert új könyvében félszáz vers és mese állatkertből ismert főszereplői vallanak magukról és rólunk, emberekről komoly-komolytalansággal vagy fordítva. Olvass bele!

...
Gyerekirodalom

Egy grófnő, aki kiválóan értett a gyerekek nyelvén

A mezítlábas grófnő megmutathatja, milyen egy idilli világba belefelejtkezni, egy letűnt tökéletességbe elrejtőzni, és beburkolni a lelket valamibe, ami biztonságot jelent.

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Burjánzó csalánként gyűrűzik be a felnőtt életbe a gyerekkori abúzus emléke

A gyerekkori szexuális abúzusról és annak későbbi hatásairól szól Borda Réka első regénye, amelynek elbeszélője kisgyerekként válik nagybátyja áldozatává, de már fiatal felnőtt, mire előtörnek belőle az emlékek, és megkezdődik számára a feldolgozás folyamata. Az Égig érő csalán a hét könyve.

...
Gyerekirodalom

Szabó Tibor Benjámin: Megváltozott a világ és erőszakosabbak lettek a történeteink

Nyolc évvel az első EPIC megjelenése után Szabó Tibor Benjámin megírta a folytatást, amelynek rögtön a legelején elrabolnak valakit. A barátok versenyt futnak az idővel, miközben egy titokzatos szekta nyomait kutatják. Szabó Tibor Benjáminnal kötetek közti műfajváltásról, ökológiai zsákutcáról, irodalmi tetoválásokról és a hazai gengszterrap hatásáról is beszélgettünk.

...
Nagy

Katonatisztnek szánták, humanista író lett belőle - Ottlik Géza 110

Száztíz éve, 1912. május 9-én született Budapesten Ottlik Géza Kossuth- és József Attila-díjas író, műfordító, az Iskola a határon alkotója, többszörös magyar bridzsbajnok.

...
Kritika

A Fényes Köztársaságban a dzsungelből érkező gyerekek az ártatlanság képzetét számolják fel

A spanyol Andrés Barba Fényes Köztársaság című kisregényét gyakran hasonlítják A Legyek Urához, hiszen bizarr és meghökkentő alaptörténete a gyerekkori ártatlanság képzetét és a felelősség kérdéseit is feszegeti. Ez a hét könyve.

Szerzőink

...
Bányász Attila

Utolsó befutókból lesznek az elsők, ha Gary Oldman csap a lovak közé

...
Ruff Orsolya

Szabó Tibor Benjámin: Megváltozott a világ és erőszakosabbak lettek a történeteink

...
Jakobovits Kitti

Miért él ennyi hiedelem az ikrekkel kapcsolatban?

A hét könyve
Kritika
A Fényes Köztársaságban a dzsungelből érkező gyerekek az ártatlanság képzetét számolják fel
...
Nagy

Miért él ennyi hiedelem az ikrekkel kapcsolatban?

Alessandra Piontelli Ikrek a világban – Életük és az őket övező legendák című könyvében összefoglalta, mit tartanak az ikrekről a Föld különböző pontjain élő társadalmi csoportok.