Margaret Atwood szerint a kényszerszülés felér a rabszolgasággal

Az író a márciusban megjelent Burning Questions című kötetében foglalkozott a kényszerszülés témájával. Gondolatait a napokban sok médium idézte, mivel egy kiszivárgott tervezet szerint Amerikában éppen arra készülnek, hogy szigorítsanak az abortusz jelenlegi szabályozásán.

fk | 2022. május 13. |

Az utóbbi napokban nagy vitákat kavart, hogy az amerikai Legfelsőbb Bíróság egy kiszivárgott tervezet szerint az abortuszszabályok szigorítására készül. Az irat szerint egy 1973-as döntést (a híres Roe kontra Wade ítéletet) bírálnának felül, amely jogot adott az amerikai nőknek az abortuszhoz a terhesség első három hónapjában. Ha a tervezet ebben a formában életbe lép, akkor az abortusz szövetségi szinten többé nem lesz legális, az egyes tagállamok döntenek majd erről, amely nagy valószínűséggel azt jelenti, hogy a konzervatív vezetésű államokban szigorodni fognak a szabályok.

Margaret Atwood emberi jogokról és gyászról is ír új esszékötetében

A Szolgálólány meséje világhírű írója évtizedek óta figyelemmel kíséri olyan ügyeket, illetve problémákat, mint a klímaváltozás, a zsarnokság vagy a női jogok helyzete. A számára (és mindannyiunknak) fontos témákban 50 esszéjét gyűjtötte kötetbe, mi 2022 március 1-jén jelenik meg a Doubleday gondozásában.

Tovább olvasok

Az ügy kapcsán előtérbe kerültek Margaret Atwood meglátásai, aki A Szolgálólány meséjében már elég komplexen felvázolta, hogy hova vezethet a nők jogainak csorbítása, és az, ha arra kényszerítik őket, hogy akaratukon kívül gyerekeket hordjanak ki. A Deadline az író legfrissebb, Burning Questions (Égető kérdések) című esszékötetéből idézte az ezzel a témával foglalkozó részeket. Ebben Atwood arról írt, hogy azok a nők, akik nem dönthetnek maguk arról, hogy szüljenek-e vagy sem, rabszolgasorba kerülnek, mert az állam tulajdonjogot követel a testük felett. Az esszében Atwood a férfiak sorkatonaságához hasonlította a kényszerszülést. Szerinte mindkét esetben az állam veszi át az irányítást az egyén élete felett, a különbség csak az, hogy míg a hadseregben adnak ételt, ruhát és szállást, addig azoknak a nőknek, akiknek akaratukon kívül meg kell szülniük a gyereküket, senki sem fizeti a terhesgondozás, a szülés és a gyereknevelés költségeit. Atwood hangsúlyozta az írásban, hogy ha egy nő a saját döntéséből vállal gyereket, az teljesen más téma, hiszen a gyerek ajándék, amelyet maga az élet ad. De az ajándék csak akkor ajándék, ha szabadon érkezik és szabadon fogadják. Ha azonban az ajándékot nem lehet visszautasítani, az már a zsarnokság egyik jele. Ha egy nő nem szeretne gyereket szülni, akkor az nem ajándék, hanem erőszak, hiszen az akarata ellen történik meg vele.

Miért húz be minket még mindig A Szolgálólány meséje? [podcast]
Miért húz be minket még mindig A Szolgálólány meséje? [podcast]

A Szolgálólány meséjének legújabb, negyedik évadáról és a történet sikerének titkáról beszélgettünk a Könyves Magazin legfrissebb podcastjében. 

Tovább olvasok

Margaret Atwood könyvének piros ruhás szolgálólányai, akiket Gileádban a férfiak rabszolgaságban tartanak és arra kényszerítenek, hogy essenek teherbe ahányszor csak bírnak, az utóbbi években a női jogokért való harc szimbólumaivá váltak. Mostanában is több olyan tüntetés volt, ahol nők ilyen ruhákban protestáltak. Atwood szerint ahogy a nőket senki sem kényszerítheti abortuszra, ugyanúgy nem kéne őket szülésre sem kényszeríteni.

MARGARET ATWOOD
A Szolgálólány meséje
Fordította: Mohácsi Enikő, Jelenkor Kiadó, 2017, 480 oldal
Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje - puha kötés könyv

Atwood ezeket a gondolatokat egyébként már A Szolgálólány meséjének bevezetőjében is megfogalmazta:

„Termékeny nők nélkül az emberek kihalnak. Ezért volt sokáig a csoportos erőszak és a nők, lányok és gyerekek meggyilkolása a népirtásoknak vagy egy népesség leigázásának és kizsákmányolásának a velejárója. Öld meg a csecsemőiket, és helyettesítsd őket a tieiddel, mint a macskák; kényszerítsd a nőket, hogy szüljenek gyermekeket, akiknek a felnevelését nem engedhetik meg maguknak, vagy akiket elveszel tőlük a saját céljaidra, lopd el a gyermekeket – ez széles körben elterjedt, ősöreg motívum. A bolygón minden egyes elnyomó rezsimnek az az alappillére, hogy ki uralja a nőket és a gyermekeket.”

Hírlevél feliratkozás

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Egy amerikai iskolakerületben betiltottak 24 könyvet, köztük A Szolgálólány meséjét

Margaret Atwood és Toni Morrison könyvei is feketelistára kerültek egy idahói iskolakerületben. 

...

Februártól foroghat A Szolgálólány meséje új évada

A Lydia nénit játszó Ann Dowd szerint nagyon izgalmasnak ígérkezik az ötödik évad, és olyan dolgok fognak történni, amikre a maga részéről nem is számított.

...

Miért húz be minket még mindig A Szolgálólány meséje? [podcast]

A Szolgálólány meséjének legújabb, negyedik évadáról és a történet sikerének titkáról beszélgettünk a Könyves Magazin legfrissebb podcastjében. 

MARGÓ
...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

...

Pajor Tamás: Pályatársaim erős virtuális pofonokkal józanítottak ki

Milyen egy későn jött dackorszak? Miért nincs a művészetnek feladata? Pajor Tamás Veiszer Alindával beszélgetett a Margón.

...

Czakó Zsófia új regényében anyák és lányaik próbálják megérteni egymást

Hogyan lesznek a legközelebbi családtagokból távoli rokonok? Czakó Zsófia legújabb regényéből kiderül.

...

Mécs Anna: Azokat a részeket akartam megmutatni, amik a nő testén és lelkén kevésbé észrevehetőek 

Mécs Anna Rutin című új kötetét Réz Anna és a szerző mutatta be az Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon.

Kiemeltek
...

9 ígéretes adaptáció az őszi estékre a Netflix, a Max és az Apple TV kínálatából

Újragondolták a Veszedelmes viszonyokat, jön a Frankenstein és Stephen King rettegett bohóca is visszatér.

...

Fodor Marcsi: A korabeli nőknek azt kellett bizonyítaniuk, hogy nőként egyáltalán írhatnak-e

Ha nem hallunk az irodalomórán női szerzőkről, azt gondoljuk: nem is voltak. 

...

Demeter Szilárd: Krasznahorkai nem azért kapott Nobel-díjat, hogy kivetítsék az arcát egy ledfalra

A PKÜ vezetője nem akart foglalkozni a frankfurti hírekkel, de úgy látja, megy a hangulatkeltés. 

„A BookTokon mindenben segítettek” – romantasy szerzők a műfaj sikeréről

„A BookTokon mindenben segítettek” – romantasy szerzők a műfaj sikeréről

Mit nyújt az olvasóknak és a szerzőknek a romantasy?

Szerzőink

Szabolcsi Alexander
Szabolcsi Alexander

A szabadság pénzbe kerül, főleg akkor, ha egy anyát bántalmaznak

Borbély Zsuzsa
Borbély Zsuzsa

Fodor Marcsi: A korabeli nőknek azt kellett bizonyítaniuk, hogy nőként egyáltalán írhatnak-e

A hét könyve
Kritika
A szabadság pénzbe kerül, főleg akkor, ha egy anyát bántalmaznak
A szabadság pénzbe kerül, főleg akkor, ha egy anyát bántalmaznak

A szabadság pénzbe kerül, főleg akkor, ha egy anyát bántalmaznak

Édouard Louis Monique szökése című regénye a hét könyve!