Az Orbán-rendszer saját nyelvvel épített új valóságot

Az Orbán-rendszer saját nyelvvel épített új valóságot

Az Orbán-szabály címmel tavaly jelent meg G. Fodor Gábor könyve Orbán Viktorról, a politikai termékről. A könyv vállalása nem kisebb, mint egy kanonizálható történetet bevezetni a közös gondolkodásba, olyan állítást tenni, amely Orbán konyhájából kiindulva, vagyis nagyon közelről mesél el egy rendszert. Milyennek látszik jobboldalról, az Orbán-csapat tagjának nézőpontjából a vezető? Miért volt szükséges a nyelv elfoglalása az Orbán-rendszernek és miért kellett ehhez a közösségi oldalakat, a közmédiát és a nyilvánosság tereit, vagyis a teljes kommunikációt elfoglalni?  Az Orbán-szabály lépésről-lépésre magyarázza meg Orbán döntéseit, igyekszik narratívát építeni, sőt szótárat is ad a korszak megértéséhez. Az más kérdés, hogy kritikátlansága, szándékosan el nem mesélt történetei nélkül kísérletet sem tett rá a szerző, hogy egy kerek történetet mutasson, pedig az olvasók megérdemelték volna.

Valuska László | 2022. április 01. |
G. Fodor Gábor
Az Orbán-szabály

KKETTK Közalapítvány, 2021, 370 oldal

Április 3-án újra országgyűlési választások lesznek, amin a szavazók arról döntenek, milyen országot akarnak létrehozni. Az elmúlt közel két hónapban Az olvasók országa néven futó rovatunkban arra tettünk kísérletet, hogy könyveken keresztül megpróbáljuk bemutatni, milyen kérdések a meghatározóak a jövőnk szempontjából. Beszélgettünk Magyarország pozitív jövőképéről és az ehhez kapcsolódó kihívásokról, illetve a láthatatlan részéről is, lengyel író tartott tükröt a magyar politikának, megnéztük, milyen hatással van a közösségi média a demokráciára, kiderítettük a tökéletes kampány receptjét, bemutattuk, hogyan változik a nők helyzete például a gazdaságban, foglalkoztunk a politikai kommunkációval, a totalitárius rendszerek és a nyelv viszonyával, és azzal is, hogyan alakítja át a munkakultúra a mindennapjainkat, valamint olvashattunk az autokrata vezetőkről, interjúztunk Navalnij sajtótitkárával, megvizsgáltuk Oroszország Ukrajna ellen indított háborúját, sok kérdést tettünk fel Putyinról, Jo Nesbo írt az orosz narratíváról, az ukránokéról Vonnák Diána mesélt, a háborús traumákról Orvos-Tóth Noémi, írtunk a klímaválságról, valamint írókat kérdeztünk arról, milyen könyveket, verseket ajánlanak, kik a politikusi példaképei

G. Fodor Gábor Az Orbán-szabály című könyve nem maradhatott ki a sorozatból, hiszen a 12 éve kormányon lévő miniszterelnök nemcsak meghatározza, hanem helyettünk is alakítja hétköznapjainkat.

Orbán Viktor magánember mellett létezik egy elbeszélt történet, ami a nyilvánosságban folyamatosan alakul, és maga is jól kitalált termék:

egy tudatos, bátor, kockázatvállaló vezérről szól, aki megértette a magyar lélek működését, jelentős víziója van arról, hogyan vezetheti ki az országot a bonyolult geopolitikai és gazdasági helyzetéből. Ezt a képet marketing- és kommunikációs eszközökkel tudatosan építik hosszú évek óta.

A rendszer

Az Orbán-szabály abból a szempontból fontos könyv, hogy G. Fodor Gábor a rendszer meghatározó szellemi háttérembere: politikai filozófus, az Orbán-csapat tagja. Ezt nem én mondom róla, hanem ő maga a hátsó borítón, és persze a Századvég Alapítvány elnöke, a kormányzással kapcsolatos stratégiai kutatásokok vezetője (javasolt olvasmány: Telex-interjú). Ebből az elfogult, belső és felkészült nézőpontból nem tettek még kísérletet az Orbán-történet koherens, reflektív elbeszélésére. 

Az olvasók országa
című tematikus sorozatunk könyvek segítségével igyekszik körbejárni a legaktuálisabb közéleti kérdéseket a választások előtt. Interjúk, podcastek, recenziók, beszámolók, beleolvasók sorával hozunk képbe, mert hisszük, hogy a széleskörű tájékozódás is segít építeni a társadalmunkat. A sorozat többi cikkét itt találod.

G. Fodor célja szerint “meg akarja érteni és értetni, hogy hogyan lett egy 25 éves, tehetséges, érzékeny fiatalemberből megkerülhetetlen, közösségének stabil jövőt biztosító politikus, aki a legjobb úton halad ahhoz, hogy államférfi legyen belőle”. Az Orbán-korszak tíz évéről írt tíz fejezet 2021-ben jelent meg a Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány kiadásában, Schmidt Mária előszót írt a könyvhöz, illetve alkotói ösztöndíjat adott a XXI. Század Intézetben a szerzőnek.

Az eredettörténet: a forradalmár

Schmidt előszavában felhívja a figyelmet arra, hogy a szerző, G. Fodor “sorra veszi azokat a tulajdonságokat, képességeket, erényeket, amik fogalommá, sőt politikai branddé tették Orbánt”. 

A történész a márka eredettörténetét is összefoglalja:

  • “forradalmárként kezdte”, 
  • “először követelte a szovjet megszállók távozását és szabad választásokat. Ezzel a történelmi esély pontos felismeréséről és nagy személyes bátorságról tett tanúbizonyságot. Egy egész ország zárta akkor a szívébe!”,
  • “Alig harmincöt évesen lett először miniszterelnök. Hivatalának súlyát akkor is és azóta is minden pillanatban átérzi, a rá nehezedő nyomást kitüntetésként, sőt megtiszteltetésként, felelősségtudattal viseli”,
  • “Mindig hosszú távban, több lépéssel előre gondolkodik”,
  • “A magyar emberek szabadok és szuverének voltak, visszakapták önbizalmukat, munka- és alkotókedvüket, folyamatosan mindannyian gyarapodtak, senki nem maradt az út szélén”,
  • “A mozgásban lévő, új világrendjét kereső 21. században Orbán feladata az, hogy hazánkat a győztesek oldalára állítsa!”.

A mítoszépítés röviden összefoglalja az előző részben elmesélt történetet a kiválasztottról, aki megvívta harcait, és csak nagyvonalakban emlékezteti az olvasót az ismert előzményekre. 

Az egy éve megjelent könyv előszava, aminek célja az Orbán-kép kanonizálása, különösen rosszul öregedett: az elmúlt hetekben az oroszok ukránok elleni inváziója megmutatta, hogy ez a történet nem arról a férfiről szól, aki elűzte az oroszokat, és hazánkat a győztesek oldalára állítja, ahogy ezt Schmidt Mária írta. Ő rögzít egy nézőpontot, ahonnan nézzük Orbán Viktort, aki harminc éve van a politikában, tizenhat évet töltött kormányon, megelőzve a korábbi csúcstartó Tisza Kálmánt.

Pont ez a nézőpont az érdekes: hogyan lehet elmesélni Orbán történetét belülről, mennyi kritika vagy reflexió fér bele, illetve a gazdasági és társadalmi problémák egyáltalán visszahatnak-e a kanonizálásra javasolt képhez. Tavaly interjúztunk Rényi Pál Dániellel és A győzelmi kényszer című könyvéről is írtunk, ami hagyományos újságírói eszközökkel, de sztoriközpontúan, mégis a kontextusokat is felvázolva beszélte el a focin kereszül Orbán egyik lehetséges történetét. A könyv olvasmányos és izgalmas lett, és most is azt gondolom, hogy a miniszterelnök szívesen olvasná az abban róla kialakított képet. 

A konyhában Orbán Viktorral

G. Fodor Gábor Orbán Viktor konyhájából kezdi történetét, ahol “a mestertervet kifőzik”: a szerző által főszerkesztett 888-ra készítenek egy “vagány” interjút a miniszterelnökkel. Előszavában kizárja, hogy “Orbán a hatalmat magáért a hatalomért gyakorolja”, bemutatja a “korszakdöntést”, amikor “az új törvényeket, az új rendet, az új igazságokat mindig hús-vér emberek vezetik be - a régiek tiltakozása ellenére”. Egy közösségnek vezetőre van szüksége, akiben bízhat, akire felnézhet - írja G. Fodor az újabb állítását. 

A korszakról nem sok minden derül ki, mert G. Fodor az egész Orbán-szabályt politikaelméleti nézőpontból közelíti meg, ezen belül pedig nagyon sokszor nyelvi kérdéssé alakítja: 

hogyan gondolkodunk a nyelvről mint politikai eszközről, hogyan használjuk a szavakat a nyilvános kommunikációban, milyen kérdéseket teszünk fel, és nem utolsósorban, hogyan beszéljük el a miniszterelnök történetét. 

“A dolgok rendje a szavak rendjével kezdődött” - írja G. Fodor, aki egy Orbán-idézetből (“Ezért a kormányzásra vállalkozó első dolga az legyen, hogy a gondolatokat szavakká, szavait tettekké tegye. Ne tűrje, hogy a szavaiban rendetlenség legyen. Minden ezen múlik.”) egy rendszer nyelvi megalapozottságát mutatja be. 

A szavak rendje

Miközben a szerző szerint a jobboldalt képviselő vezető “a globalista liberalizmussal szemben vívja intellektuális szabadságharcát, ”a nyelv megmunkálásának kérdése a korszakdöntés meghatározó kérdésévé lép elő”. 

A nyelv megmunkálása G. Fodor értelmezésében nemcsak a szóhasználat kisajátítását jelenti, hanem azokat a csatornákat is, amelyeken keresztül a korszakdöntés elérhető: a folyamatos óriásplakát-kampányok, a milliárdos méretű Facebook-költés és a magyar média jelentős részének központosítása a KESMA-ba, mind azt a célt szolgálták, hogy a saját nyelvvel formálják a társadalom gondolkodását. Politikai cselekvőként ők irányítják a közbeszédet, és az ellenzék tizenkét éve alatt nem tudott kilépni ebből a nyelvi csapdából. 

A retorikai háború

Az Orbán-rendszer egy fikciós történet, amelyben a magyarok állandóan harcban állnak, Brüsszellel, Gyurcsánnyal, Sorossal, a migránsokkal vagy az LMBTQ-val. 

Az Orbán-korszak definiálása felől meséli el G. Fodor Gábor a nagy felnövéstörténetet, az alapítástól, a saját iskolán át a többség előállításáig és az igazság hirdetéséig, amit utána meg kellett védeni (Brüsszel és a Csubakka-védelem), ahogy a keresztény kultúrát, a családot is, amihez közben fel kellett lépni a liberalizmus és az illegális bevándorlás ellen. 

A kommunikáció nyelvi háború: a vezető beszédeinek háborús retorikája a tényekkel szemben saját valóságot beszél el, amelyet a kormányzás évei alatt megszerzett óriási médiabirodalmának köszönhetően rengeteg emberhez juttathat el. A 444 szerint 10 év kellett ahhoz, hogy a teljes nyilvánosságot elfoglalják, a Megafon facebookos reklámköltése elérte az egymilliárd forintot. Az Orbán-szabályban felvázolt elemző vagy elméleti nézőpontok elbeszélhetetlenek a nyilvánosságban vagy a gazdaságban történt változások nélkül, hiszen egy kisajátított nyelv sem érne cél, ha nem lennének olyan kommunikációs csatornáik, amelyeken keresztül eljuthatnak az információk a célcsoportokhoz.

A Fidesz felismerte a nyelv közösségépítő szerepét, illetve a közös történetalkotás fontosságát, ehhez új nyelvet hoztak létre, ami új valóságot teremtett.

Szótár egy új nyelvhez

A könyv legfontosabb része valószínűleg nem is a szerző elemzése, hanem a kötet végén szereplő, Az Orbán-korszak szótára címen futó függelék, amely saját nézőpontból újradefiniálja a szavakat:

Adórendszer = közösségépítő érdekhálóvá kell válnia (folyamatos jövő idő)

Adósság = a külső kontroll egy formája

Amerika = egy nagy Westworld

Brüsszel = a probléma

Centrális erőtér = a Fidesz van középen, mindenki más a politikai erőtér két szélén, és nem tudnak egymással összefogni

Egység = politikai erőforrás

Élet = kötelesség

Gyurcsány = maga a gonosz

Haza = a nagy közös örökség

Jó kormányzás = minél kevesebb olyan ügy legyen, ami sérti az emberek igazságérzetét

Kerítés = kerítés

NER = lesz mindennek a mércéje (folyamatos jövő idő)

Soros = (1) minden mögött ő áll, (2) Fantomas, (3) a szuverenitást támadó fedett struktúra

Tusnádfürdő =  (1) metafizikai tér, az eretnek gondolatok helye, (2) évenkénti szentségtörés.

A lista természetesen nem teljes, csak néhányat emeltem ki, hogy látható legyen, minden szó saját politikai történetet léptet életbe, és hogy a többoldalas szótár semmiben nem hazudik, ezeknek a szavaknak a jelentése tényleg átalakult az elmúlt tizenkét évben. A könyv nem foglalkozik az Orbán-korszak kritikai reflexiójával, belső nézőpontja nem engedi ezt, viszont megmagyarázza a rendszer működését, átgondoltságát, cinizmusát. 

Hogyan beszéljünk, kritizáljunk, ha azzal is újratermeljük a NER-t? Már azzal elkövettem a hibát, hogy a Nemzeti Együttműködés Rendszerének rövidítését használtam.

G. Fodor állítása szerint a könyve egy olyan történet a politikáról, amit a politika maga mondott el - vagyis egy körforgást mutat be, amelyben a gyakorlat és az elmélet, a cselekvés és a reflexió folyamatos párbeszédben áll egymással. Ennek eredményeként hiába igyekszik a könyv a kanonizálás szándékával felmutatni egy lehetséges Orbán-értelmezést, ha maga a történet folyamatos mozgásban van, és jelentős, kihagyhatatlan történetek és kritikák megjelenítése nélkül tényleg csak önmagában állnak az Orbán-szabályok. 

(Címlapkép: XXI. Század Intézet)

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

Victor Klempererrel megismerhetőek a totalitásra törekvő rendszerek nyelvi sémái

Klemperer az LTI-ben a hitleri propaganda és közélet nyelvének néhány tucat kulcsszimbólumát megragadva, ezeket történeti, kultúrtörténeti és nyelvi kontextusba állítva tulajdonképpen minden totális és totalitásra törekvő rendszer nyelvi sémáit katalogizálja. Olvass bele!

...
Hírek

Dragomán tiltólistán, nem kerülhetett adásba

Egy korábbi interjúját idézte fel legutóbbi Facebook-bejegyzésében Dragomán György: a beszélgetés sosem kerülhetett adásba, mert, mint kiderült, az író tiltólistán volt.

...
Nagy

L. Ritók Nóra: Ha egyéni sorsokon akarunk javítani, akkor a rendszer hibáit kell megoldani

Közel öt éve jelent meg L. Ritók Nóra könyve, a Láthatatlan Magyarország, amely a mélyszegénységben élő gyerekekkel folytatott munkája közben megírt blogbejegyzéseire, cikkeire épült. De mi történt azóta ezen a láthatatlan Magyarországon és mik L. Ritók Nóra tapasztalatai? Nagyinterjú. 

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

5 empatikus készség, ami megmentheti a párkapcsolatodat

Nincs párkapcsolat konfliktus nélkül – a kérdés tehát nem az, hogyan kerüljünk el egy összezördülést, hanem hogy hogyan kezeljük együttérzéssel. Íme öt tipp egy egészségesebb kapcsolatért.

...
Zöld

8 meglepő tény arról, hogyan hat az olvasás az agyadra

Hogyan hat egy jó könyv a memóriánkra? Milyen pszichés problémákkal szemben segít az olvasás? Az olvasás jótékony hatásait gyűjtöttük össze nyolc pontban.

...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Daróczi Ágnes: A roma fiatalok oktatása nem Magyarország legelemibb érdeke?

Milyen volt elsőnek lenni? Ki és hogyan képviseli a romákat? Mi történik a romani nyelvvel? Életút-kötete kapcsán többek között ezekről is beszélgettünk Daróczi Ágnessel, a roma mozgalmak egyik úttörő alakjával.

...
Kritika

A Bálnahullás letehetetlen thriller arról, mi van, ha véletlenül lenyel egy ámbráscet

Daniel Kraus Bálnahullás című thrillerében az óceán és egy ámbráscet gyomrának hátborzongató mélyén egy kamaszfiú küzd az életben maradásért, miközben végiggondolja apjához fűződő kapcsolatát is. Lélegzetelállítóan izgalmas könyv, melyben nemcsak az óceán, de a lélek mélységei is feltárulnak.

...
Podcast

Anyaság, apaság, az érzések kavalkádja – Ott Anna könyvajánlója [Ezt senki nem mondta!]

Ezt senki nem mondta! című podcastunk hatodik adásában Szabó T. Anna és Dragomán György voltak a vendégek, a beszélgetésükhöz pedig könyvajánló is tartozik Ott Anna válogatásában.

...
Nagy

Vérfertőző, wannabe-sátán és kölyökmedve-tulajdonos – 10 érdekesség a 200 éve elhunyt Byronról

George Byron mindent megvalósított, amit egy romantikus költő ismérvének gondolunk. Halálának 200. évfordulóján tíz érdekességet gyűjtöttünk össze a lírájáról és a botrányairól.

...
Nagy

Borbély András: Rafi Lajos verse lyukat üt a világon [ROMA IRODALOM]

A Nemzetközi Roma Nap alkalmából írók és kutatók ajánlanak olvasmányokat a roma irodalomból, melyek reflektálnak a reprezentáció kérdéseire is. Borbély András költő, szerkesztő Rafi Lajos egyik versét választotta.

...
Nagy

Mivel pörgeti fel egy mentalista Camilla Läckberg új szektás krimijét?

A pszichológiát és a sötét rejtélyt kiválóan ötvöző krimi, A doboz után a héten került a boltokba A szekta, Läckberg és Fexeus közös regénytrilógiájának második része. Ez alkalomból beszélgettünk a szerzőpárossal.

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Viszály: kinek fáj jobban az árulás, Capoténak vagy a Hattyúknak?

Fényűzés, intrika, hűtlenség, egy megtörtént botrány, sztárszínészek –  a Viszály: Capote és a Hattyúk című sorozatban minden adott a sikerhez. Megnéztük.

...
Szórakozás

Ezeket az új adaptációkat nézd májusban a Disney+-on!

A Disney+ április végi és májusi premierjei között négy könyvadaptációt is találsz. 

...
Nagy

6 érdekesség, amit nem tudsz a Netflix Ripley-sorozatáról

Huszonöt évvel azután, hogy Matt Damon, Jude Law és Gwyneth Paltrow főszereplésével filmre vitték Patricia Highsmith thrillerét, Mr. Ripley ismét hódít, ezúttal fekete-fehérben. Összegyűjtöttünk hat érdekességet a vadonatúj Netflix-sorozatról.

Olvass!
...
Beleolvasó

Tom Hanks elképesztő hollywoodi kulisszatitkokat árul el új regényében – Olvass bele!

Tom Hanks nagyszabású regénye főhajtás a filmkészítés igazi főszereplői és a filmművészet előtt, egyszerre szívmelengető mese és bepillantás a forgatások rejtelmeibe. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Ebben az új fantasyben a tündérek közül kerül ki a leggonoszabb ellenfél – Olvass bele!

Emily Wilde a tündérekkel foglalkozó kiváló tudós, aki egy eldugott sarkköri faluban keveredik bele a különös lények gonosz játszmáiba. Olvass bele Heather Fawcett regényébe!

...
Beleolvasó

Olvass bele Jón Kalman Stefánsson első kötetébe, ahol a csodáké a főszerep

Jón Kalman Stefánsson már az első, 1996-ban megjelent prózakötetében is Izland nyugati fjordjainak tájaira vezet bennünket. Olvass bele!