A férfistátus hanyatlása és a vallási tekintély megfogyatkozása is erősítette a személyi kultuszt

A férfistátus hanyatlása és a vallási tekintély megfogyatkozása is erősítette a személyi kultuszt

Korunk az autokrata vezetők új fénykora. De - a történelem minden tanulsága ellenére - miért hatnak ránk mégis ilyen csáberővel? Ruth Ben-Ghiat történész elemzésében minden tényezőt számba vesz a társadalmi nemektől a korrupción át a propagandáig. Megmagyarázza, hogy ezek a politikusok, hogyan manipulálják történelmünket, félelmeinket és vágyainkat, hogy mindenáron megszerezzék és megtartsák hatalmukat. Olvass bele!

Könyves Magazin | 2022. március 29. |
Ruth Ben-Ghiat
A hatalom megszállottjai - Mussolinitől napjainkig
Ford. Kállai Tibor, Kossuth, 2021, 335 oldal
-

Ruth Ben-Ghiat:A hatalom megszállottjai - Mussolinitől napjainkig

Fordította Kállai Tibor

1

FASISZTA HATALOMÁTVÉTELEK

 

AZ ELSŐ EMBER, aki nekiállt diktatúrává alakítani egy demokráciát, már évszázadokkal ezelőtt is mutatta azokat a tulajdonságokat, amelyek a 20. és a 21. század erősembereit jellemzik: erőszakos temperamentum, opportunizmus, meggyőző szónoki képesség. Mussolini is ezekkel tűnt ki a többi gyerek közül a Romagna tartománybeli, munkások lakta Predappio településen. Mire iskolai tanítóvá vált, már megkéselte egyik osztálytársát és egy barátnőjét, s arról volt hírhedt, hogy bokszert hord magánál és zaklatja a nőket. Tanítványa és későbbi felesége, Rachele Guidi felidézte, hogy őt mennyire megrémisztette az a féktelen nekivadulás, ahogy Mussolini elkezdett lázítani a szocialista népfelkelés mellett. Mussolini azonban könnyedén át tudott változni úriemberré is, mindazok előtt, akikről úgy gondolta, hogy segíthetik az ő karrierjét. Felemelkedését annak is köszönheti, hogy rokonszenves benyomást keltett azoknak a konzervatív uraknak és befolyásos úrhölgyeknek a társaságában, akik megtanították őt viselkedni politikai pályafutásának sorsdöntő pillanataiban. Az Olasz Szocialista Párt (PSI) orosz származású vezetője, Angelica Balabanoff népszerűsítette őt az olasz baloldal forrongó világában. 1912-ben már Mussolini vezette a PSI forradalmi szárnyát, és szerkesztette az Avanti! című szocialista újságot. Két évvel később kizárták a PSI-ből, mert támogatta Olaszország belépését az első világháborúba (a szocialisták álláspontja szerint a háború gyengíti a nemzetközi munkásszolidaritást). Sokan úgy látták, vége a politikai karrierjének, de ő nemsokára beindította a saját, a fasizmussal kapcsolatos elképzeléseinek laboratóriumaként működő Il Popolo d’Italia című újságját, amelyet részben azok az olasz és külföldi nagyiparosok és pénzemberek finanszíroztak, akik aztán sokat nyertek Olaszország 1915 májusában elrendelt katonai mozgósításából.

A fasizmus – az erősember modern figurájával együtt – annak a katasztrofális első világháborúnak (1914–1918) az örvényéből emelkedett ki, amely borzalmainak a leírására sok benne harcoló résztvevője sem talált megfelelő szavakat. Ez az első totális háború lebontotta a polgári és a katonai határokat, és romba döntötte az egész világrendet. Az oszmán, a Habsburg, a német és az orosz birodalom mind összeomlott. Ennek a zavaros öt évnek és az orosz forradalomnak (1917–1921) szüleménye lett a fasizmus és a kommunizmus. 

Mindkét politikai rendszer alapjául a liberális demokrácia elutasítása szolgált, valamint a tömegrajongás az olyan férfi vezetők-vezérek iránt, akik azt ígérték, hogy felsőbbrendű társadalmat építenek ki, a modernitás energiáinak kiaknázásával.

Mussolini fölfogta, hogy a háború után teljesen új világ jön. A régi pártokat és az őket vezető „régi embereket eltakarítják”, jelentette ki 1917-ben, amikor az ő személyes háborús részvétele véget ért egy hadgyakorlaton szerzett sebesülés következtében. A csataterek létrehoztak egy sajátos „technokráciát”, a már a harc és nem a nemesi származás által teremtett új elitet. Ezek az emberek azt vallották, hogy „akit nem lehet megtanítani repülni, azt le kell lökni, hogy gyorsabban bukhasson el”, ahogy Mussolini vonta le a következtetést a Hitlerre is nagy hatást gyakorló Friedrich Nietzsche írásaiból. Az erőszakban fogant fasizmus Olaszországban és Németországban politikai megnyilvánulási lehetőségeket kínált az efféle, kegyetlenkedési hajlamoknak; vonzotta is a háborús veteránokat, akik fekete és barna ingre cserélték le az állami katonai egyenruhájukat. Ezek a veteránok hazavitték magukkal a háborús mentalitást és harci morált, s hazafias kötelességüknek tekintették a belső ellenség kíméletlen üldözését – ezt az attitűdöt Mussolini és Hitler hatalomra kerülése után átvették a civilek is.

A fasizmus szétrombolta a politika addig létező, hagyományos terepét, sokakat összezavarva két, korábban egymással ellentétesnek hitt eszme, a nacionalizmus és a szocializmus összekapcsolásával. A fasiszta rezsimek legkorábbi és legkitartóbban üldözött célcsoportja a baloldaliak voltak. Az 1919-es, eredeti olasz fasizmus minden, valóban progresszív eleme, például a nyolcórás munkanap követelése, hamarosan eltűnt. A korábban még szocialista Mussolini azonban jól ismerte a lázító nyelvezet tömegmozgósító erejét. A fasizmust egyszerre „felforgatónak és konzervatívnak” nevezte: mert az a nemzeti egységet támogatta az osztálykonfliktus helyett, az imperializmust és az erőt a nemzetközi szolidaritás helyett, valamint modernizációt ígért a nemzeti és egyéb hagyományok elvesztése nélkül. Az 1921-ben Mussolini által alapított Nemzeti Fasiszta Párt (PNF) és a Hitler által 1921 óta vezetett Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) is azzal az eszmével lelkesítette föl a követőit, hogy a forradalmat nem a háború által előidézett politikai és társadalmi emancipációs hullám erősítésére, hanem épp az elnyomásra kellene felhasználni. A fasizmus egyik célja az volt, hogy leállítsák a női állampolgári jogok bővítését a férfitársadalom megfogyatkozásának és a hanyatló születési rátának az időszakában; a másik pedig az, hogy leszereljék az 1917-es orosz és az 1918–1919-es német és magyar forradalmak által feltüzelt, több jogot követelő munkásrétegeket. Az ateista kommunizmus terjedése szintén fenyegető jelenségnek tűnt a fehér keresztény civilizáció szemében, akárcsak a színes bőrű népek feletti gyarmati uralom érezhető elvesztése. 

Az 1919-es versailles-i békeszerződés megfosztotta Németországot a gyarmataitól, felszítva ezzel az antikolonializmust, és elismerte a világ első független arab államát, a Tripolitániai Köztársaságot – Olasz Líbián belül.

A hagyományos politikával és politikusokkal való elégedetlenség a pusztító háború után felkeltette az igényt, a vágyakozást egy új típusú vezető iránt. A Mussolini és Hitler körül az 1920-as évek elején kialakult személyi kultusz a férfistátus hanyatlása, a hagyományos vallási tekintély megfogyatkozása és az erkölcsi egyértelműség elvesztése miatti aggodalmakat is enyhítette. Akik személyesen is hallották ezeket az embereket beszélni, mint például Heinrich Class, a Pángermán Szövetség elnöke, és Ugo Ojetti irodalmár, azok úgy érezték, hogy „az ország politikai életében valami egészen újnak” voltak a tanúi: „a fekete-fehérre redukált világfelfogás” kellemes érzetének, mely világfelfogást olyan valaki mutatta be, aki „abszolút módon hisz önmagában és a saját meggyőző erejében”.

Ezeknek az éveknek az olvasztótégelyéből került ki

az áldozatiságnak az a kultusza, amely a sérelem és a megalázottság érzéseit a politikai platform pozitív elemeivé változtatta.

A versailles-i békeszerződés a háború összes borzalmaiért Németországot tette felelőssé, mire Hitler és sokan mások azzal kezdték vádolni a kül- és belföldi eliteket, hogy „hátba döfték Németországot”. Olaszország Franciaországgal és Nagy-Britanniával kötött szövetséget, így a győztesek oldalára került, de Mussolini hasonló ürügyet talált a méltatlankodásra, mondván, hogy a hatalmasabb országok „megcsonkították” Olaszország győzelmét, mert nem adták neki Fiume városát és más területeket.

Mussolini átvette Gabriele D’Annunziótól a „Duce” címet (olaszul ’vezér’, a latin dux, ’(had)vezér’ szóból), a fekete inget és a karlendítéses római üdvözlést. Ezek használatát a nacionalista szellemiségű költő honosította meg, amikor 1919–1920-ban szabadcsapataival elfoglalta Fiumét. Mussolini azonban jóval tovább ment: az osztályharc szocialista nyelvezetével érvelt a forradalom szükségessége mellett, hogy felszabadítsák a „proletár” Olaszországot a „plutokrata” nagyhatalmak elnyomása alól. Mussolini készítette azt a mai autokraták által is használt forgatókönyvet, amely a vezetőt az ő hazai ellenségeinek, valamint az országát meglopó nemzetközi bűnszövetségnek az áldozataként tünteti föl.

 

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

Victor Klempererrel megismerhetőek a totalitásra törekvő rendszerek nyelvi sémái

Klemperer az LTI-ben a hitleri propaganda és közélet nyelvének néhány tucat kulcsszimbólumát megragadva, ezeket történeti, kultúrtörténeti és nyelvi kontextusba állítva tulajdonképpen minden totális és totalitásra törekvő rendszer nyelvi sémáit katalogizálja. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Jamie Susskind szerint a politikát három komoly fejlemény fogja átformálni a következő században

"Az ember feljavítása többé nem fikció" - áll a jogi végzettséggel rendelkező, nagyszerű amerikai gondolkodó, Jamie Susskind könyvében. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A jól működő közösségek társadalmában egy-egy pártnak nincs jelentősége a hétköznapokban

Itthon a "politizálás" szitokszó, pedig politizálni valójában annyit jelent, hogy foglalkozunk a közös ügyeinkkel. Mint ahogy azt ebben a könyvben Ésik Sándor ügyvéd, a Diétás Magyar Múzsa Facebook-oldal főszerkesztője is teszi. Olvass bele!

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

...
Nagy

#BookTok: Megmentheti a TikTok az olvasást?

A TikTokon létrejött könyves közösségek világszerte határozzák meg a fiatalok olvasási szokásait. A #BookTok címkével ellátott videókban elsősorban lányok és fiatal nők osztják meg olvasmányélményeiket, és mostanra már a könyvpiacra is kimutatható hatással vannak.

Szerzőink

...
Valuska László

Ne a borító alapján ítéld meg a könyvet! Podcastunkban mi megtesszük!

...
Vass Norbert

„Miért kéne egy írónak apolitikusnak lennie?” – színészek és rendezők Csurka István drámáiról

...
Könyves Magazin

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: Úristen, örökre itt lesz

Hírek
...
Szórakozás

Izgalmas zenei felfedezésekkel vár a Budapest Ritmo

...
Beleolvasó

Erdős Virág verseiben nem válik szét a közélet és a magánélet ‒ Olvass bele!

...
Beleolvasó

Karin Smirnoff noirjában egy temetéssel válnak csak igazán sötétté a dolgok – Olvass bele!

...
Szórakozás

5 dolog, amiről jó, ha tudsz, mielőtt nézni kezded A háromtest-problémát

...
Hírek

Káprázatos lett az Álom luxuskivitelben gyémántokkal kirakott példánya

...
Hírek

Philip K. Dick egyik korai sci-fije új fordításban jelenik meg

...
Szórakozás

Nick Cave-dalok, Varró Dani-versek és Háy János-illusztrációk [PROGRAMAJÁNLÓ]

...
Szórakozás

Az éhezők viadala sztárja memoárban emlékszik vissza hat évtizedes pályafutására

...
Hírek

Megtalálták Kosztolányi Dezső első Byron-fordításának teljes kéziratát

A hét könyve
Kritika
Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt
...
Podcast

Ne a borító alapján ítéld meg a könyvet! Podcastunkban mi megtesszük!

Ha már akadtál ki könyvborítón, ha csomagoltad már újságba a regényedet, akkor hallgasd meg ezt a podcastot, amiben bemutatjuk, mennyi szempontot kell figyelembe venni a tervezéskor. 

Még több olvasnivaló
...
Nagy

„Miért kéne egy írónak apolitikusnak lennie?” – színészek és rendezők Csurka István drámáiról

90 éve született Csurka István. Ebből az alkalomból olyan színészekkel és rendezőkkel beszélgettünk, akik szerepeltek a színdarabjaiban és/vagy rendeztek tőle valamit. Andrási Attila, Koncz Gábor és Szilágyi Tibor válaszai.

...
Nagy

Kitakarja a politikus a szépírót? Elővettük Csurka István drámáit [Csurka 90]

Csurka István ma lenne 90 éves, így arra voltunk kíváncsiak, mit lehet tudni a drámáiról. Mik a fő témái, és milyenek a hősei? Felfedezhető-e bennük a későbbi politikus? Milyen út vezetett a bemutatásukig? És vajon aktuálisak-e még? 

...
Nagy

Márquez regénye a végakarata ellenére jelent meg – Kafka, Nabokov is hasonlóan járt

Gabriel García Márquez posztumusz kisregényének megjelenése hatalmas irodalmi szenzáció, de van egy kis üröm az örömben, hiszen nem titok, az író meg akarta semmisíteni utolsó írását. 

...
Kritika

Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt

Tahir Hamut Izgil ujgur költő és filmes a családjával együtt 2017-ben sikeresen elmenekült Kínából a tömeges letartóztatások elől. Memoárjában bemutatja, hogyan számol fel a totalitárius állam egy kultúrát és egy népet. A Ha értem jönnek éjjel a hét könyve.

...
Nagy

„halálomat türelmesen begombolom” – ma lenne 70 éves Sziveri János

Kifejezetten rövid élet jutott neki, ma ünnepelné hetvenedik születésnapját, de már 34 éve halott. Sziveri János vajdasági születésű költőre emlékezünk.

...
Kritika

Hogyan lesz egy anyából kiapadt, halálszagú folyó?

Az Anyám, a folyó című olasz regény lírai hangon előadott, töredékekből építkező történetének egy anya-lánya kapcsolat az alapja: a negyvenes éveiben járó lány az emlékezetét, így identitását is egyre inkább elveszítő anyjának meséli el – mintegy a felejtés ellen dolgozva – családjuk szerteágazó históriáját.

...

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: Úristen, örökre itt lesz

...

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: A család olyan, mint egy falka

...

A Szegény párákban Frankenstein, a szex és Mary Shelley is a ma nőjéről beszélnek