Egy idegtudósokból álló kutatócsoport megállapította, hogy a nyomtatott felületről történő olvasás nagyobb aktivitást vált ki az agy azon részein, amelyek a figyelemhez és a kognitív elköteleződéshez kapcsolódnak, mint a képernyőről való olvasás. Ez azt igazolja, hogy a nyomtatott szövegek befogadása jobban fejleszti a gyerekek összpontosítását és elmélyülésre való képességét.
A kutatócsoport
Karen Froud, Lisa Levinson, Chaille Maddox és Paul Smith idegtudósok az agy bonyolult működését vizsgálják. Több évtizedes tapasztalattal rendelkeznek az agyat, a nyelvet és az olvasást vizsgáló kísérleti idegtudományban. Egyik kutatásukban arra voltak kíváncsiak, milyen eltéréseket mutat a gyerekek agya, amikor nyomtatott felületről, illetve amikor képernyőről olvasnak.
Eredményeik szerint
a nyomtatott oldalról való olvasás mélyebb szövegértést eredményezett, mint a képernyőről történő olvasás.
Tanulmányuk új szempontokkal igazolta, hogy az olvasási médium befolyásolhatja a szöveghez való viszonyt, és a szöveg megértését.
A kutatás résztvevői, módszerei
Vizsgálataik résztvevői felső tagozatos iskolások voltak. A 10-12 éves diákok agyi tevékenységét az olvasás közben monitorozták, minden bekezdés után szavakat mutattak nekik, és megkérték őket, jelezzék, hogy mindegyik kapcsolódik-e ahhoz, amit olvastak. Ez a feladat lehetővé tette annak értékelését, hogy
a gyerekek agya mennyire alakított ki jelentéshálózatokat a szöveg olvasása során.
A mutatott szavak változatosak voltak a szöveghez való viszonyukban: némelyik szorosan összefüggött vele, némelyik teljesen független volt. A kutatókat leginkább az érdekelte, hogy az olvasók agya hogyan kezeli az egymáshoz kapcsolódó szavakat.
Korábbi kutatások kimutatták, hogy az agy a nyelvi jelek feldolgozása során jelentéshálózatokat aktivál, ami akkor figyelhető meg, ha mérjük az agy működése közben generált elektromos aktivitást. Ennek az elektromos tevékenységnek az eltolódásai megmondják, hogyan kezeli az agy a különböző feladatokat. Némelyik ilyen eltolódás annyira jellemző az agyhullámokra bizonyos feladatok során, hogy külön nevet is kap.
Ilyen például az N400, egy olyan agyhullám,
amely nagyobbnak tűnik, ha egy szó váratlan, és kisebbnek, ha jól illeszkedik a kontextusba.
A kutatócsoport eredményei azt mutatták, hogy a képernyőn történő olvasás során az N400 minta sekélyebb feldolgozást jelez. Ezzel szemben a nyomtatott felületről való olvasás után az N400-as minta a szövegekkel való mélyebb elköteleződést sugallta.
Ezek az eredmények új tudományos bizonyítékot szolgáltatnak arra vonatkozóan, hogy agyunk eltérően dolgozza fel az információkat attól függően, hogy papírról vagy képernyőről olvasunk. Úgy tűnik, hogy a papírról olvasás mélyebb megértést és a jelentések hatékonyabb kódolását eredményezi a digitális olvasáshoz képest.
Akkor dobjuk ki a képernyőket?
A helyzet nem ilyen egyszerű. Bár az információ mély kódolása értékes, nem mindig ez az, amire szükség van. Napjaink információs túlterheltségének korában a gyerekeket fel kell készíteni arra, hogy elmélyüljenek egyes szövegekben, más szövegeknél azonban előfordulhat, hogy
gyorsan, felületesen kell olvasniuk, hogy azonosítsák a témákat, meghatározzák a relevanciát,
és értékeljék, indokolt-e a nagyobb figyelem.
A képernyőkön a gyerekek módosíthatják a betűméretet, a kontrasztot, kattinthatnak a hivatkozásokra, új módokon vehetik birtokba a szöveget. Azt is meg kell vizsgálni, kompenzálja-e ez a nagyobb interaktivitás a sekélyebb feldolgozás mutatóit, amelyek a tárgyalt tanulmányban mutatkoztak meg.
Még fontosabb, hogy a képernyők mindenütt jelen vannak gyermekeink életében, és olyan módon támogathatják az információkhoz való méltányos hozzáférést, amilyenre korábban még nem volt példa. A változatos szövegekkel való találkozás és az olvasási lehetőségek kulcsfontosságúak a gyermekek fejlődése szempontjából, médiumtól függetlenül.
Mindazonáltal annak tudata, hogy a különböző médiumok másféle feladatokra alkalmasak, segíthet a pedagógusoknak és a szülőknek abban, hogy figyelmesen és körültekintéssel dönthessenek arról, mikor megfelelőbb a nyomtatott felület, és mikor a képernyő.