Orvos-Tóth Noémi: Hozzászokunk az egyenes adásban közvetített borzalmakhoz

Orvos-Tóth Noémi: Hozzászokunk az egyenes adásban közvetített borzalmakhoz

Szabad akarat címmel jelent meg Orvos-Tóth Noémi új könyve, amelyben elsősorban arra fókuszál, hogyan határozzák meg életünket, kapcsolatainkat vagy énképünket a pénzhez vagy sikerhez fűződő transzgenerációs történetek. Interjúnk abban rendhagyó, hogy az életünket két hete meghatározó ukrán helyzet felől kérdeztünk rá a könyv témáira.

Fotó: Valuska Gábor

Valuska László | 2022. március 11. |
Orvos-Tóth Noémi
Szabad akarat
Jelenkor, 2021, 285 oldal

A háború két hete tart Ukrajnában, ami a szabad akaratról is szól. Mit jelent számodra a szabad akarat?

Nekem a szabad akarat egy olyan lélektani állapot, amiben a reakciókat, a viselkedést, a kapcsolatok minőségét és történetét már nem a felmenőktől örökölt negatív mintázatok határozzák meg. Pszichológiai értelemben a szabad akarat a transzgenerációs traumák feloldása, a ránk kényszerített társadalmi elvárásoknak való megfelelési kényszerek meghaladása. A személyiség érésével egyre nagyobb esélyünk lesz arra, hogy ne öntudatlan késztetéseink, félelmeink sodrásában éljünk, hanem képesek legyünk önmagunkat értve, érzelmeinket és tetteinket is megfelelően szabályozni. Bár állapotról beszélek, azt ki kell hangsúlyoznom, hogy ez egy hosszú önismereti folyamat eredményeként érhető el.

Lezárások, home office, maszkviselés, oltás-vita jellemezte az elmúlt másfél évet, Ukrajnát megtámadta Oroszország. A szabadság-érzetünk folyamatosan csökken. Mi lesz ennek a hatása?

A legnagyobb probléma – amivel már össztársadalmi szinten is ideje lenne foglalkoznunk –,  hogy képtelenek vagyunk megszakítani a traumák nemzedékeken átívelő láncolatát. Ha csak az elmúlt száz év történetét nézzük, világosan látjuk, hogy egyetlen generáció sem úszta meg komolyabb trauma nélkül az életet. Járvány, háborúk, üldöztetések követték egymást, amikhez gyakran a családban elszenvedett különböző bántalmazások, elhanyagolások is hozzáadódtak. Mindez oda vezetett, hogy elveszett a biztonság zsigeri élménye, és ma tömegek szenvednek a különböző poszttraumás tünetektől, kötődési zavaroktól.

A trauma egyrészt a testünkbe ágyazottan él – könnyen bekapcsolódik a stresszrendszerünk, visszahúzódunk vagy ingerülten támadunk a legkisebb vélt vagy valós fenyegetés esetén is –, másrészt átszínezi, ahogy a világot látjuk, ahogyan egymáshoz kapcsolódunk.

Ma szinte védtelenül szenvedjük el a stresszkeltő eseményeket. Ilyen állapotban esélyünk sincs a szabad akaratra, hiszen egy láthatatlan erő, a félelem és bizonytalanság fogságában élünk. Az elmúlt két évben jól érzékelhetően kimerültek a lelki tartalékaink, csökkent a pszichés immunrendszerünk védekező képessége. Egyre hangsúlyosabbá vált a feszültség, a türelmetlenség, a fásultság. A szomszédos országban kirobbant háború híre ehhez az elhúzódó krónikus válsághelyzethez adódik most hozzá, és mi lassan elveszünk a krízisek labirintusában. Kollégáim és jómagam is naponta érezzük, milyen drasztikus mértékben megugrott a mentális segítséget kérők száma. Nincs most fontosabb feladat, mint a pszichés egyensúlyunk napi védelme, máskülönben a hosszútávú hatások nagyon súlyosak lesznek.  

Az elmúlt két hétben sokszor jut eszembe nagyapám naplója a fogságról és a háborúról. A könyved szerint nemcsak megismerni nehéz szüleink vagy nagyszüleink történeteit, de elmesélni, továbbadni szintén komoly feladat, miért? 

Szerencsés vagy, hogy fennmaradt ez a napló, ami biztos vagyok benne, hogy a nagypapádnak annak idején sokat segített a történtek feldolgozásában. Nem mindenkinek sikerült kiírnia, elbeszélnie, amin keresztül kellett mennie. A félelem, a rettegés, az átélt borzalom sokszor olyan letaglózó, hogy alig lehet szavakkal kifejezni. A magyar nyelv nagyon szemléletes, és egészen pontosan leírja, hogy mi történik bennünk ilyenkor. Amikor valami felkavaró eseményt élünk át, gyakran mondjuk, hogy „nem találok szavakat”; és tényleg nem találunk, hiszen egy megrázó élmény megélése közben az agyunk beszédközpontja szinte lekapcsol, így a történtek nehezen rendezhetők szavakká. Később, amikor már esetleg elbeszélhető lenne egy-egy részlet, jellemzően a környezet fordul el, és nem szeretné hallani a fájdalmas történeteket. Ennek gyakran a bűntudat az oka, hogy miért nem akadályoztuk meg, hogy megtörténjenek a borzalmak vagy az a hamis elképzelés, hogy ha valamiről nem beszélünk, az nem is létezik, gyorsabban túllendülhetünk a szenvedésen, ha nem emlegetjük fel. A trauma azonban akkor is átöröklődik, ha soha szóba sem hozzuk, ha mély hallgatást vonunk köré. Mindazt, ami a múltban történt, igyekszünk távolítani magunktól. 

Semmitmondó megemlékezéseket tartunk, emlékműveket emelünk, amelyeket évente egyszer megkoszorúzunk, és úgy érezzük, ezzel megtettünk mindent a múlt feldolgozása érdekében.

Ezek a lépések azonban leginkább a lelkiismeretünk megnyugtatására elegendőek. Jó lenne, ha átfogó programok születnének a múltból örökül kapott traumák egyéni és közösségi gyógyítására. 

Bekapcsolhat a háború emlékeket, mondatokat, traumákat, amelyeket akár elbeszéletlenül, feldolgozatlanul tároltunk? 

Feltétlen. Az elmúlt napokban szinte a nyakunkba ömlöttek a transzgenerációs traumák által kiváltott súlyos szorongások, félelmek. A menekülés, a bujkálás, a félelem, az éhezés lenyomatait mindannyian ott őrizzük a sejtjeinkben, amik most aktívvá váltak. Hogy csak egy nagyon szemléletes példát említsek: egyik páciensem a híreket hallgatva súlyos pánikrohamot élt át.

Az ő esetében egészen egyértelműen látszik a transzgenerációs szál: a nagymamáját a II. világháborúban orosz katonák erőszakolták meg, édesapja ebből az erőszakból fogant.

Bár a történetről egyszer-egyszer beszéltek a családban, a tényleges feldolgozás eddig nem történt meg, így a katonai menetoszlopok, a szétbombázott házak látványa szinte berántotta a rettegésbe, amiben éppen olyan tehetetlennek és kiszolgáltatottnak érezte magát, mint egykor az erőszakot elszenvedő nagymamája. De említhetném azokat a szülőket is, akik kicsi gyermekként élték át a délszláv háborút, és a most rájuk törő poszttraumás tünetek miatt nagyon nehezen tudnak megnyugtatást adni a saját gyerekeiknek. 

Az sem mindegy, hogyan beszélünk történeteinkről, és most sokszor kerülnek elő a személyes és hivatalos kommunikációban is klasszikus áldozathibáztató diskurzusok az orosz–ukrán kapcsolat értelmezésekor. Nem politikai szempontból érdekel: miért így beszélünk a helyzetről?

Az áldozathibáztatás egy lelki manőver, amin keresztül megpróbáljuk fenntartani az igazságos világba vetett hitünket. Rémisztő lenne szembenézni a lehetőséggel, hogy akár ártatlanul is agressziót követhetnek el ellenünk, így addig ügyeskedünk, míg valami elfogadhatónak tűnő magyarázatot találunk a történtekre. Amikor az áldozatot hibáztatjuk, valójában önmagunkat nyugtatjuk, hogy velünk ilyesmi nem történhet, hiszen mi jól viselkedünk, nem hergeljük a másik felet, így biztonságban érezhetjük magunkat. 

A háborút élőben követhetjük a médiában és a közösségi platformokon. Egy tiktok-felhasználó a hatodik emeleten az ablakából kikamerázott - háborút ennyire hozzám közeli, átélhető nézőpontból nem láttam. Hogyan hat ez a mediatizáltság ránk?

Számomra egy film, a Nemes-Jeles László rendezte Saul fia volt az első olyan élmény, ahol éppen a kameraállás miatt éreztem úgy, hogy szinte én is ott vagyok a főszereplőtől alig karnyújtásnyira. Döbbenetesen erőteljes hatása volt, ahogy most ezeknek az élő bejelentkezéseknek is. Egy dologgal azonban érdemes tisztában lenni: ez az élmény, bár kezdetben sokkolóan hat, egy idő után elveszítheti erőteljes hatását.

Hozzászokunk az egyenes adásban közvetített borzalmakhoz és kimerül az együttérző kapacitásunk.

Ami először még megrázó, ezredik alkalommal már nehezebben üti át az ingerküszöbünket. Igen, az empátiába is bele lehet fáradni, különösen akkor, ha alig tehetünk valamit a helyzet megváltoztatásáért. Nagyon nehéz tétlenül nézni mindazt, ami most a szomszédos országban történik. A közösségi média kétélű fegyver. Egyrészt fontos információs forrás, másrészt, elárasztó volta miatt akár érzelmi kimerüléshez is vezethet, ha kontroll nélkül fogyasztjuk a híreket. 

Az országba eddig 180 ezren menekültek, elképzelhetetlen lelki állapotban, traumatizálva. Egyre több család fogad be menekülteket, ami egy nagyon extrém helyzet: hogyan lehet elkerülni, hogy áldozatként forduljunk hozzájuk? Hogyan hat vissza a saját vagy családom életére?  

A menekülő emberek áldozatok. Ezen nincs mit szépíteni, és határozottan káros, ha megpróbáljuk letagadni, más színben feltüntetni a valóságot. Ezek az emberek gyakran sokkos állapotban érkeznek hazánkba vagy egy másik országba, így nagyon körültekintően kell velük bánni. Ilyenkor sokkal limitáltabb az az információmennyiség, amit képesek befogadni, lehet, hogy a legegyszerűbb dolgokat is többször el kell nekik magyarázni. Gondoljunk csak bele, akik most menekülnek, az egész életüket, a munkájukat, gyakran családtagjaikat, az otthonukat, minden kis megszokott tárgyukat – a kedvenc bögréjüket, a nagyitól kapott plédet, a családi fotóalbumot – hagyták hátra, hogy az életüket mentsék. 

Egy menekültcsalád befogadása kellő körültekintést igényel. Hiába a jószándék, ha nem mérjük fel helyesen a lehetőségeinket, sok frusztráció forrása lehet ez a helyzet. Nem csak segíteni kell, de jól kell segíteni. Még békeidőben sem könnyű ismeretlen emberekkel osztozni az otthonunkon, hát még akkor, ha sem a nyelvét, sem a kultúráját nem ismerjük a másiknak, aki ráadásul feltehetően komoly pszichés krízisben van. A szolidaritás, a segítségnyújtás mélyen humánus cselekedet, de itt is elengedhetetlen az önismeret. Tisztában kell lennünk a lelki teherbíró képességünkkel, a családunk működésével, de az otthonunk fizikai adottságaival, a napi ritmusunkkal, és még számtalan tényezővel, hogy valódi segítséget tudjunk nyújtani a rászorulóknak.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Orvos-Tóth Noémi: A könyv mágiája, hogy az érzéseket szavakká transzformálja

Orvos-Tóth Noémi, az Örökölt sosr szerzője ma Ott Anna vendége volt a Margó Extrában, ahol első könyvélményeiről, a terápiás ülések és a novellák hasonlóságáról, és az olvasás csodájáról mesélt, valamint azt is elárulta, hogy már dolgozik új könyvén.

...
Összekötve

Orvos-Tóth Noémi: El lehet felejteni, amit korábban a világról hittünk - Összekötve 

Slow life-ról, a jelenlegi helyzettel való együttélésről, a járvány okozta közösségi trauma feldolgozásáról, a szülői felelősségről és a kulturális tartalmak jelentőségéről is beszélgettünk Orvos-Tóth Noémivel.

...
Nagy

Orvos-Tóth Noémi: A generációk úgy illeszkednek egymáshoz, mint gyöngyszemek a gyöngysoron

Orvos-Tóth Noémi klinikai szakpszichológus és terapeuta, a párkapcsolatok szakértője, a transzgenerációs szemléletet majdnem húsz éve kezdte kutatni. Örökölt sors című kötete decemberben jelent meg, de olyan népszerű, hogy azóta gyakorlatilag tábort vert a sikerlisták élén. A könyv tanulmányokon keresztül azt a kijelentést tárgyalja, miszerint felmenőink életének történései sejtszinten öröklődnek az utódokban, és mindez hatással van a jelenünkre. Orvos-Tóth Noémivel a családi titkokról, a múlt megismerésének és a gyerekkorban megtapasztaltak döntő fontosságáról beszélgettünk.    

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Borbély András: Rafi Lajos verse lyukat üt a világon [ROMA IRODALOM]

A Nemzetközi Roma Nap alkalmából írók és kutatók ajánlanak olvasmányokat a roma irodalomból, melyek reflektálnak a reprezentáció kérdéseire is. Borbély András költő, szerkesztő Rafi Lajos egyik versét választotta.

...
Nagy

Mivel pörgeti fel egy mentalista Camilla Läckberg új szektás krimijét?

A pszichológiát és a sötét rejtélyt kiválóan ötvöző krimi, A doboz után a héten került a boltokba A szekta, Läckberg és Fexeus közös regénytrilógiájának második része. Ez alkalomból beszélgettünk a szerzőpárossal.

...
Nagy

Miért hasonlítanak a roma mesék a kortárs versekre?

Hogyan mozgatnak meg egy kortárs költőt a roma mesék? Miben fedez fel hasonlóságot az archaikus történetek és generációja meghatározó irodalmi témái között? És miképpen válik a mesékből költészet? Veszprémi Szilveszter cikkében a Vijjogók munkacímű verseskötetéről mesél.

...
Nagy

Mit szeretnek az emberek a kihalt Balatonban? Ebből az albumból megtudod

Bartha Dorka kötete a Balaton-part eltűnőben lévő épített örökségét és múlhatatlanságát mutatja meg. A történész-újságíró szerzővel egy nyikorgós Csepel bringáról, fotózásról, történetek utáni kutatásról, illetve a déli part felfedezetlen értékeiről beszélgettünk.

...
Nagy

Milyen apa volt Hemingway?

A Nobel-díjas Ernest Hemingwaynek Papa volt a beceneve. De vajon hogy osztotta be az idejét, ha az írás és az apai teendők között kellett választania?

...
Nagy

Orsós Julianna: Mariella Mehr erőt kovácsolt a szenvedéséből [ROMA IRODALOM]

A Nemzetközi Roma Nap alkalmából írók és kutatók ajánlanak olvasmányokat a roma irodalomból, melyek reflektálnak a reprezentáció kérdéseire is. Orsós Julianna Mariella Mehr regényét választotta.

Olvass!
...
Beleolvasó

Az Emberszemlélet humanista filozófiába öltöztetett kézikönyv a fenntarthatóságról

Gazsi Zoltán első könyve életrajzba bújtatott vállalati-impresszionista tankönyv cégvezetésről, fenntarthatóságról, a hétköznapok vidámságáról és a nehéz élethelyzetek túléléséről. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A PTSD-s detektív egy megfojtott nő ügyét próbálja felderíteni ebben a mágikus krimiben

Kocsis Gergely A varjúszellem című regényében közélet és történelem, krimi és horror szálai fonódnak lidérces, felkavaró történetté, melynek legfőbb kérdése, hogy a holtak mentik meg az élőket, vagy fordítva. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A Kovács ikrek regényében az élők gürcölnek, a holtak mulatnak – Olvass bele!

Tovább vinni az évtizedek óta épített családi gazdaságot, vagy meglépni előle? Többek közt erről szól a Kovács ikrek különleges humorú, mágikus realista családregénye. Olvass bele a Lesz majd minden című könyvbe!

Hírek
...
Így döntöttek ők

Nyáry Krisztián: Eszeveszett szerelem változtatta meg az életét

...
Hírek

Salman Rushdie ezt az álmot látta két nappal a merénylete előtt

...
Szórakozás

Így énekel Timothée Chalamet az új Dylan-életrajzi filmben (videó)

...
Zöld

5 könyv, amit olvass el, ha mindig ugyanúgy végződnek a párkapcsolataid

...
Hírek

Sophie Kinsella a rák egyik legagresszívabb formájával küzd

...
Gyerekirodalom

Tarolt az apa a TikTokon, aki telefon helyett könyvet adott a gyereke kezébe

...
Gyerekirodalom

Hogyan lehet elmagyarázni egy gyereknek, hogy mi a háború?

...
Nagy

5 dolog, amit nem tudtál a Száz év magányról

...
Szórakozás

Neil Gaiman: Vége a sorozatok aranykorának