Képzelt riport az idős kutatóval a század végéről: miért nem állítottuk meg a klímaváltozást?

Képzelt riport az idős kutatóval a század végéről: miért nem állítottuk meg a klímaváltozást?

2084-et írunk. Idős kutatók, tudósok, szakértők, politikai vezetők és humanitárius követek emlékeznek vissza a globális felmelegedés több évtizeddel korábbi kezdeteire, fordulópontjaira és következményeire. A velük készült fiktív interjúk révén bejárjuk az egész világot, hogy megtudjuk, mi történt az emberiséggel és az élővilággal a 21. században. Olvass bele!

Könyves Magazin | 2022. március 28. |
James Powell
2084 - Az eltűnt jég nyomában - Képzelt riport a klímaváltozásról
Ford. N. Kiss Zsuzsa, Athenaeum, 2021, 285 oldal
-

Áradások, tengerszint-emelkedés, szárazságok és tüzek, politikai szélsőségek és migráció, fajok pusztulása... A könyv szerzője, James Powell bemutatja, milyen sors vár Földünkre és az emberiségre - ha nem teszünk ellene sürgősen.

James Powell geológus, geokémikus, klímakutató, több amerikai felsőoktatási intézmény (Oberlin College, Reed College, Franklin & Marshall College), a Franklin Institute és a Los Angeles-i Természettudományi Múzeum korábbi elnöke. 1987-ben kisbolygót neveztek el róla (9739 Powell). 

Az olvasók országa című tematikus sorozatunk könyvek segítségével igyekszik körbejárni a legaktuálisabb közéleti kérdéseket a választások előtt. Interjúk, podcastek, recenziók, beszámolók, beleolvasók sorával hozunk képbe, mert hisszük, hogy a széleskörű tájékozódás is segít építeni a társadalmunkat. A sorozat többi cikkét itt találod.

James Powell: 2084 - Az eltűnt jég nyomában - Képzelt riport a klímaváltozásról

Fordította N. Kiss Zsuzsa

A klímakutató

 

Mai beszélgetőtársam Robert Madsen III, aki apja és nagyapja nyomdokait követve maga is klímakutató.

 

Dr. Madsen, olyan kérdéssel fordulok önhöz, amelyet óhatatlanul feltesz századunk második felének népessége.

Bennünket, akik ma élünk, nem hagy nyugodni, hogy századunk első évtizedeiben, mikor még nem futottunk ki az időből, miért nem történtek lépések legalább a globális felmelegedés fékezésére. Azért, mert nem volt elégséges az ismeretanyag, mert a tudósok nem jutottak egyetértésre, mert fennforgott valami jobb elmélet a nyilvánvalóan zajló melegedés indoklására, vagy valami más a magyarázat? Nagyszüleink nemzedékének bizonyára jó oka volt hagyni, hogy ez megtörténjen velünk – mi volt az?

 

Előrebocsátom, nem ez lesz a könyve leghosszabb fejezete, ugyanis a válasz kurta és velős: 

frászt volt jó okuk rá.

Már a századfordulón meggyőzően bizonyították az ember okozta globális felmelegedést; ez mind nyilvánvalóbb lett, utóbb racionálisan kétségbevonhatatlan – már annak, akinek a ráció irányadó. Egy barátom, végzett jogász, egyszer megkérdezte tőlem, hogy annak idején a globális felmelegedés erősen feltételezhető vagy minősített tényállás volt-e: utóbbi bűnügyileg terhelőbb. Azt feleltem, hogy a globális felmelegedés már akkor minősített tényállás volt, teljességgel megalapozott a tudományos elméletek mércéjével.

Visszaugorva az időben a 2010-es évekig, áttekintve a szaklapokban lehozott közleményeket, azt fogja találni, hogy 2020-ra a tudós közvélemény száz százalékig elfogadta a nézetet, miszerint az ember a globális felmelegedés okozója. Nem az ujjamból szopom ezt a kerek számot, az adott korszak csaknem húszezer szakmailag jegyzett közleményét elemeztem.

Kész abszurdum, de a globális felmelegedést tagadók nem alkottak saját elméletet a tényállás indoklására. Más tészta lenne, ha a tízes és húszas években éltek azért hagyják pusztulni világunkat, mert téves elméletnek adnak helyt. Csakhogy alternatív elmélet nem is született. Emelkedett a hőmérséklet, évről évre súlyosbodtak az erdőtüzek az összes kontinensen, a viharok úgyszintén, satöbbi, satöbbi. Az ember felelősségét tagadókat picit sem érdekelte, hogy mi okozza a szélsőséges időjárást, leszögezték, hogy mik nem okozzák: a fosszilis energiahordozók.

 

Valóban kurta és velős, amit mond. Na de a tagadók hiába nem alkottak elméletet, valami alternatív magyarázatot csak kellett adniuk a tudósokat meggyőző adatokra? Ezt hogyan csinálták?

 

Egy darabig azt sulykolták, hogy a globális felmelegedés csalás, a kutatók összeesküdtek és meghamisították az adatokat. 

A tudományt tagadóknál mindig az a vége, hogy összeesküvést kiáltanak, nincs más választásuk, különben el kellene ismerniük a tudósok igazát.

 

Ha akkor él, hogyan reagál az ember okozta globális felmelegedést merő konspirációnak minősítők kijelentéseire?

 

Hát arra sarkalltam volna őket, hogy tegyenek fel maguknak néhány egyszerű kérdést. Az összeesküvők hogyan szervezkednek? A húszezer folyóiratcikket nagyjából hatvanezer szerző jegyezte világszerte. A hamisítók hogyan tüntethettek el minden áruló nyomot? E-mail-használattal ugyebár. Na de századunk első évtizedében valaki ellopta és nyilvánosságra hozta prominens klímakutatók kincsesbányányi e-mailjét – vagy millió szó terjedelemben, ha jól tudom. És abból egy árva szó sem tartalmazott mégoly halvány utalást se bármiféle összeesküvésre.

Hogyhogy soha egyetlen összeesküvő sem bukott le, nem tálalt ki emlékiratban, nem gyónt a halálos ágyán? És eleve miért konspiráltak volna? Amerikában a tagadók válasza így hangzott: „Mert liberálisok.” Na de a tudományos dolgozatok több mint fele más országból való, ahol ez a címke nem volt érvényes.

De persze a 2010-es években a tagadók nem tettek fel maguknak ilyen kérdéseket. Számukra olyan kézenfekvő volt, hogy a globális felmelegedés csalás, hogy a tudósok blöffölésének oka hovatovább nem érdekelt senkit.

A 2020-as évekre a hazugság az igazságot nemcsak a tudomány vonatkozásában szorította ki, hanem sok más téren is. Az emberek szívesebben fogadták a bevett elgondolásaikat alátámasztó hazugságot, mint az azt cáfoló igazságot. Így választhattak meg országok – például Ausztrália, Brazília, Oroszország és az Egyesült Államok – tudománytagadókat vezetőjüknek.

Még a húszas évek elején is meg lehetett volna állítani a melegedést 3 Celsius-foknál. De a világ nemzetei még abban sem bírtak megegyezni, hogy törekedjenek erre. Mire végre megtették, már a 4 fok sem volt opció. Nem tudjuk, meddig emelkedhet még a hőmérséklet. Igazán furcsa: mi emberek nagyra vagyunk azzal, hogy az értelemre hallgatunk, de mikor az emberi civilizáció léte a tét, a dogmák, a tudatlanság uszályába szegődünk.

 

Ha az emberek olyan ármányt feltételeztek a tudósok részéről, hogy koholják a globális felmelegedést, bizonyára egyébként sem hajlottak bizalomra irántuk. Ez a viszonyulás befolyásolta-e a tudomány mint olyan tekintélyét?

 

Nagyapám kutató volt, ösztönzött, hogy a nyomdokaiba lépjek. Tőle hallottam, hogy a tízes évek végére miképpen foglalták el a tudománytagadók a Fehér Házat és szinte az összes kormányzati szerv felső vezetését. 

Nemcsak a klímakutatás büdzséjét nyesték vissza, de valamennyi környezetvédelemmel, veszélyeztetett fajokkal, ipari szennyezéssel, satöbbivel foglalkozó programét.

A Környezetvédelmi Ügynökség és a Nemzeti Természettudományos Alap megszűnt a húszas évek végére, az államszövetség mindenfajta természettudományos ráfordítása az előző század ötvenes éveinek szintjére zuhant. Nagypapám elmondta, hogy ő meg a kollégái szinte már szitokszónak érzékelték azt, hogy „természettudomány”.

Akkoriban a legtöbb egyetemi kutató kormányzati finanszírozásra számított, és ezek után kénytelen volt elállni kutatási témájától. Nagy egyetemek az összköltségvetésük negyedét-harmadát fordíthatták a kutatási programok rezsijére. Első dolguk volt csökkenteni a természettudományos tanszékek támogatását, elbocsátani az oktatókat. A diákok pedig, mivel nem láttak jövőt a természettudományos képzésben, a lábukkal szavaztak, más területen folytattak tanulmányokat. Megcsappant a jelentkezés a természettudományos szakokra, igazolva a természettudományos tanszékek, a személyi állomány további nyirbálását. A főként egyetemek által vásárolt tudományos folyóiratok is áldozatul estek a tudományos kutatás visszaesésének, meg annak, hogy az egyetemi könyvtárak dotálása lecsökkent, aztán teljesen megszűnt. És persze kutatástámogatás és szakfolyóiratok híján a nagyszámú tudományos társaság is kénytelen volt lehúzni a rolót.

Nagypapám könyvtárában találtam egy sokat forgatott kötetet, A történelem vége és az utolsó ember a címe. A természettudomány végénél talán még nem tartunk, de közeleg.

Kapcsolódó cikkek
...
Zöld

Gyakoribb és erősebb hőhullámok fenyegetik a Nagy-korallzátonyt

A világtengerek szempontjából 2021 volt a legmelegebb esztendő a feljegyzések kezdete óta, az akkori körülményeket pedig a 2300 kilométer hosszú Nagy-korallzátony nem lenne képes tartósan túlélni. Könyvek hírek mellé.

...
Zöld

Itt a tavasz: ezekkel az erdei fantasykkel hangolódj a lombfakadásra!

Az erdő ott van a történeteinkben, a dalainkban ősidőktől fogva: egyszerre lélegzetelállító és misztikus, baljós és veszélyes. Olyan fantasyket ajánlunk, amikben az erdő fontos tényező.

...
Hírek

Margaret Atwood: Csaló faj vagyunk

A Szolgálólány meséjének írója volt Ezra Klein vendége a New York Timeson futón podcastsorozatban. A felvétel február közepén, tehát még azelőtt készült, hogy az oroszok megtámadták volna Ukrajnát, de hátborzongatóan aktuális maradt.

ZÖLD - TERMÉSZETESEN OLVASOK
...
Zöld

A Last of Us előtt már begombásodott a (horror)irodalom

...
Zöld

Litkai Gergely: Mi történne a világgal, ha eltűnnének a méhek? / A méhek története

...
Zöld

A húsevés évezredes hagyományát ugyanúgy átírhatjuk, mint a nők szavazati jogait?

Hírek
...
Szórakozás

Fekete István történelmi klasszikusa ihlette a Végvárak, vitézeket

...
Panodyssey

Vajsenbek Péter: Immigrant story / Akik még hisznek / Magyarok és értelmiségiek [Panodyssey]

...
Alkotótárs

Harmadik alkalommal hirdetik meg a Mastercard® - Alkotótárs irodalmi ösztöndíjprogramot

...
Szórakozás

Tarr Béla, Fekete István, ChatGPT-féle Godot és a Műanyag égbolt [PROGRAMAJÁNLÓ]

...
Alkotótárs

Vonnák Diána: A nyelv nagyon demokratikus dolog, mindenki használja

...
Zöld

Peter Wohlleben elmagyarázza, hogyan erősödik meg az erdő, ha békén hagyjuk

...
Hírek

Elhunyt Kipke Tamás Táncsics Mihály-díjas újságíró, író

...
Hírek

Összeállt a Magyar Könyvtervezés díj shortlistje

...
Zöld

Magyar mesterséges intelligencia segíthet a depresszió szűrésében

A hét könyve
Kritika
Atwood varázstalanítja Odüsszeusz mítoszát
...
Podcast

20 éves A Da Vinci-kód: Jézus feleségétől a 80 millió eladott példányig

2003-ban jelent meg angolul A Da Vinci-kód, a kötet sikerére pedig jellemző, hogy abban az évben az eladásokat tekintve csak egy másik giga-bestseller, a Harry Potter és a Főnix Rendje tudta túlszárnyalni. De mit tudott és mit tud a regény most? Podcastben kibeszéltük.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Krasznahorkai László könyvét lapozgatják a britek az angol könyvesboltokban

Nemrég annak jártam utána, hogyan fogadták a britek Harry herceg memoárját Londonban, most pedig ismét nyakamba vettem a várost, hogy kiderítsem, mit gondolnak a magyar szerzőkről. Így hát könyvesboltról könyvesboltra jártam, hogy felkutassam, mely művek alapján ismerhetnek minket a britek.

...
Nagy

Az utolsó mohikánon nőttél fel, de ezeket nem tudtad

Milyen történelmi előzményei vannak a regénynek? Mi tükröződik abban, ahogyan Cooper az őslakosokat ábrázolja? Az eredeti szöveg melyik rétegével nem találkozhattak Magyarországon azok, akik Réz Ádám átdolgozását olvasták? És mit hagytak ki korábban több magyar fordításból?

...
Nagy

Tar Sándor a térképről leszorult helyek és emberek írója

Tar Sándorról írt monográfiát Deczki Sarolta, akit az elesettek, a kiszolgáltatottak, a periféria írójaként is emlegetett szerző életéről és műveinek erőteljes hatásáról is kérdeztünk. 

...
Nagy

„Kommunista volt-e Petőfi? Néger volt-e Kossuth?”

A Petőfi-délibábok című programsorozat Petőfi politikai emlékezete a dualizmustól napjainkig című nyitórendezvényén kiderült, hogy az évek során Petőfi lobogó helyett sokaknak inkább dobogó volt: emelvény, amelyről ki-ki a maga hasznát remélve szónokolt.

...
Nagy

Fantasztikus írókat adtak a világnak, a britek mégsem falják a könyveket

Az angolok olyan szerzőket adtak a világnak, mint William ShakespeareAgatha Christie, Jane AustenCharles DickensJ. R. R. Tolkien, J.K. Rowling. Ezek alapján joggal hihetnénk, hogy az angolok a világ legnagyobb könyvfogyasztói, de tényleg így van? 

...
Nagy

Nádas szerint elkerülhetetlen az összeomlás, de muszáj tennünk a dolgunkat

A Nádas Péterről készült dokumentumfilm, a Saját erdő egyszerre portré- és természetfilm, meditatív alkotás, mely a világról és önmagunkról alkotott tudásunk átgondolására késztet. Kárpáti György Mór alkotása megállásra késztet, kiléptet a mindennapok zajából és felületességéből, és bevezeti a nézőt az író gondolatainak terébe. 

Olvass!
...
Beleolvasó

Tom Felton: Harry Potter és Draco Malfoy egyazon érme két oldala

A Harry Potter-filmek forgatásáról, felnövésről, barátságokról, a hírnév előnyeiről és hátrányairól is mesél önéletrajzában Tom Felton színész, akit Draco Malfoyként ismert meg a világ. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Szerhij Zsadan: Ezt a földet mától Ukrajnának nevezd!

Harkiv Hotel címmel jelent meg az ukrán Szerhij Zsadan kötete, melynek verseit Vonnák Diána válogatta és fordította magyarra. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Az elitiskola tanárának manipulációja a szülők életét sem kíméli

A saját érdekedben az iskolai közösségek olykor viszontagságos működésébe enged betekintést, ahol sokszor csupán egy szikra kell, hogy lángra lobbanjanak a lappangó indulatok. Olvass bele!