Miért és mióta vannak fejezetek a könyvekben? 

Vannak dolgok, amiket mára annyira magától értetődőnek és logikusnak veszünk az olvasás során, hogy egészen meglepő azzal szembesülni, hogy nem volt mindig így. Az ókori római olvasók egy része például a hanyatlás jelének tartotta, amikor a tekercseket felváltották a praktikusabban tárolható és szállítható lapozható könyvek. Az, hogy többnyire magunkban, csendesen olvasunk, a könyv történetében szintén egy újabb fejlemény.

Mindennek a kezdete

Nicholas Dames, a Columbia Egyetem irodalomprofesszora egy baráti beszélgetés során szembesült vele még diákként, hogy tulajdonképpen nem tudja, miért, mikor és hogyan alakult így a könyvek felépítése, ezért elhatározta, hogy utánajár. Mint kiderült, persze ez a mese is arról szól, hogyan mondjuk el a történeteinket.

Az emberi történelem nagy részében a szövegek nem voltak szakaszokra osztva, csak jöttek a szavak egymás hegyén-hátán. A legkorábbi fejezetekre Dames egy Urbinóban talált, római jogi táblán bukkant – ez az i.e. 2. századból származik. A táblán egy új törvényt jelentettek be, a szöveg pedig olyan rövid szakaszokra volt osztva, amiknek címe is volt. A korai fejezeteket tehát így használták: az információ rendszerezésére.

És ha már említettük a tekercseket, időnként ezekhez is tartozott tartalomjegyzék, 

egy önálló kis tekercsen.

A szerkesztők ősei

Dames kutatásában a nyugati irodalom történetének két évezredét vette végig, ami során világosan kirajzolódott a szövegek megörökítésének evolúciója.

Egy mai olvasónak már az is nehézséget okozna, hogy elolvassa a korábbi szövegeket: nem is a nyelvi különbségek vagy a különlegesebb betűk miatt, hanem mert 

a 9. századig például az írott sorok folyamatos betűláncok voltak, a szavak közötti szünetek nélkül.

Régtől fogva létezett ugyanakkor és a középkori Európában még bőven folytatták azt a gyakorlatot, amikor a teljes szöveget valaki, aki nem a szerző, utólag koherens, önálló blokkokra bontja.

„Olyan szellemi munka volt ez, amit a tudósok végeztek, különösen a Római Birodalomban [és a] középkori szerzetesek.” Az egyes szerkesztőktől függően pedig egy könyvet számtalan módon fel lehetett osztani.

A könyv, amit mindenki ismer

A fenti fejezetekre bontás leghíresebb példája a Biblia, azon belül is az evangéliumok. Ezeket ugyanis eredetileg fejezetek nélkül írták meg, majd a 4. és a 13. század között számtalan módon tagolták őket. Volt, aki egészen rövid fejezetekre bontotta a szövegeket, mások nagyvonalúbban, hosszabban hagyták őket. Ez végül annyira zavarossá vált, hogy a közös értelmezést is akadályozta, annak minden következményével a mélyen vallásos középkorban.

Számos tudós szerint szerint a káoszra Stephen Langton, a párizsi egyetem teológusa, később Canterbury érseke tett pontot, amikor 

1210-1220 körül kitalálta a mai evangéliumi fejezeteket.

Egy másik elmélet szerint a jelenlegi fejezetrendszer szintén Angliából származik, és egyszerűen az volt a célja, hogy nagyjából azonos hosszúságú, de az elbeszélés szempontjából is értelmes szakaszokat hozzanak létre.

A fejezetellenesek

Az újítást persze sokan kétkedve fogadták, és Dames szerint ez még a 18. században is előfordult.

A 17. századi angol filozófus, John Locke szerint például ilyenfajta tagolásnak egyáltalán nem lett volna szabad megtörténnie, mert 

a fejezetszünet megzavarja olvasás közben a gondolatmenetet.

És színre lép a regény

A nagy változás a 17-18. század fordulóján érkezett, a regény felemelkedésével, ekkor ugyanis az írók élni kezdtek a fejezetalkotás szabadságával. A fejezetelés tehát az írói folyamat részévé vált, az írott történetek pedig egyre inkább ezeknek a szakaszoknak a figyelembevételével születtek: ritmust adtak a szövegnek.

A fejezetek apropóján arra is volt lehetőség, magyarázta Dames, hogy az író kommunikáljon az olvasóval. A fejezetcímekben a szerzők például emlékeztették vagy felhívták az olvasók figyelmét valamire, esetleg bocsánatot kértek, hogy rabolják az idejét.

(ABC News)

Olvass minket e-mailben is!

  • Személyes ajánló a legérdekesebb tartalmainkról!
  • Extra tartalom csak feliratkozóknak!
  • Így biztosan nem maradsz le a legfrissebb könyves hírekről!
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

10 regény, amit senki nem fejez be

Nemrég összegyűjtöttük azokat a könyveket, amelyekről többen azt állítják, hogy olvasták őket, pedig valójában mégsem. Ezúttal olyan regényeket mutatunk, amelyeket sokan elkezdenek, de a végéig már nem jutnak el.

...
Nagy

Számodra melyik a tökéletes hely az olvasáshoz?

Az olvasáshoz mindenekelőtt egy jó könyv kell és egy kíváncsi olvasó. De egy csendes, nyugodt és hangulatos zugot sem árt találni, ahol elmélyülhetünk a választott könyvben.

...
Nagy

Harry Potter és a Biblia? Mutatjuk a világ legnagyobb bestsellereit

Számtalan lista született már a világ legsikeresebb könyveiről és bár vannak eltérések, a Harry Potter stabilan szerepel a top tízes listán.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Harari az AI-ról: Soha ne idézz meg olyan erőt, amit nem tudsz irányítani

Felejtsd el a hollywoodi képsorokat az utcákon randalírozó, fegyveres robotokról, az AI valósága sokkal veszélyesebb – figyelmeztet az izraeli történész és író Harari az új könyvében, amiből a Guardian közölt exkluzív részletet.

...
Zöld

A fantáziád segít a legtöbbet az ökológiai válság ellen - Olvass bele a Világelejébe!

Folyton reménytelen elemzésekkel találkozol? Olvasnál már végre valami lelkesítőt is az ökológiai válság kapcsán? Mutatunk egy részletet.

...
Zöld

Másképp kezeli a gyerekek agya a nyomtatott és a digitális szöveget

A digitális korban a hagyományos nyomtatott médiáról a képernyőre váltás általános tendencia, mely a gyerekeket is érinti. Egy tanulmány nemrégiben rámutatott arra, hogy az agyban zajló folyamatok nem pontosan ugyanazok, amikor a gyerekek digitális eszközről vagy nyomtatott kiadványból olvasnak. 

Természetesen olvasok
...
Zöld

3 könyv szülőknek, amit érdemes előjegyezni szeptemberben

...
Zöld

Most éppen naponta ennyi lépést kell tenned a tudósok szerint az egészségedért + 3 könyv

...
Zöld

A fantáziád segít a legtöbbet az ökológiai válság ellen - Olvass bele a Világelejébe!

...
Zöld

Ha rendet raksz az íróasztalodon, sikeresebb leszel a munkában – Olvass bele Marie Kondo új könyvébe!

...
Zöld

Lassan járj, tovább érsz – 5 könyv a slow livingről

...
Zöld

Bemutatjuk Eve-et, a DNS-gyűjtő robothalat

...
Zöld

Az allergia sokkal több, mint egyszerű biológiai reakció – Olvass bele!

...
Zöld

10 dolog, amivel az írás javíthatja a mentális egészségünket

...
Zöld

Tovább él, aki a megfelelő emberekkel osztja meg az életét – 3 könyv a barátságról

...
Nagy

5 idézet a hét könyvéből: Knausgard és Az öröklét farkasai

Knausgard a halálról beszél, miközben fordulatos cselekményt alakít, kiváló karaktereket épít és hatalmas műveltséganyagot is játékba hoz. A Hajnalcsillag-sorozat második része, Az öröklét farkasai lett a hét könyve, melyből most öt izgalmas idézetet mutatunk. 

Szerzőink

...
hhz

Ki volt Claire Clairmont, Byron gyermekének anyja?

...
ko

A kötelező olvasmányokat utálni szokás, pedig vannak köztük ma is hatásos kötetek

...
Vass Norbert

Nemere István szerelmes, valamint macska- és munkamániás – megnéztük a róla szóló dokumentumfilmet

Kiemeltek
...
Szórakozás

Nemere István szerelmes, valamint macska- és munkamániás – megnéztük a róla szóló dokumentumfilmet

Az Addig írok, amíg élek állatbarát sztoikusként ábrázolja Nemere Istvánt. Szalma Sándor dokumentumfilmjének főszereplője az írásnak rendeli alá mindenapjait, közben egy kicsit mintha unná már a saját történeteit.

...
Nagy

Miért és mióta vannak fejezetek a könyvekben? 

Mára teljesen természetesnek tűnik, hogy a tagoltság és így az olvashatóság, a történetvezetés miatt fejezetekre tagolt könyveket olvasunk – de nem volt ez mindig így.

...
Szórakozás

Beképzelt Zeusz, Lenú és Lila, a Pingvin – szeptemberi streaming kedvencek

Ebben a hónapban is számos adaptáció érkezik a streaming platformokra: jön a Briliáns barátnőm utolsó évada, visszatérnek a lúzer kémek, Jeff Goldblumot pedig öntelt Zeuszként láthatjuk.