Nyugaton a helyzet változatlan - Remarque háborúellenessége nem is lehetne aktuálisabb

Nyugaton a helyzet változatlan - Remarque háborúellenessége nem is lehetne aktuálisabb

A megjelenését követően közel száz év kellett, hogy a németek megfilmesítsék az egyik legnagyobb bestsellerüknek számító Erich Maria Remarque-regényt. A Nyugaton a helyzet változatlannak már létezik két amerikai adaptációja, de az Edward Berger rendezte változat az első német feldolgozás. Bár az előkészítéskor és a gyártáskor még nem sejthették, hogy a bemutató idején újra háború lesz Európában, ennek hírei pedig akaratlanul is ráíródnak majd a filmbeli eseményekre. Mindenesetre az alkotók a filmnek főleg Daniel Brühl nevével igyekeztek hírverést csapni, ám végül egyáltalán nem miatta fogunk emlékezni erre az adaptációra.

Ruff Orsolya |

Nem mindennapi sors jutott a Nyugaton a helyzet változatlannak, és ez már a regény előéletére is igaz. Bár Erich Maria Remarque utóbb azt állította, hogy az abban ábrázoltak megestek vele, az utókor már némi távolságtartással kezeli ezeket a kijelentéseket. Az író, akkor még Erich Paul Remark, szinte még kamasz volt, amikor 1916-ban a német hadsereg katonája lett. Ám rövid ideig harcolt, hamar megsérült és katonai kórházba került, ahol aztán naphosszat a sérült bajtársak történeteit hallgatta. Valószínűleg ekkor kezdett formálódni benne az a történet, amely azután a Nyugaton a helyzet változatlan alapját adta. A könyv 1929-ben jelent meg először, és rögtön nagy siker lett, és még ugyanabban az évben 26 nyelvre lefordították (manapság ez a szám már meghaladja az 50-et, az eladott példányszám pedig – világszerte – a 20 milliót). Az első kritikák kimondottan jók voltak (Stefan Zweig például tökéletes műalkotásnak nevezte), és a kötet népszerűségéhez nagyban hozzájárult az is, hogy Hollywood rögtön lecsapott a filmjogokra, és a rákövetkező évben már be is mutatták a Lewis Milestone rendezte első adaptációt. Igaz, a későbbi eseményekből sokat előrevetített, hogy Joseph Goebbels megbízásából náci verőlegények 1930 decemberében megakadályozták a film berlini bemutatóját.

-

A regény és írója ugyanis hamar szálka lett a felemelkedő német nemzetiszocialisták szemében, akik aztán minden létező fronton támadást indítottak a kötet ellen. A nácik antiheroizmust, a katonai szellem elárulását vetettek Remarque szemére, aki ellen szabályos karaktergyilkosságot folytattak, és például azt kezdték terjeszteni róla, hogy egyáltalán nem is vett részt az első világháborúban. A dolog odáig fajult, hogy Hitler 1933-as kancellári kinevezését követően Németországban betiltották a könyvet, majd még ugyanabban az évben a hírhedt könyvégetések során a nácik máglyára is vetették. Később az írót megfosztották a német állampolgárságától, de ezt Remarque már nem várta meg: a harmincas évek elejétől Svájcban élt, majd az Egyesült Államokba emigrált.

A Nyugaton a helyzet változatlan továbbra is a legnépszerűbb művének számított, amelyet 1979-ben újra feldolgoztak az amerikaiak, ez azonban a korabeli kritikák szerint nem érte el az első adaptáció színvonalát. Mindenesetre ehhez képest is jó pár évtizedet kellett várni, mire a németek eljutottak odáig, hogy saját feldolgozást készítsenek a leghíresebb pacifista német regényből. Utóbbit az az Edward Berger rendezte, akinek eddig főleg filmsorozatok és tévéfilmek fűződtek a nevéhez (de ő rendezte például a Patrick Melrose-t is, Benedict Cumberbatch-csel a főszerepben).

-

Az előkészítés során a legfőbb kérdés nyilván az volt, hogy ki játssza majd Paul Bäumert, a katonát, akinek pokoljárását nézőként végigkövetjük. A választás végül egy fiatal osztrák színészre, Felix Kammererre esett, akinek lényegében a vállán kell elvinnie az egész filmet. Ő az a diák, aki háborús mámorban úszva a születési dátumát meghamisítva csatlakozik a német hadsereghez, ő az a fiatal katona, aki mellől sorra kilövik a bajtársakat, és ő az a minden illúzióját vesztett férfi is, aki már csak arra játszik, hogy a háború utolsó napjait ép bőrrel megússza. Kammerer nem roppan össze a feladat súlya alatt, emlékezetes marad, nem úgy, mint a békedelegációt vezető Daniel Brühl (ő Matthias Erzbergert játssza), akinek a forgatókönyv sem teret, sem időt nem enged a kibontakozásra, így végig jellegtelen, sótlan figura marad. A film a legtöbbször akkor bicsaklik meg, amikor nagyon erősen az arcunkba akarja tolni a kontrasztot (lásd rögtön a nyitójeleneteket az idilli, csendes táj és az azt szétszaggató harci jelenetek között), és ez a szándékolt szembeállítás megmarad akkor is, amikor a bakák vérben, sárban és könnyben úszó mindennapjait teszi a katonai felsővezetés fehérabroszos, kávéillatú tárgyalásai mellé.

-

Az érezhető, hogy a film tetemes büdzsével dolgozott (a harci jelenetek kellően látványosak, dinamikusak, véresek és naturálisak), mégis annak a folyamatnak az ábrázolása a legérdekesebb, amikor szétfoszlik az illúzió. Paul Bäumer és társai lényegében középiskolás diákok, akiket egészen megszédített a háborús propaganda. Hősökké akarnak válni, és elhiszik, hogy egy-két hét alatt elfoglalják Párizst (vö. „Mire a levelek lehullanak…”). A korábban megölt német katonák kimosott, megstoppolt ruháit kapják egyenruhaként, némelyikben még a korábbi tulajdonos névcímkéje is benne maradt, de az fel sem merül bennük, hogy egy megmerevedett mészárszék (erre utal a cím is) csereszabatos katonái. Egy információs vákuumból lökik ki őket a frontra, ahol csak a szerencsének, a bajtársiasságnak vagy egy tapasztaltabb vén róka tanácsainak köszönhetően (őt játssza például Albrecht Schuch) élhetnek túl. És mindez nemcsak a harcokra igaz, hiszen a mentális túlélés legalább ilyen fontos, így a film megmutatja a csendesebb napokat is, amelyek monotonitását akár egy női plakát is fel tudja dobni.

-

A Nyugaton a helyzet változatlan egy olyan sakkjátszma, amelyben a fókusz egyértelműen a gyalogon és nem a királyon van. A tűzszüneti tárgyalásokról szóló jelenetek bár fontosak, mégis kizökkentenek, és annyit nem is adnak hozzá a cselekményhez. A legfőbb kérdés egy közel százéves mű adaptációjánál mégis az, hogy mi újat tud mutatni vagy hozzáadni eddigi ismereteinkhez. Az biztos, hogy a 2022-es feldolgozás olyan világpolitikai környezetbe érkezett, amely szomorú és nem várt aktualitást ad a filmnek, és sokszorosan aláhúzza a háborúellenes üzenetét. Emiatt mindenképpen jó, hogy elkészült. Villanásai látványosak, sokszor kegyetlenek, ám Kammerer kiégett, megtört vagy halálra vált arcára valószínűleg egy idő után inkább fogunk emlékezni, mint a mészárlásokra vagy a film akármelyik véres harci jelenetére.

Kapcsolódó cikkek
...
Szórakozás

Daniel Brühl főszereplésével jön a Remarque-klasszikus feldolgozása

2022 második felében mutatja be a Netflix Erich Maria Remarque egyik leghíresebb háborúellenes regényének adaptációját. A Nyugaton a helyzet változatlan eredetileg 1929-ben jelent meg, és egy fiatal katona szemszögéből mutatja meg az első világháború borzalmait.

...
Hírek

Az új Remarque-adaptáció megmutatja az első világháború igazi arcát

Nyugaton a helyzet változatlan egy fiatal német katona történetét meséli el az I. világháború nyugati frontján, aki társaival együtt a saját bőrén tapasztalja meg, hogyan változik a háború kezdeti eufóriája kétségbeeséssé és félelemmé. Edward Berger rendező filmje Erich Maria Remarque azonos című, világhírű bestsellerén alapul. Mutatjuk az előzetesét!

...
Nagy

A ‘30-as ‘40-es évek Németországában lelkészek, hitvallások és teológiai könyvek voltak az egyik legnagyobb ellenállók

Dietrich Bonhoeffer német evangélikus lelkész, teológus, a Hitler-ellenes állánállás egyik kulcsfigurája volt. Követés című, leghíresebb könyve - amelynek története önmagában is érdekes és megjelenésekor bestsellernek számított Németországban - nemrég jelent meg újra.

Hírek
...
Zöld

Öt nap, több ezer halott - 70 éve lepte el Londont a gyilkos szmog

...
Hírek

Márciusban magyarul is megjelenik a Malfoyt játszó Tom Felton memoárja

...
Szórakozás

Neil Gaiman beszélő mongúz lesz a Fodor Nándorról szóló filmben

...
Gyerekirodalom

A barátság lényegéről mesél a kisnyúl és a sün párosa

...
Hírek

Polgár Juditot beiktatták a sakk Hírességek Csarnokába

...
Hírek

Könyvesblokk: Jocó bácsi, Laár és Matthew Perry

...
Könyves Advent

Semmihez sem vagyunk öregek, és sosem késő változtatni

...
Hírek

„A rendszerek változnak, a cigánypolitikájuk nem” – megjelenik Zsigó Jenő memoárja a roma polgárjogi küzdelmekről

...
Szórakozás

Lecserélik A hatalom gyűrűi legjobb karakterét alakító színészt

...
Hírek

Erdős Virág petíciót indított a tiltakozó tanárok mellett

...
Promóció

Egy nélkülözhetetlen kiegészítő, ha sokat időzöl a gép előtt – Kékfény szűrő szemüveg

...
Promóció

A kulturális feltöltődéshez minőségi élelmiszerek járnak

...
Kritika

Az egykori irodalmi botrányhős bámulatosan burjánzó trilógiát írt a komplett francia társadalomról és undergroundról

Botrányhősként indult és sokáig úgy is kezelték, de Virginie Despentes mára a francia irodalom általánosan elismert, egyedi és bátor alkotója. Ebben a folyamatban nagy szerepe volt a Vernon Subutex-trilógiának, amelyben egy totálisan csődbe ment lemezboltos és az egykori vásárlói felszántják Párizst. Miközben ide-oda csapódnak, egy szerteágazó korrajz bontakozik ki a mai Franciaországról, amiben ugyanúgy szerepelnek az elesettek, mint a kiváltságosok, valamint sok drog, erőszak és zene. A Vernon Subutex-trilógia a hét könyve.

Szerzőink

...
Könyves Magazin

Debbie Harry a '70-es évek New Yorkjának lázadásából emelkedett ki

...
Valuska László

Ai Weiwei a kínai kommunisták miatt műalkotássá vált

...
Laborczi Dóra

A jövő embere ma már megszerkeszthető - csak az a kérdés, meddig mehet el

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Heather Morris: Tartozunk a holokauszt túlélőinek azzal, hogy elmeséljük a történetüket

Heather Morrisnak az utóbbi években több holokauszt-témájú regénye is megjelent, és mindegyik kötetet túlélőkkel készült beszélgetések és kutatások alapozták meg. Az auschwitzi tetováló szerzőjével új könyveinek háttértörténetéről beszélgettünk, ő pedig mesélt az általa megismert túlélők bátorságáról, bűntudatáról, és azokról a nehéz emlékekről, amiket kötelességünk elmesélni az utókornak.

...
Kritika

A majdnem-élet receptje: egyedülálló anya reménytelen szerelemmel

A siker fokmérője ma a karrier és a boldog - kétszülős - családi élet. De mi van azokkal, akiknek egyik sem adatik meg? Bendl Vera első felnőtteknek szóló regényében nekik ad hangot: a nagy büdös semmiben lebegés állapotának, amit szeretünk átmenetinek hinni, de van, hogy nem lesz jobb. És a semminél már egy reménytelen szerelem is jobb. A Majdnem negyven a hét könyve. 

...
Nagy

A rómaiak is züllésről panaszkodtak, amikor a tekercseket felváltotta a lapozható könyv

A Papirusz számtalan ókori anekdotán és történelmi emléken keresztül elvezet az egyiptomi papiruszkészítő műhelyektől az alexandriai könyvtáron át a római rabszolgák másolóműhelyeiig. Hét érdekességet választottunk ízelítőül az ókori könyvek világából.

...
Nagy

Mohamed Mbougar Sarr az irodalom labirintusáról írt, és közben beleveszett a saját regényébe

Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író akarata ellenére is szimbólummá vált: 31 évesen, első fekete-afrikai szerzőként nyerte el a legrangosabb francia irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat. Paradox módon azzal, hogy neki ítélték a díjat, mintha belépett volna a saját regényének világába, amelyben az irodalmi elitet és intézményrendszert figurázta ki.

...
Nagy

Veres Attila: Igazából már csak a törvények és a pénz fog össze minket

A valóság helyreállítása és a The Black Maybe megjelenése apropójából beszélgettünk a humor szerepéről a feszültségépítésben, a kísérletező történetmesélő formákról, a sírkertszerű Magyarországról, reményről és reménytelenségről. Végül még olvasnivalót is ajánlott. Interjú.

...
Nagy

„Úgy képzeltem, az irodalom lesz a főfoglalkozásom” [Lator95]

A mesterség alapos ismerete elengedhetetlen - mondta egy régebbi interjújában Lator László, aki ma ünnepli 95. születésnapját. Költő, műfordító, tanár, aki szemináriumain egyetemi hallgatók nemzedékeit oktatta.