A ‘30-as ‘40-es évek Németországában lelkészek, hitvallások és teológiai könyvek voltak az egyik legnagyobb ellenállók

A ‘30-as ‘40-es évek Németországában lelkészek, hitvallások és teológiai könyvek voltak az egyik legnagyobb ellenállók

Dietrich Bonhoeffer német evangélikus lelkész, teológus, a Hitler-ellenes állánállás egyik kulcsfigurája volt. Az általa vezetett teológiai szeminárium illegalitásban működött, teológiai értekezései bestsellerként terjedtek a '30-as évek Németországában. Lelkész társaival szervezték a Hitvalló Egyházat, amely a Hitler befolyása alatt működő Deutsche Christen (Német Keresztények) elnevezésű egyházi szervezettel szemben jött létre. Követés című, leghíresebb könyve - amelynek története önmagában is érdekes és megjelenésekor bestsellernek számított Németországban - nemrég jelent meg újra a Luther és a Harmat kiadó közös gondozásában, Böröcz Enikő fordításában. 

Laborczi Dóra | 2022. október 26. |

Dietrich a nyolcgyermekes Bonhoeffer család hatodik gyermekeként született. Apja, Karl Bonhoeffer híres berlini neurológus volt. Dietrich 1923-ban kezdte meg teológiai tanulmányait Tübingenben, a stúdiumot Berlinben és New Yorkban folytatta. 1927-ben doktorált, segédlelkészi idejét Barcelonában töltötte. Habilitációs dolgozatának címe: Akt und Sein (Cselekedet és lét). 1931-ben Berlinbe került, ahol egyetemi lelkészként és ökumenikus ifjúsági titkárként szolgált. 1933-ban Londonba utazott. Két esztendeig volt lelkipásztor az angol fővárosban. Ez alatt az idő alatt ökumenikus egyházi kapcsolatok kiépítésén fáradozott. Nagy hatással volt rá Erich Maria Remarque Nyugaton a helyzet változatlan című könyvéből készült, az első világháború borzalmait bemutató film - miután megnézte, komolyan elköteleződött a béke ügye mellett. (A könyvből új, nagyszabású adaptáció készült, melynek trailerét nemrég mutatták be. Bonhoeffer az 1930-as verziót láthatta.)

Az új Remarque-adaptáció megmutatja az első világháború igazi arcát

Nyugaton a helyzet változatlan egy fiatal német katona történetét meséli el az I. világháború nyugati frontján, aki társaival együtt a saját bőrén tapasztalja meg, hogyan változik a háború kezdeti eufóriája kétségbeeséssé és félelemmé. Edward Berger rendező filmje Erich Maria Remarque azonos című, világhírű bestsellerén alapul. Mutatjuk az előzetesét!

Tovább olvasok

1935-ben tért vissza hazájába, és elfogadta a felkérést, hogy Finkenwaldban a nemzetiszocialista ideológiát ellenző Hitvalló Egyház illegális igehirdetői szemináriumának a vezetője legyen. A Hitvalló Egyház a Hitler által támogatott, vele szorosan együttműködő Deutsche Christen (Német Keresztények) egyházával szemben jött létre és határozta meg magát. A náci diktatúra 1933-ban a Gleichschaltung arra kényszerítette a protestáns egyházakat, hogy egyesüljenek a Birodalmi Protestáns Egyházba, amelyet a náci párthoz közeli Deutsche Christen egyik csoportja alkotott, amely elfogadta a náci ideológiát.

1933 őszén Martin Niemöller lelkész vezetésével tiltakozás indult. 1934 májusában Wuppertal Barmen nevű kerületében tartott gyűlés (Barmeni Zsinat) elfogadta a Karl Barth által szövegezett Barmeni Hitvallást, ekkor kezdték el a "Hitvalló Egyház" megszervezését, amely nem engedett a náci befolyásnak, elítélte az árja fajelméletet és a békéért való imádkozásra buzdított.

Mikor a nácik elvitték a kommunistákat,
csendben maradtam, 
hisz nem voltam kommunista.

Amikor a szakszervezeti tagokat vitték el,
csendben maradtam,
hisz nem voltam szakszervezeti tag.

Amikor a szocialistákat bezárták, 
csendben maradtam,
hisz nem voltam szocialista.

Amikor a zsidókat bezárták, 
csendben maradtam,
hisz nem voltam zsidó. 

Amikor engem vittek el,
nem maradt senki,
aki tiltakozhatott volna.

(Martin Niemöller)

A hitvalló egyház lelkészeinek egy részét letartóztatták (mint például Niemöllert és Bonhoeffert is), mások elmenekültek, sokakat pedig elvittek katonának.

Korábban már teológiai szemináriumuk is illegalitásban működött: az itt folyó munkát a Gestapo 1940-ben már másodszor tiltotta be, Bonhoeffert pedig eltiltotta a tanítástól, az igehirdetéstől és a publikálástól, ő azonban a tilalom ellenére is papírra vetette gondolatait. 1937-ben született meg A szentek közössége, 1938-ban pedig Követés című munkája, utóbbit néhány nappal azelőtt a Gestapo egyik rajtaütése előtt küldte nyomdába - ha nem így történik, a kézirat valószínűleg megsemmisül az összes többi egyetemi jegyzettel.

Bonhoeffer sógorán, Hans von Dohnányin keresztül kapcsolódott be az ellenállási mozgalomba, emiatt 1943-ban börtönbe került. A börtönből számos levelet írt szüleinek, barátainak és menyasszonyának, Maria von Wedermeyernek. E feljegyzéseket barátja, Eberhard Bethge gyűjtötte össze; németül 1951-ben, magyarul 1999-ben, majd 2021-ben adták ki Börtönlevelek címmel. Eric Metaxas Bonhoeffer - Pásztor, mártír, próféta, kém című 2014-ben magyarul is megjelent könyve New York Times bestseller lett.

Eric Metaxas
Bonhoeffer - Pásztor, mártír, próféta, kém
Ford. Berényi György-Kriszt Éva, Immánuel Alapítvány, 2014, 596 oldal
-

Dietrich Bonhoeffer és a Hitvalló Egyház jelentősége vitathatatlan - az európai evangélikus egyházak máig a Hitvalló Egyház szellemiségében működnek. Bonhoeffer 1938-ban megjelent Követés című könyve igazi bestseller lett Németországban: 350 000 példányban kelt el. Nemrég a Luther és a Harmat kiadó közös, új kiadásában ismét megjelent magyarul, ahogyan tavaly Bonhoeffer börtönből írt levelei is. 

Bonhoeffer elsők között szólalt fel Hitler ellen - rádióbeszédében már 1933-ban. Hitler-ellenes megnyilvánulásai miatt frontszolgálat várt volna rá, ám befolyásos barátainak köszönhetően a német katonai elhárításnál, az Abwehrnél kapott állást. Bonhoeffer evangélikus lelkészként élte mindennapjait, és teológiai értekezést írt az egyház szerepéről a szekuláris világban, miközben az Abwehrnek dolgozva építgette az ellenállás hálózatát.

A Gestapo 1943 áprilisában tartóztatta le a lelkészt, aki életének utolsó két évét börtönben töltötte. Helyzete akkor vált igazán súlyossá, amikor a Hitler elleni, sikertelen, 1944. július 20-i merényletkísérlet szálainak felgöngyölítése kapcsán a nyomozók felfedezték abwehres kapcsolatait. A Führer a puccs után a totális megtorlás mellett döntött. A Múlt-kor ról szóló cikke szerint, mivel féltette családját a megtorlástól, elutasította a berlini Tegel börtön egyik őrének ajánlatát, aki készséggel segített volna neki megszökni a rácsok mögül. Bonhoeffert árulásért akasztották fel 1945. április 9-én a flossenbürgi koncentrációs táborban, amelyet két héttel később szabadítottak fel az amerikaiak.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Az embermentő Sztehlo Gábor naplója kemény lecke, de a lelkész szavainak visszaszerzéséről is szól

Sztehlo Gábor, az embermentő lelkész sokak számára hős, példakép, igaz ember, jó pásztor. Emlékirata az őt övező tisztelet és emlékezés alapműve, ezért is nagyon fontos, hogy a Magvető kiadó gondozásában most (újra) megjelent. A Háromszázhatvanöt nap a hét könyve.

...

Kertész és a pszichoanalízis: a szerző azt a stresszt életi át olvasójával, amit a poszttraumás káosz okoz

Hogyan olvasható Kertész Imre a traumakutatás és a pszichoanalízis szempontjából? Hogyan látja egy brazil pszichoterapeuta és egy magyar pszichoanalitikus Kertész életművét? Ezekre a kérdésekre keresték a választ a Kertész Imre Intézet rendezvényén, ahol Jose Alberto Cotta brazil pszichoanalitikus Kertészről szóló Számkivetett című filmjét is bemutatták.

...

Visky András: Csak szabad emberek tudnak a szabadságért harcolni

A Margón mutatták be vasárnap Visky András Kitelepítés című önéletrajzi regényét. A szerzőt Tompa Andrea kérdezte, a beszélgetés során szó esett a vers és próza határán egyensúlyozó regény formanyelvi kérdéseiről, Isten humoráról, az apa hiányáról és hideg kérdéseiről.

KÖNYVHÉT
...

Vérszerződést kötünk, hogy komfortzónán kívüli könyveket olvasunk! / Flair #6

A Vigadó tér 18-as standjánál az olvasó podcasterek vakmerő kihívásra vállalkoznak: álkapcsolatok, escortnapló és feminista fantasy. Hallgassátok!

...

Flair Podcast #5: A póniklubtól Esterházyig – így váltunk olvasóvá

Hogyan váltunk olvasóvá? Flair Podcast az Ünnepi Könyvhéten a szerkesztőséggel.

...

Flair Podcast #3: Mindenkinek van egy saját Bermuda-háromszöge – Beszélgetés Mechiat Zina költővel

Mechiat Zina költővel beszélgetünk második, Bermudák találkozása tilos című kötetéről.

...

Flair #2: BookTok, politikai viharok és az Alice Munro-titok – Beszélgetés Milovecz Laurával

Könyvhét, Vigadó tér 18-as stand: podcast a flair székekből, hallgassátok! 

...

Tarr Zoltán a Könyvhéten: Felfüggesztjük az árkötöttségi törvény alkalmazását

A társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter bejelentését az Ünnepi Könyvhéten lelkes taps fogadta.

...

Flair Podcast #1: Paneloktól a londoni elitig – David Szalay és a Test

Spontán, kötetlen kibeszélő David Szalay Booker-díjas regényéről a Vigadó térről.

Űrverseny és hatalom a Kádár-korban / Flair #7

Űrverseny és hatalom a Kádár-korban / Flair #7

A 70-es évek űrversenyébe helyezett történet egy csillagász morális dilemmáin mutatja be az egyén és a hatalom viszonyát. 

Szerzőink

ta
ta

Még 6 regény külföldi íróktól, amire érdemes figyelni az Ünnepi Könyvhéten

Bakó Sára
Bakó Sára

6 magyar regény a Könyvhét megjelenései közül, amit semmiképp ne hagyj ki

Kiemeltek
...

David Szalay: A főhősöm éppen olyan rejtélyes, mint bármelyik igazi ember

Miért lényeges, hogy a főhős mit és hol ebédel? És tud-e a szerző pszichológiai kórképet festeni a szűkszavú Istvánról?

...

Szabó T. Anna: A legbátrabb a pályakezdő, aki leírja az első sort

Bemutatjuk a Mastercard – Alkotótárs ösztöndíj 2026-os zsűrijét: Szabó T. Anna beszél alkotásról, magányról és bátorságról.

...

Tompa Andrea: A testek csak együtt tudnak felszabadulni

Hogyan lehet írni a homoszexualitásról, ha a hatalom kisajátítja a nyelvet? És mi kell a testek felszabadításához?

A hét könyve
Kritika
David Szalay szűkszavú hőse egy életen át sodródik – de mégis végig szurkolsz neki
David Szalay: Az erőszak, a vágy és a trauma nem elbeszélhető

David Szalay: Az erőszak, a vágy és a trauma nem elbeszélhető

Interjú a magyar származású Booker-díjas szerzővel, aki idén megnyitó beszédet mond az Ünnepi Könyvhéten.

Hírek
...

„Korunk legnagyobb regénye” – 40 éve jelent meg Nádas Péter nagy műve, az Emlékiratok könyve

...

A bennfentes kívülálló – David Szalay megnyitotta az Ünnepi Könyvhetet

...

Tompa Andrea, Terék Anna és Patat Bence is ott lesz a FISZ-táborban

...

Idris Elba: Nem mindenki örülne egy fekete James Bondnak