Dietrich a nyolcgyermekes Bonhoeffer család hatodik gyermekeként született. Apja, Karl Bonhoeffer híres berlini neurológus volt. Dietrich 1923-ban kezdte meg teológiai tanulmányait Tübingenben, a stúdiumot Berlinben és New Yorkban folytatta. 1927-ben doktorált, segédlelkészi idejét Barcelonában töltötte. Habilitációs dolgozatának címe: Akt und Sein (Cselekedet és lét). 1931-ben Berlinbe került, ahol egyetemi lelkészként és ökumenikus ifjúsági titkárként szolgált. 1933-ban Londonba utazott. Két esztendeig volt lelkipásztor az angol fővárosban. Ez alatt az idő alatt ökumenikus egyházi kapcsolatok kiépítésén fáradozott. Nagy hatással volt rá Erich Maria Remarque Nyugaton a helyzet változatlan című könyvéből készült, az első világháború borzalmait bemutató film - miután megnézte, komolyan elköteleződött a béke ügye mellett. (A könyvből új, nagyszabású adaptáció készült, melynek trailerét nemrég mutatták be. Bonhoeffer az 1930-as verziót láthatta.)
A Nyugaton a helyzet változatlan egy fiatal német katona történetét meséli el az I. világháború nyugati frontján, aki társaival együtt a saját bőrén tapasztalja meg, hogyan változik a háború kezdeti eufóriája kétségbeeséssé és félelemmé. Edward Berger rendező filmje Erich Maria Remarque azonos című, világhírű bestsellerén alapul. Mutatjuk az előzetesét!
1935-ben tért vissza hazájába, és elfogadta a felkérést, hogy Finkenwaldban a nemzetiszocialista ideológiát ellenző Hitvalló Egyház illegális igehirdetői szemináriumának a vezetője legyen. A Hitvalló Egyház a Hitler által támogatott, vele szorosan együttműködő Deutsche Christen (Német Keresztények) egyházával szemben jött létre és határozta meg magát. A náci diktatúra 1933-ban a Gleichschaltung arra kényszerítette a protestáns egyházakat, hogy egyesüljenek a Birodalmi Protestáns Egyházba, amelyet a náci párthoz közeli Deutsche Christen egyik csoportja alkotott, amely elfogadta a náci ideológiát.
1933 őszén Martin Niemöller lelkész vezetésével tiltakozás indult. 1934 májusában Wuppertal Barmen nevű kerületében tartott gyűlés (Barmeni Zsinat) elfogadta a Karl Barth által szövegezett Barmeni Hitvallást, ekkor kezdték el a "Hitvalló Egyház" megszervezését, amely nem engedett a náci befolyásnak, elítélte az árja fajelméletet és a békéért való imádkozásra buzdított.
Mikor a nácik elvitték a kommunistákat,
csendben maradtam,
hisz nem voltam kommunista.
Amikor a szakszervezeti tagokat vitték el,
csendben maradtam,
hisz nem voltam szakszervezeti tag.
Amikor a szocialistákat bezárták,
csendben maradtam,
hisz nem voltam szocialista.
Amikor a zsidókat bezárták,
csendben maradtam,
hisz nem voltam zsidó.
Amikor engem vittek el,
nem maradt senki,
aki tiltakozhatott volna.
(Martin Niemöller)
A hitvalló egyház lelkészeinek egy részét letartóztatták (mint például Niemöllert és Bonhoeffert is), mások elmenekültek, sokakat pedig elvittek katonának.
Korábban már teológiai szemináriumuk is illegalitásban működött: az itt folyó munkát a Gestapo 1940-ben már másodszor tiltotta be, Bonhoeffert pedig eltiltotta a tanítástól, az igehirdetéstől és a publikálástól, ő azonban a tilalom ellenére is papírra vetette gondolatait. 1937-ben született meg A szentek közössége, 1938-ban pedig Követés című munkája, utóbbit néhány nappal azelőtt a Gestapo egyik rajtaütése előtt küldte nyomdába - ha nem így történik, a kézirat valószínűleg megsemmisül az összes többi egyetemi jegyzettel.
Bonhoeffer sógorán, Hans von Dohnányin keresztül kapcsolódott be az ellenállási mozgalomba, emiatt 1943-ban börtönbe került. A börtönből számos levelet írt szüleinek, barátainak és menyasszonyának, Maria von Wedermeyernek. E feljegyzéseket barátja, Eberhard Bethge gyűjtötte össze; németül 1951-ben, magyarul 1999-ben, majd 2021-ben adták ki Börtönlevelek címmel. Eric Metaxas Bonhoeffer - Pásztor, mártír, próféta, kém című 2014-ben magyarul is megjelent könyve New York Times bestseller lett.
Dietrich Bonhoeffer és a Hitvalló Egyház jelentősége vitathatatlan - az európai evangélikus egyházak máig a Hitvalló Egyház szellemiségében működnek. Bonhoeffer 1938-ban megjelent Követés című könyve igazi bestseller lett Németországban: 350 000 példányban kelt el. Nemrég a Luther és a Harmat kiadó közös, új kiadásában ismét megjelent magyarul, ahogyan tavaly Bonhoeffer börtönből írt levelei is.
Bonhoeffer elsők között szólalt fel Hitler ellen - rádióbeszédében már 1933-ban. Hitler-ellenes megnyilvánulásai miatt frontszolgálat várt volna rá, ám befolyásos barátainak köszönhetően a német katonai elhárításnál, az Abwehrnél kapott állást. Bonhoeffer evangélikus lelkészként élte mindennapjait, és teológiai értekezést írt az egyház szerepéről a szekuláris világban, miközben az Abwehrnek dolgozva építgette az ellenállás hálózatát.
A Gestapo 1943 áprilisában tartóztatta le a lelkészt, aki életének utolsó két évét börtönben töltötte. Helyzete akkor vált igazán súlyossá, amikor a Hitler elleni, sikertelen, 1944. július 20-i merényletkísérlet szálainak felgöngyölítése kapcsán a nyomozók felfedezték abwehres kapcsolatait. A Führer a puccs után a totális megtorlás mellett döntött. A Múlt-kor ról szóló cikke szerint, mivel féltette családját a megtorlástól, elutasította a berlini Tegel börtön egyik őrének ajánlatát, aki készséggel segített volna neki megszökni a rácsok mögül. Bonhoeffert árulásért akasztották fel 1945. április 9-én a flossenbürgi koncentrációs táborban, amelyet két héttel később szabadítottak fel az amerikaiak.
