A ‘30-as ‘40-es évek Németországában lelkészek, hitvallások és teológiai könyvek voltak az egyik legnagyobb ellenállók

A ‘30-as ‘40-es évek Németországában lelkészek, hitvallások és teológiai könyvek voltak az egyik legnagyobb ellenállók

Dietrich Bonhoeffer német evangélikus lelkész, teológus, a Hitler-ellenes állánállás egyik kulcsfigurája volt. Az általa vezetett teológiai szeminárium illegalitásban működött, teológiai értekezései bestsellerként terjedtek a '30-as évek Németországában. Lelkész társaival szervezték a Hitvalló Egyházat, amely a Hitler befolyása alatt működő Deutsche Christen (Német Keresztények) elnevezésű egyházi szervezettel szemben jött létre. Követés című, leghíresebb könyve - amelynek története önmagában is érdekes és megjelenésekor bestsellernek számított Németországban - nemrég jelent meg újra a Luther és a Harmat kiadó közös gondozásában, Böröcz Enikő fordításában. 

Laborczi Dóra | 2022. október 26. |

Dietrich a nyolcgyermekes Bonhoeffer család hatodik gyermekeként született. Apja, Karl Bonhoeffer híres berlini neurológus volt. Dietrich 1923-ban kezdte meg teológiai tanulmányait Tübingenben, a stúdiumot Berlinben és New Yorkban folytatta. 1927-ben doktorált, segédlelkészi idejét Barcelonában töltötte. Habilitációs dolgozatának címe: Akt und Sein (Cselekedet és lét). 1931-ben Berlinbe került, ahol egyetemi lelkészként és ökumenikus ifjúsági titkárként szolgált. 1933-ban Londonba utazott. Két esztendeig volt lelkipásztor az angol fővárosban. Ez alatt az idő alatt ökumenikus egyházi kapcsolatok kiépítésén fáradozott. Nagy hatással volt rá Erich Maria Remarque Nyugaton a helyzet változatlan című könyvéből készült, az első világháború borzalmait bemutató film - miután megnézte, komolyan elköteleződött a béke ügye mellett. (A könyvből új, nagyszabású adaptáció készült, melynek trailerét nemrég mutatták be. Bonhoeffer az 1930-as verziót láthatta.)

Az új Remarque-adaptáció megmutatja az első világháború igazi arcát

Nyugaton a helyzet változatlan egy fiatal német katona történetét meséli el az I. világháború nyugati frontján, aki társaival együtt a saját bőrén tapasztalja meg, hogyan változik a háború kezdeti eufóriája kétségbeeséssé és félelemmé. Edward Berger rendező filmje Erich Maria Remarque azonos című, világhírű bestsellerén alapul. Mutatjuk az előzetesét!

Tovább olvasok

1935-ben tért vissza hazájába, és elfogadta a felkérést, hogy Finkenwaldban a nemzetiszocialista ideológiát ellenző Hitvalló Egyház illegális igehirdetői szemináriumának a vezetője legyen. A Hitvalló Egyház a Hitler által támogatott, vele szorosan együttműködő Deutsche Christen (Német Keresztények) egyházával szemben jött létre és határozta meg magát. A náci diktatúra 1933-ban a Gleichschaltung arra kényszerítette a protestáns egyházakat, hogy egyesüljenek a Birodalmi Protestáns Egyházba, amelyet a náci párthoz közeli Deutsche Christen egyik csoportja alkotott, amely elfogadta a náci ideológiát.

1933 őszén Martin Niemöller lelkész vezetésével tiltakozás indult. 1934 májusában Wuppertal Barmen nevű kerületében tartott gyűlés (Barmeni Zsinat) elfogadta a Karl Barth által szövegezett Barmeni Hitvallást, ekkor kezdték el a "Hitvalló Egyház" megszervezését, amely nem engedett a náci befolyásnak, elítélte az árja fajelméletet és a békéért való imádkozásra buzdított.

Mikor a nácik elvitték a kommunistákat,
csendben maradtam, 
hisz nem voltam kommunista.

Amikor a szakszervezeti tagokat vitték el,
csendben maradtam,
hisz nem voltam szakszervezeti tag.

Amikor a szocialistákat bezárták, 
csendben maradtam,
hisz nem voltam szocialista.

Amikor a zsidókat bezárták, 
csendben maradtam,
hisz nem voltam zsidó. 

Amikor engem vittek el,
nem maradt senki,
aki tiltakozhatott volna.

(Martin Niemöller)

A hitvalló egyház lelkészeinek egy részét letartóztatták (mint például Niemöllert és Bonhoeffert is), mások elmenekültek, sokakat pedig elvittek katonának.

Korábban már teológiai szemináriumuk is illegalitásban működött: az itt folyó munkát a Gestapo 1940-ben már másodszor tiltotta be, Bonhoeffert pedig eltiltotta a tanítástól, az igehirdetéstől és a publikálástól, ő azonban a tilalom ellenére is papírra vetette gondolatait. 1937-ben született meg A szentek közössége, 1938-ban pedig Követés című munkája, utóbbit néhány nappal azelőtt a Gestapo egyik rajtaütése előtt küldte nyomdába - ha nem így történik, a kézirat valószínűleg megsemmisül az összes többi egyetemi jegyzettel.

Bonhoeffer sógorán, Hans von Dohnányin keresztül kapcsolódott be az ellenállási mozgalomba, emiatt 1943-ban börtönbe került. A börtönből számos levelet írt szüleinek, barátainak és menyasszonyának, Maria von Wedermeyernek. E feljegyzéseket barátja, Eberhard Bethge gyűjtötte össze; németül 1951-ben, magyarul 1999-ben, majd 2021-ben adták ki Börtönlevelek címmel. Eric Metaxas Bonhoeffer - Pásztor, mártír, próféta, kém című 2014-ben magyarul is megjelent könyve New York Times bestseller lett.

Eric Metaxas
Bonhoeffer - Pásztor, mártír, próféta, kém
Ford. Berényi György-Kriszt Éva, Immánuel Alapítvány, 2014, 596 oldal
-

Dietrich Bonhoeffer és a Hitvalló Egyház jelentősége vitathatatlan - az európai evangélikus egyházak máig a Hitvalló Egyház szellemiségében működnek. Bonhoeffer 1938-ban megjelent Követés című könyve igazi bestseller lett Németországban: 350 000 példányban kelt el. Nemrég a Luther és a Harmat kiadó közös, új kiadásában ismét megjelent magyarul, ahogyan tavaly Bonhoeffer börtönből írt levelei is. 

Bonhoeffer elsők között szólalt fel Hitler ellen - rádióbeszédében már 1933-ban. Hitler-ellenes megnyilvánulásai miatt frontszolgálat várt volna rá, ám befolyásos barátainak köszönhetően a német katonai elhárításnál, az Abwehrnél kapott állást. Bonhoeffer evangélikus lelkészként élte mindennapjait, és teológiai értekezést írt az egyház szerepéről a szekuláris világban, miközben az Abwehrnek dolgozva építgette az ellenállás hálózatát.

A Gestapo 1943 áprilisában tartóztatta le a lelkészt, aki életének utolsó két évét börtönben töltötte. Helyzete akkor vált igazán súlyossá, amikor a Hitler elleni, sikertelen, 1944. július 20-i merényletkísérlet szálainak felgöngyölítése kapcsán a nyomozók felfedezték abwehres kapcsolatait. A Führer a puccs után a totális megtorlás mellett döntött. A Múlt-kor ról szóló cikke szerint, mivel féltette családját a megtorlástól, elutasította a berlini Tegel börtön egyik őrének ajánlatát, aki készséggel segített volna neki megszökni a rácsok mögül. Bonhoeffert árulásért akasztották fel 1945. április 9-én a flossenbürgi koncentrációs táborban, amelyet két héttel később szabadítottak fel az amerikaiak.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Az embermentő Sztehlo Gábor naplója kemény lecke, de a lelkész szavainak visszaszerzéséről is szól

Sztehlo Gábor, az embermentő lelkész sokak számára hős, példakép, igaz ember, jó pásztor. Emlékirata az őt övező tisztelet és emlékezés alapműve, ezért is nagyon fontos, hogy a Magvető kiadó gondozásában most (újra) megjelent. A Háromszázhatvanöt nap a hét könyve.

...

Kertész és a pszichoanalízis: a szerző azt a stresszt életi át olvasójával, amit a poszttraumás káosz okoz

Hogyan olvasható Kertész Imre a traumakutatás és a pszichoanalízis szempontjából? Hogyan látja egy brazil pszichoterapeuta és egy magyar pszichoanalitikus Kertész életművét? Ezekre a kérdésekre keresték a választ a Kertész Imre Intézet rendezvényén, ahol Jose Alberto Cotta brazil pszichoanalitikus Kertészről szóló Számkivetett című filmjét is bemutatták.

...

Visky András: Csak szabad emberek tudnak a szabadságért harcolni

A Margón mutatták be vasárnap Visky András Kitelepítés című önéletrajzi regényét. A szerzőt Tompa Andrea kérdezte, a beszélgetés során szó esett a vers és próza határán egyensúlyozó regény formanyelvi kérdéseiről, Isten humoráról, az apa hiányáról és hideg kérdéseiről.

KÖNYVHÉT
...

Értelmiségi pokoljárás Péterfy Gergellyel – Dante, a digó és a pesti svihák / Flair #12

Péterfy Gergely megírta Digó című regényét egy kiégett értelmiségiről, aki megjárja a poklot. Podcast.

...

Magány, szorongás és a „mindent kipróbálni” frusztrációja – Adorjáni Panna első regényéről / Flair #11

Mihez kezd egy generáció, ha a szülőktől örökölt értékeket nem érzik magukénak? Hallgasd a Flairt!

...

A fiktív falu hóhérja – Vajna Ádám hollywoodi klisék nélkül mesél a középkorról / Flair #10

A Könyvhétnek vége, de a FLAIR podcast pörög tovább: hallgassátok meg beszélgetésünket Vajna Ádám költővel!

...

Maffia, instavilág és a brüsszeli bagett az Üveghattyúban – Beszélgetés Durica Katarinával / Flair #9

A Könyvhétnek vége, de a FLAIR podcastnak nincs: hallgassátok meg beszélgetésünket Durica Katarinával! 

...

Az olvasók megmentik a világot / Flair #8

Bezárt a Vigadó tér 18-as standja: a Flair podcastsorozat úgy fejeződik be, hogy a következő hetekben az előre felvett részekkel folytatódik. Hallgassátok meg a záróepizódot!

...

„A Könyvhét olyan, mint a falusi búcsú” – a Magvető Kiadó estjén jártunk

3528 oldalnyi friss megjelenést mutatott be a Magvető. Ott voltunk.

5 könyv szülőknek, akik szeretnék jobban megérteni a gyereküket

5 könyv szülőknek, akik szeretnék jobban megérteni a gyereküket

A Mamakör szakemberei, Köhler Kata és Terényi-Szabó Vera ajánlanak könyveket szülőknek.

Szerzőink

Széles-Horváth Anna
Széles-Horváth Anna

Apák az irodalomban: az autoriter, az idealizált és akit lelepleztek

Valuska László
Valuska László

„Nekem továbbra is erősen ketyeg az óra” – Urfi Péter járványról, agydaganatról és a figyelemgazdaságról

Kiemeltek
...

Zilahi Anna: Az Alkotótárs segített, hogy az írást munkaként észlelhessem

Bemutatjuk a Mastercard – Alkotótárs ösztöndíj 2026-os zsűrijét: Zilahi Anna mesélt türelemről, az írás és a munka kapcsolatáról, és a produktivitásról. 

...

Bernie Sanders a torinói könyvszalonon: Donald Trump nem Amerika hangja

Bernie Sanders Fight Oligarchy című könyvének olaszországi bemutatóján a mesterséges intelligencia és a vagyonos réteg került előtérbe. Beszámoló. 

...

Krasznahorkai László visszatért, de a mi telepünk nem változott meg

Krasznahorkai László 2017 után visszatért a magyar olvasóihoz, és nyilvánosan felolvasott: a Sátántangóból, hogy értsük meg, mi a baj a messiásvárással. Beszámolónk a telepről.

A hét könyve
Kritika
Sosem volt még ennyire vicces a halál – Vajna Ádám regényéről
„Nekem továbbra is erősen ketyeg az óra” – Urfi Péter járványról, agydaganatról és a figyelemgazdaságról

„Nekem továbbra is erősen ketyeg az óra” – Urfi Péter járványról, agydaganatról és a figyelemgazdaságról

A Könyves Magazin podcastjának vendége Urfi Péter, a Sansz című könyv szerzője. Hallgassátok!

Hírek
...

Ez a felemelő női történet nyerte a Women’s Prize díjat

...

Szerb Antal, Márai Sándor, Bodor Ádám: Múzeumok Éjszakája a PIM-ben

...

Kisbolygót neveztek el Karafiáth Orsolyáról

...

„A művészet munka” – megalakul az Irodalmi Szakszervezet

...

A Heated Rivalry sztárja újabb adaptációban tűnik fel

...

Egy indián vámpír bosszút keres – Nebula-díjas regény érkezik magyarul!