Közülük kerül ki a Mastercard – Alkotótárs ösztöndíj két győztese, akik fejenként 3-3 millió forintot kapnak hogy csak az írással foglalkozhassanak. A díjakat a Tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválon adják át májusban.
Az idén negyedik alkalommal meghirdetett Mastercard – Alkotótárs alkotói ösztöndíjra 63 pályázat érkezett. A Könyves Magazin szakmai partnerségében megvalósuló nyílt pályázaton jelentkezhetett minden, a 40. évét be nem töltött vers- és prózaíró, akinek már megjelent legalább egy, legfeljebb két szépirodalmi kötete.
Kik nyerték el eddig a Mastercard – Alkotótárs ösztöndíjat?
A 2021-ben elindított alkotói ösztöndíj első nyertesei, André Ferenc és Czakó Zsófia voltak, majd a következő évben Vonnák Diána és Vajna Ádám lettek a Mastercard - Alkotótárs ösztöndíjasai, tavaly pedig Kerber Balázs és Zilahi Anna vehették át az elismerést.
A korábbi nyertesek közül Czakó Zsófia Szívhang, André Ferenc Kepler horoszkópírás közben letér a pályájáról című kötetei már olvashatók. Kerber Balázs Számtan a holdas estékre című frissen megjelent kötetét pedig május 24-én 20:00-tól mutatják be a Tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválon.
Kerber Balázs és Zilahi Anna nyerte az idén harmadik alkalommal átadott Mastercard® - Alkotótárs irodalmi ösztöndíjat. Az őszi Margó Irodalmi Fesztiválon Vass Norbert kérdezte őket a sárvári indulásról, az elméleti pallérozottságról és a mindkettejüknél megfigyelhető „lappangó prózaszálról”.
Bemutatjuk a zsűrit
Az idei jelentkezők közül, az Antal Nikolett, Lapis József és Valuska László alkotta előzsűri kiválasztotta a legjobb tíz pályázatot. Közülük a Háy János, Krusovszky Dénes, Mácsai Pál, Nagy Gabriella és Turi Tímea alkotta szakmai zsűri választja ki azt a két szerzőt, akik a Mastercard - Alkotótárs díjazottjaiként 3-3 millió forintot kapnak, hogy kötettervüket megvalósíthassák.
A győzteseket a május 24-én, pénteken, 18:15 órakor kezdődő díjátadó keretében hirdetik ki a Tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválon, a margitszigeti Kristály Színtéren.
A döntősök már mindenképp nyernek, hiszen az Alkotótárs döntőseiként lehetőséget kapnak arra, hogy augusztus 15-17. között a zalai Margófeszten, a Mastercard támogatásával megvalósuló Alkotótáborban fejlesszék tovább munkatervüket.
Mutatjuk a Mastercard – Alkotótárs 10 idei döntősét!
Bánkövi Dorottya készülő, Rakparton című prózakötetének központi témája az egyedülálló anyaság egy olyan patriarchális társadalomban, ahol szinte semmi sem védi a kiszolgáltatott helyzetbe került, érzelmileg bántalmazott nőket és gyermekeiket. A hosszabb elbeszélések által a szerző egyrészt lehetséges kiutakat, másrészt különböző támogató kapcsolatokat is szeretne felvillantani.
Böszörményi Márton A rengeteg munkacímű regény tervével pályázott, melyet egy trilógia első kötetének szán. A történet szerint egy tábornok által uralt, diktatórikus városban járunk, ahol nincs helye abortusznak, de házasságon kívül született gyermekeknek sem. Az írót az foglalkoztatja, lehetséges-e elmenekülni az elnyomás elől úgy, hogy a civilizációt is magunk mögött hagyjuk és a saját erőnkből igyekszünk életben maradni, idegen környezetben.
Ferencz Mónika készülő verseskötetében az intuitív olvasatra hagyatkozó kísérletiséget igyekszik továbbvinni, ugyanis ebben látja a költészet legnagyobb erejét. Az éjszaka feljegyzései munkacímű gyűjtemény verseiben a társadalmat érintő problémákról és saját identitásáról is beszélne, egyfajta közösségi naplóként működtetve a szövegeket, melyek olyan témákat is tematizálnak, mint a nők közötti párkapcsolatok.
Horváth Imre Olivér Jövőmbe fektetlek munkacímű lírakötete elsősorban szerelmes verseket tartalmaz, de a szerelmet több oldalról vizsgálja, nemcsak érzelmi, hanem társadalmi, gazdasági és jogi vetületeit is. A kötet egyik kiemelt célja, hogy megmutassa azt a hasadást, ami a privát és a nyilvános szférák között van, akár a szerelemben is.
Marton Krisztián Soha jobban című munkájának műfaja a pályázó meghatározása szerint „választott családregény”. A kötet egy baráti társaság belső dinamikáit boncolgatja: a negyven felé araszoló társaság változásain keresztül elfeledett álmokról, elszalasztott lehetőségekről, szétmállott ambíciókról és a fiatalság lassú, alattomos elvesztéséről mesél. Célja, hogy ötvözze a családregények nosztalgiáját a fejlődésregények drámai témáival.
Mohácsi Balázs szabálytalan, hibrid műfajiságú Újabb narancsok gurulnak el című kötetéért pályázik, amelyben mások mellett az élet, halál, költészet, család, írás témáiról is beszél. A kéziratból nagyjából késznek tekinthető, ugyanakkor vannak még fejezetek, amiket szeretene megírni, illetve befejezni. Jelenleg megvan mintegy 40 vers, illetve változatos témájú prózai fejezetek például a hétköznapok ihlettelenségéről, permetezésről, a borfejtés közben létrehozható költészetről, fűnyírásról, családi veszteségekről. „Egy fejezet, amelyben visszavonom a Flaubert-tételt, tehát bejelentem, hogy Mohácsi Balázs nem én vagyok. Egy fejezet, amelyben Joe Brainard I Remember című művét plagizálom. Egy fejezet, amelynek a tartalmát nem tudom összefoglalni egy mondatban, de felbukkan benne Peer Krisztián és Fliegauf Bence, továbbá a MOME HÖK-ös fiúi(...)”.
Puskás Panni Nem a haláltól munkacímű regénye az időskori önrendelkezés témáját dolgozza fel. Habár a szerző tájékoztatása szerint, a kötet ötlete már korábban megszületett, mint hogy Karsai Dániel saját történetével a nyilvánossághoz és a bírósághoz fordult volna, ügyének alakulása merőben meghatározza majd a kötet történetének alakulását is.
Seres Lili Hanna Istenek a körfolyosón munkacímű kötetének Borbély Szilárd Bukolikatájbanja az egyik ősforrása. A Mastercard Alkotótárs pályázatra beadott pályamunka a szerző VII. kerületi gyerekkora, illetve az ókori fantázia egymás mellé illesztését ígéri. Verseiben Seres Lili Hanna a depriváció mélyülésének, az abortusz kérdésének, az erőszak jelenlétének, valamint a másság külső és belső kezelésének kérdéseit is érinti majd a tervek szerint.
Veszprémi Szilveszter Vijjogók munkacímű lírakötete a roma mesehagyomány és a kortárs versek párhuzamaiból indul ki. A költő úgy látja, a kortárs fiatal irodalmat és a roma meséket ugyanazok az egyetemes kérdések mozgatják – az egyén helye a közösségben, a közösség helye a világban. Verseiben éppen ezért a mesék szimbólumkészletét megidézve nyúl a kortárs irodalmat jellemző témákhoz, mint a család, a szerelem, a vágy, a szabadság, valamint a minket fenyegető globális válságok.
Vörös Anna készülő novelláskötete szexuális céllal kizsákmányolt áldozatok történeteit meséli el. Az én szégyenem alapjául szolgáló interjúkat a szerző pszichológiai képzése során vette fel. Az interjúkban megszólalók között volt anyuka, kamaszlány, rúdtáncosnő és sugar baby. A kötet célja nem egy traumagyűjtemény létrehozása, hanem különféle utak és válaszok rögzítése. Középpontjában a szabadság utáni vágy áll; egy követelés, ami akkor sem hallgat el, amikor az embertől már mindenét elvették.
