Ezeket a könyveket olvasd, ha jobban meg akarod ismerni a roma irodalom gazdagságát!

Amikor olvasol, tulajdonképpen tanulsz a világról, magadról és másokról, akkor is, ha éppen a legizgalmassabb kalandokba veted magad a lapokon vagy elgondolkodsz egy-egy drámai kérdésen. Az irodalom ugyanis folyamatosan alakít minket, a gondolkodásunkat, növeli az empátiánkat, új szemszögekre világít rá és közös pontokat villant fel. Ezért is probléma, hogy a roma irodalom, a roma szerzők, a romákról szóló regények, novellák, versek a tankönyvekbe sem kerülnek be. 

Részben ezt a hiányt is orvosolandó a Nemzetközi Roma Nap alkalmából arra kértünk roma írókat, kutatókat és nem roma szövetségeseket, hogy válasszanak ki egy számukra fontos, nagy hatású művet, és mondják el, miért ezt ajánlják olvasásra, illetve hogyan reflektál a roma irodalom és reprezentáció kérdéseire, problémáira, hagyományaira.

Fehér Renátó: Holdosinál a szégyen leginkább viaskodás

Fehér Renátó költő, író Holdosi József egyik regényét ajánlotta. Az 1987-es Fogolyról Fehér azt írta, „egy lázálom sodró lendületű regénye”. „Holdosi főhősei rendre elbuknak, asszimilációs kísérletük szinte mindig önmegtagadásba torkollik, ekként fullad kudarcba: »valamennyien abba pusztultak bele, hogy hiábavaló volt minden próbálkozásuk«. A Glóriás Mátéja már útja kezdetén megnémul, a Fogoly hőse pedig elmondhatná védőbeszédét az utolsó szó jogán, de »bárhogy erőlködik, csak hangokat tud megformálni, amik nem állnak össze értelmes szavakká«. Aztán Gáspár egy cigány nyelvű önsirató imával riad fel perbe fogott és száz év magányra ítélt élete rémálmából.”

Fehér Renátó: Holdosinál a szégyen leginkább viaskodás [ROMA IRODALOM]

A Nemzetközi Roma Nap alkalmából írók és kutatók ajánlanak olvasmányokat a roma irodalomból, melyek reflektálnak a reprezentáció kérdéseire is. Fehér Renátó Holdosi József egyik regényéről írt.

Tovább olvasok

Eredics Lilla: Balogh Attila versei kitágították az önértelmezés dimenzióját

Eredics Lilla, a Romaversitas projektkoordinátora Balogh Attila költőtől mutatta meg a kedvenc versét, a Numero XIX-et, amit a cikkében el is olvashatsz. Eredics úgy fogalmaz, „az ő versei – és azok közül is elsősorban az említett vers – kitágították számomra az önértelmezés dimenzióját. Mélyreható képekkel terhelt soraiban az egyén megélt tapasztalata szélesebb társadalmi viszonyokkal fonódik össze és azokkal kölcsönhatásban értelmeződik. Versében egyszerre jelenik meg a cigányság társadalmi marginalizációjának leírása, a cigányságért folytatott mozgalmi munka terhe, a cigány identitás és öndefiníció keresése és az elismerés egyéni és társadalmi küzdelmei.”

Eredics Lilla: Balogh Attila versei kitágították az önértelmezés dimenzióját [ROMA IRODALOM]

A Nemzetközi Roma Nap alkalmából írók és kutatók ajánlanak olvasmányokat a roma irodalomból, melyek reflektálnak a reprezentáció kérdéseire is. Eredics Lilla Balogh Attilától ajánlja kedvenc versét.

Tovább olvasok

Ayhan Gökhan: A fal című regényben a kívülállóság markánsan képviselteti magát

Ayhan Gökhan költő, újságíró Marlen Haushofer A fal című regényét választotta. Azt írja, „Haushofer regényében az ismerős, kapitalista rendbe ágyazott világ egyszeriben megszűnik létezni, szereplője az emlékeivel, a természettel és az állatokkal együtt egyedül marad. Hogy mit kezd, kezdhet ezzel az egyén, a sokféle irányba ágazó, a mai napig aktuális kérdéseket pedzegető regény fő témája.”

Ayhan Gökhan: A fal című regényben a kívülállóság markánsan képviselteti magát [ROMA IRODALOM]

A Nemzetközi Roma Nap alkalmából írók és kutatók ajánlanak olvasmányokat a roma irodalomból, melyek reflektálnak a reprezentáció kérdéseire is. Ayhan Gökhan Marlen Haushofer egyik regényéről írt.

Tovább olvasok

Orsós Julianna: Mariella Mehr erőt kovácsolt a szenvedéséből

Orsós Julianna történész Mariella Mehr Kőkorszak című regényére hívta fel a figyelmet. „A Kőkorszak a jenis (főként Svájcban élő, cigányokként azonosított népcsoport) gyerekek vádirata, akiket a Pro Juventute svájci karitatív szervezet 1924-től kezdve 1973-ig generációkon át elválasztott családjaiktól.” Orsós úgy fogalmaz, „Mariella Mehr erőt kovácsolt a szenvedéséből, és ez az erő főként azért lépett működésbe, mert a csendes és jószándékú népirtásról nem lehetett tovább hallgatni.”

Orsós Julianna: Mariella Mehr erőt kovácsolt a szenvedéséből [ROMA IRODALOM]

A Nemzetközi Roma Nap alkalmából írók és kutatók ajánlanak olvasmányokat a roma irodalomból, melyek reflektálnak a reprezentáció kérdéseire is. Orsós Julianna Mariella Mehr regényét választotta.

Tovább olvasok

Borbély András: Rafi Lajos verse lyukat üt a világon

Borbély András költő, szerkesztő az erdélyi Rafi Lajos egyik versét választotta. Rafi „megalkotott egy kötetnyi magyar – és néhány romani – nyelvű verset, amelyek jelentősége szerintem az, hogy tulajdonképpen megalapítanak egy új irodalmi kategóriát, az erdélyi magyar-roma költészetet, annak mindenfajta születési sebével és traumájával együtt. Úgy tűnik, bár nehéz eldönteni, hogy Rafinak az anyanyelve nem a magyar, hanem a romani egyik dialektusa volt, »költői anyanyelvéül« viszont egyértelműen a magyar költészetet választotta, miközben belefogott egy cigány-magyar szótár elkészítésébe is.” Olvasd el egy versét itt.

Borbély András: Rafi Lajos verse lyukat üt a világon [ROMA IRODALOM]

A Nemzetközi Roma Nap alkalmából írók és kutatók ajánlanak olvasmányokat a roma irodalomból, melyek reflektálnak a reprezentáció kérdéseire is. Borbély András költő, szerkesztő Rafi Lajos egyik versét választotta.

Tovább olvasok

Pócsik Andrea: Az én cigány irodalmam nem tankönyvízű

Pócsik Andrea filmtörténész, antropológus, a Romakép Műhely alapítója nemcsak olvasmányokat választott, hanem az irodalommal kapcsolatba lépő műveket is. Így mesél friss kiállítás- és színházélményről, mutat videókat, dokumentumfilmet, meséket és eredetmondákat is.

Pócsik Andrea: Az én cigány irodalmam nem tankönyvízű [ROMA IRODALOM]

A Nemzetközi Roma Nap alkalmából írók és kutatók ajánlanak olvasmányokat a roma irodalomból, melyek reflektálnak a reprezentáció kérdéseire is. Pócsik Andrea a társművészetekkel kölcsönhatásba lépő írásokat választott.

Tovább olvasok