Pócsik Andrea

A roma szerzők, romákról szóló versek, regények, novellák nem szerepelnek az irodalom tankönyvekben, pedig amit olvasunk, az alakítja a gondolkodásunkat, új szemszöget ad vagy közös pontokat villant fel. A Nemzetközi Roma Nap alkalmából arra kértünk roma írókat, kutatókat és nem roma szövetségeseket, hogy válasszanak ki egy számukra nagy hatással bíró művet, amelyet bemutatva reflektálnak a roma irodalom és reprezentáció kérdéseire, problémáira, hagyományaira. Pócsik Andrea filmtörténész, antropológus, a Romakép Műhely alapítója nemcsak olvasmányokat választott, hanem az irodalommal kapcsolatba lépő műveket is.

(A korábbi részekben Fehér Renátó Holdosi József Fogoly című regényéről, Eredics Lilla Balogh Attila egyik verséről, Ayhan Gökhan Marlen Haushofer kötetéről, Orsós Julianna pedig Mariella Mehr regényéről, Borbély András pedig Rafi Lajos verséről írt.) 

Roma napi irodalmi séta

Az én cigány irodalmam nem tankönyvízű. Volt ugyan, hogy iskolában is tanultam róla, ráadásul nem akárkitől: a Pécsi Egyetem romológia szakán Orsós Annától beás nyelven népmeséket, Beck Zoltántól irodalomtörténetet.

A kortárs roma irodalom azonban nem csak szövegekben él bennem, hanem helyzetekben jelenik meg, hús-vér emberekhez kapcsolódik.

Előadóművészek hangján, társművészek tolmácsolásában, nem roma „szövetségesek” jelzői kíséretében szólal meg. Vég nélkül tudnám sorolni ezeket a helyzeteket, műveket. Felidézek néhányat: bízom benne, lesz olyan olvasó, akinek ismerősen csengenek ezek a hangok.

Legfrissebb élményem egy jelenleg is látható kiállításhoz kötődik a józsefvárosi Bura Károly Galériában, amely most alakuló szellemiségével a kritikai roma képzőművészet alkotóinak ad helyet. A „Te nem vagy olyan” című, fiatal nőművészek munkáit felvonultató tárlaton látható egy hosszadalmas műveletet megörökítő installáció: kísérleti videón követhetjük nyomon, amint Horváth Anita képzőművész gipsznyomatokat vesz különböző testrészeiről, a fázisokat fotósorozaton is megörökíti, a kiszárított gipsznyomatokat pedig Bari Károly verssoraival ellátva helyezi el a térben. A címadó szöveg is az ő munkája, a falra írt prózavers az önazonosságtól elválaszthatatlan különbözés, másság élményét ragadja meg keserű élethelyzetekben,

a burkolt vagy nyílt rasszizmus mondatfoszlányaiban.

Bár ezek jelenünkből származnak, de  számomra olyan negatív társításokat is felidéztek, mint a második világháború áltudományos fajhigiéniai kísérletei, amelyek során a „méricskélést” gipsznyomatok vételével is végezték, hogy igazolják nemcsak a különbözést, hanem annak – szerintük – szellemi képességeinkben is megjelenő következményeit.

A törékeny fiatal költő, Bari Károly egy televíziós interjún jelenik meg aztán előttem, ahol a népköltészeti gyűjtéseiről, azok kiadási terveiről és a Fájó izzással című, a cigányok hazakereséséről szóló eposzáról beszél. Vágás után fel is hangzanak a verssorok, „...zörgő Krisztus-csontvázak dübörögnek...”, méghozzá Daróczi Ágnes tolmácsolásában, azon a legendás 1972-es Ki Mit Tud?-on, amelyen Sulyok Mária zsűritag javaslatára különdíjjal jutalmazzák: „Ő nem verset mondott. Ő egy népréteg súlyos tragédiáját mutatta be nekünk Bari Károly, igen tehetséges cigány költő segítségével.”

Ez a kincset érő felvétel itt-ott felbukkan az interneten, ám egy különös keretezésben nemrég Flohr Zsuzsi kortárs képzőművész munkájában láthattuk: a 2022-es Velencei Biennále Yiddishland Pavilonjában elhelyezett videón. A „magyar jiddisország” egy korábbi kutatásalapú projekt, a „Hogyan tudtam meg, hogy zsidó / cigány vagyok?” folytatásaként mutatkozott be, méghozzá a cionista mozgalom hazatalálásának roma történeti párhuzamait elevenítve fel.

Eredetmondák, mesék a filmes tanulmányaimban is szép számmal szerepeltek:

Szécsi Magda írásai például animációs filmeken elevenednek meg előttem, Orsós Teréz festőművész képein.

A regényirodalom számomra egyik legemlékezetesebb alkotása, Lakatos Menyhért Füstös képek című klasszikusa az angol nyelvű kiadás megjelenésének ünnepét idézi fel, amikor is Orsós László Jakab (Lakatos kortárs-írótársának, Orsós Jakabnak a fia, korábban a nemzetközi Pen Club amerikai fesztiváligazgatója, jelenleg a Brookly Public Library művészeti igazgatója) írt hozzá videón is bemutatott, gyönyörű fülszöveget. A Kádár-kor egy másik különleges darabjának, Holdosi József Kányák című regényének történetét nemrégiben az a Független Színház dolgozta fel, amely a Roma Hősök színházi fesztiválok szervezésével és köteteinek kiadásával legtöbbet tett eddig Magyarországon és talán nemzetközileg is, a roma drámairodalom megismertetéséért.

A Rothadó madarak (rendezte Balogh Rodrigó) című punkopera is kíméletlen irodalom. 

A fenti jelzővel illette Kerényi György újságíró hajdanán Balogh Attila költő Óvatos emlékezés című 2014-es lírai esszékötetét. Az 1994-ben mindössze néhány számot megért, tiszavirágéletű Cigányfúró, amelyet alapító szerkesztőként megnyitott a „nem vér szerinti, hanem a szellemi rokonok előtt” számomra örök vonatkoztatási pont marad. Emlékét – többek között – egy Romakép Műhelyben felvett beszélgetés is őrzi. Balogh Attilával, Beck Zoltánnal – és a lap fontos munkatársával, Ladik Katalinnal, Kerényi Máté beszélgetett a Három pokol (rendezte Medgyesi Gabriella, 2006) című dokumentumfilm megtekintése után.

A filmben Jónás Tamás költő festett maradandó portrét Balogh Attiláról.

Sorstársak, bajtársak, honfitársaink, minden pátosz nélkül. Akiknek írása, akár ha a közösségi médiában olvasom, mint Jónás Tamás versét, mindennapi kenyér.

Roma hetek a Könyvesen
Április 8-a a Nemzetközi Roma Nap, mely nemcsak a roma kultúrát hivatott ünnepelni, hanem egyben a romák társadalmi helyzetére is felhívja a figyelmet. Magyarország népességének 8-10 százaléka roma, ezzel szemben reprezentációjuk – kulturális, politikai és egyéb téren is – ennél jóval alacsonyabb, majdhogynem láthatatlan. Annak érdekében, hogy ez változzon, számos cikkel készülünk a Könyvesen, olvasmányoktól kezdve interjúkon át tematikus cikkekig. Ezeket ITT találjátok majd.
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Borbély András: Rafi Lajos verse lyukat üt a világon [ROMA IRODALOM]

A Nemzetközi Roma Nap alkalmából írók és kutatók ajánlanak olvasmányokat a roma irodalomból, melyek reflektálnak a reprezentáció kérdéseire is. Borbély András költő, szerkesztő Rafi Lajos egyik versét választotta.

...
Nagy

Orsós Julianna: Mariella Mehr erőt kovácsolt a szenvedéséből [ROMA IRODALOM]

A Nemzetközi Roma Nap alkalmából írók és kutatók ajánlanak olvasmányokat a roma irodalomból, melyek reflektálnak a reprezentáció kérdéseire is. Orsós Julianna Mariella Mehr regényét választotta.

...
Nagy

Ayhan Gökhan: A fal című regényben a kívülállóság markánsan képviselteti magát [ROMA IRODALOM]

A Nemzetközi Roma Nap alkalmából írók és kutatók ajánlanak olvasmányokat a roma irodalomból, melyek reflektálnak a reprezentáció kérdéseire is. Ayhan Gökhan Marlen Haushofer egyik regényéről írt.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Jordán Ferenc: Az ember találmánya a szaporodáshoz való jog - Olvass bele a biológus könyvébe!

Litkai Gergely a Bookline Zöld podcastjének következő adásában Jordán Ferenc hálózatkutatóbiológussal beszélget Az ember vége a természet esélye című könyvéről. Olvass bele a kötetbe!

...
Zöld

Túlélés vagy tanulás? John Holt könyve az iskolai kudarcok meglepő okait mutatja be – Olvass bele!

Miért jelent kudarcélményt sok gyerek számára az iskola? Olvass bele John Holt könyvébe!

...
Zöld

UFO-invázió nem lesz, de arrogáns azt gondolni, hogy egyedül vagyunk – Podcast Rab Árpád jövőkutatóval

Litkai Gergely a Bookline Zöld új podcastjében Rab Árpád jövőkutatóval beszélget Jane McGonigal Elképzelhető című könyvéről. 

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Csernus Imre: A magyarok zárkózottak, fosósak és félnek felelősséget vállalni

A megosztó pszichiáter, Dr. Csernus Imre bemutatta hamarosan megjelenő új kötetét, melyben azt próbálja megfejteni, mit jelent ma magyarnak lenni.

...
Nagy

K. Varga Bence: Újabb sejt születik

„Oldalra sandítva újra és újra szemügyre vehette a test vereségét, a hús halálának stációit” ‒ K. Varga Bence A csont és a csönd címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen. Ez a harmadik rész.

...
Nagy

Így mutatta be Robert Capa Magyarország világháború utáni vörös fordulatát

A 70 éve elhunyt legendás fotós 17 éves korában menekült el Budapestről, 17 évvel később pedig másfél hónapot töltött idehaza. A Holidaynek írt, 14 fotóval illusztrált útibeszámolójában éjsötét börleszk-jelenetekként elevenednek meg a remények és a romok.

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Az emberi test sokféleségét illusztrálva támogatja egy gyerekkönyv az önelfogadást

Az Anybody című gyerekkönyv segít a gyerekeknek elfogadni, megérteni és megismerni a testüket. 

...
Gyerekirodalom

Egy fantasy, melyben az emberek parancsolni tudnak a szélnek és az esőnek – Olvass bele!

Bökös Borbála, a Szmirkó szerzőjének új ifjúsági fantasyregénye páratlan kalandra hív egy mágikus Erdélyben, ahol a garabonciások az általunk ismert történelmet is megváltoztatják, és a varázslat mindent átsző. Olvass bele!

...
Gyerekirodalom

Lantos Péter gyerekkönyvének hőse érzi: ha a koncentrációs tábort túléli, mindent túlél

Az önéletrajzi vonatkozású ifjúsági regény, A fiú, aki nem akart meghalni a nonfiction gyerekkönyvek kategóriájában került a legjobbak közé. Cikkünkben annak jártunk utána, mit kell tudni a könyvről és Lantos Péterről.

...

Péterfi Judit: Kőkemény önismereti tréning kellett a túléléshez [Podcast]

...

drMáriás: Lehet 20 éves az ember, de 100 év történetét hordozza

...

Ezt senki nem mondta: Hallgasd meg a podcast első évadának összes epizódját!