Miért hasonlítanak a roma mesék a kortárs versekre?

Hogyan mozgatnak meg egy kortárs költőt a roma mesék? Miben fedez fel hasonlóságot az archaikus történetek és generációja meghatározó irodalmi témái között? És miképpen válik a mesékből költészet? Veszprémi Szilveszter műhelynaplóját ajánljuk figyelmedbe – korábban olvashattál tőle arról is, hogy az elmúlt években hogyan jelentek meg a roma mesék az irodalomban.

Roma hetek a Könyvesen
Április 8-a a Nemzetközi Roma Nap, mely nemcsak a roma kultúrát hivatott ünnepelni, hanem egyben a romák társadalmi helyzetére is felhívja a figyelmet. Magyarország népességének 8-10 százaléka roma, ezzel szemben reprezentációjuk – kulturális, politikai és egyéb téren is – ennél jóval alacsonyabb, majdhogynem láthatatlan. Annak érdekében, hogy ez változzon, számos cikkel készülünk a Könyvesen, olvasmányoktól kezdve interjúkon át tematikus cikkekig. Ezeket ITT találjátok majd.

Veszprémi Szilveszter: Verseket kell írni a cigány mesékről

Tudjuk, hogy voltak mesemondók, fonókban, tengerihántáskor, hosszú nyári és hideg téli estéken. Romantikus képünk van minderről, mert egy európai, évszázadok óta írásbeliséggel bíró kultúra a miénk: meséink keveredtek az európai gyűjtések anyagaival, közléseink a gyűjtött, akár egész estés horrortörténetekből lassan a gyerekirodalom gazdagon illusztrált köteteivé váltak. Eszünkbe sem jutna, hogy ezeken a történeteken keresztül gondolkozzunk el az életünk különböző kríziseiről – erre talán csak a mélyen allegorikus bibliai történeteket tarthatnánk megfelelőek –, miközben 

velünk élnek olyan közösségek, akik számára az ötvenes évekig a mesemondás élő hagyomány volt, és az valóban a közösségek tudásának őrzését jelentette.

A magyarországi roma irodalom, sőt a magyarországi roma írásbeliség egy-egy szövegtől eltekintve alig létezett az ötvenes években. Néhány korábbi mesegyűjtésről, kezdetleges nyelvleírásról beszélhetünk ugyan, de az erősen széttagolt roma közösségek számára csak az élő mesemondás jelentette az irodalmat. Őseik meseszerű történetét, a népük eredetét, a szegénységük okait és az előző generációik mindennapi háztartási, gyógyító praktikáit mind mesék őrizték, és a mesemondóknak kellett választ adniuk azokra a nehéz kérdésekre is, hogy kik a hallgatóik, mi a hallgatók szerepe a közösségükben és mi a közösségük szerepe a nagyvilágban.

Pályakezdő kortárs költőként folyamatosan szembesülök azzal, hogy

velem együtt szinte az egész generációmnak az irodalmi témája a helykeresés,

a világ, és benne a saját történeteink megértésére való végtelen igény, valamint azon tiszta értékek megtalálása, amelyek szerint élhetünk és alkothatunk. Ezzel egyidőben magyar mesterszakon kutatva azt vettem észre, hogy a roma mesék hallgatóit is ugyanezek a bizonytalanságok hajtják estéről-estére a mesélő putrija elé. Költőként is kapaszkodókat, viszonyokat keresünk a nyelvünkben, szimbólumainkban, témáinkban, és el akarjuk mesélni a történetünket, ami mélyen magán és intim, mégis, hisszük, mindannyiunké.

A cigány mesék megőrizték azokat történeteket, amelyek az orális kultúrában valóban a közösségi szabályrendszerekről és az azoktól eltérő, deviáns hősökről szólnak. Ezek a szövegek tabukról, elmaradó vallomásokról, a közösséggel szemben érzett szégyenről tudósítanak, miközben élő tudásrendszerként nem elsősorban előírják, hanem figyelik és formálják a közösség értékrendjét.

A mesélőnek képesnek kellett lennie arra, hogy aktualizálja a történeteit, különben elvesztette volna a szavainak a megbecsültségét és a hallgatóinak a figyelmét.

Amikor mi, fiatal költők dohányzókban és kocsmaasztalok között beszélgetünk, sosem vallanánk így az írásművészetünkről, sőt, szerénytelenségnek tartanánk, ha bárki a költészete hatásáról vágyakozna, de az elleplező többesszám mögé bújva, leírásnak álcázva talán ki lehet mondani, hogy tulajdonképpen mi is efelé igyekszünk a munkánkban.

Amikor mesterszak előtt először elkezdtem módszeresen roma népmesegyűjtéseket és műmeséket olvasni, felismerve, hogy nekem ezzel több dolgom lesz majd a hétköznapi olvasónál, talán kutatni igyekszem majd ezt a területet, először csak az ismerősség érzetek tűntek fel. Például, hogy értem, milyen csalódást okozni az apámnak, vagy hogy én is elgondolkozom, hogy miért kerítheti bárki körbe a réteket, és azt a megélést is sajátomnak éreztem, hogy bizonyos félelmeinkkel a közösségeink nem engednek szembenézni. Ezek a mesék azokról a témákról szólnak, amelyekről verseket írunk, és nem, vagy nem elsősorban válaszokat nyújtanak, hanem megértést: 

amit érzünk, az a kollektív tapasztalatuk része, és küzdöttek már előttünk is ezekkel a kérdésekkel. 

Először csak egy-két vers született meg, olyan szereplők történetéből, amelyek különösen látnokiak voltak, és nem engedtek el olvasás után sem. Aki megértette a kányák beszédét, az emberi szavakat, majd az egész emberi nyelvet elveszítette. A Ködkirály felesége hallja a cigányok szerelmes énekeit, és vágyja azt a perzselő szerelmet, ezért a király elengedi egy időre, hisz amire ennyire vágyik valaki, az meg kell, hogy történjen vele. Egy anya egy reménytelen élet után a folyóba fullad, de a víz szelleme megmenti és asszonyává teszi, hogy az asszony egyre boldogtalanabban egyre rútabb, életképtelenebb gyerekeket szüljön a világra. És aztán jönnek a táltos lovak gazdái, a farkassá változott gyermekek nővére, az elűzött nagy király gyereke, a tündér, aki már nem bírja vezetni a népét. Eredetmondák és más mesék szereplői, akik nem az európai mesehagyományból mindenki által jól ismert, sokszor újramesélt, a tömeges átdolgozások közben sematikussá vált alakok: valódiak a dilemmáik, és nem három egyszerű próbán múlik a boldog életük. Ettől lesznek képesek arra, hogy a történetük felelevenítésével és újramesélésével 

egyszerre valljanak a roma közösséghez tartozás tapasztalatairól és kortárs olvasó dilemmáiról is.

A Vijjogók munkacímű kötettervbe szerepversek kerülnek majd, mesei alakok monológjai, de ez ne tévessze majd meg az olvasót, ezek épp úgy alanyi versek. Ki lehetne választani más szereplőket, más meséket, más pillanatokat, mint amiről ezek a versek beszélni fognak, de épp az ismerősség lesz a lényegük. A mesék metaforák, hogy arról beszéljünk, ami minket érdekel, anyagok, amelyekkel évszázadok óta dolgoznak mesemondók és közösségek. Erre valók. Vijjognak a madarak, akik a cigánytábort kísérik útjaikon, vijjog a hegedű, amely mellett bárki elmondhatja a bánatát, és vijjog Szécsi Magda Madarak aranyhegedűn című mesélőjének kísérő alakja is:

azokkal tart, akik kilépnek a tábor biztonságos világából.

A hosszú utazás történetén keresztül egyszerre olvashatunk a honvágyról, önmagunk megmaradásáról, az otthoni szabályok élhetetlenségéről, mindarról, amit mind ismerünk. Mélyen, pszichoanalitikus szókimondással vall a szöveg arról, amit nem csak a roma közösségek tagjai, hanem a fiatal költőként a saját mélységeinkben és társadalmi valóságunkban igazságot keresők épp, hogy csak érthetünk: „Tiétek a titokzatosság, talán másotok sincs a földön. És így folytattad: sírtok örömötökben, sírtok bánatotokban, és annyira kívánjátok a megértést, hogy majd’ elveszítitek arcotokat a nagy kívánásban. De féltek a megértéstől is, mert tudjátok, hogy sajnálattá fakulhat a benneteket figyelőkben.”  Butaság volna nem elgondolkodni ezeken.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Eredics Lilla: Balogh Attila versei kitágították az önértelmezés dimenzióját [ROMA IRODALOM]

A Nemzetközi Roma Nap alkalmából írók és kutatók ajánlanak olvasmányokat a roma irodalomból, melyek reflektálnak a reprezentáció kérdéseire is. Eredics Lilla Balogh Attilától ajánlja kedvenc versét.

...
Nagy

10 videó, amiben cigány írók, költők beszélnek az életükről és műveikről [ROMA IRODALOM]

Szeretet, fájdalom, vér, béklyók, család, idegenség. A Roma Hetek alkalmából összegyűjtöttünk tíz videót, amelyek a roma irodalom kiemelkedő íróit és költőit mutatják be az elmúlt évtizedekből.

...
Nagy

Fehér Renátó: Holdosinál a szégyen leginkább viaskodás [ROMA IRODALOM]

A Nemzetközi Roma Nap alkalmából írók és kutatók ajánlanak olvasmányokat a roma irodalomból, melyek reflektálnak a reprezentáció kérdéseire is. Fehér Renátó Holdosi József egyik regényéről írt.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Jordán Ferenc: Az ember találmánya a szaporodáshoz való jog - Olvass bele a biológus könyvébe!

Litkai Gergely a Bookline Zöld podcastjének következő adásában Jordán Ferenc hálózatkutatóbiológussal beszélget Az ember vége a természet esélye című könyvéről. Olvass bele a kötetbe!

...
Zöld

Túlélés vagy tanulás? John Holt könyve az iskolai kudarcok meglepő okait mutatja be – Olvass bele!

Miért jelent kudarcélményt sok gyerek számára az iskola? Mi az oka, hogy rengeteg gyerek unatkozik, feszeng, retteg az órákon, és alig tanul valamit? Mi történik valójában az osz­tályteremben? Hogy lesz az egyik gyerekből „jó”, a másikból pedig „rossz tanuló”? Olvass bele John Holt könyvébe!

...
Zöld

UFO-invázió nem lesz, de arrogáns azt gondolni, hogy egyedül vagyunk – Podcast Rab Árpád jövőkutatóval

Litkai Gergely a Bookline Zöld új podcastjében Rab Árpád jövőkutatóval beszélget Jane McGonigal Elképzelhető című könyvéről. 

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Így mutatta be Robert Capa Magyarország világháború utáni vörös fordulatát

A 70 éve elhunyt legendás fotós 17 éves korában menekült el Budapestről, 17 évvel később pedig másfél hónapot töltött idehaza. A Holidaynek írt, 14 fotóval illusztrált útibeszámolójában éjsötét börleszk-jelenetekként elevenednek meg a remények és a romok.

...
Nagy

7 botrány Nádas Péterén túl, ami irodalmi díjak körül robbant ki

Van, amikor a PC-ségen vitatkozik a zsűri – lásd a legutóbbi esetet, melynek során Nádas Péter könyve is előkerült –, máskor nyertesekről derülnek ki hazugságok, ellentmondásos nézetek, sőt bűncselekmények. De az is előfordul, hogy a díjat osztók óvatoskodnak túl egy helyzetet. Ilyen irodalmi botrányokat gyűjtöttünk össze.

...
Kritika

Egy új fantasyben Perszephoné leugrik a pokolba, majd háborút hirdet a szexista istenek ellen

Félkilós pink tégla, pokolbéli fantasy és görög mítoszba oltott feminista románc: ez mind Bea Fitzgerald új regénye, a Girl, goddess, queen.

A hét könyve
Kritika
Salman Rushdie és a kétélű kés, ami élni hagyta
...
Nagy

A világnak vége kell, hogy legyen – Puzsér Róbert, Erdős Virág és Láng Zsolt a Tavaszi Margón

A Tavaszi Margó második napján Erdős Virág és Láng Zsolt legújabb kötetei mellett Puzsér Róbert Metafizika című könyvét is bemutatták, melyben a szerző nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy megfejtse a világ misztériumát.

...
Nagy

K. Varga Bence: Újabb sejt születik

„Oldalra sandítva újra és újra szemügyre vehette a test vereségét, a hús halálának stációit” ‒ K. Varga Bence A csont és a csönd címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen. Ez a harmadik rész.

Szerzőink

...
Kolozsi Orsolya

A világnak vége kell, hogy legyen – Puzsér Róbert, Erdős Virág és Láng Zsolt a Tavaszi Margón

...
Vass Norbert

Így mutatta be Robert Capa Magyarország világháború utáni vörös fordulatát

...
Vass Norbert

Lányok, legyetek bátran ellenszenvesek! – Kemény Lili, Benedek Szabolcs és a Kovács ikrek a Margón

Természetesen olvasok
...
Zöld

3 könyv, ami segít megelőzni a kiégést, ami kisgyerekes szülőként rád leselkedik

...
Zöld

A Facebook az adataiddal tanítaná az AI-t, ezt teheted ellene

...
Zöld

5 pszichológiai könyv, ami segít megmenteni a párkapcsolatodat

...
Zöld

Miért jó, ha unatkozik a gyereked?

...
Zöld

Scarlett Johanssont sokkolta, hogy a ChatGPT egyik AI hangja olyan, mintha ő beszélne

...
Zöld

Összetört szív szindróma: olasz kutatók megtalálták, honnan ered a baj

...
Zöld

A vega és a vegán étrend bizonyítottan csökkenti a rák kockázatát – 4 hasznos könyvet ajánlunk

...
Zöld

Te is szeretnél lelassulni? Van 11 tippünk a nyugodt reggelekhez

...
Zöld

Jane Goodall: Mindenkiben ott van a fékezhetetlen lélek