Eredics Lilla (Romaversitas) - konyvesmagazin.hu

A roma szerzők, romákról szóló versek, regények, novellák nem szerepelnek az irodalom tankönyvekben, pedig amit olvasunk, az alakítja a gondolkodásunkat, új szemszöget ad vagy közös pontokat villant fel. A Nemzetközi Roma Nap alkalmából arra kértünk roma írókat, kutatókat és nem roma szövetségeseket, hogy válasszanak ki egy számukra nagy hatással bíró művet, amelyet bemutatva reflektálnak a roma irodalom és reprezentáció kérdéseire, problémáira, hagyományaira. Eredics Lilla, a Romaversitas projektkoordinátora Balogh Attila költőtől ajánlja kedvenc versét. (Az első részben Fehér Renátó írt Holdosi József Fogoly című regényéről.)

Balogh Attila: Numero XIX

Talán 16 éves lehettem, amikor megpillantottam a Fekete Korall című, cigány költők verseit tartalmazó antológiát apám könyvei között. Szegényes körülmények között, szoba-konyhában éltünk, amit apám könyvekkel, zongorával, képekkel zsúfolt tele, amelyek egy egyre távolodó konzervatív polgári nevelés és folklórmozgalmi miliő nyomait őrizték számára. Apám nem cigány egyébként.

A Fekete Korallt anyám miatt vettem a kezembe.

Az antológia 1981-ben jelent meg Choli Daróczi József szerkesztésében, és olyan cigány költők verseit tartalmazza, akik részesei voltak annak az országos szintű népművelési és szerveződési mozgalomnak, amelynek Choli az egyik legkiemelkedőbb alakja volt. Költők, irodalmárok voltak, de jellemzően fizikai munkások is, akik a megélhetésért folytatott küzdelem mellett a cigányság elismerésében is szerepet vállaltak. A hét cigány költő közül Balogh Attila verseiben mélyültem el leginkább. Balogh költészetét előtte persze nem ismertem, nem is próbáltam azt irodalmi aspektusból értelmezni: versei az érzelmeimre hatottak, József Attila verseihez hasonlóan. Számomra legkedvesebb a Numero XIX című verse (lásd a cikk végén – a szerk.).

Roma hetek a Könyvesen
Április 8-a a Nemzetközi Roma Nap, mely nemcsak a roma kultúrát hivatott ünnepelni, hanem egyben a romák társadalmi helyzetére is felhívja a figyelmet. Magyarország népességének 8-10 százaléka roma, ezzel szemben reprezentációjuk – kulturális, politikai és egyéb téren is – ennél jóval alacsonyabb, majdhogynem láthatatlan. Annak érdekében, hogy ez változzon, számos cikkel készülünk a Könyvesen, olvasmányoktól kezdve interjúkon át tematikus cikkekig. Ezeket ITT találjátok majd.

Akkor még – mit sem sejtve az antológia jelentőségéről és történelmi-mozgalmi kontextusáról – anyám cigányságát szerettem volna kiolvasni a versekből.

Mert ne legyenek kétségeink: a cigányokról érdemben nem tanítottak az iskolában.

Sem az általánosban, ahol még minden osztály hátsó padsorában ültek cigány gyerekek, sem később, a konzervatív elitgimnáziumban, ahol már egyedül éreztem magam a cigányságommal. A rárakódott szégyen mögött mit jelent számomra, hogy anyám cigánynak született? Mi az a történelmi valóság, amiről nem tanulhatok, de az igazságtalanság számos formájának megtapasztalását jelentette anyám számára? Családi narratívák, forrásdokumentumok és bármilyen oktatás és közbeszéd híján a Fekete Korallban kerestem a választ ezekre a kérdésekre. 

A Numero XIX nemcsak a személyes kötődés és Balogh Attila költészetének egyértelműen fontos kulturális öröksége miatt méltó megemlékezés a Nemzetközi Roma Napon. Az ő versei – és azok közül is elsősorban az említett vers – kitágították számomra az önértelmezés dimenzióját. Mélyreható képekkel terhelt

soraiban az egyén megélt tapasztalata szélesebb társadalmi viszonyokkal fonódik össze

és azokkal kölcsönhatásban értelmeződik. Versében egyszerre jelenik meg a cigányság társadalmi marginalizációjának leírása, a cigányságért folytatott mozgalmi munka terhe, a cigány identitás és öndefiníció keresése és az elismerés egyéni és társadalmi küzdelmei. Mindezek olyan aspektusai a magyar cigányság társadalmi helyzetének és megélt tapasztalatainak, amelyek most is aktuálisak, és amelyekre a Nemzetközi Roma Napon fontos emlékeznünk. „Mert mi is idetartozunk, Magyarország kövei mögé.”

Balogh Attila: Numero XIX

Megyek hát 

A megrokkanásig, 

Meddő férfitestemben 

Maréknyi csontvázzal, 

És meg-meggyengülő izomzattal 

Felcipelem az életet 

Egész a Napig – 

Mert mi is ide tartozunk 

Magyarország kövei mögé, 

A gyermekhalállal összeterelgetett anyák 

Itt daloltak torkunkba bánatot: 

Messze énekelni. 

A formában hordozott sárból itt építgettünk 

Vályogpalotát, 

Idenőttünk kicsúfoltatni magunkat a történelemmel

– pedig cigánybaka is 

Megfagyott 

A Don-kanyarnál. 

Itt vagyunk hát 

Sovány krajcárokkal 

Megvesztegetni az életet, 

Nemzetet hurcoló szekér nélkül, 

Tüdőbajos, 

epét köpdöső asszonyokkal, 

segédmunkás dinasztiát csiszolni magunkból, 

az ország terhére 

megcsonkított kultúrával, 

ez hát a hazánk: 

a mankófa-kerítés tövében; 

az utatlan-úton 

botorkáló gyermeksírás, 

az orrvérzésig üldözött 

háromlábú róka. 

Az asszonysikoly, 

A földpadlós ház, 

A fázós csillagok mi vagyunk. 

Csendes háborúban élek: 

Zörög a szegénység, mint a fegyver, 

Ágyút rejteget 

A vályoggödör. 

Mennem kell hát

Az állami gondozott gyerekek játékain megkeresni a leltári számot, 

Hogy sorsukat igazolhassam, 

Biztatni;

Szebb életért. 

A nehezebbet választom, 

Mindig a nehezebbet, 

Nem a hangért

Beszélek, 

Nem a ritmusért énekelek 

– Pedig Te szerettél táncolni 

– Kezemnek tisztábbik fele volt kezeden 

– Parasztkendős anyámat kinevetted, 

– De én megyek,

Szerelmet csúfoló érzéssel, 

És szép vagy 

Combod feszülő izmai engem rugdalnak messze 

Nyers húsodtól, 

– Ma 135-ször gondoltam rád. 

Ki tudja mi leszek? 

Soha fel nem fedezett költő, 

Kultúr-autonómiát követelő, 

Kölyök szakállú, 

Mankóim sebességét meghazudtoló: 

Menekülő ember.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

10 videó, amiben cigány írók, költők beszélnek az életükről és műveikről [ROMA IRODALOM]

Szeretet, fájdalom, vér, béklyók, család, idegenség. A Roma Hetek alkalmából összegyűjtöttünk tíz videót, amelyek a roma irodalom kiemelkedő íróit és költőit mutatják be az elmúlt évtizedekből.

...
Nagy

Fehér Renátó: Holdosinál a szégyen leginkább viaskodás [ROMA IRODALOM]

A Nemzetközi Roma Nap alkalmából írók és kutatók ajánlanak olvasmányokat a roma irodalomból, melyek reflektálnak a reprezentáció kérdéseire is. Fehér Renátó Holdosi József egyik regényéről írt.

...
Nagy

Mintha bezárnának egy dobozba – beszélgetés a kortárs roma irodalomról

A Romakép Műhely a kortárs roma irodalomról tartott kerekasztal-beszélgetést. A Balogh Attiláról és Rafi Lajosról szóló filmek vetítése után Galyas Éva, Kele Fodor Ákos és Fehér Renátó beszélgettek. 

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Jordán Ferenc: Az ember találmánya a szaporodáshoz való jog - Olvass bele a biológus könyvébe!

Litkai Gergely a Bookline Zöld podcastjének következő adásában Jordán Ferenc hálózatkutatóbiológussal beszélget Az ember vége a természet esélye című könyvéről. Olvass bele a kötetbe!

...
Zöld

Túlélés vagy tanulás? John Holt könyve az iskolai kudarcok meglepő okait mutatja be – Olvass bele!

Miért jelent kudarcélményt sok gyerek számára az iskola? Olvass bele John Holt könyvébe!

...
Zöld

UFO-invázió nem lesz, de arrogáns azt gondolni, hogy egyedül vagyunk – Podcast Rab Árpád jövőkutatóval

Litkai Gergely a Bookline Zöld új podcastjében Rab Árpád jövőkutatóval beszélget Jane McGonigal Elképzelhető című könyvéről. 

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Csernus Imre: A magyarok zárkózottak, fosósak és félnek felelősséget vállalni

A megosztó pszichiáter, Dr. Csernus Imre bemutatta hamarosan megjelenő új kötetét, melyben azt próbálja megfejteni, mit jelent ma magyarnak lenni.

...
Nagy

K. Varga Bence: Újabb sejt születik

„Oldalra sandítva újra és újra szemügyre vehette a test vereségét, a hús halálának stációit” ‒ K. Varga Bence A csont és a csönd címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen. Ez a harmadik rész.

...
Nagy

Így mutatta be Robert Capa Magyarország világháború utáni vörös fordulatát

A 70 éve elhunyt legendás fotós 17 éves korában menekült el Budapestről, 17 évvel később pedig másfél hónapot töltött idehaza. A Holidaynek írt, 14 fotóval illusztrált útibeszámolójában éjsötét börleszk-jelenetekként elevenednek meg a remények és a romok.

A hét könyve
Kritika
Nick Cave könyve megtört szívű elmélkedés hitről, zenéről és gyászról
...
Zöld

Jordán Ferenc: Nem az a lényeg, hogy megjósoljuk a Föld jövőjét, hanem hogy alkalmazkodjunk [Podcast]

Litkai Gergely zöld podcastjének vendége Jordán Ferenc ökológus, akivel tavalyi nagy sikerű, Az ember vége a természet esélye című könyve apropóján beszélgettek.

Hírek
...
Hírek

A Trónok harca írója szerint az adaptáció szinte mindig rosszabb a könyvnél

...
Hírek

Ezeket a tanácsokat fogadd meg, ha könyvklubot indítanál

...
Szórakozás

Bombadil Toma végre szerephez jut A Gyűrűk Ura-sorozatban

...
Szórakozás

A Netflixen ezeket az adaptációkat nézték a legtöbben 2023 második felében

...
Hírek

Legszívesebben belelapoznánk ezekbe a könyvekbe – csakhogy márványból vannak

...
Hírek

Gyerekrajzokra bukkantak Pompeiiben