Ayhan Gökhan

Ayhan Gökhan: A fal című regényben a kívülállóság markánsan képviselteti magát [ROMA IRODALOM]

A Nemzetközi Roma Nap alkalmából írók és kutatók ajánlanak olvasmányokat a roma irodalomból, melyek reflektálnak a reprezentáció kérdéseire is. Ayhan Gökhan Marlen Haushofer egyik regényéről írt.

Ayhan Gökhan | 2024. április 14. |

A roma szerzők, romákról szóló versek, regények, novellák nem szerepelnek az irodalom tankönyvekben, pedig amit olvasunk, az alakítja a gondolkodásunkat, új szemszöget ad vagy közös pontokat villant fel. A Nemzetközi Roma Nap alkalmából arra kértünk roma írókat, kutatókat és nem roma szövetségeseket, hogy válasszanak ki egy számukra nagy hatással bíró művet, amelyet bemutatva reflektálnak a roma irodalom és reprezentáció kérdéseire, problémáira, hagyományaira. Ayhan Gökhan költő, újságíró Marlen Haushofer A fal című regényét ajánlja. (Az első részben Fehér Renátó írt Holdosi József Fogoly című regényéről, a második részben Eredics Lilla Balogh Attila egyik verséről.)

marlen haushofer
A fal
Ford. Nemeskürty Harriet, Európa, 2022, 277 oldal
-

Marlen Haushofer: A fal

A választásom melyik könyvre essen, a felkérésnek eleget téve, hogy azon keresztül azonosítsam a roma reprezentációt érintő kérdést, problémát, hagyományt? Jobbnál jobb könyv, írás jut eszembe, néhány közülük, ajánlóként: Seneca: Oedipus, Georg Büchner: Lenz, Pier Paolo Pasolini: Egy erőszakos élet, Borbély Szilárd: Az olaszliszkai, Vágvölgyi B. András: Arcvonal keleten, Kele Fodor Ákos: A szív vége. Tartozzon bármelyik kisebbséghez az olvasó, a saját kisebbségét érintő probléma, a kisebbségével járó egzisztenciális nehézség felbukkan ezekben a rendkívüli (én rendkívüliségük felől olvasom mindegyiket) írásokban. Semmi újdonság nincs ebben, egy jó szöveg ezt tudja.

Az, hogy Marlen Haushofer A fal című, 1963-as regényét választottam, nem meglepetés, az osztrák író megragadta létállapot kisebbségiként nem idegen tőlem. Ezen a kisebbségiségen gondolkodom,

ezen a kisebbségiségen, amely változatlanul kisebbrendűséggel párosul, kötelező gondolkodnom.

Haushofer regényében az ismerős, kapitalista rendbe ágyazott világ egyszeriben megszűnik létezni, szereplője az emlékeivel, a természettel és az állatokkal együtt egyedül marad. Hogy mit kezd, kezdhet ezzel az egyén, a sokféle irányba ágazó, a mai napig aktuális kérdéseket pedzegető regény fő témája.

Vizsgálhatom kisebbségi szemmel a regényt: benne a Camus-i idegenség, a kívülállóság, a sehová nem tartozás markánsan képviselteti magát, a megszokott kapaszkodók, kötelékek felbomlottak, a jóléti társadalom kínálta kényelmes szerep eltűnt. Az Erving Goffman szociológus vizsgálódása (Az én bemutatása a mindennapi életben) tárgyául választott szerep jószerével végérvényesen megsemmisült. Az alany megmutatkozása, bemutatkozása oda. Az egyén önmagára utaltan kényszerűen vállalja a szembenézést, kicsoda ő valójában, mit jelent az Én, embertársai nélkül mi maradt, marad belőle?

Mit jelentene a cigányságból származó identitás, ha a kisebbségben élést felváltaná a többséghez (akármerre néz, akárhová megy, ő egy személyben az emberiség képviselője) tartozás megélése, hogyan formálódna át a többségi társadalomban eltöltött múlt?

Veszítene-e súlyából a sérelem, a sértődés, hibáinkért a szignifikáns másik okolása?

A társadalmi kívülállás mennyire tűnne enyhén múló tünetnek a létezés peremére helyeződés után? Melyik cigány hagyomány, szokás fenntartása erősödne fel, hogyan alakítaná, milyen formához igazítaná a kivetettségben eltöltött hétköznap a személyiséget, milyen jegy, tulajdonság törne elő, és az előtörő jegyért, tulajdonságért mennyiben okolhatnám a cigányságom, mintsem azt, ami vagyok, ember?

Aki békétlenségben él a társadalomban, környezetéhez ellenségesen fordul, nem egyezett ki a megmásíthatatlan ténnyel, hogy ő kisebbségi, mintegy tehertételként, nyugtalansága felelőseként éli meg, olvassa el Marlen Haushofertől A fal című regényt. 

Roma hetek a Könyvesen
Április 8-a a Nemzetközi Roma Nap, mely nemcsak a roma kultúrát hivatott ünnepelni, hanem egyben a romák társadalmi helyzetére is felhívja a figyelmet. Magyarország népességének 8-10 százaléka roma, ezzel szemben reprezentációjuk – kulturális, politikai és egyéb téren is – ennél jóval alacsonyabb, majdhogynem láthatatlan. Annak érdekében, hogy ez változzon, számos cikkel készülünk a Könyvesen, olvasmányoktól kezdve interjúkon át tematikus cikkekig. Ezeket ITT találjátok majd.

(Fotó: Vas Viktória)

Kapcsolódó cikkek
...
Gyerekirodalom

Roma mesék a gyerekirodalomban – Mi történt az elmúlt években?

Hogyan jelennek meg a roma mesék, karakterek, hagyományok a gyerekeknek szóló kötetekben? Veszprémi Szilveszter költő, irodalmár négy, a közelmúltban megjelent könyvet vizsgált meg.

...
Nagy

Eredics Lilla: Balogh Attila versei kitágították az önértelmezés dimenzióját [ROMA IRODALOM]

A Nemzetközi Roma Nap alkalmából írók és kutatók ajánlanak olvasmányokat a roma irodalomból, melyek reflektálnak a reprezentáció kérdéseire is. Eredics Lilla Balogh Attilától ajánlja kedvenc versét.

...
Nagy

Fehér Renátó: Holdosinál a szégyen leginkább viaskodás [ROMA IRODALOM]

A Nemzetközi Roma Nap alkalmából írók és kutatók ajánlanak olvasmányokat a roma irodalomból, melyek reflektálnak a reprezentáció kérdéseire is. Fehér Renátó Holdosi József egyik regényéről írt.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Jordán Ferenc: Az ember találmánya a szaporodáshoz való jog - Olvass bele a biológus könyvébe!

Litkai Gergely a Bookline Zöld podcastjének következő adásában Jordán Ferenc hálózatkutatóbiológussal beszélget Az ember vége a természet esélye című könyvéről. Olvass bele a kötetbe!

...
Zöld

Túlélés vagy tanulás? John Holt könyve az iskolai kudarcok meglepő okait mutatja be – Olvass bele!

Miért jelent kudarcélményt sok gyerek számára az iskola? Olvass bele John Holt könyvébe!

...
Zöld

UFO-invázió nem lesz, de arrogáns azt gondolni, hogy egyedül vagyunk – Podcast Rab Árpád jövőkutatóval

Litkai Gergely a Bookline Zöld új podcastjében Rab Árpád jövőkutatóval beszélget Jane McGonigal Elképzelhető című könyvéről. 

A hét könyve
Kritika
Nick Cave könyve megtört szívű elmélkedés hitről, zenéről és gyászról
...
Zöld

Jordán Ferenc: Nem az a lényeg, hogy megjósoljuk a Föld jövőjét, hanem hogy alkalmazkodjunk [Podcast]

Litkai Gergely zöld podcastjének vendége Jordán Ferenc ökológus, akivel tavalyi nagy sikerű, Az ember vége a természet esélye című könyve apropóján beszélgettek.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Csernus Imre: A magyarok zárkózottak, fosósak és félnek felelősséget vállalni

A megosztó pszichiáter, Dr. Csernus Imre bemutatta hamarosan megjelenő új kötetét, melyben azt próbálja megfejteni, mit jelent ma magyarnak lenni.

...
Nagy

K. Varga Bence: Újabb sejt születik

„Oldalra sandítva újra és újra szemügyre vehette a test vereségét, a hús halálának stációit” ‒ K. Varga Bence A csont és a csönd címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen. Ez a harmadik rész.

...
Nagy

Így mutatta be Robert Capa Magyarország világháború utáni vörös fordulatát

A 70 éve elhunyt legendás fotós 17 éves korában menekült el Budapestről, 17 évvel később pedig másfél hónapot töltött idehaza. A Holidaynek írt, 14 fotóval illusztrált útibeszámolójában éjsötét börleszk-jelenetekként elevenednek meg a remények és a romok.

...

Péterfi Judit: Kőkemény önismereti tréning kellett a túléléshez [Podcast]

...

drMáriás: Lehet 20 éves az ember, de 100 év történetét hordozza

...

Ezt senki nem mondta: Hallgasd meg a podcast első évadának összes epizódját!