A nagy sikerű Ali Smith friss regénye, a Gliff lapjain Briar és Rose menekülni kényszerülnek az otthonukból, amikor a ház köré vörös vonalat rajzolnak, és hamarosan egyedül maradnak. Később azonban elsodorja őket az élet, hogy aztán egy véletlen találkozás következtében újra felcsillanjon a remény a találkozásra. De vajon Rose életben van még? És érdemes-e küzdeni az elnyomás ellen?
A skót szerző könyveit régóta szeretjük: az Évszakok kvartettel (Ősz, Tél, Tavasz, Nyár) sok olvasó szívébe belopta magát, Társdarab című kötete felkerült a 2024-es 50-es listánkra, és korábban interjút is készítettünk vele.
Ali Smith: Gliff (részlet)
Brice azt mondja, hogy a neved Rose, úgyhogy, ha mindkettőtöknek ugyanaz a vezetéknevetek, akkor téged Rose Bushnak hívnak. Miért mondtad tegnap, hogy Taylor Swift a neved?
Nem mondtam, mondta a húgom. Azt mondtam, hogy Taylor Smith a nevem.
Kitört belőlem a nevetés. A húgom elégedettnek tűnt.
Így is, úgy is hazudtál, mondta Bael.
Nem hiszem el, hogy azt hitted, igazat mondok, ha azt hitted, hogy azt mondom, Taylor Swift a nevem!, mondta a húgom.
Bael elpirult.
Miért ne hittem volna? kérdezte.
Azt kellett volna mondanom, hogy a Beatles egyik tagja vagyok, mondta nekem a húgom.
Minek a tagja? kérdezte Bael.
Mindketten rá bámultunk.
Te egy idegen vagy egy másik korból? kérdezte a húgom.
A mából vagyok, mondta Bael. Idetartozom. Nem tudom, ti honnan vagy milyen korból jöttetek. A felét sem értem annak, amit arról mondtok, hogy kik vagytok meg kik nem. Vagy hogy tegnap miért hazudtál nekem, amikor azt mondtad, hogy az a neved, amit mondtál.
Nem volt hazugság. Tegnap az voltam. Annyiszor változtatom meg a nevemet, ahányszor kedvem tartja, mondta a húgom. Néha tizenötször is megváltoztatom egy nap.
Az embernek annyi neve lehet, amennyit akar.
Igen, de mi a neved, úgy, ahogy a nemzeti születési és házassági és halotti nyilvántartásban szerepel, és az útleveledben? kérdezte Bael.
Útlevél. Legutóbb akkor láttuk az útleveleinket, amikor Leif bedugta őket a dzsekije egyik belső zsebébe.
Miért néztek folyton össze egymással? kérdezte Bael.
Tényleg az a neved, hogy Bael? kérdeztem.
Elbetűzte. Az volt.
Ki nevezett el így?
Mindenki így nevez. Apám. A bátyám.
És van egy öcséd, akit Vékonynak hívnak? kérdezte a húgom. Vagy egy régi ősöd zsigereiről neveztek el?
Bael zavartan nézett.
És van egy Flóra nevű testvéred is? kérdezte a húgom.
Nevettem. Nem tudtam megállni. A húgom ismét elégedettnek látszott. De nekem hirtelen rossz érzésem támadt, mintha Bael azt hihetné, hogy rajta nevetek, hogy mindketten lekezelőek és bántóak vagyunk.
Nem, hanem Kendrick. Figyeljetek, csak tudnom kell a választ ezekre a kérdésekre, mondta.
Oké, mondtam. Előbb mondd el, mik a kérdések.
Nem, mondta. Ezt nem így csinálják.
De neked így kell, mondtam.
Miért? kérdezte.
Hogy legyen időm kigondolni a válaszokat, mondtam.
Miért kéne idő, hogy kigondold a válaszokat?
Ez kicsit olyan, mintha esetleg hazudnál, mikor válaszolsz a kérdésekre, mert volt időd kigondolni egy másik választ az igazi helyett.
Nem, mondtam. Ez így megfontolt és tudatos. Azt jelenti, hogy a válaszaim megalapozottabbak lesznek a megfelelő kontextusba ágyazva.
Mibe? kérdezte Bael.
Jobb válaszok lesznek, mondta a húgom.
Úgy nézett rám, mint aki jobban tudja, hogyan kell bánni Baellel, mint én.
Errefelé az emberek általában csak sorban válaszolnak a kérdéseimre, amikor felteszem őket, anélkül, hogy előbb tudnák vagy tudni akarnák, mit fogok kérdezni, mondta Bael.
Igen, de mi nem errefelől valók vagyunk, mondtam.
Nem, mondta a húgom. Mi látogatóban vagyunk itt.
Ott, ahonnan jöttök, máshogy dolgozzák fel az adatokat? kérdezte Bael.
Ahonnan mi jövünk, a kérdező mindig hagyja, hogy előbb lásd vagy ismerd a kérdéseket, mondtam. Ez formaság.
Fura. Ezért nem volt hajlandó tegnap a húgod válaszolni a kérdésekre?
Én meg azt találom furának, hogy elvárod, hogy bármilyen más módon válaszoljak, mondtam.
Én is, Bael, mondta a húgom.
Bael feltolta a szemüvegét az orrán.
Különben is, mi ez, hogy összevissza kérdezgeted az embereket egy összevissza kérdőív alapján a húsvéti szüneted kellős közepén?
Nem csak a húsvéti szünetben csinálom, mondta.
Egész évben csinálom.
Nagyon furcsa hobbi, mondtam.
Én vagyok a helyi KAGYI, mondta Bael. Én vagyok a legfiatalabb helyi KAGYI, mármint lokálisan.
Bedugta a kezét a hátsó zsebébe, és előhúzott egy beléptetőkártyát a fényképével, és a KAGY/I betűkkel.
És ez mit jelent?
Nem tudjátok? kérdezte.
Szerintem te sem tudod, mondtam.
Dehogynem tudom!
Ha elmondod, akkor hagyom, hogy felolvasd nekem az összes kérdést, amit meg akarsz kérdezni tőlünk, mondtam.
Kijelölt Adatgyűjtő per Idegenek, mondta. Nyilvánvalóan.
És kinek gyűjtöd? Kinek adod át? kérdezte a húgom.
Az apádnak? Adatokra van szüksége a farmján?
Ti semmit nem tudtok? kérdezte Bael.
Felém fordult.
Azt mondtad, ha elmondom, mit jelent, akkor meghallgatod a kérdéseimet.
Igen? Hát, ha ezt mondtam, akkor oké. Mondd el a kérdéseid listáját.
Bael görgetett az óráján.
Születési éved születési helyed etnikumod nemed szexualitásod vallásod irányítószámod utolsó laboreredményeid iskolai végzettséged szüleid iskolai végzettsége szüleid jelenlegi és múltbeli munkahelyi státusza és jövedelmi szintje szüleid lakástulajdonosi státusza szüleid munkavállalói vagy vállalkozói adatai. Fogyatékosságok ha vannak. Véleményed szerint mi a legfontosabb probléma amely ma az országunkat érinti és milyen más probléma érint még ma minket és úgy gondolod-e hogy a bevándorlás nagyon nagy probléma és a kutyákat vagy a macskákat kedveled-e jobban és véleményed szerint milyen általános veszély fenyeget a honvédelemmel és a külpolitikával és a belföldi terrorizmussal kapcsolatban és milyen fogkrémet használsz és miért. És egyetértesz-e a többséggel abban hogy a re-edukáció a helyes eljárás a nem-igazolhatóak kezelésére.
És olyan embernek tartod-e magad akinek ötletei vannak és várhatóan kire fogsz szavazni a következő három választáson ha van választójogod.
És úgy gondolod-e hogy a klímaváltozás valóságos és mi a kedvenc színed és úgy gondolod-e hogy a belföldi környezetvédő terroristákat az illegális bevándorlókkal együtt száműzni kell és online vagy offline vásárolsz szívesebben. És melyik közösségimédia-platformot használod és mire és melyik platformot kedveled legjobban és legkevésbé és melyikben bízol legjobban és legkevésbé. És attól függően hogy milyen terméket mutatunk be például ezen a héten a Flastrom fájdalomcsillapítókat van egy külön lista a rájuk vonatkozó kérdésekkel amit akkor fogok végigkérdezni ha odaértünk és az a teljes Requiescat egészségügyi terméksort lefedi. És végül. Mi a kedvenc számod és milyen számon lehet téged a legkönnyebben elérni.
[Szünet.]
És az igazat kell válaszolnod, mondta Bael. Különben megtudják.
Kik tudják meg? kérdezte a húgom.
Bael odafordult felé, és kétségbeesetten megrázta a fejét. A húgom nyílt tekintettel nézett rá vissza, és láttam, hogy eléggé tetszik neki, és Baelnek is eléggé tetszik ő.
Bael, mondtam.
Nem úgy mondtam, mintha kimondanám a nevét, hanem mintha gondolkodnék a nevén.
Tessék? kérdezte.
Fogadjunk, hogy sokat bántanak, mondtam.
Bael a nyakától a homlokáig elpirult.
Te is bántasz, mert nem válaszolsz a kérdéseimre, mondta.
Nem, ez nem bántás. És átkeresztellek Abelre. Nekem mostantól a másik név helyett Abel leszel.
Miért? kérdezte.
Csak hogy lássuk, mi történik, mondtam.
Lehetsz valaki más is! mondta a húgom.
Már vagyok valaki, mondta ő. Senki a világon nem „lehet” csak úgy valaki más.
Fotó: Martin Figura/Magvető
