Áprilisban két, nagy nyilvánosságot kapott, nők ellen elkövetett erőszakos bűncselekményben is újabb fordulatról számolt be a sajtó: Orosz Bernadett és Renner Erika ügye egyaránt rávilágított, hogy milyen nehéz ezekben az esetekben bizonyítani az igazukat az áldozatoknak. A környezet kétkedése, illetve a hatóságok hozzáállása még mindig inkább arra hajlik, hogy az áldozatok eltúlozzák a dolgot, vagy akár maguk okozták a történteket. Emiatt is fontosak azok az akár fikciós könyvek, amelyek bemutatják egy ilyen kapcsolat működését, az áldozat és az elkövető közötti dimanikát.
Hogy segíthet egy regény?
A bántalmazó kapcsolatot bemutató könyvek – non-fiction vagy fikciós – segíthetnek abban is, hogy az ilyen helyzetben élők felismerjék, hogy ami velük történik, nem természetes, nem így működik egy normális, egészséges párkapcsolat, illetve mindez nem az ő hibájuk. Segíthet kikeveredni az elkövető által köréjük szőtt alternatív valóságból és rálátni a valós helyzetükre. Megmutatja, hogy nincsenek egyedül ezekkel a problémákkal. Csökkentheti a magány és a szégyen érzését.
Ugyanitt azonban fel kell hívni a figyelmet annak a történettípusnak a veszélyeire, amiben a „rossz fiú” a megfelelő lány mellett teljesen megváltozik és mintaférjjé válik. A realitás nem azt mutatja, hogy a bántalmazók képesek a változásra vagy hogy a partnerük valós reakciói befolyásolják az erőszakos epizódokat. Íme tehát 6 könyv a témában:
Colleen Hoover: Velünk véget ér / It Ends With Us
Kezdjük egy megosztó darabbal! Már önmagában Colleen Hoover munkássága heves vitákat vált ki, hogy a filmadaptáció színészei közötti drámáról már ne is beszéljünk (itt próbáltuk kibogozni, mi is történt a forgatáson és azután). A könyv azonban több szempontból érdemes a figyelemre.
Rámutat, hogy a bántalmazó magas státuszú, vonzó valaki is lehet.
A főszereplő szerelme idegsebész, aki ráadásul fantasztikusan néz ki és – legalábbis eleinte – elbűvölő. Megmutatja azt a mintát is, hogy a bántalmazó otthonból érkező nő könnyebben csúszik bele egy ilyen szituációba a saját párkapcsolatában. Illetve rávilágít, hogyan manipulálja a bántalmazó a valóságot. A film egy ideig egyáltalán nem mutat semmilyen erőszakot, követve az áldozat tudatos tagadását, ahogyan még önmaga előtt sem vallja be, hogy valójában mi történik vele. Érzékelteti annak a fájdalmát is, amikor azonban muszáj szembesülnie vele.
Azzal kapcsolatban azonban nagyon idilli képet fest a mű, hogy milyen könnyen elengedi a bántalmazó az áldozatát, hogy képesek baráti viszonyt kialakítani, illetve hogy milyen könnyen képes kilépni a hősnő ebből a párkapcsolatból.
Paula Hawkins: Lány a vonaton
A krimi szál és az, hogy képtelenség azonosulni vagy együttérezni a főhőssel, sikeresen altatja el az olvasó éberségét, és ahogy a Hatodik érzék című filmben, itt is csak egy csavar után jövünk rá, hogy amit láttunk, az nem a valóság. A hősnőnk egy nagyon súlyos bántalmazó kapcsolat utóhatásait nyögi.
A bántalmazó férje gázlángozó taktikái annyira beépültek az életébe, hogy hiába váltak el, a mechanizmusok továbbra is működnek.
Ez rámutat, hogy nem elég megszakítani a kapcsolatot, szükség van a külső segítségre, mások támogatására. Hősnőnk a férje korábbi munkatársainak elejtett megjegyzéseiből jön rá, miben is élt valójában. A könyvvel több cikkben is foglalkoztunk, például itt, itt, itt és itt is.
Halász Rita: Mély levegő
Valahol az előző két regény közti térben játszódik Halász Rita kötete, közvetlenül egy szakítás után, még a függetlenül elkezdett élet küszöbén. A hősnő épp kilép a házasságából és két kisgyerekével visszaköltözik a szüleihez.
A nő előtt lassan bontakozik ki a házassága mindennapjainak és a férjének valódi természete.
Ennek hatására pedig saját magában is elkezd kételkedni. Fel kell dolgoznia, hogy évekig eltűrte mindezt, hagyta, hogy ezek a dolgok megtörténjenek vele. A könyvvel és a szerzővel itt, itt, itt, itt és itt foglalkoztunk.
Mérő Vera: Lúg
Renner Erika ügye, akit korábbi párja, a lúgos orvosként elhíresült férfi támadott meg a saját lakásában és roncsolta össze lúggal a nemi szervét, ismét előkerült tavasszal. Márciusban írtuk meg, hogy a bíróság jogerős döntése értelmében az elkövető, Bene Krisztián börtönben marad, nem bocsátható feltételes szabadságra. Hamarosan azonban az országgyűlés elé kerülhet a Lex Rennerként emlegetett javaslat, aminek értelmében egy erőszakos bűncselekményt elkövetője esetében kérhető, hogy „az elítélt távoltartása végleges hatályú” legyen. Renner Erika történetét Mérő Vera írta meg. A kötetről itt, itt és itt írtunk bőveebben.
Péterfy-Novák Éva: Egyasszony
Saját házassága és szülése történetét dolgozta fel első kötetében Péterfy-Novák Éva (interjúnk itt), aki a terápiája részeként leírt szöveget dolgozta át könyvvé. A traumairodalom itthoni meghatározó kötetéből azóta színdarab is készült, tavaly pedig már a megjelenése 10. évfordulóját ünnepelte (a könyvvel itt, itt és itt foglalkoztunk bővebben).
Anoni Mara: Bűn vagy bűnhődés
A 2010-es években ez a névtelenségben maradó szerző kezdett el nyíltan beszélni a gyerekbántalmazásról, miután három évtizedig eltemetett saját élményeit feltárta egy terápia keretében. Munkatársaival létre hozta a Beszélj róla! honlapot, ahol bárki anonim módon elmondhatta, leírhatta a történetét. Munkájuk nagyban hasonlít Péterfy-Novák Éva töreekvéseire. A kötetről itt írtunk.
A NANE oldalán szakmai kiadványok találhatók a bántalmazottak gyakorlati lehetőségekről, menedéktől a jogsegélyig.
