Bár több ezer éve él, tanul, gyűjt és fejlődik az emberiség, még rengeteg, sőt talán felbecsülhetetlen mennyiségű titok rejtőzik körülöttünk a világunkkal kapcsolatban. Legyen szó akár idegen lényekről, élhető bolgyókról, a mesterséges intelligenciáról, egyedfejlődésről, kvantumokról vagy a saját agyunkról - rengeteg mindent kell még tanulnunk. Ebben a listában 5 olyan kötetet ajánlunk, ami valami teljesen újat tanít mindannyiunknak a természetről, az emberi működésről vagy éppen az AI-ról.
Lisa Kaltenegger: Idegen világok - A kozmikus bolygóvadászat új tudománya
Az emberiség egyik legrégebbi, talán egyre fontosabb kérdése: egyedül vagyunk-e a kozmoszban? A kérdés sokáig megválaszolhatatlannak tűnt, csupán a sci-fi írók tudtak egy-egy lehetséges (vagy éppen elborult) ötlettel előállni, hogy mi is lehet rajtunk kívül még a nagy világűrben.
Ám az utóbbi évtizedekben egyre jobban fejlődik egy új tudományág, amely empirikus alapokra helyezve igyekszik vizsgálni, van-e élet a Földön kívül.
Lisa Kaltenegger osztrák származású asztrofizikus és munkatársai egy izgalmas utazásra hívnak a bolygók közé, amelyben magányos vándorbolygókkal, ikernapok körül keringő bolygórendszerekkel, óriásbolygókkal és lakható holdakkal ismerkedhetünk meg.
Közben pedig a tudományterület legfrissebb eredményeit is megismerhetjük.
Rob Dunn: Szövetségünk a többi fajjal
Az evolúciót és az emberi fejlődést sokszor úgy szoktuk elképzelni, mint egy véres harcot, amelyben csak a legjobb, legerősebb érhet a felszínre - nem véletlenül hangzik el annyiszor, hogy a történelmet a győztesek írják. Viszont az evolúció során a versengés mellett pont ugyanannyira fontos volt az egyes fajok együttműködése is, hiszen sokszor egymást erősítve, egymással együttműködve voltak csak képesek elérni azt, amit akartak.
A hangyák gombákat termesztenek és fákat gondoznak, a delfinek együttműködnek a halászokkal, sőt több évezreddel ezelőtt egy madár először hívta segítségül az embert ahhoz, hogy táplálékhoz jusson. Ez a madár, a mézkalauz ma is elvezeti az embert a kaptárhoz, hogy aztán vele közösen osztozzon a jutalmon.
Rob Dunn könyve megmutatja, hogy a természet fontosságát, illetve azt is, hogy nem egy szövetségest szereztünk az évezredek alatt, aki nélkül nem lenne ugyanaz az életünk.
Susan Greenfield: Az agy 24 órája - Utazás a tudatunkon innen és túl
Mindannyiunk belső világa egy egyedi, szubjektív valóság, nem ugyanazokat a színeket látjuk, nem ugyanazokat a hangokat halljuk, sőt még az is lehet, hogy mást gondolunk valóságnak, mint amit a melletünk ülő. Az emberi agy még mindig a testünk kutatásának egyik fő területe, összetettsége és működése a mai napig feladja a leckét a tudósoknak.
Susana Greenfield világhírű idegtudós könyve most rengeteg új, empirikusan megalapozott ismeretet mutat be az agy egy teljes napját végigkísérve.
Ennek segítségével betekintést kaphatunk a különböző tudatállapotok működésébe, legyen szó akár munkáról, alvásról, kutyasétáltatásról.
Mindezt pedig olvasmányos formában teszi, hogy ne csak a sejthálozatok, molekulák és neuronok működését, hanem a saját agyunkat is megértsük.
Luc Julia: Robot, nem pilóta
Pár éve megjelent az életünkben a mesterséges intelligencia, és sokan már kongatták a vészharangot, hogy hamarosan átveszi minden felett a vezetést. Főleg a kreatív munkák felett, mint például az írás, a festés, a grafikai tervezés, vagy éppen olyan listák készítése, mint ez itt. És valóban megjelent rengeteg, főleg silány minőségű és tartalmú AI-alkotás az interneten, mégsem jött el a forradalom, mert ez a mesterséges intelligencia nem kreatív, hanem generatív.
Luc Julia világhírű informatikus és mesterségesintelligencia-kutató ebben a könyvben lebontja a tévhiteket és mítoszokat, amiket eddig a géppel kapcsolatban éreztünk, helyette pedig egy reális, valós társadalmi fenyegetésekről szóló áttekintést ad az AI múltjáról és jövőjéről, amelyben az esetleges határokat is feltérképezi.
Richard P. Feynman: QED: A megszilárdult fény - A fény és az anyag különös elmélete
Ha azt mondanánk bárkinek, hogy kvantumelektrodinamika, valószínűleg először a Vissza a jövő fluxuskondenzátorára fog gondolni, esetleg egy űrhajóra valami sci-fi univerzumból, ami a fénysebességnél is gyorsabban halad. Pedig a saját világunkról van szó, sőt a modern fizika egyik legbonyolultabb területéről, ami telis-tele van paradoxonokkal.
Ez a kötet arra vállalkozik, hogy a természettudományban nem képzett olvasók számára is elmagyarázza a terület lényegét; a könyvet a kezünkbe tartva érthető módon, olvasmányosan foghatjuk fel, miként is függ össze fény és anyag, hogyan működik az elemi részecskék fizikája.
Nincs szükségünk matematikus vagy fizikus diplomára, ugyanis itt inkább a felfedezésen és tudásvágyon van a hangsúly, ami semmilyen olvasót nem zár ki a megismerés eufóriájából.
Fotó: Pexels