A Lúg drámai őszinteséggel dolgozza fel a Renner Erika ellen elkövetett brutális támadást

A Lúg drámai őszinteséggel dolgozza fel a Renner Erika ellen elkövetett brutális támadást

Megjelent Mérő Vera Lúg című könyve, amely a Renner Erika ellen elkövetett brutális támadás történetét dolgozza fel. A kötetet a Felhő Café Könyvek gondozásában olvashatjuk, amely a Péterfy-Novák Éva és Péterfy Gergely által közösen alapított kiadó első kiadványa. Az eset 2013-ban a sajtót is megrázta, ugyanis a nő egykori párja, Bene Krisztián, a Budai Irgalmasrendi Kórház főigazgatója a lakásában megtámadta volt barátnőjét, majd a magatehetetlen nőt lemeztelenítette és nemi szervébe lúgot öntött. Mérő Vera és Renner Erika éveken át tartó hosszú beszélgetéseinek eredményeként született meg a kötet. 

Simon Eszter | 2022. április 20. |
Mérő Vera
Lúg
Felhő Café Könyvek, 2022, 364 oldal
Mérő Vera: Lúg könyv

A könyvbemutatóra az Átrium Színházban került sor, ahol Boros Krisztina beszélgetett Mérő Verával, az áldozattal, Renner Erikával és a párjával, Balogh Attilával, valamint az áldozat jogi képviselőjével, Gál Andrással. Hat óra előtt pár perccel nagy zsivaj és feszült figyelem volt  a színház előterében. A könyv témája rendkívül megterhelő, hiszen a fókuszban az áldozatot ért támadás áll, aki a mai napig testén hordozza sérülése nyomait. A közönség - magamat is beleértve - nem tudta, mire számítson, mennyire lesz nehéz és részletekbe menő a beszélgetés. Miután a bemutató házigazdája, Boros Krisztina a színpadra szólította a vendégeket, és a szerző felolvasott egy részletet a könyvből, megállt a levegő a színházteremben. A szöveg annyira feszes, drámai, ugyanakkor egyszerű és érthető, hogy azonnal beránt, és nem ereszt. Annyit, azt hiszem, elárulhatok, hogy a kötet során újabb és újabb meghökkentő részletekre derül fény, méghozzá nemcsak az olvasó számára: Mérő Vera elmesélte, hogy Erika és Attila még a bemutató előtti napon is újabb részleteket meséltek, amelyeknek - úgy gondolja - mindenképpen helyük lett volna a kötetben. 

Mérő Vera ennek kapcsán megerősítette, hogy 

a könyvnek lesz folytatása, és azt is elárulta, hogy a második részben több szerep jut majd a bírósági tárgyalások leírásának,

illetve az eset jogi hátterének, sőt azt sem titkolják, hogy szóba került a kötet megfilmesítése is. A beszélgetés során különös figyelem irányult az áldozathibáztatásra, és Balogh Attila hangsúlyozta, hogy nemcsak az áldozatnak kell elfogadnia és megtanulnia, hogy miként tekintsen önmagára, de a környezetében élőknek is komoly feladata van. Azt is kiemelték, hogy sajnos sok esetben a környezet, a család, a barátok nincsenek tisztában azzal, hogy egy áldozat közelében élnek, mert a bántalmazott nem mer, vagy nem akar beszélni sérüléseiről, legyen szó akár verbális, akár fizikai bántalmazásról.

Renner Erika nem győzte hangsúlyozni, hogy az övéhez hasonló brutális támadásokat igenis fel kell vállalni,

még ha elképesztően nehéz is, mert enélkül nem lehet felelősségre vonni az elkövetőt. Sajnos, mint ahogyan azt  Mérő Vera és Gál András is többször elmondta, a magyar igazságszolgáltatás sajnos nem elég felkészült az ilyen eseteket illetően és, nem jártak el körültekintően az üggyel kapcsolatban, majd Erika hozzátette, hogy a rendőrségen sem kapott olyan segítséget, mint amire számított volna. Elmesélt egy megdöbbentő esetet egy bizonyos kulccsal kapcsolatban, aminek a története a kötetben is szerepel. Renner Erikának úgy kellett volna egy több mint húsz éve nem látott kulcsot felismernie a rendőrségen bemutatott tárgyi bizonyítékok között, hogy nem foghatta a kezébe, nem vizsgálhatta meg, mindössze egy borítékba kukkantva kellett volna megállapítania, hogy a rég nem látott kulcs, amit egyébként a támadója lopott el tőle évekkel korábban, az övé-e vagy sem. Éppen ezért kiemelték, 

mennyire fontos volt Erika esetében a sajtó szerepe, ugyanis úgy gondolják, enélkül nem nyerhette volna meg a pert a támadója ellen.

A bemutató, noha cseppet sem volt szirupos, mégis megríkatta a közönséget. A színpadon ülő, sziklaszilárdnak tűnő Attilát a sírás fojtogatta, miközben felolvasott egy részletet a kötetből, amely a maga egyszerűségével valóban rendkívül megindító volt. Balogh Attila azt is elmesélte, hogy a könyv megírása mindkettőjükre terápiás hatással is volt, ugyanis ahogy egyre többet meséltek Mérő Verának, úgy ürültek és koptak ki belőlük az emlékek. Ez persze nem azt jelenti, hogy képesek elfelejteni a borzalmas élményeket, de mindenképp könnyít rajtuk. 

Boros Krisztina arra is kíváncsi volt, hogy mit kérdeznek a legtöbben Renner Erikától a támadása óta, mire ironikus humorral azt felelte, hogy nem tud mit kezdeni azzal a kérdéssel, amikor valaki arra kíváncsi, hogy mit mondana az elkövetőjének, ha a szemébe nézne. Erika teljes őszinteséggel jelentette ki, hogy semmi mondanivalója nincs Bene Krisztiánnak, és elfelejteni sem lehet azt, ami vele történt, hiszen még mindig hátra vannak bizonyos műtétek, amelyek ugyan már csak szépészeti beavatkozások, de örökké a testén hordozza majd a támadás nyomait. 

Minden megvásárolt kötet árának 10%-ával a Nem tehetsz róla, tehetsz ellene Alapítványt támogathatjuk.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Tisza Kata az érzelmi bántalmazás témáját járja körbe új regényében

Miért tévesztjük össze a bántalmazást a szeretettel? Erről szól Tisza Kata új könyve, amelyet tegnap mutattak be a Margón az Anna and the Barbies közreműködésével. Nézzétek vissza a zenés felolvasást!

...
Könyves Advent

Otthonaink a leggyakoribb helyszínei a testi és a lelki erőszaknak

Jess Hill négyéves kutatómunka eredményeként megírt könyve a mérgező párkapcsolatok mélyére ás, feltárja, hogy miképp szereznek hatalmat a bántalmazók áldozataik felett. Olvass bele!

...
Nagy

Halász Rita: Egy teljesen átlagos családban is jelen lehet erőszak

Halász Rita első regénye, a Mély levegő ott kezdődik, ahol más történetek véget érnek: a menekülés pillanatában. A karácsonyi Összekötvében a négy fal között lejátszódó drámákról és a diszfunkcionális családokról Valuska László beszélgetett a szerzővel.

A hét könyve
Kritika
Fakó lábujjak és parányi nők – Így szól a horror a nagyvilágban
...
Podcast

Szabó Benedek: Az igazán jó műveknek nincs eleje és vége

A hallgatók társalkotói szerepéről, John Cheever prózájáról, hidegháborúról és melankóliáról beszélgettünk Szabó Benedekkel, aki az egyrészt-másrészt generációjához tartozik.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Gurubi Ágnes: Szauna nap

Gurubi Ágnes a Szív utca című kötetével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozata mostantól egy évig olvasható a Könyves Magazinon. Ez az első rész.

...
Panodyssey

Závada Péter: Az új formákról

"A színház az elmúlt kétezerötszáz év során jelentős fejlődésen ment keresztül, és ma már olyan technológiák állnak rendelkezésünkre, melyek még huszonöt évvel ezelőtt sem léteztek. Mégis ahhoz, hogy számomra egy színházi előadás igazán inspiráló legyen, valami újat, eredetit és felforgatót kell mondania néző és színész relációjáról, olyasvalamit, ami mindent más perspektívába helyez." Závada Péter esszésorozata negyedik részében az új színházi formákról értekezik. 

...
Nagy

Nádas és Hajnóczy is magukról, vagyis a világról írnak

Azonosíthatjuk Nádas Pétert a Párhuzamos történetek főszereplőjével? Hajnóczy Péter magáról mintázta volna A halál kilovagolt Perzsiából alkoholista főhősét? Ezeket a kérdéseket boncolgatja a PIM kiállítása, amelyen Barnás Ferenc mondott beszédet.

...
Kritika

Bevezetés a városi magány mesterségébe

Jhumpa Lahiri Amerre járok című kötete pillanatképeket villant fel a városi magány mindennapjairól: a folyamatosan pergő mentális film egy névtelen nagyváros kulisszái között játszódik, hőse és mesélője pedig egy negyvenes nő, egy klasszikus megfigyelő, aki állandó önreflexióban él – sőt, nemcsak egyszerűen létezik, hanem folyamatos mozgásban van, jön, megy, bolyong.

...
Nagy

Húsz éve csak a kedvenc könyveiket akarták kiadni, majd az Agave minta és mérce lett

Húszéves idén az Agave kiadó, most vezetőjével, Velkei Zoltánnal beszélgettünk a kezdetekről, trenddiktáló borítókról és trendkövető élfestésről, kudarcokról és dacról, Veres Attila sikeréről és Zsoldos-díjakról, valamint az új Magnóliáról. Interjú.

...
Nagy

Boldizsár Ildikó: A jó kérdés kapu a megoldás felé

Boldizsár Ildikó hatvanéves lett, ez alkalomból köszöntötték őt barátai, pályatársai és olvasói, valamint legújabb kötetét is bemutatták a Puskin moziban rendezett ünnepségen. 

...

A Last of Us előtt már begombásodott a (horror)irodalom

...

Komplett iparágak dolgoznak azért, hogy az anyák rettenetesen érezzék magukat

...

Hollywood legendagyártó gépezete Lugosi Bélát sem kímélte

...

Litkai Gergely: Mi történne a világgal, ha eltűnnének a méhek? / A méhek története

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Müller Péter Sziámi: A dal tud valamit, amit szeretnék tudni én is

„Életem összes kalandja másodszándékból következett” ‒ mondja Müller Péter Sziámi, akinek napestig sorolhatnánk a titulusait és a kitüntetéseit, magára legszívesebben mégis költőként tekint. Elmesélte nekünk, hogy lelt rá élete legjobb játszótársára nemrégiben, és megtudtuk tőle, miért csendesednek el bennünk a dalok, mire felnövünk.

...
Szórakozás

Kíváncsiak az életre – HIÚZ: Ez ennyi volt

Az a.dal.szöveg rovatban ezúttal a HIÚZ zenekar Ez ennyi volt című dalával foglalkozunk. 

...
Szórakozás

Egyedi Péter: Kiadni magad ijesztő dolog és önterápia is

Versről és dalszövegről, Péterfy Borinak írt slágerről, a magyar és angol szövegek közti különbségekről is beszélgettünk az énekes-dalszerzővel. Az a.dal.szöveg podcastban Egyedi Péter volt a vendégünk.