Ezt senki nem mondta – Péterfy-Novák Éva: Az írás gyógyít

Ezt senki nem mondta – Péterfy-Novák Éva: Az írás gyógyít

Az Ezt senki nem mondta! című podcaston írók mesélnek szülővé válásuk örömeiről és nehézségeiről, valamint a gyerekvállalás és az alkotás kapcsolatáról. A nyolcadik epizód vendége Péterfy-Novák Éva volt.

Könyves Magazin | 2024. május 01. |

Ott Anna podcastja az első évad végére ért – a Tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválon azonban érkezik még egy élő felvételes, extra epizód. Az évad nyolcadik, utolsó epizódjának vendége Péterfy-Novák Éva, az Egyasszony és az Apád előtt ne vetkőzz szerzője volt. Péterfy-Novák beszélt az Egyasszony érkező jubileumi kiadásáról, a gyász és a fájdalmak távoltartásáról és a bántalmazó kapcsolatok csapdájáról is. (A sorozat korábbi epizódjainak beszélgetéseit is meghallgathatod, Tompa Andreáét itt, Tóth Krisztináét itt, Nádasdy Ádámét itt, Oltai Katáét itt, Dr. Benkovics Júliáét itt, Szabó T. Annáét és Dragomán Györgyét itt, Halász Ritáét pedig itt találod.)

Adj pénzt a szülésznőnek

A beszélgetés elején Péterfy-Novák az Egyasszonyban is központi szerepet játszó szülészeti erőszakról beszélt. Elmondta, hogy első teherbeesésekor nagyon keveset tudott arról, hogyan is zajlik pontosan a várandósság és a szülés,

női ismerőseitől pedig főleg a nehézségekről és fájdalmakról hallott.

Emellett mindenki a lelkére kötötte, hogy készítsen elő pénzt az orvosnak, mert csak úgy lesznek hozzá kedvesek. Péterfy-Novák hangsúlyozta, hogy ő mindent elfogadott, amit az orvosok mondtak neki; főleg az első terhességei idején tapasztalta, hogy a várandós nőknek nem sok választási lehetőségük volt a szülészeten.

Mintha mással történt volna

Az Egyasszonyban megírt traumáiról az író azt mondta, csak azért volt képes túlélni őket, mert sokáig távol tartotta magától a fájdalmait. „Tehát mindig tettem egy-két-három-négy-öt lépést hátra, és csak onnan,

mint kívülálló, néztem a fájdalmaimra.

Amúgy nem hiszem, hogy elbírtam volna őket.”

Mikor 2013-ban elkezdte írni Egyasszony című blogját, már járt pszichológushoz. Azonban eredetileg oda sem maga miatt ment el: arra keresett választ, hogy tudna egy beteg családtagján segíteni. „A saját problémáimat ügyesen raktam dobozból dobozba – mondta. – Sokáig nem tudtam sírni sem. Olyan volt számomra az egész, mintha mással történt volna meg.”

Anyám nem akarta tovább vinni a mintát

Péterfy-Novák bántalmazó kapcsolatokról is beszélt. Kiemelte, hogy ő egészen ötvenéves koráig alig látott példát arra, hogy egy férfi lehet jó apa; hogy a család egy férfi számára is lehet fontos.

Ott Anna megkérdezte, hogy melyik volt az a pont, amikor rájött, hogy kiléphet egy bántalmazó kapcsolatból – és hogy ebben kapott-e útmutatást az anyjától. Péterfy-Novák erre elmesélte, hogy már az anyja is meglépte azt, hogy nem akarja tovább vinni a bántalmazó kapcsolatok mintáját.

„Anyám világossá tette, hogy nem kell tűrni. Arra is figyelmeztetett, hogy csak akkor lehet egy nő egyenrangú egy kapcsolatban, ha eltartja magát; sohasem válhat kiszolgáltatottá, mindig önállónak kell maradnia – emlékezett vissza. – Egyszóval, arra nevelt, hogy ne hagyjam magam.

De amikor egy bántalmazó kapcsolatban vagy, az ilyen mondatok nagyon nehezen találnak meg;

nem hallod meg őket eléggé ahhoz, hogy segítsenek a döntéseidben.”

Az írás akkor is segít, ha aztán elégeted a papírt

Péterfy-Novák sokat beszélt a könyvei megírásáról és arról, hogyan segítette az írás a gyógyulását. Az Egyasszony tulajdonképpen a traumafeldolgozásból született. „Csak úgy kizuhant belőlem, nem is igazán figyeltem arra, hogy megérti-e az olvasó. Én csak el akartam mondani.” Most, hogy első könyve tízéves, visszatért a szöveghez, hogy az új, jubileumi kiadásban már átdolgozva jelenhessen meg. 

Az Egyasszony megjelenése után szinte azonnal dolgozni kezdett következő könyvén, az Apád előtt ne vetkőzzön. Nehéz folyamat volt, sokat küzdött vele. Közben novellákat is írt, amiket később kötetbe gyűjtött.

A beszélgetés végén Péterfy-Novák hangsúlyozta, milyen gyógyító erővel bír az írás. Elmesélte, hogy volt, aki megosztotta vele, azért fél leírni a történetét, mert fél, hogy másoknak nem fog tetszeni. Ő azonban máshogy látja a dolgot.

A lényeg, hogy az ember írjon

– ha pedig az eredmény nem tetszik senkinek, hát akkor mi van? „Semmi. Semmi nincs.”

„Csak azt szerettem volna mondani, hogy az írás tényleg gyógyít. Akkor is, ha nem teszed ki egy blogra. Akkor is, ha utána egyből elégeted a papír. Sőt, ha tudod előre, hogy el fogod égetni, akkor leszel csak igazán őszinte! Ezt érdemes kipróbálni.”

A beszélgetést – és a korábbi epizódokat – megtalálod a Könyves Magazin podcast csatornáján.

Ha megosztanád gondolataid, kérdéseid, tapaszalataid, történeted a podcast sorozatban felmerülő témákkal kapcsolatban, írj nekünk az eztsenkinemmondta@konyvesmagazin.hu e-mail címre! 

Családi ügyekben is legyünk biztosak a dolgunkban! A sorozat főtámogatója az Alfa Biztosító.

Támogatott tartalom.

Olvass minket e-mailben is!

  • Személyes ajánló a legérdekesebb tartalmainkról!
  • Extra tartalom csak feliratkozóknak!
  • Így biztosan nem maradsz le a legfrissebb könyves hírekről!
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...
Podcast

Ezt senki nem mondta – Péterfy-Novák Éva: Kívülállóként néztem a fájdalmaimra

Az Ezt senki nem mondta! podcast arra keres választ, hogyan élték meg a meghívott írók és alkotók szülővé válásukat. Az évad utolsó részének vendége Péterfy-Novák Éva.

...
Podcast

Ezt senki nem mondta – Halász Rita: Már nem tudom úgy élni az életemet, hogy az írás ne legyen benne

Az Ezt senki sem mondta! podcast epizódjaiban alkotó szülők osztják meg tapasztalataikat a szülővé válás örömeiről és kihívásairól, valamint a gyermekvállalás és az alkotás kapcsolatáról. A hetedik epizódban Halász Ritát hallhattuk.

...
Podcast

Ezt senki nem mondta – Szabó T. Anna és Dragomán György: Azt terveztük, hogy szabad gyerekeket fogunk nevelni

Az Ez senki nem mondta! a gyerekvállalás és az alkotás kapcsolatáról szól. A podcast legújabb epizódjában Ott Anna Szabó T. Annával és Dragomán Györggyel beszélgetett.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Daniel Kehlmann szerint itt az idő, hogy megijedjünk az AI-tól

Az író a Guardiannek írt véleménycikkben hívta fel a figyelmet az AI szélsebes fejlődésének következményeire.

...
Zöld

Sokkal jobban hatnak a konteók, ha a közösség hiedelmeihez illeszkednek – Olvass bele az Emberarcú tudományba!

A különböző tudományterületek képviselőinek tanulmányaiból szerkesztett kötetben az alternatív világértelmezések, áltudományos elméletek és tudománytagadó tanok sorát járják körül. Olvass bele!

...
Zöld

3 ok, amiért a home office pszichésen megterhelő + 3 könyv segítségül

Ugyan a home office nagyobb szabadságot és autonómiát biztosíthat, olyan hátulütői vannak, amikre elsőre nem feltétlenül gondolnánk. 

...

Karrierista nők: divathóbort vagy gazdasági kényszer? [Budapesti nők]

...

Szabályok szövevényes hálózatában telt az úrinő élete [Budapesti nők]

...

Bojti Andrea: Transzgenerációsan gyógyulunk [Podcast]

A hét könyve
Kritika
Sherlock Holmes, a holokauszt és egy papagáj is befért Michael Chabon nyári krimijébe
...
Kritika

A kapcsolatok láthatatlan tetoválásokként hagynak örök nyomot Ia Genberg regényében

A másik ember belénk ívódott nyomairól szól a svéd Ia Genberg Részletek című regénye, melynek elbeszélője az életében fontos emberek közül négyet emel ki, és mutatja be velük való múlhatatlan kapcsolatát.  

...
Nagy

A hetvenes évek olvasótáborai szabadpolcok voltak egy puhuló diktatúrában

Hallottál már az olvasótáborokról? Egy egykori táborvezető és az Arcanum segítségével utánajártunk a hetvenes években indult mozgalomnak, és egy egészen különleges, szabadságra nevelő kezdeményezést találtunk.

Szerzőink

...
ko

A kapcsolatok láthatatlan tetoválásokként hagynak örök nyomot Ia Genberg regényében

...
Könyves Magazin

Karrierista nők: divathóbort vagy gazdasági kényszer? [Budapesti nők]

...
hhz

Daniel Kehlmann szerint itt az idő, hogy megijedjünk az AI-tól