A Mély levegő a hallgatás és a némaság könyve – Laudáció Halász Rita Margó-díjához

A Mély levegő a hallgatás és a némaság könyve – Laudáció Halász Rita Margó-díjához

Halász Rita kapta idén a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjat Mély levegő című könyvéért. Az elismerést tegnap adták át a Várkert Bazárban. Most a zsűri egyik tagja, Gaborják Ádám laudációját olvashatjátok. 

Könyves Magazin | 2021. október 15. |
HALÁSZ RITA
Mély levegő
Jelenkor, 2021, 194 oldal
-

„Anya, mesélj!” – szól a gyermeki kérés Halász Rita Mély levegő című regényének első mondatában, és ezzel rögtön közel kerülünk a szereplőkhöz, egy anya és egy gyermek bensőséges kapcsolatába lépünk be. Úgy tűnik, néha igenis a legegyszerűbb mondatok a legtökéletesebbek. „Nem válaszolok. […] Apám is hallgat, lassú tempóban haladunk.” – folytatódik, távolodunk, bővül a család, de aligha ezt a mesét akartuk ma hallani. 

A Mély levegő már az első mondataival egyértelművé teszi, hogy a továbbiakban a némaság és a hallgatás könyvét olvassuk majd.

A nyomasztó nyitányon persze kevésbé lepődünk meg, ha elmerengtünk egy pillanatig a regény borítóján, hiszen akkor már első pillantásra is szembesülhettünk azzal a nyugtalanító feszültséggel, ami a könyv egészén végighúzódik. Samantha French úszó nőt ábrázoló festményén a szem összeszorítva, a buborékok éppencsak elindulnának a szabad ég felé. A kép egy olyan pillanatot merevít ki, melyről nem lehet eldönteni, mit is látunk: az úszó éppen alámerül vagy már a vízfelszín felé tart? Vajon éppen a levegőt engedi ki a könnyedebb emelkedésért vagy a tüdőből kezd elfogyni a levegő és az életéért küzd? Samantha Frenchnek egy egész sorozata készült a medence vízében tempózó nőkről, mind rendkívül plasztikus, csupa érzékletesen, határhelyzetben ábrázolt nő, akikről semmit nem tudunk, sem a történetüket, sem az érzéseiket.

Vajon félnek-e éppen a vízben, vagy épp ellenkezőleg, élvezik és feloldódnak?

A Mély levegő elolvasása után pedig már a főszereplő Verát is köztük fogjuk keresni. Verát, a jól szituált középosztálybeli képzőművészt, kétgyermekes anyát, aki éppen a nyomasztó körülmények és az állandó verbális és fizikális bántalmazás miatt hagyja el férjét, és a nyitójelenetben éppen a kislányaival az apjához költözködik a hóesésben.

Halász Rita kapta a 2021-es Margó-díjat!
Halász Rita kapta a 2021-es Margó-díjat!

Mély levegő című könyvével Halász Rita nyerte el idén a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjat. Az elismerést, amelynek célja a legerősebb pályakezdők bemutatása, ma délután adták át a Várkert Bazárban a Margó Irodalmi Fesztiválon. Halász Rita erős mezőnyben nyerte el a félmillió forintot, a próbafordítást, a tárcasorozatot, a bemutatkozást a Liszt Ünnep programján a 2022-es Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár előestéjén a Müpában és a Bookline 10 millió forintos médiatámogatását. Halász Rita könyve mellett Gurubi Ágnes Szív utca és Gazda Albert Leningrád című regénye került az élmezőnybe.

Fotó: Posztós János

Tovább olvasok

A fuldoklás, a némaság és a hallgatás állandó kísérője Verának.

Nemcsak abban az értelemben, hogyan lehet megtalálni egy trauma után a hangot és milyen szavakkal adható tovább másoknak, hanem egyúttal azt a problémát is tematizálja, hogy ki az, akinek joga van megszólalni, és ki az, akinek nincs, és mit mondhat egyáltalán. Például egy családban. Például férfi és nő között. „A hó hullik. Csak a proli pestiek mondják, hogy esik. Péter hangja visszhangzik a fejemben.” Mert, aki a beszédet uralja az többnyire a világot is uralni akarja, a félrecsúszott párkapcsolatokban már csak így szokott lenni. És még csak a hetedik sornál járunk, a megalázó idézetek sorát viszont sokáig folytathatnánk. 

Vera ebből a toxikus családi, társadalmi, nyelvi, fizikális, érzelmi közegből menekül, miközben próbál a múlt árnyaival is megküzdeni,

de legalábbis elszámolni, ám egyre többször kapkod kétségbeesetten levegőért, hol ténylegesen a vízben, hol pedig a válás miatt és a felelősség súlyától („Sűrű pókháló ragad a tüdőmre, egyre nehezebben veszek levegőt.”) A Mély levegőben viszont Thészeusz adja a fonalat Ariadnénak, de nem azért, hogy kitaláljon a labirintusból. És mindeközben folyamatosan visszahangzik a kérdés:  „Vajon lesz-e idén tavasz?”

Halász Rita érzékletesen és a téma szélesebb társadalmi vonatkozásait tekintve rendkívül érzékenyen és érzékenyítően ábrázolja a családon belüli nemi egyenlőtlenségek, erőszakos cselekedetek hétköznapi megvalósulását,

kibomlását és egyéni pszichés következményeit. Mindez már elegendő lenne az elismeréshez, és hogy a társadalmi problémákról szóló összeállítások, olvasmánylisták, szemináriumok egyik kiemelt darabja legyen. De mégiscsak egy regényről, és nem társadalomtörténetről beszélünk. A Mély levegő cselekményszinten is gazdag irodalmi élményben részesít: emlékezetes figurák és jelenetek, jól megírt párbeszédek és monológok vagy éppenséggel olyan kisebb megfigyelések, melyekkel résnyire betekinthetünk más emberek életébe, még ha csak képzeletben is („Nem is vettem észre eddig [a párterápián] a pianínót a sarokban. Vajon melyikük zongorázik? A kezüket nézem, a férfinak vaskos a nőnek hosszúkás ujjai vannak.”). A Mély levegő gondosan megírt és megszerkesztett munka, ami olyan tudatos szerzőt mutat, aki érzi a mondatok hosszát, ritmusát, és már aligha fél törölni, húzni a szövegből, ha a történet úgy kívánja. Úgy vélem, ez a kiforrottság nemcsak a szerzőt és a kiadót dicsérni, hanem azoknak az írói szemináriumoknak és műhelyeknek is fontos visszajelzés lehet, amelyek évek óta sikerrel formálják és segítik a pályakezdő szerzőket (lásd még Mécs Anna és Harag Anita történetét).

Halász Rita: Egy ilyen témában néha bizony el kell menni a falig [PODCAST]
Halász Rita: Egy ilyen témában néha bizony el kell menni a falig [PODCAST]

A Mély levegő első kötetként is szokatlanul kiérlelt, erős alkotás. Németh Gábor szavaival élve, egy kemény, férfias prózát tart kezében az olvasó. Az írói hang megtalálása, a kimunkált, szikár szöveg és a találóan felépített szerkezet mind-mind nagyon tudatos döntések és koncepciók eredményei. Többek között az íróvá válásról, első regényének megírása során szerzett tapasztalatairól is mesélt Halász Rita a Margó Irodalmi Fesztivál színpadán, ahol arra is választ kapunk: Hány féle mély levegő van? Hogy készít fel a naplóírás az írói hivatásra? 

Hallgasd vissza az egész beszélgetést a Margó Spotify-csatornáján!

Tovább olvasok

Ha valaki most megkérdezné miért kéne el- vagy újraolvasnia a Mély levegőt akkor lehet, a finomságokkal érvelnék. Ahogy elemeli a történetet és tágabb kontextusba helyezi. És itt visszatérnék a legelső mondathoz ("Anya, mesélj!"), amivel nemcsak szülő és gyermek viszonyrendszerébe lépünk be, hanem rögtön a fantázia világába is. A regényben lépten nyomon hol mesékbe (pl. A kis hableány, Chihiro Szellemországban), hol kitalált esti, lefekvéshez mesélt történetekbe vagy álomjelenetekbe botlunk, máskor pedig a bibliai teremtéstörténetre, a szentek legendáira vagy egyházi rituális szövegekre történik utalás. Vera (és családja) ezek tükrében is folyton értelmezi saját helyzetét. Azonban rövid úton kiderül, hogy a mesék kevés menedéket tudnak nyújtani, és hogy a kulturális keretrendszerünkben is rossz minták örökítődnek tovább: Andersen kis hableányának a némaságot kell választania a szeretett férfirért, akárcsak Verának. miközben a páternoszter előtt a Hegyi beszéden elmélkedik. Halász Rita Veráját éppen ezért lehet bárkinek könnyen megkedvelni, mert esendő, kereső lélek, aki saját fizikális és lelki függőségeitől is próbál megszabadulni, és közben 

a világ legegyszerűbb és legbonyolultabb kérdésére keresi a választ: mi mehet félre két ember között, akik szeretik egymást.

És ez sokak számára maga a világ, az élet.

Halász Rita szereti, ha erős érzelmeket vált ki a szöveg
Halász Rita szereti, ha erős érzelmeket vált ki a szöveg

Idén már hetedik alkalommal kapja meg egy első prózakötetes szerző a legjobbnak járó Margó-díjat. Lassan hagyomány, hogy interjúsorozatban mutatjuk be a rövidlistára került jelölteket. Ezúttal Halász Rita mesélt az alkotói szikráról, az emlékezetes olvasói reakciókról, és saját első olvasmányélményeiről. A legjobb első prózakötetnek járó elismerést októberben az őszi Margó Irodalmi Fesztiválon adják át.

(A tízes listáról Gurubi Ágnes válaszait ITT, Szűcs Péterét ITT, Puskás Panniét ITT, Balássy Fanniét ITT, Gazda Albertét ITT, Szarka Károlyét  ITT, Bakos Gyöngyi interjúját pedig ITT olvashatjátok.)

Nyitókép: Neményi Márton

Tovább olvasok

A regény körbe ért itt a Margó Fesztiválon, hiszen tavaly éppen a másik teremben debütált, azóta számos elismerésben is részesült. Mi itt a Margó-díjjal elsősorban kiemelkedő első könyveket és tehetséges pályakezdő szerzőket ismerünk el, és ezzel biztatjuk őket a folytatásra, az olvasókat pedig arra, hogy bátran ismerjék meg őket. Reméljük, hogy ez is egy újabb sikeres történet kezdete lesz a könyv és a szerző számára, mert mi biztosak vagyunk abban: Halász Ritától már most szeretnénk újabb könyveket olvasni a jövőben. 

Gaborják Ádám

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Halász Rita kapta a 2021-es Margó-díjat!

Mély levegő című könyvével Halász Rita nyerte el idén a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjat. Az elismerést, amelynek célja a legerősebb pályakezdők bemutatása, ma délután adták át a Várkert Bazárban a Margó Irodalmi Fesztiválon. 

...
Nagy

Halász Rita szereti, ha erős érzelmeket vált ki a szöveg

Idén már hetedik alkalommal kapja meg egy első prózakötetes szerző a legjobbnak járó Margó-díjat. Ezúttal Halász Rita mesélt az alkotói szikráról, az emlékezetes olvasói reakciókról, és saját első olvasmányélményeiről.

...
Podcast

Halász Rita: Egy ilyen témában néha bizony el kell menni a falig [PODCAST]

Halász Rita regényírói bemutatkozása, a Mély levegő, egy bántalmazó kapcsolat szokatlanul lényegretörő, erőteljes látlelete, s egyúttal egyfajta útkeresés. A szerzővel a kötetbemutatón Németh Gábor beszélgetett.

A hét könyve
Kritika
Ahol háború van és fájdalmas választóvonalak, ott nem lesznek győztesek
...
Zöld

Jane Goodall a remény könyvében fejti ki, szerinte miért megmenthető a bolygónk

Jane Goodall az egyik legismertebb természetvédő és etológus, aki a Föld nevű bolygó bölcs nagymamájaként kedvesen, de határozottan figyelmeztet minket: zárul az időablak, amíg még lehet valamit tenni a környezet és vele együtt az emberiség pusztulása ellen. Goodall történeteivel reményt ad és cselekvésre sarkall, erről szól A remény könyve című beszélgető kötet, melyet Douglas Abramsszel jegyeznek.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Tüske a cipőben - ma lenne 80 éves Hajnóczy Péter

Számkivetettségében is ünnepelt szerző, akit az író „Péterek” (Nádas, Esterházy, Hajnóczy) nagyjai között tartanak számon, és aki senkit nem hagy nyugodni, ha egyszer megérintik a szövegei. Hajnóczy Péter drámaian rövid életében és életművében megkerülhetetlen tényező az alkohol, de korántsem csak ezért érdekes. Mit tudunk kezdeni vele ma?

...
Nagy

Meg kell ismernünk a női írókat, akiket elfelejtettünk

Új podcast-sorozatunkban arra tettünk kísérletet, hogy visszamenőlegesen is megismerjük és feltárjuk elfeledett női szerzőink életútját, életművét. Az egyes epizódokban olyan írók, költők pályáját jártuk körbe mint Szendrey Júlia, Czóbel Minka, Karig Sára, Kádár Erzsébet, Lesznai Anna vagy Galgóczi Erzsébet. Elindult a N/ők is írtak.

...
Nagy

2021-ben a magyar szépirodalmi díjak 39 százaléka jutott női szerzőnek

Két évvel ezelőtt drasztikus torzulásokat tárt fel az irodalmi díjak odaítélése terén a SZÍN. Egy kutatás során arra jutottak, hogy az irodalmi díjaknak Magyarországon csak a 18%-át kapták nők a felmérést megelőző másfél évtizedben. A díjmonitoring ezután is folytatódott, most Horváth Györgyi összefoglalóját olvashatjátok arról, hogyan alakult azóta a helyzet. 

Olvass!
...
Zöld

A fák folyamatosan tanulnak, de egy kéthetes hőhullám szorult helyzetbe hozza őket

Peter Wohlleben, a neves német erdész a fák titkos életébe enged betekintést, és meglepő dolgokat tár fel. Mert az erdőben ámulatba ejtő dolgok történnek: a fák beszélgetnek egymással. Nemcsak utódaikról gondoskodnak odaadóan, de idős és beteg szomszédaikat is ápolják. A fák éreznek és emlékeznek. Hihetetlen? Pedig igaz! Olvass bele!

...
Beleolvasó

Gurubi Ágnes új regénye azt kutatja, amit a mesék elhallgatnak

A mesék a legtöbbször nem szólnak a levegőtlenségről, a kilátástalanságról, a dühről, amivel hol magunkat, hol a másikat büntetjük reménykedve, mert ahol büntetés van, ott van feloldozás is. Gurubi Ágnes szeptember elején megjelenő regényének hősei ugyanakkor már jóval túl vannak a mese végén. Olvass bele a Másik Istenbe!

...
Beleolvasó

A felnőtté válás jeges ökölcsapásokkal érkezik, és nem kegyelmez

Fliegauf Gergely első könyvének főhőse egy felnőtté válás küszöbén álló fiú, aki a börtönőri munkája és a szerelmi csalódások elől a fantáziába menekül. Olvass bele!

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Ebben a mesében a boldogság tényleg eladó, és különböző kiszerelésekben kapható

„A boldogságot meg lehet venni?” – teszi fel a kérdést az olasz szerzőpáros képeskönyve. A boldogságárus lenyűgözően szép könyvtárgy, melyben nem a szöveg, hanem a képek dominálnak.

...
Gyerekirodalom

Lakatos István Dobozvárosa közösségi finanszírozásban jelenhet meg újra

2011-ben jelent meg a Lencsilány alkotójának, Lakatos Istvánnak az első regénye, a Dobozváros, amit Év Gyermekkönyve-díjjal ismertek el, több helyen általános iskolai tananyag lett, ám hamar elfogyott a boltok polcairól. Most viszont újra megjelenhet, mégpedig az olvasók segítségével.

...
Gyerekirodalom

Sárkányok, vulkánok, Charles Darwin és egy bátor kis hajósinas

A Darwin sárkányai igazi kalandregény, vulkánokkal, hajótöréssel, váratlan fordulatokkal, de ami ennél is fontosabb, hogy a kötet nagy súlyt fektet az állatok iránti szeretetre és felelősségvállalásra is.