A Mély levegő a hallgatás és a némaság könyve – Laudáció Halász Rita Margó-díjához

A Mély levegő a hallgatás és a némaság könyve – Laudáció Halász Rita Margó-díjához

Halász Rita kapta idén a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjat Mély levegő című könyvéért. Az elismerést tegnap adták át a Várkert Bazárban. Most a zsűri egyik tagja, Gaborják Ádám laudációját olvashatjátok. 

Könyves Magazin | 2021. október 15. |
HALÁSZ RITA
Mély levegő
Jelenkor, 2021, 194 oldal
-

„Anya, mesélj!” – szól a gyermeki kérés Halász Rita Mély levegő című regényének első mondatában, és ezzel rögtön közel kerülünk a szereplőkhöz, egy anya és egy gyermek bensőséges kapcsolatába lépünk be. Úgy tűnik, néha igenis a legegyszerűbb mondatok a legtökéletesebbek. „Nem válaszolok. […] Apám is hallgat, lassú tempóban haladunk.” – folytatódik, távolodunk, bővül a család, de aligha ezt a mesét akartuk ma hallani. 

A Mély levegő már az első mondataival egyértelművé teszi, hogy a továbbiakban a némaság és a hallgatás könyvét olvassuk majd.

A nyomasztó nyitányon persze kevésbé lepődünk meg, ha elmerengtünk egy pillanatig a regény borítóján, hiszen akkor már első pillantásra is szembesülhettünk azzal a nyugtalanító feszültséggel, ami a könyv egészén végighúzódik. Samantha French úszó nőt ábrázoló festményén a szem összeszorítva, a buborékok éppencsak elindulnának a szabad ég felé. A kép egy olyan pillanatot merevít ki, melyről nem lehet eldönteni, mit is látunk: az úszó éppen alámerül vagy már a vízfelszín felé tart? Vajon éppen a levegőt engedi ki a könnyedebb emelkedésért vagy a tüdőből kezd elfogyni a levegő és az életéért küzd? Samantha Frenchnek egy egész sorozata készült a medence vízében tempózó nőkről, mind rendkívül plasztikus, csupa érzékletesen, határhelyzetben ábrázolt nő, akikről semmit nem tudunk, sem a történetüket, sem az érzéseiket.

Vajon félnek-e éppen a vízben, vagy épp ellenkezőleg, élvezik és feloldódnak?

A Mély levegő elolvasása után pedig már a főszereplő Verát is köztük fogjuk keresni. Verát, a jól szituált középosztálybeli képzőművészt, kétgyermekes anyát, aki éppen a nyomasztó körülmények és az állandó verbális és fizikális bántalmazás miatt hagyja el férjét, és a nyitójelenetben éppen a kislányaival az apjához költözködik a hóesésben.

Halász Rita kapta a 2021-es Margó-díjat!
Halász Rita kapta a 2021-es Margó-díjat!

Mély levegő című könyvével Halász Rita nyerte el idén a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjat. Az elismerést, amelynek célja a legerősebb pályakezdők bemutatása, ma délután adták át a Várkert Bazárban a Margó Irodalmi Fesztiválon. Halász Rita erős mezőnyben nyerte el a félmillió forintot, a próbafordítást, a tárcasorozatot, a bemutatkozást a Liszt Ünnep programján a 2022-es Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár előestéjén a Müpában és a Bookline 10 millió forintos médiatámogatását. Halász Rita könyve mellett Gurubi Ágnes Szív utca és Gazda Albert Leningrád című regénye került az élmezőnybe.

Fotó: Posztós János

Tovább olvasok

A fuldoklás, a némaság és a hallgatás állandó kísérője Verának.

Nemcsak abban az értelemben, hogyan lehet megtalálni egy trauma után a hangot és milyen szavakkal adható tovább másoknak, hanem egyúttal azt a problémát is tematizálja, hogy ki az, akinek joga van megszólalni, és ki az, akinek nincs, és mit mondhat egyáltalán. Például egy családban. Például férfi és nő között. „A hó hullik. Csak a proli pestiek mondják, hogy esik. Péter hangja visszhangzik a fejemben.” Mert, aki a beszédet uralja az többnyire a világot is uralni akarja, a félrecsúszott párkapcsolatokban már csak így szokott lenni. És még csak a hetedik sornál járunk, a megalázó idézetek sorát viszont sokáig folytathatnánk. 

Vera ebből a toxikus családi, társadalmi, nyelvi, fizikális, érzelmi közegből menekül, miközben próbál a múlt árnyaival is megküzdeni,

de legalábbis elszámolni, ám egyre többször kapkod kétségbeesetten levegőért, hol ténylegesen a vízben, hol pedig a válás miatt és a felelősség súlyától („Sűrű pókháló ragad a tüdőmre, egyre nehezebben veszek levegőt.”) A Mély levegőben viszont Thészeusz adja a fonalat Ariadnénak, de nem azért, hogy kitaláljon a labirintusból. És mindeközben folyamatosan visszahangzik a kérdés:  „Vajon lesz-e idén tavasz?”

Halász Rita érzékletesen és a téma szélesebb társadalmi vonatkozásait tekintve rendkívül érzékenyen és érzékenyítően ábrázolja a családon belüli nemi egyenlőtlenségek, erőszakos cselekedetek hétköznapi megvalósulását,

kibomlását és egyéni pszichés következményeit. Mindez már elegendő lenne az elismeréshez, és hogy a társadalmi problémákról szóló összeállítások, olvasmánylisták, szemináriumok egyik kiemelt darabja legyen. De mégiscsak egy regényről, és nem társadalomtörténetről beszélünk. A Mély levegő cselekményszinten is gazdag irodalmi élményben részesít: emlékezetes figurák és jelenetek, jól megírt párbeszédek és monológok vagy éppenséggel olyan kisebb megfigyelések, melyekkel résnyire betekinthetünk más emberek életébe, még ha csak képzeletben is („Nem is vettem észre eddig [a párterápián] a pianínót a sarokban. Vajon melyikük zongorázik? A kezüket nézem, a férfinak vaskos a nőnek hosszúkás ujjai vannak.”). A Mély levegő gondosan megírt és megszerkesztett munka, ami olyan tudatos szerzőt mutat, aki érzi a mondatok hosszát, ritmusát, és már aligha fél törölni, húzni a szövegből, ha a történet úgy kívánja. Úgy vélem, ez a kiforrottság nemcsak a szerzőt és a kiadót dicsérni, hanem azoknak az írói szemináriumoknak és műhelyeknek is fontos visszajelzés lehet, amelyek évek óta sikerrel formálják és segítik a pályakezdő szerzőket (lásd még Mécs Anna és Harag Anita történetét).

Halász Rita: Egy ilyen témában néha bizony el kell menni a falig [PODCAST]
Halász Rita: Egy ilyen témában néha bizony el kell menni a falig [PODCAST]

A Mély levegő első kötetként is szokatlanul kiérlelt, erős alkotás. Németh Gábor szavaival élve, egy kemény, férfias prózát tart kezében az olvasó. Az írói hang megtalálása, a kimunkált, szikár szöveg és a találóan felépített szerkezet mind-mind nagyon tudatos döntések és koncepciók eredményei. Többek között az íróvá válásról, első regényének megírása során szerzett tapasztalatairól is mesélt Halász Rita a Margó Irodalmi Fesztivál színpadán, ahol arra is választ kapunk: Hány féle mély levegő van? Hogy készít fel a naplóírás az írói hivatásra? 

Hallgasd vissza az egész beszélgetést a Margó Spotify-csatornáján!

Tovább olvasok

Ha valaki most megkérdezné miért kéne el- vagy újraolvasnia a Mély levegőt akkor lehet, a finomságokkal érvelnék. Ahogy elemeli a történetet és tágabb kontextusba helyezi. És itt visszatérnék a legelső mondathoz ("Anya, mesélj!"), amivel nemcsak szülő és gyermek viszonyrendszerébe lépünk be, hanem rögtön a fantázia világába is. A regényben lépten nyomon hol mesékbe (pl. A kis hableány, Chihiro Szellemországban), hol kitalált esti, lefekvéshez mesélt történetekbe vagy álomjelenetekbe botlunk, máskor pedig a bibliai teremtéstörténetre, a szentek legendáira vagy egyházi rituális szövegekre történik utalás. Vera (és családja) ezek tükrében is folyton értelmezi saját helyzetét. Azonban rövid úton kiderül, hogy a mesék kevés menedéket tudnak nyújtani, és hogy a kulturális keretrendszerünkben is rossz minták örökítődnek tovább: Andersen kis hableányának a némaságot kell választania a szeretett férfirért, akárcsak Verának. miközben a páternoszter előtt a Hegyi beszéden elmélkedik. Halász Rita Veráját éppen ezért lehet bárkinek könnyen megkedvelni, mert esendő, kereső lélek, aki saját fizikális és lelki függőségeitől is próbál megszabadulni, és közben 

a világ legegyszerűbb és legbonyolultabb kérdésére keresi a választ: mi mehet félre két ember között, akik szeretik egymást.

És ez sokak számára maga a világ, az élet.

Halász Rita szereti, ha erős érzelmeket vált ki a szöveg
Halász Rita szereti, ha erős érzelmeket vált ki a szöveg

Idén már hetedik alkalommal kapja meg egy első prózakötetes szerző a legjobbnak járó Margó-díjat. Lassan hagyomány, hogy interjúsorozatban mutatjuk be a rövidlistára került jelölteket. Ezúttal Halász Rita mesélt az alkotói szikráról, az emlékezetes olvasói reakciókról, és saját első olvasmányélményeiről. A legjobb első prózakötetnek járó elismerést októberben az őszi Margó Irodalmi Fesztiválon adják át.

(A tízes listáról Gurubi Ágnes válaszait ITT, Szűcs Péterét ITT, Puskás Panniét ITT, Balássy Fanniét ITT, Gazda Albertét ITT, Szarka Károlyét  ITT, Bakos Gyöngyi interjúját pedig ITT olvashatjátok.)

Nyitókép: Neményi Márton

Tovább olvasok

A regény körbe ért itt a Margó Fesztiválon, hiszen tavaly éppen a másik teremben debütált, azóta számos elismerésben is részesült. Mi itt a Margó-díjjal elsősorban kiemelkedő első könyveket és tehetséges pályakezdő szerzőket ismerünk el, és ezzel biztatjuk őket a folytatásra, az olvasókat pedig arra, hogy bátran ismerjék meg őket. Reméljük, hogy ez is egy újabb sikeres történet kezdete lesz a könyv és a szerző számára, mert mi biztosak vagyunk abban: Halász Ritától már most szeretnénk újabb könyveket olvasni a jövőben. 

Gaborják Ádám

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Halász Rita kapta a 2021-es Margó-díjat!

Mély levegő című könyvével Halász Rita nyerte el idén a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjat. Az elismerést, amelynek célja a legerősebb pályakezdők bemutatása, ma délután adták át a Várkert Bazárban a Margó Irodalmi Fesztiválon. 

...
Nagy

Halász Rita szereti, ha erős érzelmeket vált ki a szöveg

Idén már hetedik alkalommal kapja meg egy első prózakötetes szerző a legjobbnak járó Margó-díjat. Ezúttal Halász Rita mesélt az alkotói szikráról, az emlékezetes olvasói reakciókról, és saját első olvasmányélményeiről.

...
Podcast

Halász Rita: Egy ilyen témában néha bizony el kell menni a falig [PODCAST]

Halász Rita regényírói bemutatkozása, a Mély levegő, egy bántalmazó kapcsolat szokatlanul lényegretörő, erőteljes látlelete, s egyúttal egyfajta útkeresés. A szerzővel a kötetbemutatón Németh Gábor beszélgetett.

A hét könyve
Kritika
A Tél Szokcsóban nem a beteljesülés regénye, hanem az áthidalhatatlan távolságoké
...
Zöld

Kleinheincz Csilla: Nem akartam a mágiával elvenni az olvasótól a valóságos megoldásokat

Kleinheincz Csilla a hazai spekulatív irodalom egyik kiemelkedő alakja, a Gabo Kiadó szerkesztője, fordító. Új regényében visszanyúlt a tanulmányaihoz, és ember és föld kapcsolatán keresztül beszél napjaink égető kérdéseiről. Podcast.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kafkánál a valóság az igazi rémálom, az élet pedig maga a reménytelenség

Franz Kafka az idegenség írója, aki a létezésben nem talál semmiféle otthonosságot – az ember létét a világban kiúttalan, elidegenedett, szorongással és félelemmel teli állapotként jeleníti meg, elsősorban a groteszk és az irónia segítségével, egy szürreális, mégis ismerős világ megteremtésével. Újraolvasó rovatunk májusi könyve Kafka talán leghíresebb műve, A per

...
Nagy

Az izlandi Dan Brownt keresték, ezért megírta első krimijét Lilja Sigurðardóttir

Lilja Sigurðardóttir az izlandi krimi fontos szerzője, Csapda című regényét most fordították magyarra. Az éppen Budapesten tartózkodó szerzőt a regény kapcsán kérdeztük többek között a skandináv krimiről, írói rutinjáról, az izlandi társadalomról, kokaincsempészetről és homoszexualitásról. 

...
Panodyssey

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

"A szépirodalom persze az ember, nem a környezet nagy kérdéseit taglalja – mindazonáltal környezetünk nemcsak hogy nem elhanyagolható, hanem sok esetben minket meghatározó dolgok összessége, amelyek funkcióval való megtöltése képes színesíteni, mélységgel megtölteni az irodalmi alkotásokat. Elvégre tárgyaink és tereink mi magunk vagyunk: nincs civilizáció, ha mi, emberek nem alakítjuk környezetünket." Borda Réka Tárgydilemmák című esszésorozatának következő részében azt vizsgálja, hogyan és miért hiányzik a materialitás irodalmunkból.

...
Nagy

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

A Dreher bejáratott márkanév Magyarországon, a mögötte meghúzódó család- és cégtörténet pedig legalább annyira színes, szerteágazó és fordulatokkal teli, mint az elmúlt durván kétszáz év magyar történelme. Iglódi Csaba első regénye, a Dreher-szimfónia négy tételben meséli el az egymást követő generációk felemelkedését.

...
Nagy

Gurubi Ágnes: Kőr Dáma

Gurubi Ágnes a Szív utca című regényével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozatának ez a harmadik része.

...
Kritika

Levélfolyamból bontakozik ki a Kner család megrázó és felemelő története

A magyar történelem egyik legtragikusabb korszaka elevenedik meg a Magvetőnél megjelent könyv lapjain, és a családregényszerű szövetet kirajzoló epizódok arról győznek meg, hogy kivételes szellemi és érzelmi kohézió fogta össze a Kner család egymást követő nemzedékeit.

Olvass!
...
Beleolvasó

Milbacher Róbert nagyanyjának élettörténetét írta meg a halálos ágyától gyerekkoráig

 A Keserű víz Milbacher Róbert eddigi legszemélyesebb és legkatartikusabb könyve. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Nádasdy Ádám sokat hordta az irháját keresztül-kasul a városon, sosem telt be vele

Nádasdy Ádám visszaemlékezéseiben feltárul egy határokon átívelő, szerteágazó családtörténet, és az, hogy milyen volt felnőni egy soknyelvű, többkultúrájú családban a szürke ötvenes években. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

Amikor anya és lánya hazatér, a család ősi birtokán egy több száz éve eltűnt telepeskolónia rejtélye is megoldódhat

A díjnyertes író, Kimberly Brock titkokkal teli, gyönyörűen megírt történetében magával ragadóan mesél a roanoke-i elveszett kolónia rejtélyéről, és a szeretet, a család, az anyaság és az emberi szív határtalan misztériumairól. Olvass bele!

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Minden idők száz legjobb gyerekkönyve a BBC listáján

A BBC Kultúra rovata 56 ország 177 könyvszakértőjét kérdezte, hogy megtalálja minden idők legjobb gyerekkönyveit. A szakértők között magyarok is voltak: Szekeres Nikoletta és Cseri Anna Flóra. 

...
Gyerekirodalom

Vámos Miklósé az első magyar mesekönyv, amit mesterséges intelligencia illusztrált

Úgy tűnik, a képalkotó mesterséges intelligenciának még vannak meglepő korlátai.

...
Gyerekirodalom

Berta Ádám: A Szöszmösz történetszövésében nem ütköztem korlátokba

Berta Ádám első gyerekkönyvének hőse egy süni, aki a zöld mohavirágot kutatva nagy utazásra indul. Szerencsére nem egyedül, hiszen útitársa egy Szöszmösz nevű tündéregér. Ketten vágnak neki az ismeretlennek, kalandjaik során pedig fura és emlékezetes szerzetek egész sorával találkoznak. A mesét Agócs Írisz illusztrálta, a szerzőt, Berta Ádámot pedig most inspirációról, meseírásról és a mélyből felbukkanó fontos témákról is kérdeztük.