„Panaszkodom, minden öreg panaszkodik, ha nincs kinek, akkor magának, hogy minden egyre rosszabb lesz, már nem érdemes élni. Ennek ellenére ragaszkodik az élethez. Mit ragaszkodik? Csügg rajta” – áll Oravecz Imre második Alkonynaplójában, amelyet a hét könyvének választottunk (itt beleolvashatsz). A szerző rövid, személyes hangvételű feljegyzéseiben nem kendőzi el az öregedés árnyoldalait, de sorai mégis kiapadhatatlan életigenlést árasztanak.
„Nincs helye az öregségnek a modern társadalomban” – mondta Oravecz a napló előző kötetének bemutatóján. Mi most mégis olyan könyveket gyűjtöttünk össze, amelyben az időskor játssza a főszerepet. Mit kezd az irodalom ezzel a témával? És hogyan küzdhetünk az ageizmus ellen? 5 olvasnivalót ajánlunk.
Krasznahorkai László: Zsömle odavan
A Nobel-díjas Krasznahorkai László terjedelmes életműve igencsak bővelkedik a különc hősökben, és nincs ez másképp a Zsömle odavan esetében sem, amelyet 2024 8. legjobb könyvének választottunk. A főszereplő a 91 éves Kada Józsi bácsi, aki Zsömle nevű kutyájával él távol a világ szemétől, és próbálja nem nagy dobra verni, ki is ő valójában. Hamar kitudódik azonban, hogy felmenői között szerepel IV. Béla és Dzsingisz kán, vagyis a nyugdíjas villanyszerelő Árpád-házi I. József néven igényt tarthatna a magyar trónra. Ki gondolta volna, hogy valaki még Orbán Viktor miniszterelnöknél is nagyobb hatalomra tehet szert!
A szatirikus kerettörténeten túl ugyanakkor ez a könyv az időskori elmagányosodásról is sokat mond.
Ahogy kritikánkban kiemeltük, a szerző érzékenyen nyúl a témához, és „a tehetetlen, marginalizált, bohócra vett Józsi bácsi és kutyája, Zsömle segítségével megmutatja, hogy milyen kiszolgáltatottak vagyunk”.
Szűcs Teri: Visszatért hozzám az emlékezet
Szintén 2024-es listánk élvonalában volt Szűcs Teri könyve (olvass bele!), melyben az öregséggel járó kiszolgáltatottság még erőteljesebben jelenik meg. A szerző 2018-ban kezdett jegyzeteket készíteni demenciával küzdő édesanyja állapotáról és múltjáról – így született meg ez a hiánypótló, szívbemarkolóan szép kötet. Az olvasó szemei előtt kibontakozik egy leningrádi fiatalkor, illetve egy határokon billegő identitás, miközben feltesszük magunknak a kérdést, hogy mennyiben határoznak meg bennünket az emlékeink.
Nem csak az időskor és a betegség lelki oldalát rajzolja fel azonban páratlan érzékenységgel ez a könyv.
Az otthoni ápolás kihívásairól, valamint a hazai egészségügy helyzetéről is fontos gondolatokat fogalmaz meg, ezáltal távolról sem csak szépirodalmi értékkel bír.
Tisza Kata: Egyedül
A szépirodalom, illetve az ismeretterjesztő szöveg határán billeg Tisza Kata Egyedül című kötete is (itt beleolvashatsz), amelyben egy idősödő kutatónő elveszíti a szerelmét, és magára marad a magány fojtogató érzésével. Nem hagyja azonban, hogy a gyász teljesen maga alá temesse: a munkájába, a tudományba belemerülve igyekszik a legtöbbet kihozni a fájdalmas élethelyzetből. Hogyan lehet megbarátkozni az évek múlásával?
És miként mehetünk szembe az életkorral kapcsolatos negatív koncepciókkal?
Ahogy kritikánkban is írtuk, Tisza Kata „teljesen új megvilágításba helyezi az öregedést és felhívja a figyelmet arra, hogy a társadalomnak gyökeresen másképp kellene viszonyulnia az időskorhoz”. A megjelenéskor interjút is készítettünk a szerzővel, aki többek között a könyve irodalomterápiás hatásáról és a krízisekben rejlő lehetőségekről mesélt. Itt elolvashatod.
Narine Abgarjan: Égből hullott három alma
A mágikus realizmus jegyeivel átitatott családtörténetekkel általában kéz a kézben jár az öregedés, az elmúlás és a halál témáinak kiemelt fontossága – elég csak a Száz év magányra gondolni, melynek varázslatos univerzumát nem mellesleg most már Netflix-sorozatként is megnézheted.
Nem véletlen, ha eszünkbe jut Gabriel García Márquez világa Narine Abgarjan regényét olvasva.
Egy időn kívüli örmény faluban járunk ugyanis, ahol az idősödő Anatolija „nehéz és hiábavaló” életének végén alapos előkészületeket követően úgy dönt, lefekszik meghalni. Nem sejti azonban, hogy Kudamanc Vaszilij éppen ekkor határozza el magát, hogy megkéri a kezét. De vajon odaér időben, vagy már késő lesz? Az Égből hullott három alma „egy sokat szenvedett, varázslatos vidék sorsán keresztül arra ébreszt rá, hogy talán nem is haszontalan dolog hinni a mesékben” – írtuk kritikánkban.
Richard Osman: A csütörtöki nyomozóklub
Richard Osman első regényét talán már nem kell bemutatni senkinek, ha azonban még esetleg nem olvastad volna A csütörtöki nyomozóklubot, akkor itt az alkalom (korábban részletet is mutattunk). Az elmúlt évek egyik legnagyobb irodalmi szenzációja izgalmas krimi, ami nem mindennapi helyszínen játszódik: egy békésnek tűnő nyugdíjasotthonba viszi az olvasót. Négy barát minden csütörtökön összeül, hogy megoldatlan bűntényekről társalogjanak, amikor azonban saját falaik között történik gyilkosság, a nyomozás hirtelen valóságos tétekkel kezd bírni.
Hőseink bebizonyítják, hogy hiába közelítenek mindannyian már a nyolcvanhoz, azért okozhatnak meglepetéseket.
A történetből filmes feldolgozás készült, és már a TikTok-generáció is odavan a könyvért. 2025-ben Oltári vagyon címmel jelent meg a folytatás – olvass bele!
Nyitókép illusztrációja: Pexels
