Szűcs Teri: Visszatért hozzám az emlékezet (Fotó: Kiss Tibor Noé)
szűcs teri
Visszatért hozzám az emlékezet – Demencia és Óperencia
Magvető, 2024, 168 oldal
-

Bárkit érinthet, mégis minden történet másmilyen: ez a könyv a demenciáról és az otthonápolás mindennapjairól, a felejtésről és az emlékezésről szól. Szűcs Teri akkor kezdte írni feljegyzéseit, amikor az édesanyjánál demenciát diagnosztizáltak. A naplójegyzetek és esszék azonban soha nem csak magántermészetű vallomások, hanem egy közös emlékezet megteremtésére tett kísérletek is. Ez a könyv újraírja a demenciával élő ember emlékeit: a leningrádi fiatalkor, a zsidó, szovjet és magyar identitások határain kibomló élettörténet megejtő szépséggel rajzolódik ki, miközben a könyv érzékeny látlelet az otthonápolás jelenlegi nehézségeiről és lehetőségeiről, embert próbáló és felemelő napjairól, törékeny egyensúlyáról is.f

Szűcs Teri: Visszatért hozzám az emlékezet

Demencia és Óperencia

 

Ötven új Ulickaja-regény

Mesélj el nekem egy regényt, rásszkázsi mnyé rámán, mondja anyám elalvás előtt. Megmostam a fogát, bevette az éjjeli gyógyszert, betakartam. Lekapcsolom a villanyt, lefekszem én is a szemben lévő ágyba, és belekezdek. Élt egyszer egy kislány.

Úgy volt, hogy az emlékezet visszatérésének éjszakáin anyámnak eszébe jutott, hogy ő nagyon szeretett Ulickaját olvasni. Utolsó könyvei a betegségei előtt valóban Ulickaja-regények voltak: a Daniel Stein, tolmács és a Kukockij esetei magyarul, a Szonyecska oroszul. A Daniel Steint megrendült lelkesedéssel olvasta, a Kukockijban a fiatalon demenssé váló feleség alakjától halálra rémült, a Szonyecskát pedig annyira élvezte, hogy el is mesélte akkoriban nekem. Ezek a szovjet-orosz zsidó történetek szerelemről és halálról őhozzá szóltak. Az emlékezet visszatérésének éjszakája után azt akarta, hogy olvassak neki új Ulickajaregényt, így mondta, prácsitáj mnyé nóvij rámán Ulickáj.

Úgy volt, hogy el is kezdtem felolvasni neki, oroszul, de még csak az első fejezet elején, az első leírásnál tartottam, amikor megismételte: prácsitáj mnyé rámán! Nagyon vágyott rá. Kérlelt. Dehát ezt csinálom, felolvasok. Folytattam, ő pedig megint ugyanazt kérte, prácsitáj mnyé rámán. Másnap újra, és harmadnap is. Nem értettem, nem hallja, hogy felolvasok? Aztán megértettem – a szöveg követhetetlen volt. A tempó. Túl lassú, túl gyors. Túl távoli. Túl kuszák a leírások, a dialógusok, a hosszú mondatok. Nem ezekre van szükség, hanem valami közvetlenebbre. Az irodalomra van szükség, közvetlenül. Ekkor meséltem el neki az első regényt. Először új Ulickaja-történeteket mondtam el, amik a Daniel Stein, tolmács után jelentek meg. Aztán elfogyott Ulickaja, de anyám továbbra is kérte: prácsitáj mnyé nóvij rámán Ulickáj! Úgyhogy elkezdtem Ulickaja-regényeket kitalálni. A barátaim életéből szőttem őket. Regényeket nőkről. Például a lányról, akinek az apja azt akarja, hogy sportoló legyen – de ő író lesz, és kihúzza az apját az alkoholizmusból. Bábuskától és anyámtól is vettem át, szabadon, motívumokat. A háborúban megözvegyült asszony, aki a két gyereke mellé befogad egy árva kislányt. A fiatal színésznő, aki az idős rendező szeretője lesz; a rendező azt hazudja, hogy elválik érte a feleségétől. Végül a színésznő otthagyja, és új életet kezd.

Elmeséltem neki azokat a regényeket is, amiket akkoriban olvastam. Amikor még olvastam. Három éve például a Kavalier és Clay bámulatos kalandjait. Anyám változata jobban tetszett, mint az eredeti, úgyhogy le is jegyeztem. Most látom, hogy akkoriban éppen gyógyszerbeállítással is küszködtünk. Így volt:

Megígérted, hogy elmondod a regényt a zsidó fiúról, aki Amerikába ment.

Volt egy zsidó család Prágában. Az apa orvos volt, az anya is, és volt két fiuk, egy huszonéves nagyobb meg egy kicsi. Mikor kitört a második világháború, rájöttek, hogy nagy veszélyben vannak, ezért a szülők mindenüket eladták, hamis iratokat vettek a nagyobbik fiúnak, és elküldték Amerikába. Ott éltek rokonaik. Amikor a fiú megérkezett, találkozott az unokatestvérével. Az is fiatal fiú volt, nagyon tehetséges, író. Ez meg nagyon jól rajzolt. Úgyhogy elkezdtek együtt dolgozni, az egyik írt egy regényt, a másik rajzolt hozzá (nem tudom, hogy mondják oroszul, hogy képregény), és eladták – nagy sikerük volt, sok pénzt kerestek. De ez a fiú, aki kimenekült Amerikába, minden pénzét félretette, hogy a kisöccsét is kimentse Prágából. Találkozott egy szép zsidó lánnyal, és egymásba szerettek. A lány olyan irodában dolgozott, ahol azzal foglalkoztak, hogy Európából kicsi zsidó gyerekeket hozzanak át hajóval. És akkor a fiú azt mondta, hogy ő nemcsak az öccse útját, hanem két másik gyerekét is ki fogja fizetni.

Már sírok. Já uzsé plácsú. De mi lesz a szülőkkel? Ők is megmenekülnek majd?

Nem tudom, még nem tartok ott a regényben. Akkor nagyon veszélyes volt a zsidóknak. A gyerekeket könnyebben meg tudták menteni diplomáciai úton, mint a felnőtteket.

Szegény szülők. És a fiú feleségül veszi a lányt?

Nem tudom, még nem tartok ott. Majd tovább olvasom, és elmesélem neked.

Gyorsan olvasd végig. Mindennap olvasd, és mondd el. Hogy hívják az írót?

Egy amerikai zsidó író.

De hogy hívják?

Májkel Sébon.

Miháil. Szerintem orosz zsidó lehet.

A gyógyszerezés hirtelen megfoghatóvá vált, lefoszlott anyámról. Először túlnyugtatóztuk, aztán túlságosan visszavettük, feszültebb lett, de sokkal mozgékonyabb. Végre rájöttünk, ezt kell finomhangolni. Fokozatok a nyugtatókkal: túl sok, nem tud rendesen mozogni, lelassul, a feneke nem találja meg a vécé ülőkéjét. Túl kevés: akkor meg túlmozgásos, ideges és feszült, nehéz kommunikálni vele, de tud menni, siet a botjával. A kettő közt egy pontot kell eltalálni, amikor jól mozog, de kooperál is, tud figyelni, nem tompul el.

Ma megint kivilágosodott. Játszottunk, mindenféle arcokat kellett vágnia – haragosat, kedveset, csinosat, elgondolkodó-okosat. Értette a hangulatokat, tudta szabályozni az arckifejezését. Le is fényképeztem, aminek külön örült. Apunak meg kell mutatni, mondta. Elalvás előtti utolsó mondata: holnap ne a Karneváli éjt (’56-ban készült szovjet film) nézzük meg együtt, mert az apunak nem fog tetszeni, hanem valamit Nyikita Mihalkovtól.

Anyámat nagyon megviseli a Kavalier és Clay folytatása: a kisebbik fiú Portugáliában reked, a szülők Prágában maradnak, egyedül. Mikor megtudja, hogy mindez még csak ’41-ben történik, fájdalmasan felkiált. Nagyon sokat gondolok ezekre a gyerekekre, mondja.

Egy ideje nem olvasok, csak regényeket mesélek. Tudod, mondom, ez már nem Ulickaja, hanem egy olasz regény, egy régi szovjet, egy lengyel, egy francia, egy kínai… És már ő is így kéri: rásszkázsi mnyé rámán. Amikor én alszom vele, minden este, elalvás előtt. Néha csak az első rész végéig jutunk. A legcsodálatosabb az, amikor megjegyzi, amit este hall, és másnap elmondja – várja a folytatást.

Nem olvasok – mintha az irodalom eszképizmus lenne, én pedig lehorgonyoztam a realitásban. Mintha nem engedhetném meg magamnak az eloldozódást a realitástól. Mintha nemcsak alvászavarom lenne, hanem éjjeli őrségben lennék. Mintha most nem tudnám megkötni a befogadás szerződését, a közvetítettségét. Beszéljenek hozzám! Mintha nem lenne lehetőségem, türelmem, erőm, időm a belefeledkezésre, csak töredékekre.

Anyám szerint az irodalomra szükség van. Megjegyzi az árvákat és a magukra maradókat. Ezekben a történetekben a nőket nem ejtik túszul, ezeknek a regényeknek többnyire jó végük van.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Ezeket a magyar prózaköteteket olvasd 2024 tavaszán!

Listánkon magyar szerzők 2024-ben megjelenő prózaköteteiből válogattunk, jó szívvel ajánljuk a készülő, részben már előrendelhető könyveket.

...
Zöld

2050-re hazánkban is vezető halálozási okká válhatnak a demenciát okozó betegségek

Néhány évtizeden belül megtriplázódik a demens emberek száma, ráadásul a demencia a családtagokat is erősebben érinti más betegségeknél. Könyvek hírek mellé.

...
Kritika

Anya és lánya toxikus kapcsolatát a demencia teszi még bonyolultabbá

Az indiai származású amerikai író, Avni Doshi első kötete egy nagyon összetett és ellentmondásos anya-lánya kapcsolatot állít a középpontba, melyben egy harmincas éveiben járó nő és demenciával diagnosztizált édesanyja próbálnak meg valamit kezdeni közös múltjukkal, elszivárgó emlékeikkel és a szeretet és gyűlölet között mozgó érzelmeikkel. Az Égett cukor a hét könyve. 

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!

Olvass!
...
Beleolvasó

Knausgard új regényének szereplői megszállottan kutatják a múltat és a jövőt – Olvass bele!

A Hajnalcsillag-sorozat második kötetében, Az öröklét farkasai című nagyregényben Karl Ove Knausgård az emberi élet határait és a természet rejtélyeit vizsgálja. Most elolvashatsz belőle egy részletet.

...
Beleolvasó

Az Emberszemlélet humanista filozófiába öltöztetett kézikönyv a fenntarthatóságról

Gazsi Zoltán első könyve életrajzba bújtatott vállalati-impresszionista tankönyv cégvezetésről, fenntarthatóságról, a hétköznapok vidámságáról és a nehéz élethelyzetek túléléséről. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A PTSD-s detektív egy megfojtott nő ügyét próbálja felderíteni ebben a mágikus krimiben

Kocsis Gergely A varjúszellem című regényében közélet és történelem, krimi és horror szálai fonódnak lidérces, felkavaró történetté, melynek legfőbb kérdése, hogy a holtak mentik meg az élőket, vagy fordítva. Olvass bele!

A hét könyve
Kritika
A Kovács ikrek fergeteges családregénye sokkal többről szól, mint beszűkült parasztokról
...
Podcast

Anyaság, apaság, az érzések kavalkádja – Ott Anna könyvajánlója [Ezt senki nem mondta!]

Ezt senki nem mondta! című podcastunk hatodik adásában Szabó T. Anna és Dragomán György voltak a vendégek, a beszélgetésükhöz pedig könyvajánló is tartozik Ott Anna válogatásában.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Vérfertőző, wannabe-sátán és kölyökmedve-tulajdonos – 10 érdekesség a 200 éve elhunyt Byronról

George Byron mindent megvalósított, amit egy romantikus költő ismérvének gondolunk. Halálának 200. évfordulóján tíz érdekességet gyűjtöttünk össze a lírájáról és a botrányairól.

...
Nagy

Borbély András: Rafi Lajos verse lyukat üt a világon [ROMA IRODALOM]

A Nemzetközi Roma Nap alkalmából írók és kutatók ajánlanak olvasmányokat a roma irodalomból, melyek reflektálnak a reprezentáció kérdéseire is. Borbély András költő, szerkesztő Rafi Lajos egyik versét választotta.

...
Nagy

Mivel pörgeti fel egy mentalista Camilla Läckberg új szektás krimijét?

A pszichológiát és a sötét rejtélyt kiválóan ötvöző krimi, A doboz után a héten került a boltokba A szekta, Läckberg és Fexeus közös regénytrilógiájának második része. Ez alkalomból beszélgettünk a szerzőpárossal.

...
Nagy

Miért hasonlítanak a roma mesék a kortárs versekre?

Hogyan mozgatnak meg egy kortárs költőt a roma mesék? Miben fedez fel hasonlóságot az archaikus történetek és generációja meghatározó irodalmi témái között? És miképpen válik a mesékből költészet? Veszprémi Szilveszter cikkében a Vijjogók munkacímű verseskötetéről mesél.

...
Nagy

Mit szeretnek az emberek a kihalt Balatonban? Ebből az albumból megtudod

Bartha Dorka kötete a Balaton-part eltűnőben lévő épített örökségét és múlhatatlanságát mutatja meg. A történész-újságíró szerzővel egy nyikorgós Csepel bringáról, fotózásról, történetek utáni kutatásról, illetve a déli part felfedezetlen értékeiről beszélgettünk.

...
Nagy

Milyen apa volt Hemingway?

A Nobel-díjas Ernest Hemingwaynek Papa volt a beceneve. De vajon hogy osztotta be az idejét, ha az írás és az apai teendők között kellett választania?