Költészet napja – Ismerj meg 6 új verseskötetet és a szerzőiket! [2. rész]

Költészet napja – Ismerj meg 6 új verseskötetet és a szerzőiket! [2. rész]

A magyar költészet napja alkalmából készített összeállításunkban 6 frissen megjelent verskönyv szerzőjét ismerhetitek meg, és a köteteikből is mutatunk egy részletet. Kerber Balázs, Láng Orsolya és Takács Nándor válaszai és szövege.

Vass Norbert | 2024. április 12. |

Arra kértük a szerzőket, hogy meséljék el, mi volt a legjobb tanács, amit a kötet írása közben kaptak, de megtudtuk azt is, mi az a szín és zene, amivel a friss könyvük a leginkább leírható. (Összeállításunk 1. része, Lapis József, Rékai Anett és Simon Bettina válaszaival ITT olvasható.)

„tejkígyók, hánykolódó, nyeldeklő szörnyek” – Kerber Balázs

-

Fotó: Hegedűs János

A Mastercard ‒ Alkotótárs ösztöndíjas Kerber Balázs kevéssel a költészet napja előtt megjelent új verseskötete az előző, Conquest című könyvében megkezdett poétikai és elméleti kísérletezést folytatja. Végtelen folyosók, reménytelen napkelték és napnyugták, tankok egy elmegyógyintézet előtt és egy érthetetlen, poros könyv lapjai. A Számtan a holdas estékre egy városba kísér, ami képekkel, hirdetésekkel van tele. Fullasztó benne a forgalom, mégis átjárja a fény.

Kerber balázs
Számtan a holdas estékre
Jelenkor, 2024, 108 oldal
-

Mi az a vers vagy lírakötet, ami a legnagyobb felfedezést jelentette neked az előző költészet napja óta?

Az előző költészet napja óta fontos felfedezést jelentett nekem Szkárosi Endre utolsó, Égzsák – Szkár Channel című, 2020-as összegző verseskötete, amelynek anyagából már korábban sok szöveget megismertem, de a kötet izgalmas kompozíciójának mélyebb megértése, a multimediális struktúra sokszínűsége nagyon újszerű élmény volt. Az előadásnak, azaz inkább a dinamikus és teremtő interpretációnak, illetve az írott szövegnek a kettőssége szinte bejárhatatlanul tággá és érdekessé teszi ezt a világot a befogadó szempontjából. Nagy élményt jelentettek még Ida Travi olasz költőnő mágikus, de közben sokszor nagyon szikár, egyszerű nyelven szóló szövegei, illetve szívesen olvasom Umberto Piersanti lebegő, merengő, emlékező költészetét,

és izgalmas élmény volt Szabó Marcell no room című kötete.  

Mi volt a legjobb tanács, amit a kötet írása közben kaptál?

A legjobb tanácsot a kötetem írása közben Németh Gábortól kaptam a Mastercard Alkotótárs program táborában, mert javasolta, hogy a könyvben érdemes volna egy a többi szereplőtől kicsit függetlenebb, szemlélő beszélőt is kialakítani, akinek töprengéseiből és összegzéseiből világosabban kirajzolódik a szöveg cselekménye, és így az az olvasó számára is követhetőbb lesz. Nagyon örültem ennek a tanácsnak, mert egy fontos problémámra adott választ, és ez segített egy számomra azóta is fontos szálnak a kidolgozásában, megírásában a kötetvilágon belül.

Ha bárkinek dedikálhatnád a könyvet, ki lenne az, és hogy ajánlanád neki?

Nagyszüleimnek, akik mindig nagyon támogattak engem a versírásban, és szerették meghallgatni az új szövegeket, de ennek a kötetnek az anyagát már szinte egyáltalán nem ismerhették, pedig nagyon kíváncsi lettem volna, hogy mi a véleményük róla,

és örülnék, ha olvashatnák.

Melyik az a szín és mi az a zene, amivel a Számtan a holdas estékre leírható?

Bár a kötet világának, szövegterének szerintem eleve egy fontos jellemzője, hogy sokféle színnel és konkrét színmegjelölésekkel dolgozik, de ha ki kellene emelnem egyetlen színt, azt hiszem, a kék jut eszembe, mert az üvegablakok, az ég és általában a nyílt terek megjelenése gyakori. Azt viszont nem gondolom, hogy ez a kék „derűs” vagy „vidám” lenne, mert a nagy felületek és a tágasság mintha ebben a világban inkább sokszor elbizonytalanítanák, megijesztenék a szereplőket. A „kék” ugyanakkor az eltűnés, az elillanás színe is nekem valamiképpen, ami szintén ürességet, szorongást hagy maga után. A szöveg hangulata talán felidézheti például a Platon Karataev Partért kiáltó című albumának

rejtélyes, meditatív világát.

[MARCO könyve III.]
Mikor az első bátrak
áttörték az űr sötétjét,
a megnevezhetetlen kék
sugarakat, látták a csillagok
óriás gömbjeit, ömlő
lávát, tűzfolyókat és
tengereket, megnyílt előttük
a szabadság új tere, a nem
változó és változó, folyton
forrongó fekete mély, benne
apró kristályokból épült
járatok, tejkígyók, hánykolódó,
nyeldeklő szörnyek, csapkodó
jégkarok, és az űrhajó, mint
burok, védte az utazókat. Így
értek el a sziklás Anthiára,
vágyott bolygójukra, hol
tavak, folyamok, földrészek
termettek ügyes kezek
nyomán, s üde városok
szökkentek a sikló partokon.
Lent a fű, fent az üvegtornyok,
vezérlő nap fénye rajtuk,
s az óceán, mely előbb még
jégkocka volt, s hűs raktáron
pihent, hullámokat vetett
az új légkör felé. Csillogó
vízfelületek, csúcsos hegyek
mindenütt, és a távolság
bejárható útja. Csillagunk
sugarát halálunkig látjuk,
s minden örömteli hőfoltja
életünk egy perce legyen.
Ha csak szikráját is mulasztjuk,
vétünk. Csillagsugár érinti
a faleveleket, szédülnek a fénytől
az ágak. Arcunk, akár egy
égitest, lendül tovább.

„Érezze jól magát” – Láng Orsolya

-

Fotó: Weber Kristóf

Tavasszal, Lapis József szerkesztésében, a Prae-nél jelenik meg a decemberben Bertók László Költészeti Díjjal kitüntetett Láng Orsolya új kötete, a Ház, délután ‒ ezúttal is a marosvásárhelyi Lector Kiadóval közös gondozásban. A Tejszoborral bemutatkozó, a Személyes okokkal pedig osztatlan sikert arató szerzőtől ezúttal is valami különlegeset kaptunk.

láng orsolya
Ház, délután
Prae-Lector, 2024, 90 oldal
-

Mi az a vers vagy lírakötet, ami a legnagyobb felfedezést jelentette neked az előző költészet napja óta?

Harcos Bálint Széria című kötete és kabai lóránt el sem kezdett versek című posztumusz kötete voltak a legizgalmasabbak számomra. Mindkettő formabontó, töredezett, a nyelv határait feszegető koncepció, mégsem pusztán formalista, hanem

mély, önmarcangoló költészet.

Mi volt a legjobb tanács, amit a kötet írása közben kaptál?

„Érezze jól magát.”

Ha bárkinek dedikálhatnád a könyvet, ki lenne az, és hogy ajánlanád neki?

Akinek dedikálhatok, annak dedikálok is. Akiknek nem dedikálhatok, csak utólag, azok halottak.

De azoknak is: szeretettel.

Melyik az a szín és mi az a zene, amivel a Ház, délután leírható?

A színt rátettem a borítóra: okker. Tetszik a Szegény párák filmzenéje (Jerskin Fendrix), klasszikus hangszerelés, amiben torzítások vannak, fanyar romantika – valami ilyesmit választanék.

Oda-vissza
Amikor azt kérdik tőle, hogy tud ott élni,
abban a kiábrándultságnak és gyanakvásnak
megágyazó fojtott közhangulatban,
arra gondol: máshol se tud.
Pedig most is éppen máshol van,
és most is éppen él, ráadásul jól.
„Érezze jól magát, használja ki”,
mondták búcsúzáskor, mint valakinek,
aki ritka lehetőséghez jutott.
És valóban. Ritkán utazik, mintha
lehetséges útiterveit lefedné, hogy
eleve idegenben él – onnan nézvést
külföldre távozik akkor is, amikor hazamegy.
Egy kisebbségi mindig kisebbségi marad,
de az ismerős diszkomfortérzettel
az otthona nem körülírható,
kapcsolataira nem terjed át.
A színes faházak tövében éri utol
az eddig ismeretlen hiányérzet.
A gyakorlati és szépérzékről
tanúskodó házsorok között, a virágba borult
vadgesztenyesoron uralkodik el rajta
a nem ide tartozás felismerése,
megérkezés valami jóba, ami nem az övé.
A tenger felől érkező rothadt algaszag,
a hajókürtök hangja, az ellenszélben
lebegő sirályok felkavarják,
ilyesmit érezhetnek az árva lányok, akik
a módos alapítványi árvaházakból
hálátlanul visszaszöknek a putriba,
kiállnak strichelni az utcára, mint egykor
csupán rossz hírből ismert anyjuk.
Nem, nem a fásultság, az elgyötört
arcok, a görcsös szemérmességgel
takargatott testek, palástolt érzékenység
hiányzik neki. Nem az előítéletekre épülő
nevelés, a gátlásokból kovácsolt elvek,
ítélkezéssel gyakorolt vallás, nacionalizmussá
gyúrt hagyomány. Nem a
feloldódástól való félelem.
Itt az otthonos jót láthatja maga körül
magától értetődő természetességgel,
megtapasztalhatja, milyen, amikor
okafogyottá válik a belső emigráció.
Kiszolgáltatottnak érzi magát így,
kifordítva, mintha lelepleződtek volna
képzelgései, haza akar menni valahová,
ahol újra magába zárkózhat, titkos közösséget
teremtve a nehezen felkutatható hasonlókkal.
Kénytelen beismerni, hogy honvágya van.
Kognitív disszonanciába keveredett,
„visszatérek”, nyugtat mindenkit, aki marasztalja.
De magában már visszaszámol.

Belép egy nagyszemű fiú” ‒ Takács Nándor

-

Fotó: Takács-Csomai Zsófia

Takács Nándor közösségi finanszírozásban készült, 8 év verseiből válogató Rádiócsend című kötete a Napkút gondozásában jelenik meg hamarosan. Marno János azt írja róla: „olvasom a nálam jóval fiatalabbakat, nézem, ki mindenki adja be utánam a derekát még, és miért teszi, és időnként megakad a szemem egy-egy versen, egy-egy néven, ha több vers is felsorakozik alatta, szorítva, nyomva, egyik darab a másikát. Így jártam sok évvel ezelőtt Takács Nándorral, akinek a ‒ főleg rövidebb ‒ darabjai szinte azonnal a szemembe szöktek, tapinthattam őket a szememmel, éreztem az anyagukat, érdességüket, vagy keményebb, lágyabb állagukat (az állag szó Tandori-ültetvény bennem), és még valami egészen különös jelleget: hogy a fogalmiság és a metafora gyakorta megy ölre egymással ebben a költészetben.”

takács nándor
Rádiócsend
Napkút, 2024, 96 oldal
-

Mi az a vers vagy lírakötet, ami a legnagyobb felfedezést jelentette neked az előző költészet napja óta?

Tavaly ősszel vállaltam el Villányi G. András új kötetének szerkesztését. Az Orpheusz szerelmei idén februárban jelent meg a Műhely Kiadó gondozásában. Ez volt az első könyv, amelynek előkészítésében közreműködtem. Hálás vagyok a lehetőségért, hiszen műfaját és világképét tekintve is nagyon izgalmas kötettel ismerkedhettem meg, amely olykor talán felkavaró, de mindenképpen mély és elgondolkodtató szellemi utazásra invitálja az olvasót.

Mi volt a legjobb tanács, amit a kötet írása közben kaptál?

A kötetet az elmúlt nyolc évben született verseimből állítottam össze. Évek óta formálódott a koncepció, és ez idő alatt több barátomnak és pályatársamnak is megmutattam az alakulófélben levő kéziratot. Mindannyian megfogalmaztak hasznos észrevételeket, amelyek segítségemre voltak a kötet megtervezésében. Marno Jánossal a kézirat véglegesítése idején kezdtünk el levelezni. A Rádiócsend verseivel kapcsolatos meglátásai szemléletformáló hatással bírtak, nagyon hálás vagyok értük. Az elkészült kompozíciót Sütő Csaba Andrásnak küldtem el, akinek szerkesztői tanácsai szintén sokat segítettek a versek csiszolgatásában.

Ha bárkinek dedikálhatnád a könyvet, ki lenne az, és hogy ajánlanád neki?

A könyv közösségi finanszírozásban – családom és barátaim, pályatársaim anyagi segítségének köszönhetően – jelenik meg, ezért nekik szeretném ajánlani, valamint feleségemnek, akitől a legtöbb bizalmat és támogatást kapom az írás folytatásához.

Melyik az a szín és mi az a zene, amivel a Rádiócsend leírható?

Nem tudnék megnevezni egyetlen konkrét színt sem. A kötet több versében fontos szerepet kap egy-egy fényjelenség, olykor egy-egy szín vagy színegyüttes. Számomra mind meghatározó jelentőségű, az olvasók pedig kiválaszthatják a számukra érdekesebbeket. A borítóhoz felhasznált fotót elsősorban éppen a színvilága miatt választottam. A fénykép a házunkkal szembeni földeket és hegyeket ábrázolja egy különleges őszi jelenetben, amelynek hangulata, úgy érzem, illik a kötethez.

A Rádiócsendet nem tudnám konkrét zeneművel sem leírni. De ez nem jelenti azt, hogy a könyv elzárkózna a hangoktól, kifejezetten „fülelnek” a versei. Aki hajlandó velük hallgatózni, talán zene hangjaira is felfigyelhet, ez már az olvasón múlik.

Rádiócsend
Szél süvít a kápolna ablakaiban.
A mécses lángja megremeg falba vájt
üregében. A szentély áttetsző
üvege mögött a pap csendben öltözik.
Belép egy nagyszemű fiú.
Az ikon előtt földig hajol,
elfoglalja helyét a széksorok között.
Az ablakokat támadja a szél.
Újra kinyílik az ajtó, a szobafenyő levele
rezdül a sarokban, de senki sem érkezik.
A pap hallgatagon könyvébe merül.
Háta mögött beszűrődik a fény,
kelet felől oszlanak a ciklon fellegei.
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

„Az igazi zene a tánc” – ezeket a versköteteket várjuk 2024 első felében

A világirodalmi megjelenéseket, a gyerek- és ifjúsági köteteket, illetve a hazai prózatermést szemléző összeállításaink után ezúttal a 2024 első felében várható legfontosabb verseskönyveket mutatjuk meg.

...
Podcast

Kerber Balázs: A versnél érzem, hogy a szöveg akar valamit és nem én

Kerber Balázs és Zilahi Anna nyerte a harmadik alkalommal átadott Mastercard - Alkotótárs irodalmi ösztöndíjat. Ott Annának ezúttal Kerber Balázs mesélt egy általános iskolában írt kalandregényről, a nyugatosok és a klasszikus kínai költők hatásáról, valamint a stratégiai játékokról is.

...
Beleolvasó

Érdekel a siker titka? – Olvass bele Láng Orsolya új verseskötetébe!

A Bertók László Költészeti Díjjal kitüntetett Láng Orsolya Ház, délután című kötete a Prae és a Lector gondozásában jelenik meg. Mutatunk belőle három remek verset.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Jordán Ferenc: Az ember találmánya a szaporodáshoz való jog - Olvass bele a biológus könyvébe!

Litkai Gergely a Bookline Zöld podcastjének következő adásában Jordán Ferenc hálózatkutatóbiológussal beszélget Az ember vége a természet esélye című könyvéről. Olvass bele a kötetbe!

...
Zöld

Túlélés vagy tanulás? John Holt könyve az iskolai kudarcok meglepő okait mutatja be – Olvass bele!

Miért jelent kudarcélményt sok gyerek számára az iskola? Olvass bele John Holt könyvébe!

...
Zöld

UFO-invázió nem lesz, de arrogáns azt gondolni, hogy egyedül vagyunk – Podcast Rab Árpád jövőkutatóval

Litkai Gergely a Bookline Zöld új podcastjében Rab Árpád jövőkutatóval beszélget Jane McGonigal Elképzelhető című könyvéről. 

A hét könyve
Kritika
Nick Cave könyve megtört szívű elmélkedés hitről, zenéről és gyászról
...
Zöld

Jordán Ferenc: Nem az a lényeg, hogy megjósoljuk a Föld jövőjét, hanem hogy alkalmazkodjunk [Podcast]

Litkai Gergely zöld podcastjének vendége Jordán Ferenc ökológus, akivel tavalyi nagy sikerű, Az ember vége a természet esélye című könyve apropóján beszélgettek.

...
Szórakozás

„Ez már hosszabb, mint egy házasság” – Megnéztük az 55 éves Kalákáról szóló filmet

Kaláka: a Kárpátoktól a Karib-tengerig nem egyszerűen a zenekar történetét meséli el, hanem egy kontinenseken átívelő út krónikája is.

Szerzőink

...
Kiss Imola

Csernus Imre: A magyarok zárkózottak, fosósak és félnek felelősséget vállalni

...
Horányi Hanna Zelma

Nick Cave könyve megtört szívű elmélkedés hitről, zenéről és gyászról

...
sa

Az ügynökakták igenis nyilvánosak, csak fel kell dolgozni őket – Takács, Bartók és gyermekvédelem a Margón

Természetesen olvasok
...
Zöld

3 könyv, ami segít megelőzni a kiégést, ami kisgyerekes szülőként rád leselkedik

...
Zöld

A Facebook az adataiddal tanítaná az AI-t, ezt teheted ellene

...
Zöld

5 pszichológiai könyv, ami segít megmenteni a párkapcsolatodat

...
Zöld

Miért jó, ha unatkozik a gyereked?

...
Zöld

Scarlett Johanssont sokkolta, hogy a ChatGPT egyik AI hangja olyan, mintha ő beszélne

...
Zöld

Összetört szív szindróma: olasz kutatók megtalálták, honnan ered a baj

...
Zöld

A vega és a vegán étrend bizonyítottan csökkenti a rák kockázatát – 4 hasznos könyvet ajánlunk

...
Zöld

Te is szeretnél lelassulni? Van 11 tippünk a nyugodt reggelekhez

...
Zöld

Jane Goodall: Mindenkiben ott van a fékezhetetlen lélek