Platon Karataev: A korábbi dalaink lépcsők, amik a mostani sorokig vezettek minket

Platon Karataev: A korábbi dalaink lépcsők, amik a mostani sorokig vezettek minket

Rövid beszélgetések alkalmával ritkán kerül egyszerre szóba a korinthusiaknak írt levél és a szúfi misztika, Hamvas Béla és a Radiohead lelkülete, valamint Dragomán György A fehér királya és József Attila Eszmélete is. Amikor azonban a Platon Karataev két alapítóját kérdeztük olvasmányélményeikről és az őket inspiráló alkotókról, még ennél is több könyvet és szerzőt említettek nekünk. Balla Gergely és Czakó-Kuraly Sebestyén augusztus 12-én játszik majd a Platonnal a szentgyörgyvári Margófeszten. Most elárulták azt is, hogy melyik a legkedvesebb saját soruk. A Margófeszten fellépő zenészekkel készített interjúsorozatunkban Bérczesi Róbertet (ITT), Henri Gonzót (ITT), Karádi Gergőt (ITT) és OIEE-t (ITT) is kérdeztük a kedvenceiről.

Vass Norbert | 2023. július 17. |

Volt-e emlékezetes olvasmányélményetek idén?

Balla Gergely: Visky Andrástól a Kitelepítés, mert megrázóan mutatja be az embertelenséget és az embert meghaladó emberségességet. As-Darqawi-tól Az emlékezés rózsakertje, egy csodálatos mű a szúfi misztikáról, aminek Buji Ferenc hihetetlenül inspiráló tanulmánya ágyaz meg. A Bhagavad-gítát olvasom még, ami izgalmas betekintés egy másik hagyomány szent iratába, olyan sok árnyalattal, ami a mában élő európai emberként talán fel sem fogható. Várkonyi Nándort (Sziriat oszlopai, Az ötödik ember) és Sári Lászlót (Su La Ce) emelném még ki, valamint bevallottan elfogultan édesanyám, Hegedűs Gyöngyi hamarosan érkező, Lehessen bármi című kötetét, mely szerintem a hazai líra legmeghatározóbb megjelenései között lesz idén.

Czakó-Kuraly Sebestyén: Én Dragomán A fehér királyát régóta tervezgettem elolvasni, most végre sor került rá, és nagyon élveztem. Teljes időutazás az egész, mind a személyes gyermekkorba, mind a szocialista időkbe.

Van-e olyan író és/vagy dalszerző, aki középiskolás korotok óta fontos nektek, akinek azóta is várjátok a friss megjelenéseit?

B.G.: Egyre kevésbé. Azt vettem észre, hogy azok a művek, amiket emiatt hallgatok meg, vagy olvasok el, már nem érintenek meg annyira.

De szerintem természetes is, hogy mást keres az ember kamaszként, mint a harmincas évei elején.

Cz-K.S.: Én a Radiohead, illetve Thom Yorke megjelenéseit ugyanazzal a gyermeki vágyakozással várom, mint tinédzserként. Folyamatosan fejlődik, változik a zenei világuk, mindig meg tudnak lepni, míg mellette a tartalom, a lelki töltet kimeríthetetlennek hat. Szerintem ez nagyon ritka.

Ha a világirodalom történetéből bárkit elhívhatnátok a Margófesztre, hogy megegyetek a zalai dombok között egy-egy tál dödöllét, akkor kit választanátok, és mi lenne az, amit feltétlenül szeretnétek megkérdezni tőle?

B.G.: Nehéz választani, talán Hamvas Bélát hívnám el, és a különböző hagyományok közös metszéspontjairól beszélgetnénk.

Cz-K.S.: Tényleg nehéz, már-már gonosz kérdés. Ez talán naiv elképzelés, de én József Attilát szeretném legalább egy picit jobban megérteni, megismerni emberként. Biztos vagyok benne, hogy nagyon másfajta létezés és lelkivilág volt az övé.

Szeretném tudni, hogy a derű, vagy a szomorúság volt-e az ő gyakoribb személyes megélése.

Tegyük fel, hogy létezik egy fesztivál, ahol a ráadás előtt a frontemberek felolvasnak egy verset vagy egy prózarészletet. Ti kinek a művéből olvasnátok fel a rendezvény headlinereként?

B.G.: A Bibliából olvasnék fel, a szeretet himnuszát a korinthusi levélből.

Cz-K.S.: József Attilánál maradok és az Eszméletnél, semmi más művet nem olvastam el ennyiszer,

mégis mindig új jelentések, képek, élmények érnek, amikor olvasom.

Melyik az a szövegetek, ami különösen közel került hozzátok az évek során, és van-e olyan sorotok, amit ma már másként írnátok meg, esetleg olykor másként is adtok elő?

B.G.: Ez ciklikusan változik, de mostanában talán a „követ kötök köré / az elme elmerül / nem beszélem nyelved / de beszélek emberül” érint meg a legjobban. Sok régebbi sort átírnék ‒ viszont ezeket sem adjuk elő másként, inkább levesszük a műsorról. De megtagadni nem tagadom meg azokat sem, mert ezek voltak a lépcsők, amik alkotóként a mostani sorokig elvezettek. Aztán egyszer a mostani sorok is ilyen lépcsőfokokká válnak talán.

Cz-K.S.: Nem írtam régen, nem is játszom gyakran, de a Kesze-kusza nyár című dalom szövegét szeretem a legjobban. A szólóprojektemben vannak olyan sorok, amiket szándékosan máshogy éneklek időnként, illetve rengeteg olyan is, amit véletlenül…

Ha csenhetnél egy sort, egy rímet vagy egy refrént a Margófeszt egy másik fellépőjétől, akkor mi lenne az?

B.G.: Könnyűnek lenni a legnehezebb” Szabó Benedektől. A Platon duó koncerteken, ha van ráadás, mindig a Galaxisok című dal az.

Cz-K.S.: Az idő velünk van, ne félj. Most csendben, de létezünk úgy, mint a fák” ‒ szinten Szabó Benedek, az Andok (V.J.) című dal. Micsoda kezdősorok!

Ha a nyári fesztiválszezon után kivehetnétek egy hónap szabadidőt, amit régi klasszikusok és friss könyvsikerek olvasására fordíthatnátok, melyik műveket választanátok?

B.G.: Újra A Karamazov testvéreket olvasnám el Dosztojevszkijtől, valamint a friss fordításban mostanában kiadott Dűne-sorozat utolsó három kötetét fejezném be ‒ ezzel időhiány és a prioritási listám miatt kicsit elakadtam.

Cz-K.S.: Az én tempómban nem lenne elég egy hónap rá, de Prousttól Az eltűnt idő nyomábannak esnék neki. Régóta listán van.

Margófeszt ‒ minden, ami egy fesztiválban a legjobb
Augusztus 10-12. között a zalai Szentgyörgyváron folytatódik a idei Margó fesztiválok sorozata. A három éve indult Margófeszt ezúttal is garantált élményekkel, sok-sok irodalommal, de még több zenével, slammel, éjszakai koncertekkel, mozival, dombokkal és dödöllével vár mindenkit az aprócska településre. Egy beszélgetésre a fesztivál vendége lesz Boldizsár Ildikó, Tompa Andrea és Visky András, illetve fellép többek között az Analog Balaton, a beck@grecsó, az Aranyakkord, a Fran Palermo, a Galaxisok, a Platon Karataev, a Sorbonne Sexual, az OIEE, a Bence kalandjai, a Kolibri, Bérczesi Robi és glsch is. A részletes programot, valamint a kedvezményes jegy- és bérletinformációkat ITT találod.
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Ha József Attiláról előkerül egy fotó, az rögtön eseményszámba megy

József Attila fotói – vagy legalábbis egy részük – a magyar irodalomtörténet legjobban ismert fényképei. Pontosan tudjuk, hány kép készült a költőről, és ezt a gyűjteményt gazdagítja mostantól az a 90 évig lappangó hírlapi fotó, amelyre Illés Zoltán bukkant a napokban. De mit tud kiolvasni egy képből az irodalomtörténész, mennyire építette József Attila az imázsát, és vajon számítani lehet-e további, egyelőre lappangó fényképek felbukkanására? Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténészt a költő ikonográfiájáról kérdeztük.

...
Nagy

József Attila nyarai – Írók a Balatonon

A Balaton számos mítosz és sok-sok irodalmi alkotás ihletője volt, de a vízparti nyaralók, villák és alkotóházak rengeteg drámának is tanúi voltak. Nyári sorozatunkban azt mutatjuk meg, hogyan kötődtek a magyar írók a Balatonhoz. Most József Attila nyarairól olvashattok.

...
Hírek

Ady Endre, Hamvas Béla és Kaffka Margit neve is felkerült a csillagos égre

Nevet kapott 16 magyar felfedezésű kisbolygó.

...
Nagy

10+1 érdekesség az ötven éve elhunyt Hamvas Béláról

...
Nagy

Túl öreg, túl gazdag és túl hosszú mondatokat ír - 5 érdekesség a 100 éve elhunyt Proustról

Ma 100 éve hunyt el Marcel Proust, akit minden idők egyik legnagyobb regényírójaként tartanak számon. Összegyűjtöttünk öt érdekességet róla.

...
Nagy

200 éve született Dosztojevszkij, aki már életében megjárta a poklot és mennyet

„A művészet épp olyan szükséglete az embernek, mint az evés és ivás” – vallotta Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij, aki éppen kétszáz éve született Moszkvában. Az évforduló kapcsán tíz izgalmas vagy épp meghökkentő momentumot emeltünk ki az író életéből.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Esther Perel: A modern magány felfalja az életünket

Mi az a mesterséges intimitás, és milyen hatással van az életünkre? Esther Perel belga-amerikai pszichoterapeuta tartotta az idei Brain Bar záró előadását.

...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Miért gyilkolnak a gazdagok, ha a pénz és a hatalom már nem elég motiváció?

Jeneva Rose thrillerjében a város leggazdagabb feleségei olyan döntésre szánják el magukat, ami örökre összeköti őket.

...
Nagy

Bognár Péter: Az unokatestvérek bosszúja

„…egy pillanatra az őz jutott szembe, mert hiszen mégiscsak az őz okozta a galibát, az őz, amely az autó reflektorának fénycsóvájában hirtelenjében torzszülöttnek és vámpírnak látszott lenni, és amely hosszan nézett rám, egészen addig, míg félre nem kaptam a kormányt...” Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen. Ez a kilencedik rész.

...
Nagy

Ludmán Katalin: „A ködlovag alakja egyszerre megfoghatatlan és jelenvaló”

Kik, mikor, kikre és miért mondták azt, hogy ködlovag? Ludmán Katalinnal, „A rejtelem volt az írósága…” szerkesztőjével beszélgettünk. Szóba kerültek Schöpflin, Márai vagy Mészöly Miklós „ködlovagozásai”, Hazai Attila prózája és Hajnóczy szöveguniverzuma, továbbá kiderült, hogy hungarikum-e a ködlovagság.

...
Kritika

„A világ egy hidegvizes medence” – Felnőtté válás gyásszal, öngyilkossággal, szerelemmel

Elena Ferrante Nápolyi regényeit idéző atmoszféra és történetvezetés jellemzi A tó vize sohasem édes című könyvet, bár ezúttal egy Róma környéki kisváros a helyszín, ahol a fiatal főhős-elbeszélő története zajlik. Az olasz író harmadik, díjnyertes regényét több mint húsz nyelvre fordították le. 

...
Nagy

Ma már világirodalmi klasszikusok, de ki sem akarták adni őket

A kilencedik alkalommal meghirdetett Margó-díj támogatója, az Erste idén először különdíjjal jutalmazza azt a rövidlistás szerzőt, aki saját történetével vagy prózájával példaként szolgál a #higgymagadban faktorra. Cikkünkben négy híres, mára klasszikussá vált szerzőt mutatunk be, akik hittek magukban annyira, hogy ne futamodjanak meg a visszautasítások miatt.

...
Nagy

Karinthy a Micimackót akkora szenzációnak érezte, mint „Mikimauz” megjelenését

Magyarországon a Micimackó Karinthy Frigyes fordításában lett borzasztóan népszerű. De hogyan bukkant az író Milne gyerekkönyvére, ő maga mit gondolt a kötetről, és milyenek voltak a korabeli kritikák? Cikkünkben ennek járunk utána.