Az Orbán-rendszer saját nyelvvel épített új valóságot

Az Orbán-rendszer saját nyelvvel épített új valóságot

Az Orbán-szabály címmel tavaly jelent meg G. Fodor Gábor könyve Orbán Viktorról, a politikai termékről. A könyv vállalása nem kisebb, mint egy kanonizálható történetet bevezetni a közös gondolkodásba, olyan állítást tenni, amely Orbán konyhájából kiindulva, vagyis nagyon közelről mesél el egy rendszert. Milyennek látszik jobboldalról, az Orbán-csapat tagjának nézőpontjából a vezető? Miért volt szükséges a nyelv elfoglalása az Orbán-rendszernek és miért kellett ehhez a közösségi oldalakat, a közmédiát és a nyilvánosság tereit, vagyis a teljes kommunikációt elfoglalni?  Az Orbán-szabály lépésről-lépésre magyarázza meg Orbán döntéseit, igyekszik narratívát építeni, sőt szótárat is ad a korszak megértéséhez. Az más kérdés, hogy kritikátlansága, szándékosan el nem mesélt történetei nélkül kísérletet sem tett rá a szerző, hogy egy kerek történetet mutasson, pedig az olvasók megérdemelték volna.

Valuska László | 2022. április 01. |
G. Fodor Gábor
Az Orbán-szabály

KKETTK Közalapítvány, 2021, 370 oldal

Április 3-án újra országgyűlési választások lesznek, amin a szavazók arról döntenek, milyen országot akarnak létrehozni. Az elmúlt közel két hónapban Az olvasók országa néven futó rovatunkban arra tettünk kísérletet, hogy könyveken keresztül megpróbáljuk bemutatni, milyen kérdések a meghatározóak a jövőnk szempontjából. Beszélgettünk Magyarország pozitív jövőképéről és az ehhez kapcsolódó kihívásokról, illetve a láthatatlan részéről is, lengyel író tartott tükröt a magyar politikának, megnéztük, milyen hatással van a közösségi média a demokráciára, kiderítettük a tökéletes kampány receptjét, bemutattuk, hogyan változik a nők helyzete például a gazdaságban, foglalkoztunk a politikai kommunkációval, a totalitárius rendszerek és a nyelv viszonyával, és azzal is, hogyan alakítja át a munkakultúra a mindennapjainkat, valamint olvashattunk az autokrata vezetőkről, interjúztunk Navalnij sajtótitkárával, megvizsgáltuk Oroszország Ukrajna ellen indított háborúját, sok kérdést tettünk fel Putyinról, Jo Nesbo írt az orosz narratíváról, az ukránokéról Vonnák Diána mesélt, a háborús traumákról Orvos-Tóth Noémi, írtunk a klímaválságról, valamint írókat kérdeztünk arról, milyen könyveket, verseket ajánlanak, kik a politikusi példaképei

G. Fodor Gábor Az Orbán-szabály című könyve nem maradhatott ki a sorozatból, hiszen a 12 éve kormányon lévő miniszterelnök nemcsak meghatározza, hanem helyettünk is alakítja hétköznapjainkat.

Orbán Viktor magánember mellett létezik egy elbeszélt történet, ami a nyilvánosságban folyamatosan alakul, és maga is jól kitalált termék:

egy tudatos, bátor, kockázatvállaló vezérről szól, aki megértette a magyar lélek működését, jelentős víziója van arról, hogyan vezetheti ki az országot a bonyolult geopolitikai és gazdasági helyzetéből. Ezt a képet marketing- és kommunikációs eszközökkel tudatosan építik hosszú évek óta.

A rendszer

Az Orbán-szabály abból a szempontból fontos könyv, hogy G. Fodor Gábor a rendszer meghatározó szellemi háttérembere: politikai filozófus, az Orbán-csapat tagja. Ezt nem én mondom róla, hanem ő maga a hátsó borítón, és persze a Századvég Alapítvány elnöke, a kormányzással kapcsolatos stratégiai kutatásokok vezetője (javasolt olvasmány: Telex-interjú). Ebből az elfogult, belső és felkészült nézőpontból nem tettek még kísérletet az Orbán-történet koherens, reflektív elbeszélésére. 

Az olvasók országa
című tematikus sorozatunk könyvek segítségével igyekszik körbejárni a legaktuálisabb közéleti kérdéseket a választások előtt. Interjúk, podcastek, recenziók, beszámolók, beleolvasók sorával hozunk képbe, mert hisszük, hogy a széleskörű tájékozódás is segít építeni a társadalmunkat. A sorozat többi cikkét itt találod.

G. Fodor célja szerint “meg akarja érteni és értetni, hogy hogyan lett egy 25 éves, tehetséges, érzékeny fiatalemberből megkerülhetetlen, közösségének stabil jövőt biztosító politikus, aki a legjobb úton halad ahhoz, hogy államférfi legyen belőle”. Az Orbán-korszak tíz évéről írt tíz fejezet 2021-ben jelent meg a Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány kiadásában, Schmidt Mária előszót írt a könyvhöz, illetve alkotói ösztöndíjat adott a XXI. Század Intézetben a szerzőnek.

Az eredettörténet: a forradalmár

Schmidt előszavában felhívja a figyelmet arra, hogy a szerző, G. Fodor “sorra veszi azokat a tulajdonságokat, képességeket, erényeket, amik fogalommá, sőt politikai branddé tették Orbánt”. 

A történész a márka eredettörténetét is összefoglalja:

  • “forradalmárként kezdte”, 
  • “először követelte a szovjet megszállók távozását és szabad választásokat. Ezzel a történelmi esély pontos felismeréséről és nagy személyes bátorságról tett tanúbizonyságot. Egy egész ország zárta akkor a szívébe!”,
  • “Alig harmincöt évesen lett először miniszterelnök. Hivatalának súlyát akkor is és azóta is minden pillanatban átérzi, a rá nehezedő nyomást kitüntetésként, sőt megtiszteltetésként, felelősségtudattal viseli”,
  • “Mindig hosszú távban, több lépéssel előre gondolkodik”,
  • “A magyar emberek szabadok és szuverének voltak, visszakapták önbizalmukat, munka- és alkotókedvüket, folyamatosan mindannyian gyarapodtak, senki nem maradt az út szélén”,
  • “A mozgásban lévő, új világrendjét kereső 21. században Orbán feladata az, hogy hazánkat a győztesek oldalára állítsa!”.

A mítoszépítés röviden összefoglalja az előző részben elmesélt történetet a kiválasztottról, aki megvívta harcait, és csak nagyvonalakban emlékezteti az olvasót az ismert előzményekre. 

Az egy éve megjelent könyv előszava, aminek célja az Orbán-kép kanonizálása, különösen rosszul öregedett: az elmúlt hetekben az oroszok ukránok elleni inváziója megmutatta, hogy ez a történet nem arról a férfiről szól, aki elűzte az oroszokat, és hazánkat a győztesek oldalára állítja, ahogy ezt Schmidt Mária írta. Ő rögzít egy nézőpontot, ahonnan nézzük Orbán Viktort, aki harminc éve van a politikában, tizenhat évet töltött kormányon, megelőzve a korábbi csúcstartó Tisza Kálmánt.

Pont ez a nézőpont az érdekes: hogyan lehet elmesélni Orbán történetét belülről, mennyi kritika vagy reflexió fér bele, illetve a gazdasági és társadalmi problémák egyáltalán visszahatnak-e a kanonizálásra javasolt képhez. Tavaly interjúztunk Rényi Pál Dániellel és A győzelmi kényszer című könyvéről is írtunk, ami hagyományos újságírói eszközökkel, de sztoriközpontúan, mégis a kontextusokat is felvázolva beszélte el a focin kereszül Orbán egyik lehetséges történetét. A könyv olvasmányos és izgalmas lett, és most is azt gondolom, hogy a miniszterelnök szívesen olvasná az abban róla kialakított képet. 

A konyhában Orbán Viktorral

G. Fodor Gábor Orbán Viktor konyhájából kezdi történetét, ahol “a mestertervet kifőzik”: a szerző által főszerkesztett 888-ra készítenek egy “vagány” interjút a miniszterelnökkel. Előszavában kizárja, hogy “Orbán a hatalmat magáért a hatalomért gyakorolja”, bemutatja a “korszakdöntést”, amikor “az új törvényeket, az új rendet, az új igazságokat mindig hús-vér emberek vezetik be - a régiek tiltakozása ellenére”. Egy közösségnek vezetőre van szüksége, akiben bízhat, akire felnézhet - írja G. Fodor az újabb állítását. 

A korszakról nem sok minden derül ki, mert G. Fodor az egész Orbán-szabályt politikaelméleti nézőpontból közelíti meg, ezen belül pedig nagyon sokszor nyelvi kérdéssé alakítja: 

hogyan gondolkodunk a nyelvről mint politikai eszközről, hogyan használjuk a szavakat a nyilvános kommunikációban, milyen kérdéseket teszünk fel, és nem utolsósorban, hogyan beszéljük el a miniszterelnök történetét. 

“A dolgok rendje a szavak rendjével kezdődött” - írja G. Fodor, aki egy Orbán-idézetből (“Ezért a kormányzásra vállalkozó első dolga az legyen, hogy a gondolatokat szavakká, szavait tettekké tegye. Ne tűrje, hogy a szavaiban rendetlenség legyen. Minden ezen múlik.”) egy rendszer nyelvi megalapozottságát mutatja be. 

A szavak rendje

Miközben a szerző szerint a jobboldalt képviselő vezető “a globalista liberalizmussal szemben vívja intellektuális szabadságharcát, ”a nyelv megmunkálásának kérdése a korszakdöntés meghatározó kérdésévé lép elő”. 

A nyelv megmunkálása G. Fodor értelmezésében nemcsak a szóhasználat kisajátítását jelenti, hanem azokat a csatornákat is, amelyeken keresztül a korszakdöntés elérhető: a folyamatos óriásplakát-kampányok, a milliárdos méretű Facebook-költés és a magyar média jelentős részének központosítása a KESMA-ba, mind azt a célt szolgálták, hogy a saját nyelvvel formálják a társadalom gondolkodását. Politikai cselekvőként ők irányítják a közbeszédet, és az ellenzék tizenkét éve alatt nem tudott kilépni ebből a nyelvi csapdából. 

A retorikai háború

Az Orbán-rendszer egy fikciós történet, amelyben a magyarok állandóan harcban állnak, Brüsszellel, Gyurcsánnyal, Sorossal, a migránsokkal vagy az LMBTQ-val. 

Az Orbán-korszak definiálása felől meséli el G. Fodor Gábor a nagy felnövéstörténetet, az alapítástól, a saját iskolán át a többség előállításáig és az igazság hirdetéséig, amit utána meg kellett védeni (Brüsszel és a Csubakka-védelem), ahogy a keresztény kultúrát, a családot is, amihez közben fel kellett lépni a liberalizmus és az illegális bevándorlás ellen. 

A kommunikáció nyelvi háború: a vezető beszédeinek háborús retorikája a tényekkel szemben saját valóságot beszél el, amelyet a kormányzás évei alatt megszerzett óriási médiabirodalmának köszönhetően rengeteg emberhez juttathat el. A 444 szerint 10 év kellett ahhoz, hogy a teljes nyilvánosságot elfoglalják, a Megafon facebookos reklámköltése elérte az egymilliárd forintot. Az Orbán-szabályban felvázolt elemző vagy elméleti nézőpontok elbeszélhetetlenek a nyilvánosságban vagy a gazdaságban történt változások nélkül, hiszen egy kisajátított nyelv sem érne cél, ha nem lennének olyan kommunikációs csatornáik, amelyeken keresztül eljuthatnak az információk a célcsoportokhoz.

A Fidesz felismerte a nyelv közösségépítő szerepét, illetve a közös történetalkotás fontosságát, ehhez új nyelvet hoztak létre, ami új valóságot teremtett.

Szótár egy új nyelvhez

A könyv legfontosabb része valószínűleg nem is a szerző elemzése, hanem a kötet végén szereplő, Az Orbán-korszak szótára címen futó függelék, amely saját nézőpontból újradefiniálja a szavakat:

Adórendszer = közösségépítő érdekhálóvá kell válnia (folyamatos jövő idő)

Adósság = a külső kontroll egy formája

Amerika = egy nagy Westworld

Brüsszel = a probléma

Centrális erőtér = a Fidesz van középen, mindenki más a politikai erőtér két szélén, és nem tudnak egymással összefogni

Egység = politikai erőforrás

Élet = kötelesség

Gyurcsány = maga a gonosz

Haza = a nagy közös örökség

Jó kormányzás = minél kevesebb olyan ügy legyen, ami sérti az emberek igazságérzetét

Kerítés = kerítés

NER = lesz mindennek a mércéje (folyamatos jövő idő)

Soros = (1) minden mögött ő áll, (2) Fantomas, (3) a szuverenitást támadó fedett struktúra

Tusnádfürdő =  (1) metafizikai tér, az eretnek gondolatok helye, (2) évenkénti szentségtörés.

A lista természetesen nem teljes, csak néhányat emeltem ki, hogy látható legyen, minden szó saját politikai történetet léptet életbe, és hogy a többoldalas szótár semmiben nem hazudik, ezeknek a szavaknak a jelentése tényleg átalakult az elmúlt tizenkét évben. A könyv nem foglalkozik az Orbán-korszak kritikai reflexiójával, belső nézőpontja nem engedi ezt, viszont megmagyarázza a rendszer működését, átgondoltságát, cinizmusát. 

Hogyan beszéljünk, kritizáljunk, ha azzal is újratermeljük a NER-t? Már azzal elkövettem a hibát, hogy a Nemzeti Együttműködés Rendszerének rövidítését használtam.

G. Fodor állítása szerint a könyve egy olyan történet a politikáról, amit a politika maga mondott el - vagyis egy körforgást mutat be, amelyben a gyakorlat és az elmélet, a cselekvés és a reflexió folyamatos párbeszédben áll egymással. Ennek eredményeként hiába igyekszik a könyv a kanonizálás szándékával felmutatni egy lehetséges Orbán-értelmezést, ha maga a történet folyamatos mozgásban van, és jelentős, kihagyhatatlan történetek és kritikák megjelenítése nélkül tényleg csak önmagában állnak az Orbán-szabályok. 

(Címlapkép: XXI. Század Intézet)

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

Victor Klempererrel megismerhetőek a totalitásra törekvő rendszerek nyelvi sémái

Klemperer az LTI-ben a hitleri propaganda és közélet nyelvének néhány tucat kulcsszimbólumát megragadva, ezeket történeti, kultúrtörténeti és nyelvi kontextusba állítva tulajdonképpen minden totális és totalitásra törekvő rendszer nyelvi sémáit katalogizálja. Olvass bele!

...
Hírek

Dragomán tiltólistán, nem kerülhetett adásba

Egy korábbi interjúját idézte fel legutóbbi Facebook-bejegyzésében Dragomán György: a beszélgetés sosem kerülhetett adásba, mert, mint kiderült, az író tiltólistán volt.

...
Nagy

L. Ritók Nóra: Ha egyéni sorsokon akarunk javítani, akkor a rendszer hibáit kell megoldani

Közel öt éve jelent meg L. Ritók Nóra könyve, a Láthatatlan Magyarország, amely a mélyszegénységben élő gyerekekkel folytatott munkája közben megírt blogbejegyzéseire, cikkeire épült. De mi történt azóta ezen a láthatatlan Magyarországon és mik L. Ritók Nóra tapasztalatai? Nagyinterjú. 

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Miért hasonlítanak a roma mesék a kortárs versekre?

Hogyan mozgatnak meg egy kortárs költőt a roma mesék? Miben fedez fel hasonlóságot az archaikus történetek és generációja meghatározó irodalmi témái között? És miképpen válik a mesékből költészet? Veszprémi Szilveszter cikkében a Vijjogók munkacímű verseskötetéről mesél.

...
Nagy

Mit szeretnek az emberek a kihalt Balatonban? Ebből az albumból megtudod

Bartha Dorka kötete a Balaton-part eltűnőben lévő épített örökségét és múlhatatlanságát mutatja meg. A történész-újságíró szerzővel egy nyikorgós Csepel bringáról, fotózásról, történetek utáni kutatásról, illetve a déli part felfedezetlen értékeiről beszélgettünk.

...
Nagy

Milyen apa volt Hemingway?

A Nobel-díjas Ernest Hemingwaynek Papa volt a beceneve. De vajon hogy osztotta be az idejét, ha az írás és az apai teendők között kellett választania?

...
Nagy

Orsós Julianna: Mariella Mehr erőt kovácsolt a szenvedéséből [ROMA IRODALOM]

A Nemzetközi Roma Nap alkalmából írók és kutatók ajánlanak olvasmányokat a roma irodalomból, melyek reflektálnak a reprezentáció kérdéseire is. Orsós Julianna Mariella Mehr regényét választotta.

...
Kritika

„A rendszerek változnak, a cigánypolitikájuk nem” – Zsigó Jenő a Tények és tanúk sorozatban

Zsigó Jenő a magyarországi cigány mozgalom egyik legkiemelkedőbb alakjaként évtizedeken át dolgozott a hazai közéletben. Életinterjú-kötetén keresztül egy elkötelezett, soha meg nem alkuvó ember munkásságát ismerjük meg.

...
Nagy

Ayhan Gökhan: A fal című regényben a kívülállóság markánsan képviselteti magát [ROMA IRODALOM]

A Nemzetközi Roma Nap alkalmából írók és kutatók ajánlanak olvasmányokat a roma irodalomból, melyek reflektálnak a reprezentáció kérdéseire is. Ayhan Gökhan Marlen Haushofer egyik regényéről írt.

SZÓRAKOZÁS
...
Nagy

6 érdekesség, amit nem tudsz a Netflix Ripley-sorozatáról

Huszonöt évvel azután, hogy Matt Damon, Jude Law és Gwyneth Paltrow főszereplésével filmre vitték Patricia Highsmith thrillerét, Mr. Ripley ismét hódít, ezúttal fekete-fehérben. Összegyűjtöttünk hat érdekességet a vadonatúj Netflix-sorozatról.

...
Szórakozás

7 Oscar-díjas adaptáció, amit most láthatsz a Netflixen

Tuti befutókat néznél az este? Összeszedtük, milyen Oscar-díjas adaptációkat találsz most a Netflixen: lesz közte hard boiled krimi, izgalmas animáció, szórakoztató kaland és egy kakukktojás dráma is.

...
Szórakozás

„Ivy a kedvencem” – A Csengetett, Mylord?-enciklopédia szerzőjével beszélgettünk

Mi lehet a Csengetett, Mylord? titka, amivel ennyire betalált a magyar nézőknél? A sorozatról készült enciklopédia szerzőjét, Boromisza Istvánt kérdeztük.

Olvass!
...
Beleolvasó

Az Emberszemlélet humanista filozófiába öltöztetett kézikönyv a fenntarthatóságról

Gazsi Zoltán első könyve életrajzba bújtatott vállalati-impresszionista tankönyv cégvezetésről, fenntarthatóságról, a hétköznapok vidámságáról és a nehéz élethelyzetek túléléséről. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A PTSD-s detektív egy megfojtott nő ügyét próbálja felderíteni ebben a mágikus krimiben

Kocsis Gergely A varjúszellem című regényében közélet és történelem, krimi és horror szálai fonódnak lidérces, felkavaró történetté, melynek legfőbb kérdése, hogy a holtak mentik meg az élőket, vagy fordítva. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A Kovács ikrek regényében az élők gürcölnek, a holtak mulatnak – Olvass bele!

Tovább vinni az évtizedek óta épített családi gazdaságot, vagy meglépni előle? Többek közt erről szól a Kovács ikrek különleges humorú, mágikus realista családregénye. Olvass bele a Lesz majd minden című könyvbe!