Az Orbán-rendszer saját nyelvvel épített új valóságot

Az Orbán-rendszer saját nyelvvel épített új valóságot

Az Orbán-szabály címmel tavaly jelent meg G. Fodor Gábor könyve Orbán Viktorról, a politikai termékről. A könyv vállalása nem kisebb, mint egy kanonizálható történetet bevezetni a közös gondolkodásba, olyan állítást tenni, amely Orbán konyhájából kiindulva, vagyis nagyon közelről mesél el egy rendszert. Milyennek látszik jobboldalról, az Orbán-csapat tagjának nézőpontjából a vezető? Miért volt szükséges a nyelv elfoglalása az Orbán-rendszernek és miért kellett ehhez a közösségi oldalakat, a közmédiát és a nyilvánosság tereit, vagyis a teljes kommunikációt elfoglalni?  Az Orbán-szabály lépésről-lépésre magyarázza meg Orbán döntéseit, igyekszik narratívát építeni, sőt szótárat is ad a korszak megértéséhez. Az más kérdés, hogy kritikátlansága, szándékosan el nem mesélt történetei nélkül kísérletet sem tett rá a szerző, hogy egy kerek történetet mutasson, pedig az olvasók megérdemelték volna.

Valuska László | 2022. április 01. |
G. Fodor Gábor
Az Orbán-szabály

KKETTK Közalapítvány, 2021, 370 oldal

Április 3-án újra országgyűlési választások lesznek, amin a szavazók arról döntenek, milyen országot akarnak létrehozni. Az elmúlt közel két hónapban Az olvasók országa néven futó rovatunkban arra tettünk kísérletet, hogy könyveken keresztül megpróbáljuk bemutatni, milyen kérdések a meghatározóak a jövőnk szempontjából. Beszélgettünk Magyarország pozitív jövőképéről és az ehhez kapcsolódó kihívásokról, illetve a láthatatlan részéről is, lengyel író tartott tükröt a magyar politikának, megnéztük, milyen hatással van a közösségi média a demokráciára, kiderítettük a tökéletes kampány receptjét, bemutattuk, hogyan változik a nők helyzete például a gazdaságban, foglalkoztunk a politikai kommunkációval, a totalitárius rendszerek és a nyelv viszonyával, és azzal is, hogyan alakítja át a munkakultúra a mindennapjainkat, valamint olvashattunk az autokrata vezetőkről, interjúztunk Navalnij sajtótitkárával, megvizsgáltuk Oroszország Ukrajna ellen indított háborúját, sok kérdést tettünk fel Putyinról, Jo Nesbo írt az orosz narratíváról, az ukránokéról Vonnák Diána mesélt, a háborús traumákról Orvos-Tóth Noémi, írtunk a klímaválságról, valamint írókat kérdeztünk arról, milyen könyveket, verseket ajánlanak, kik a politikusi példaképei

G. Fodor Gábor Az Orbán-szabály című könyve nem maradhatott ki a sorozatból, hiszen a 12 éve kormányon lévő miniszterelnök nemcsak meghatározza, hanem helyettünk is alakítja hétköznapjainkat.

Orbán Viktor magánember mellett létezik egy elbeszélt történet, ami a nyilvánosságban folyamatosan alakul, és maga is jól kitalált termék:

egy tudatos, bátor, kockázatvállaló vezérről szól, aki megértette a magyar lélek működését, jelentős víziója van arról, hogyan vezetheti ki az országot a bonyolult geopolitikai és gazdasági helyzetéből. Ezt a képet marketing- és kommunikációs eszközökkel tudatosan építik hosszú évek óta.

A rendszer

Az Orbán-szabály abból a szempontból fontos könyv, hogy G. Fodor Gábor a rendszer meghatározó szellemi háttérembere: politikai filozófus, az Orbán-csapat tagja. Ezt nem én mondom róla, hanem ő maga a hátsó borítón, és persze a Századvég Alapítvány elnöke, a kormányzással kapcsolatos stratégiai kutatásokok vezetője (javasolt olvasmány: Telex-interjú). Ebből az elfogult, belső és felkészült nézőpontból nem tettek még kísérletet az Orbán-történet koherens, reflektív elbeszélésére. 

Az olvasók országa
című tematikus sorozatunk könyvek segítségével igyekszik körbejárni a legaktuálisabb közéleti kérdéseket a választások előtt. Interjúk, podcastek, recenziók, beszámolók, beleolvasók sorával hozunk képbe, mert hisszük, hogy a széleskörű tájékozódás is segít építeni a társadalmunkat. A sorozat többi cikkét itt találod.

G. Fodor célja szerint “meg akarja érteni és értetni, hogy hogyan lett egy 25 éves, tehetséges, érzékeny fiatalemberből megkerülhetetlen, közösségének stabil jövőt biztosító politikus, aki a legjobb úton halad ahhoz, hogy államférfi legyen belőle”. Az Orbán-korszak tíz évéről írt tíz fejezet 2021-ben jelent meg a Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány kiadásában, Schmidt Mária előszót írt a könyvhöz, illetve alkotói ösztöndíjat adott a XXI. Század Intézetben a szerzőnek.

Az eredettörténet: a forradalmár

Schmidt előszavában felhívja a figyelmet arra, hogy a szerző, G. Fodor “sorra veszi azokat a tulajdonságokat, képességeket, erényeket, amik fogalommá, sőt politikai branddé tették Orbánt”. 

A történész a márka eredettörténetét is összefoglalja:

  • “forradalmárként kezdte”, 
  • “először követelte a szovjet megszállók távozását és szabad választásokat. Ezzel a történelmi esély pontos felismeréséről és nagy személyes bátorságról tett tanúbizonyságot. Egy egész ország zárta akkor a szívébe!”,
  • “Alig harmincöt évesen lett először miniszterelnök. Hivatalának súlyát akkor is és azóta is minden pillanatban átérzi, a rá nehezedő nyomást kitüntetésként, sőt megtiszteltetésként, felelősségtudattal viseli”,
  • “Mindig hosszú távban, több lépéssel előre gondolkodik”,
  • “A magyar emberek szabadok és szuverének voltak, visszakapták önbizalmukat, munka- és alkotókedvüket, folyamatosan mindannyian gyarapodtak, senki nem maradt az út szélén”,
  • “A mozgásban lévő, új világrendjét kereső 21. században Orbán feladata az, hogy hazánkat a győztesek oldalára állítsa!”.

A mítoszépítés röviden összefoglalja az előző részben elmesélt történetet a kiválasztottról, aki megvívta harcait, és csak nagyvonalakban emlékezteti az olvasót az ismert előzményekre. 

Az egy éve megjelent könyv előszava, aminek célja az Orbán-kép kanonizálása, különösen rosszul öregedett: az elmúlt hetekben az oroszok ukránok elleni inváziója megmutatta, hogy ez a történet nem arról a férfiről szól, aki elűzte az oroszokat, és hazánkat a győztesek oldalára állítja, ahogy ezt Schmidt Mária írta. Ő rögzít egy nézőpontot, ahonnan nézzük Orbán Viktort, aki harminc éve van a politikában, tizenhat évet töltött kormányon, megelőzve a korábbi csúcstartó Tisza Kálmánt.

Pont ez a nézőpont az érdekes: hogyan lehet elmesélni Orbán történetét belülről, mennyi kritika vagy reflexió fér bele, illetve a gazdasági és társadalmi problémák egyáltalán visszahatnak-e a kanonizálásra javasolt képhez. Tavaly interjúztunk Rényi Pál Dániellel és A győzelmi kényszer című könyvéről is írtunk, ami hagyományos újságírói eszközökkel, de sztoriközpontúan, mégis a kontextusokat is felvázolva beszélte el a focin kereszül Orbán egyik lehetséges történetét. A könyv olvasmányos és izgalmas lett, és most is azt gondolom, hogy a miniszterelnök szívesen olvasná az abban róla kialakított képet. 

A konyhában Orbán Viktorral

G. Fodor Gábor Orbán Viktor konyhájából kezdi történetét, ahol “a mestertervet kifőzik”: a szerző által főszerkesztett 888-ra készítenek egy “vagány” interjút a miniszterelnökkel. Előszavában kizárja, hogy “Orbán a hatalmat magáért a hatalomért gyakorolja”, bemutatja a “korszakdöntést”, amikor “az új törvényeket, az új rendet, az új igazságokat mindig hús-vér emberek vezetik be - a régiek tiltakozása ellenére”. Egy közösségnek vezetőre van szüksége, akiben bízhat, akire felnézhet - írja G. Fodor az újabb állítását. 

A korszakról nem sok minden derül ki, mert G. Fodor az egész Orbán-szabályt politikaelméleti nézőpontból közelíti meg, ezen belül pedig nagyon sokszor nyelvi kérdéssé alakítja: 

hogyan gondolkodunk a nyelvről mint politikai eszközről, hogyan használjuk a szavakat a nyilvános kommunikációban, milyen kérdéseket teszünk fel, és nem utolsósorban, hogyan beszéljük el a miniszterelnök történetét. 

“A dolgok rendje a szavak rendjével kezdődött” - írja G. Fodor, aki egy Orbán-idézetből (“Ezért a kormányzásra vállalkozó első dolga az legyen, hogy a gondolatokat szavakká, szavait tettekké tegye. Ne tűrje, hogy a szavaiban rendetlenség legyen. Minden ezen múlik.”) egy rendszer nyelvi megalapozottságát mutatja be. 

A szavak rendje

Miközben a szerző szerint a jobboldalt képviselő vezető “a globalista liberalizmussal szemben vívja intellektuális szabadságharcát, ”a nyelv megmunkálásának kérdése a korszakdöntés meghatározó kérdésévé lép elő”. 

A nyelv megmunkálása G. Fodor értelmezésében nemcsak a szóhasználat kisajátítását jelenti, hanem azokat a csatornákat is, amelyeken keresztül a korszakdöntés elérhető: a folyamatos óriásplakát-kampányok, a milliárdos méretű Facebook-költés és a magyar média jelentős részének központosítása a KESMA-ba, mind azt a célt szolgálták, hogy a saját nyelvvel formálják a társadalom gondolkodását. Politikai cselekvőként ők irányítják a közbeszédet, és az ellenzék tizenkét éve alatt nem tudott kilépni ebből a nyelvi csapdából. 

A retorikai háború

Az Orbán-rendszer egy fikciós történet, amelyben a magyarok állandóan harcban állnak, Brüsszellel, Gyurcsánnyal, Sorossal, a migránsokkal vagy az LMBTQ-val. 

Az Orbán-korszak definiálása felől meséli el G. Fodor Gábor a nagy felnövéstörténetet, az alapítástól, a saját iskolán át a többség előállításáig és az igazság hirdetéséig, amit utána meg kellett védeni (Brüsszel és a Csubakka-védelem), ahogy a keresztény kultúrát, a családot is, amihez közben fel kellett lépni a liberalizmus és az illegális bevándorlás ellen. 

A kommunikáció nyelvi háború: a vezető beszédeinek háborús retorikája a tényekkel szemben saját valóságot beszél el, amelyet a kormányzás évei alatt megszerzett óriási médiabirodalmának köszönhetően rengeteg emberhez juttathat el. A 444 szerint 10 év kellett ahhoz, hogy a teljes nyilvánosságot elfoglalják, a Megafon facebookos reklámköltése elérte az egymilliárd forintot. Az Orbán-szabályban felvázolt elemző vagy elméleti nézőpontok elbeszélhetetlenek a nyilvánosságban vagy a gazdaságban történt változások nélkül, hiszen egy kisajátított nyelv sem érne cél, ha nem lennének olyan kommunikációs csatornáik, amelyeken keresztül eljuthatnak az információk a célcsoportokhoz.

A Fidesz felismerte a nyelv közösségépítő szerepét, illetve a közös történetalkotás fontosságát, ehhez új nyelvet hoztak létre, ami új valóságot teremtett.

Szótár egy új nyelvhez

A könyv legfontosabb része valószínűleg nem is a szerző elemzése, hanem a kötet végén szereplő, Az Orbán-korszak szótára címen futó függelék, amely saját nézőpontból újradefiniálja a szavakat:

Adórendszer = közösségépítő érdekhálóvá kell válnia (folyamatos jövő idő)

Adósság = a külső kontroll egy formája

Amerika = egy nagy Westworld

Brüsszel = a probléma

Centrális erőtér = a Fidesz van középen, mindenki más a politikai erőtér két szélén, és nem tudnak egymással összefogni

Egység = politikai erőforrás

Élet = kötelesség

Gyurcsány = maga a gonosz

Haza = a nagy közös örökség

Jó kormányzás = minél kevesebb olyan ügy legyen, ami sérti az emberek igazságérzetét

Kerítés = kerítés

NER = lesz mindennek a mércéje (folyamatos jövő idő)

Soros = (1) minden mögött ő áll, (2) Fantomas, (3) a szuverenitást támadó fedett struktúra

Tusnádfürdő =  (1) metafizikai tér, az eretnek gondolatok helye, (2) évenkénti szentségtörés.

A lista természetesen nem teljes, csak néhányat emeltem ki, hogy látható legyen, minden szó saját politikai történetet léptet életbe, és hogy a többoldalas szótár semmiben nem hazudik, ezeknek a szavaknak a jelentése tényleg átalakult az elmúlt tizenkét évben. A könyv nem foglalkozik az Orbán-korszak kritikai reflexiójával, belső nézőpontja nem engedi ezt, viszont megmagyarázza a rendszer működését, átgondoltságát, cinizmusát. 

Hogyan beszéljünk, kritizáljunk, ha azzal is újratermeljük a NER-t? Már azzal elkövettem a hibát, hogy a Nemzeti Együttműködés Rendszerének rövidítését használtam.

G. Fodor állítása szerint a könyve egy olyan történet a politikáról, amit a politika maga mondott el - vagyis egy körforgást mutat be, amelyben a gyakorlat és az elmélet, a cselekvés és a reflexió folyamatos párbeszédben áll egymással. Ennek eredményeként hiába igyekszik a könyv a kanonizálás szándékával felmutatni egy lehetséges Orbán-értelmezést, ha maga a történet folyamatos mozgásban van, és jelentős, kihagyhatatlan történetek és kritikák megjelenítése nélkül tényleg csak önmagában állnak az Orbán-szabályok. 

(Címlapkép: XXI. Század Intézet)

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

Victor Klempererrel megismerhetőek a totalitásra törekvő rendszerek nyelvi sémái

Klemperer az LTI-ben a hitleri propaganda és közélet nyelvének néhány tucat kulcsszimbólumát megragadva, ezeket történeti, kultúrtörténeti és nyelvi kontextusba állítva tulajdonképpen minden totális és totalitásra törekvő rendszer nyelvi sémáit katalogizálja. Olvass bele!

...
Hírek

Dragomán tiltólistán, nem kerülhetett adásba

Egy korábbi interjúját idézte fel legutóbbi Facebook-bejegyzésében Dragomán György: a beszélgetés sosem kerülhetett adásba, mert, mint kiderült, az író tiltólistán volt.

...
Nagy

L. Ritók Nóra: Ha egyéni sorsokon akarunk javítani, akkor a rendszer hibáit kell megoldani

Közel öt éve jelent meg L. Ritók Nóra könyve, a Láthatatlan Magyarország, amely a mélyszegénységben élő gyerekekkel folytatott munkája közben megírt blogbejegyzéseire, cikkeire épült. De mi történt azóta ezen a láthatatlan Magyarországon és mik L. Ritók Nóra tapasztalatai? Nagyinterjú. 

ZÖLD - TERMÉSZETESEN OLVASOK
...
Zöld

Thomas Erikson: Aki engem fáraszt, lehet, hogy másnak szimpatikus

...
Zöld

Litkai Gergely: Mennyire vagyunk felelőtlenek a nukleáris anyagokkal? / A katasztrófa küszöbén

...
Zöld

Jane Goodall: A családomban női ágon öröklődik a bátorság

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kafkánál a valóság az igazi rémálom, az élet pedig maga a reménytelenség

Franz Kafka az idegenség írója, aki a létezésben nem talál semmiféle otthonosságot – az ember létét a világban kiúttalan, elidegenedett, szorongással és félelemmel teli állapotként jeleníti meg, elsősorban a groteszk és az irónia segítségével, egy szürreális, mégis ismerős világ megteremtésével. Újraolvasó rovatunk májusi könyve Kafka talán leghíresebb műve, A per

...
Nagy

Az izlandi Dan Brownt keresték, ezért megírta első krimijét Lilja Sigurðardóttir

Lilja Sigurðardóttir az izlandi krimi fontos szerzője, Csapda című regényét most fordították magyarra. Az éppen Budapesten tartózkodó szerzőt a regény kapcsán kérdeztük többek között a skandináv krimiről, írói rutinjáról, az izlandi társadalomról, kokaincsempészetről és homoszexualitásról. 

...
Panodyssey

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

"A szépirodalom persze az ember, nem a környezet nagy kérdéseit taglalja – mindazonáltal környezetünk nemcsak hogy nem elhanyagolható, hanem sok esetben minket meghatározó dolgok összessége, amelyek funkcióval való megtöltése képes színesíteni, mélységgel megtölteni az irodalmi alkotásokat. Elvégre tárgyaink és tereink mi magunk vagyunk: nincs civilizáció, ha mi, emberek nem alakítjuk környezetünket." Borda Réka Tárgydilemmák című esszésorozatának következő részében azt vizsgálja, hogyan és miért hiányzik a materialitás irodalmunkból.

...
Nagy

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

A Dreher bejáratott márkanév Magyarországon, a mögötte meghúzódó család- és cégtörténet pedig legalább annyira színes, szerteágazó és fordulatokkal teli, mint az elmúlt durván kétszáz év magyar történelme. Iglódi Csaba első regénye, a Dreher-szimfónia négy tételben meséli el az egymást követő generációk felemelkedését.

...
Nagy

Gurubi Ágnes: Kőr Dáma

Gurubi Ágnes a Szív utca című regényével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozatának ez a harmadik része.

...
Kritika

Levélfolyamból bontakozik ki a Kner család megrázó és felemelő története

A magyar történelem egyik legtragikusabb korszaka elevenedik meg a Magvetőnél megjelent könyv lapjain, és a családregényszerű szövetet kirajzoló epizódok arról győznek meg, hogy kivételes szellemi és érzelmi kohézió fogta össze a Kner család egymást követő nemzedékeit.

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

A déli gótika mesterének novellái inspirálták Bruce Springsteen legsötétebb lemezét

Május elején jelent meg Warren Zanes Deliver Me from Nowhere című kötete, amely Bruce Springsteen tán legkülönlegesebb, és leginkább kedvelt lemezén, az 1982-es Nebraskán hallható dalok mögött felsejlő személyes motívumokat, és művészi hatásokat tekinti át.

...
Szórakozás

Jordan? Pipa! – Az alfakosaras, a tárgyalóasztal meg a munkaalkoholista fehér férfiak

Az Air – Harc a legendáért arra a pávatáncra fókuszál, amely 1984-ben zajlott a Jordan család és egy ambiciózus sportszergyártó vállalat vezetői között. Hozzáolvastuk a pár éve magyar nyelven is elérhető Michael Jordan-monográfia vonatkozó részeit.

...
Nagy

Cseh Tamás és Bereményi Géza dalai olyan korhű helyzetjelentések, melyek jelentőségével maguk sem voltak tisztában

Hétfőn este nyílt meg a Cseh Tamás életművéről szóló kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A zeneszerző-énekes idén januárban ünnepelte volna nyolcvanadik születésnapját; a tárlat megidézi emlékét, az archív felvételek pedig visszarepítenek a hetvenes évekbe.

Olvass!
...
Könyvtavasz

A rejtélyes amulett szabad utat nyit egy párhuzamos valóságba

A Lapozz és Parázz!-sorozat legújabb kötetének története ezúttal párhuzamos világokban játszódik. Olvass bele Holden Rose regényébe!

...
Beleolvasó

Milbacher Róbert nagyanyjának élettörténetét írta meg a halálos ágyától gyerekkoráig

 A Keserű víz Milbacher Róbert eddigi legszemélyesebb és legkatartikusabb könyve. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Nádasdy Ádám sokat hordta az irháját keresztül-kasul a városon, sosem telt be vele

Nádasdy Ádám visszaemlékezéseiben feltárul egy határokon átívelő, szerteágazó családtörténet, és az, hogy milyen volt felnőni egy soknyelvű, többkultúrájú családban a szürke ötvenes években. Olvass bele!