A Derbyshire-i Glossopben született 1952. július 6-án. Jogot tanult Londonban, majd szociális munkásként dolgozott. Öt évig élt Botswanában, majd négy évig Szaúd-Arábiában, az Egyesült Királyságba az 1980-as évek közepén tért vissza. A könyvei csak hazájában több mint 2,5 millió példányban keltek el. Munkásságát leginkább történelmi regényei határozták meg, de publikált novellákat és személyes emlékiratokat is.
A kiemelkedő 16. századi politikusról, Thomas Cromwellről szóló Farkasbőrben című regényével 2009-ben elnyerte a Booker-díjat, majd 2012-ben Booker-történelmet írt: női és brit szerzőként is ő volt az első a rangos irodalmi díj történetében, aki duplázni tudott, és a Holtaknak menete című regényével másodszor zsebelhette be az elismerést.
Cromwell nem ment volna nyaralni nemzeti krízis idején – nyilatkozta 2021 őszén, súlyos ítéletet mondva ki ezzel a regnáló brit politikai elitre (és akkor a karantén alatt tartott Downing Street-i buliról még szó sem volt). Már ebből a megnyilvánulásból is eléggé egyértelmű volt, hogy Mantel milyen nagy formátumú államférfinak tartotta a 16. századi politikust, akinek trilógiává írta az életét. Igaz, a harmadik Bookert már nem tudta behúzni a Tükör és fény című kötettel, cserébe a történelmi regényeknek járó Walter Scott-díjjal vigasztalódhatott. A kötetről itt írtunk:
Cromwell nem ment volna nyaralni nemzeti krízis idején – nyilatkozta tavaly ősszel Hilary Mantel, súlyos ítéletet mondva ki ezzel a regnáló brit politikai elitre (és akkor a karantén alatt tartott Downing Street-i buliról még szó sem volt). Már ebből a megnyilvánulásból is eléggé egyértelmű, hogy Mantel milyen nagy formátumú államférfinak tartja a 16. századi politikust, akinek trilógiává írta az életét. Igaz, a harmadik Bookert már nem tudta behúzni a Tükör és fény című kötettel, cserébe a történelmi regényeknek járó Walter Scott-díjjal vigasztalódhatott. A több mint ezeroldalas regény egészen mélyre visz a kicsinyes intrikák és nagyhatalmi alkuk világába, így aztán testközelből szemlélhetjük végig egy komplett történelmi korszakot meghatározó férfi felemelkedését és bukását.
Mantel rendszeresen elmondta a véleményét közéleti ügyekben. Kiállt a brit szerzői jogokért a Brexit után, támogatta a globális oltási programot, de azt is kifejtette, szerinte miért nem fogja túlélni a monarchia Vilmos uralkodását.
Hivatalos portréja kikerült a British Library falára, Farkasbőrben című regénye az első helyre került a Guardian listáján, amin a 21. század eddigi legjobb száz könyvét gyűjtötték össze.
Mantelről háromrészes portrésorozatot írtunk, ezt itt tudod elolvasni:
