Meghalt Hilary Mantel, a brit történelmi regény nagyasszonya

A kétszeres Booker-díjas szerző 70 évesen hunyt el csütörtökön, írja a kiadójára hivatkozva a Guardian. A nyilatkozat szerint “hirtelen, de békésen” halt meg, a szűk családja és barátai körében.

sa | 2022. szeptember 23. |

A Derbyshire-i Glossopben született 1952. július 6-án. Jogot tanult Londonban, majd szociális munkásként dolgozott. Öt évig élt Botswanában, majd négy évig Szaúd-Arábiában, az Egyesült Királyságba az 1980-as évek közepén tért vissza. A könyvei csak hazájában több mint 2,5 millió példányban keltek el. Munkásságát leginkább történelmi regényei határozták meg, de publikált novellákat és személyes emlékiratokat is.

Hilary Mantel a Vaslady megöléséről ábrándozott
Tovább olvasok

A kiemelkedő 16. századi politikusról, Thomas Cromwellről szóló Farkasbőrben című regényével 2009-ben elnyerte a Booker-díjat, majd 2012-ben Booker-történelmet írt: női és brit szerzőként is ő volt az első a rangos irodalmi díj történetében, aki duplázni tudott, és a Holtaknak menete című regényével másodszor zsebelhette be az elismerést.

Cromwell nem ment volna nyaralni nemzeti krízis idején – nyilatkozta 2021 őszén, súlyos ítéletet mondva ki ezzel a regnáló brit politikai elitre (és akkor a karantén alatt tartott Downing Street-i buliról még szó sem volt). Már ebből a megnyilvánulásból is eléggé egyértelmű volt, hogy Mantel milyen nagy formátumú államférfinak tartotta a 16. századi politikust, akinek trilógiává írta az életét. Igaz, a harmadik Bookert már nem tudta behúzni a Tükör és fény című kötettel, cserébe a történelmi regényeknek járó Walter Scott-díjjal vigasztalódhatott. A kötetről itt írtunk:

Thomas Cromwell története nem egy poros történelmi história, hanem egy kortárs politikai thriller
Thomas Cromwell története nem egy poros történelmi história, hanem egy kortárs politikai thriller

Cromwell nem ment volna nyaralni nemzeti krízis idején – nyilatkozta tavaly ősszel Hilary Mantel, súlyos ítéletet mondva ki ezzel a regnáló brit politikai elitre (és akkor a karantén alatt tartott Downing Street-i buliról még szó sem volt). Már ebből a megnyilvánulásból is eléggé egyértelmű, hogy Mantel milyen nagy formátumú államférfinak tartja a 16. századi politikust, akinek trilógiává írta az életét. Igaz, a harmadik Bookert már nem tudta behúzni a Tükör és fény című kötettel, cserébe a történelmi regényeknek járó Walter Scott-díjjal vigasztalódhatott. A több mint ezeroldalas regény egészen mélyre visz a kicsinyes intrikák és nagyhatalmi alkuk világába, így aztán testközelből szemlélhetjük végig egy komplett történelmi korszakot meghatározó férfi felemelkedését és bukását.

Tovább olvasok

Mantel rendszeresen elmondta a véleményét közéleti ügyekben. Kiállt a brit szerzői jogokért a Brexit után, támogatta a globális oltási programot, de azt is kifejtette, szerinte miért nem fogja túlélni a monarchia Vilmos uralkodását.

Hivatalos portréja kikerült a British Library falára, Farkasbőrben című regénye az első helyre került a Guardian listáján, amin a 21. század eddigi legjobb száz könyvét gyűjtötték össze.

Mantelről háromrészes portrésorozatot írtunk, ezt itt tudod elolvasni:

Mit kell tudni Hilary Mantelről? Fájdalommal és félelemmel kikövezett út vezetett a sikerig
Tovább olvasok

Cromwell bőrébe bújva (Hilary Mantel 2.)
Tovább olvasok

Mantel nem bírja a Tudorok filmsorozatot (Hilary Mantel 3.)
Tovább olvasok

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Hilary Mantel: Cromwell nem ment volna nyaralni nemzeti krízis idején

A Cromwell-trilógia szerzője Thomas Cromwellt napjaink politikusaival vetette össze, és nem jöttek ki jól a dologból.

...
Hírek

Hilary Mantel és JK Rowling is ritkaságokkal támogatja a globális oltásprogramot

Május 21-ig tart az az adománygyűjtés, ami a brit irodalmi élet szereplőinek segítségével a koronavírus elleni globális átoltottságot támogatja, írja a Guardian.

...
Hírek

Hilary Mantel szerint a monarchia nem fogja túlélni Vilmos uralkodását

A kétszeres Booker-díjas szerző a Telegraphnak adott interjúban beszélt a királyság lehetséges jövőjéről, Erzsébet királynőről és a királyi család nyilvános szerepléseinek csapdáiról.

Természetesen olvasok
...
Zöld

Csernobil felpörgette a levelibékák evolúcióját: feketék lettek

...
Zöld

Alig mozognak a magyarok, pedig tovább szeretnének élni

...
Zöld

Minden nyolcadik madárfajt a kipusztulás veszélye fenyegeti

...
Zöld

Kiplingnek igaza volt: a farkasok akár a kutyáknál is jobban tudnak kötődni az emberhez

...
Zöld

Mintha újraindítanád az agyad, olyan egy órás séta az erdőben

...
Zöld

Moskát Anita: Jöjjön el a fotoszintézis országa

...
Zöld

Miért nem tudják a megújuló energiaforrások megmenteni a Földet?

...
Zöld

Japán kutatók próbálnak megtanítani egy robotot arra, hogy jókor nevessen

...
Zöld

Az ország első erdei olvasókabinja Fekete István örökségéhez is kapcsolódik

Polc

Negyven év után egy padláson bukkantak rá Czene Béla festményeire

...

Az igazi író élet-halál vitára készteti az igazi olvasókat

...

Stanley Tucci a főzés-ízlelés-evés hármasán szűri át az életet

...

A Szív utca szerzőjének új könyvében a megszállott szenvedélyé a főszerep

...
...

Pető Andrea: Ha a háborús nemi erőszak áldozatait mártíroknak nevezzük, azzal nem nagyon segítünk

...

BORDA RÉKA: Minden második ismerősöm abúzus túlélője

...

Númenor az emberi civilizáció csúcsa Tolkiennél, és ezt a sorozat jól elkapja (A hatalom gyűrűi - kibeszélő 3.)

...

Galgóczi Erzsébet nyíltan leszbikusként lett a Kádár-korszak népszerű szerzője [N/ők is írtak]

...
Nagy

Nők vs. feminizmus: ki mondja meg, milyen a nők valósága?

Joanna Williams, a Nők vs. feminizmus című könyv szerzője is sztárvendége volt az idei Brain Barnak. Szubjektív beszámoló a feminizmus és a #metoo kritikájáról, az abból levonható tanulságokról és arról, vajon elérhető-e egy bizonyos szint, amikor azt mondhatjuk: nincs már szükség feminizmusra?

Szerzőink

...
Laborczi Dóra

Réz Anna: Nagyon beleuntam abba az infantilis bűntudat-parádéba, amivé az anyaság vált

...
Litkai Gergely

Litkai Gergely: Felelős minimalizmus

...
Laborczi Dóra

Foglyok tanították meg járni és beszélni, Visky Kitelepítése mégis a szabadságról szól