50. Kőhalmi Zoltán: Vegán disznótor
Két regénye után az elismert humorista, a HVG-címlapok mögött álló csapat tagja egy rövidebb szövegekből álló kötettel jelentkezett, amelyek minden műfajt felölelnek a receptektől a sajtóközleményig. A műfajparódiák, mint az Agatha Christie-krimik vagy a receptek kiforgatása mellett olyan lelemények is felbukkannak, mint Kazinczy Ferenc és nyelvújító rajongójának levelezése.
A háttérben azonban megcsillan a mai magyar valóság egy-egy szilánkja, a hétköznapoktól a politikáig számos momentumban magunkra ismerhetünk. Ezzel pedig a kötet a szórakoztatáson kívül annak a kornak a lenyomata is, amiben született – ez a Vegán disznótor.
49. R.F. Kuang: Katabasis
R. F. Kuang hatodik regénye a Bábel és a Sárga után rögtön a New York Times bestseller listáján kezdett augusztusban (olvass bele itt). A Katabasis című kötettel a szerző visszatért a szokásos terepére, a fantasy műfajába, ebben pedig az akadémikus közeg paródiáját festi meg. Mindezt úgy, hogy egy irodalmi berkeken belül komolytalannak kezelt műfajba sűrítve megvillantja, milyen otthonosan mozog a filozófia és a klasszikus irodalom világában.
A történetben megismerjük Alice-t, az analitikus mágia doktoranduszát, aki egy rutinfeladat során apróbb hibát vét, ami a témavezető professzora életébe kerül. Úgy véli, egyetlen kiút kínálkozik: megkeresni a tanárát a Pokolban és visszahozni őt az élők közé. A küldetéshez váratlanul csatlakozik egyetemi riválisa, Peter is, így együtt szállnak az alvilágba. A küldetés legalább annyira a főszereplők önismereti útja, mint amennyire bevezető az egyetemi világ működési anomáliáiba.
48. Moa Herngren: Az örökség
Minden történetnek több oldala van – ezt vallja Moa Herngren svéd szerző, aki A válással berobbanó családidráma-sorozatával lett ismert Magyarországon. Regényei megromlott házasságokról, anyós-meny viszonyról (Az anyós című könyvbe itt beleolvashatsz), a testvérek közötti viszályról szólnak, és emellett a szerző legnagyobb félelmeiből táplálkoznak. Herngren interjúnkban elmondta, hogy szeret a sztereotípiák mögé nézni, mert érdekesebb megkérdőjelezni őket, mint egyszerűen elfogadni azokat.
A sorozat harmadik darabjában, Az Örökségben három testvér, Andrea, Rasmus és Ulrike fogadja apjuk temetésén a gyászolók részvétnyilvánítását, és egyikük zsebében ott lapul egy feljelentés, amit két testvére tett ellene. Azt, hogy hogyan jutottak eddig, a főszereplők saját szemszögükből mesélik el, így az olvasónak el kell távolodnia attól a karaktertől, akihez hűséges lett, és a másik szereplő szemüvegén át is látnia kell az eseményeket. Nincsenek fekete-fehér, jó és rossz karakterek, csak emberiek.
47. Coco Mellors: Kleopátra és Frankenstein
Coco Mellors BookTok-sikerkönyvével (olvass bele!) az ősszel indult podcastsorozatunk, a TBR egyik adásában is foglalkoztunk. Az év egyik legnagyobb meglepetése volt ez a regény, hiszen a romkomnak induló cselekmény izgalmas tablóvá növi ki magát egy elveszett generációról, melynek figuráiban könnyedén felfedezhetjük magunkat.
A lüktető és élettel teli, ugyanakkor a romlást is magában rejtő New Yorkban járunk, ahol egy gyönyörű, huszonéves művészlánynak éppen lejárna a vízuma, amikor találkozik egy nála sokkal idősebb férfivel, és egy hirtelen ötlettől vezérelve összeházasodnak. Ők Frank és Cleo, ez a történet azonban nem csak róluk szól. Egy egész baráti társaságot megismerünk, akik más-más traumákkal küzdenek, de magányuk közös. Ahogy kritikánkban írtuk, „a Kleopátra és Frankenstein fájdalmasan, de valahogy mégis szépen szembesít azzal, hogy amíg nem gyógyítjuk be a múlt sebeit, nem fogunk tudni kapcsolódni másokhoz”.
46. Liz Moore: Az erdő istene
A New York Times év thrillerének és év krimijének választott, Barack Obama nyári olvasmánylistáján is szereplő thrillerben az 1970-es évek Amerikája rajzolódik ki gazdasági és nemi egyenlőtlenségeivel.
Liz Moore új regényében a 13 éves Barbara nyomtalanul eltűnt az Adirondack-hegységben fekvő nyári táborból, ami ráadásul a családja tulajdona. A bátyjának pedig 14 évvel ezelőtt épp a szomszédos erdőben veszett nyoma. Teóriákból nincs hiány. Vajon egy szökött sorozatgyilkos tért vissza, aki legutóbb Maci, a lány testvérének eltűnésekor portyázott erre? Vagy a történtekhez a tábori kísértettörténetek szellemének, Őrült Mary-nek van köze? Esetleg Barbara a szeretőjéhez szökött vagy csak egyszerűen eltévedt? A több szereplő nézőpontjából, váltakozó idősíkokban gömbölyödő történet hihetetlenül izgalmas thriller.
45. Beatriz Serrano: Elégedetlenség
A mai világban egyre nagyobb problémát jelent a kiégés: nemcsak az idősebb generációknál, hanem már a kései húszasoknál és a korai harmincasoknál is jelentkezik a probléma. Marisa életében látszólag minden megvan, amire a 21. században szüksége lehet valakinek: jó munkahely, megbízható barátok, rövidebb-hosszabb szerelmi kapcsolatok, kényelem, temérdek fogyasztani való tartalom. Mégis egyre jobban úgy érzi, teljesen felesleges az élete, a reklámügynökségnél töltött órái hasztalannak mutatkoznak, és egyre inkább szimpatizál a kiégés szélére sodródott kollégáival.
Beatriz Serrano spanyol szerző első, külföldön is igen népszerű Elégedetlenség című regénye egy sodró erejű, fekete humorral teletűzdelt utazás egy mai fiatal felnőtt életébe (itt beleolvashatsz). A kötet érzékenyen és őszintén tárja fel egy toxikus, kapitalista munkahely légkörét, miközben a hétköznapok jellegtelenségének torokszorító szorongásával is szembenéz. Szembesülünk a valóságunk abszurd és kiszámíthatlan egyhangúságával, miközben még jól is szórakozunk.
44. Lichter Péter: A detektív, aki tintahalakkal álmodott
Lichter Péter a hazai kísérleti film elismert alakja, szakmai és ismertetterjesztő kötetei számos filmes műfajba kínálnak bevezetést, de jelentkezett már verseskötettel is. Most regényt írt.
Lichter nyilvánvalóan otthonosan mozog az 1930-as és 1940-es évek amerikai detektív-szakirodalmában és a műfaj angol klasszikusaiban. A detektív, aki tintahalakkal álmodott elbeszélője, Péter, egyszerre rokona a Bogard-stílusú amerikai detektíveknek és az angolok Watson-Hastings-szerű segédeinek. Azok sem csalódnak majd, akik a filmes szálak miatt veszik kézbe a könyvet: Péter egy amerikai filmessel fog nyomozásba egy eltűnt színésznő után. A kutatás Veres Pálné utcai lakásokba, Kálvin téri kávézókba vagy az újbudai lakótelepre viszi az olvasóit.
43. Czakó Zsófia: Távoli rokonok
Czakó Zsófia harmadik (Nagypénteken nem illik kertészkedni, Szívhang) kötetében három generáció női tagjait ismerjük meg. Margit egész életében takarított és spórolt, most azonban a felejtéssel küzd – milyen életút vezette idáig? Lánya, Janka kényszeresen vásárol, az unoka, Zsuzsika étellel vigasztalja magát. És ahogy az lenni szokott, a legfiatalabb családtag vállát a felette lévő generációk terhe nyomja: most végre ő lehet a legszebb, a legcsinosabb, a legtehetségesebb, és megvalósíthatja az anyja álmát. Csak kár, hogy erre szinte rámegy a kapcsolatuk.
„A 30-as, a 60-as és a 90-es évek prototípusai ezek a nők” – fogalmazott Czakó Zsófia az Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon tartott kötetbemutatón, hozzátéve, hogy mindegyik szereplőnek problémája van az alakjával, mert a szép külső nekik a némiképp boldogság fokmérője. A Távoli rokonok rövid, de nagyon sűrű könyv, amiben az olvasónak nem nagyon jut szusszanásnyi idő sem: 1929-től eljutunk egészen napjainkig, hogy rájöjjünk, megérthetik-e valaha egymást az anyák és lányaik.
42. Tóth Marcsi: Erdő van idebenn
„A budapesti ember sokszor elrettenve vagy naivan, idealizált egzotikumként tekint a vidékre” – mondta interjúnkban Tóth Marcsi, aki debütáló regényével reálisan, mégis szerethetően akarta bemutatni azt a falusi miliőt, amit ő maga is jól ismer. A vállalkozása sikeres volt, olyannyira, hogy az Erdő van idebenn (itt beleolvashatsz) elnyerte idén a 11. Margó-díjat.
A kötet lapjain Eger és Ózd között járunk félúton, ahol az öntörvényű, elvált Mara barátnője panziójában dolgozva kezd új életet. Bár a fókusz végig az erős nőkön van, valójában egy egész közösséget megismerünk, melynek tagjai néhol tragikus, máskor örömteli pillanatokban osztoznak. „Olyan, mintha fognánk egy kamerát, hogy aztán bezoomoljunk a szebb napokat látott Kádár-kockák vagy a furcsa titkokat rejtő négyemeletesek ablakain” – írtuk kritikánkban. Mindennek hátterében pedig ott van az erdő, ami a maga időtlenségében lüktet a szereplők körül, és visszahúzza őket, ha más tájakon járnak.
41. Florence Knapp: Nevek
A nevünknek sorsfordító ereje van? Ebből az izgalmas filozófiai kérdésből indul ki Florence Knapp kötete (beleolvasó itt). A történet: az anya, Cora épp bejegyeztetné a második gyereke nevét. Ő azt szeretné, ha a kisfiút Juliannak hívnák, a gyerek nővére a Bear-t preferálja, az apa, Gordon pedig át akarja örökíteni a saját nevét, hiszen ez már családi hagyomány. Ám nagyon hamar kiderül, hogy Gordon terrorban tartja otthon a feleségét, és a kifele megbecsült orvos képét mutató férfi valójában egy brutális bántalmazó.
A kérdés tehát az lesz, hogy Cora szembe mer-e szállni a férje akaratával. Florence Knapp regénye háromfelé ágazik, és külön életutakat képzel el a kisfiúnak és a családnak az alapján, hogy Bearnek, Juliannak vagy Gordonnak hívják. „A legfontosabb kérdés az lesz, hogy van-e elegendő erőnk ahhoz, hogy ne a körülmények, hanem mi magunk írjuk a sorsunkat – írtuk kritikánkban. Megrázó, sodró erejű olvasmány, amit nem véletlenül emlegetnek a külföldi lapok az év egyik legerősebb debütregényeként.
