Kőhalmi élvezi a klímakatasztrófát

Kőhalmi élvezi a klímakatasztrófát

Egy maciméz a főszereplője Kőhalmi Zoltán második regényének, Az utolsó 450 évnek. A vad, sőt bátor ötletből egy nagyon szórakoztató sci-fi bontakozik ki, ami csak azért nem nevezhető disztópiának, mert simán alakulhat így a klímakatasztrófa. Szekunder szégyenérzet: azon nevetünk, hogy tönkretesszük a bolygónkat. A hét könyve okos és vicces sci-fi, ami hibái ellenére óriási vállalás volt.

Valuska László | 2021. szeptember 13. |
Kőhalmi Zoltán
Az utolsó 450 év
Helikon Kiadó, 2021, 248 oldal

Ritka, hogy a borító a regény része legyen, hogy ne illusztráljon egy történetet, hanem az alkotás részese legyen. Arra példaként, hogy a borító vagy a kép a történet szerves része , titkos kedvencemet, Simon Stålenhag svéd képzőművészt és írót hozom, aki a Mesék a Hurokbólt jegyzi: a festményekkel egy retrofuturista világ képarchívumát és esztétikáját teremti meg. Hasonlót valósít meg Tillai Tamás, akinek munkáit régóta ismerjük, viszont a grafikusra szabott képzelt határvonalat átlépve már a borítóval világot teremtett. A Marsra jellemző vörös tájban egy hatkerekű jármű felől sétál egy figura egy épülethez, amit csendesen túlnő egy maciméz, a klasszikus méztartó műanyagforma a nyolcvanas évekből. Benne vagyunk a regény világában, ugyanis ez a maciméz (Maci) a főszereplője a kötetnek, ami 450 év történetét meséli el, 

ugyanis ennyi a maciméz műanyagjának lebomlási ideje. 

Kőhalmi első kötete (A férfi, aki megölte a férfit, aki megölt egy férfit, avagy 101 hulla Djamfjordban) a skandináv krimik egyfajta túlírása, paródiája volt, de nem imitáció: egy olyan játék, ami önálló sztorit mesélt el és teremtett karaktert. Az elbeszéléshez egy sokak számára ismert kódrendszert használt, a skandináv krimiét. A második regény ötletének megszületését nagyjából úgy lehet elképzelni, hogy Kőhalmi Zoltán, a sikeres humorista és író agya egyszerűen felrobbant egy reggel, amikor a macimézet használta, de nem agyvelődarabok, hanem csillogó flitterek hullottak szerteszét a konyhában. A Maciméz azért szuper ötlet, mert egyfelől lesz egy főszereplőnk, akinek a nézőpontjából különösebb trükközések nélkül elmesélheti a szerző 450 év történetét, ráadásul a Tarr Béla-i értelemben lassú folyamat mentén a környezetszennyezésről, a klímakatasztrófáról és a társadalomról is nagyon sokat lehet beszélni. Amit a kötet első felében olyan elemekkel színez, kiszolgálva az olvasókat, mint a Trónok harcára vagy A Gyűrűk Urára történő hivatkozások, de játszik a szereplők neveivel (Havasdzsón, Kártmen), miközben Fluor Tomi száma szól a retrórádióban.

Az elején megismerjük, hogyan születik meg a Maci: “Sosem volt kimondottan hálás dolog egysejtű moszatnak lenni”. Ez az első mondat. A regény felépítése lineáris, a Maci megszületése után minden évszázad kap egy fejezetet, ezért a szöveg iszonyú sűrű, a nyelvezete ironikus, és olyan ügyesen építi be a környezetvédők, a klímakritikusok vagy a zöldpolitika és -technológia nyelvezetét, hogy olvasóként érezni, ahogy körülöttünk nincs más, csak szemét és műanyag. “Egy új technológiának hála könnyen és gazdaságosan lehetett a régi hulladékból benzint előállítani, de a folyamatnak sajnos volt egy mellékterméke. Ez volt a műsalak, a XXII. század szemete, ami csak nyolcszáz év alatt bomlott le. A sűrű világoskék jobbára Európa és Amerika földjeit szennyezte, az öreg kontinensek kénytelenek voltak fogadni a szemétszállítmányokat is, ha nyersanyaghoz akartak jutni.” 

A világépítésben Kőhalmi olyan bravúros, hogy sokszor elviszi a figyelmet a történetről, a szereplőkről.

De ez annyiban lényegtelen, hogy Az utolsó 450 év nem zsánerregény, hanem szerzői, aminek minden apró elemében megjelenik Kőhalmi.

Olvassuk el ezt a leírást, ami szándékosan egy unalomig ismert fordulattal indul, hogy megkapjuk ezt az új világot egy átlagos munkanap részeként: “Reginának az a bizonyos reggele is ugyanúgy indult, mint az összes többi munkanapon. Ahogy az Országháznál leszállt a szolgálati szekeréről, szokása szerint egy pillanatra megállt a tornác előtt, és felnézett a kupola nádfedelére. Aztán felfelé menet a díszlépcsőn megsimította az egyik fából faragott szürkemarha szarvát. (...) A legtöbbet a búbos kemencével dolgoztak, annak padkáján nyugodott az országalma, a jogar és a Szent Korona.”

Amikor a sci-fi ideális olvasójára gondolok, akkor nem Greta Thunberget látom magam előtt, mert Kőhalmi úgy merül bele a klímakatasztrófába, hogy közben élvezi azt. Játékosan, sokat provokálva teremti meg a világát, amiben nem lehet olyan jó élni, de csak azért nem, mert jól látható, milyen hülyék vagyunk mi, földlakók. 

“Semmi meglepő nincs abban, hogy Péter mérnökként kedvelte a sci-fiket. Ahogy az sem véletlen, hogy a világ összes rendszergazdája, ha írásra adta a fejét, nem romantikus költeményekbe vagy realista drámákba öntötte fantáziáját, hanem távoli, jövőbeli társadalmakat képzelt el. Mert bármennyire is úgy tűnt, a lehetőségek korlátlanok, valójában minden történet leegyszerűsített tudományos kísérlet volt, logikusan levezetett, érdekes matematikapélda, egzakt megoldással” - hangzik el, amikor Péter és Regina megismerkedik a könyv elején, miután beszéltek már újrahasznosított táskáról, ökolábnyomról vagy azokról a szerverekről, amelyek a netflixes filmeket tárolják, és amiknek a zabálásával rengeteg energiát fogyasztunk. Kőhalmi pedig minden apró ötletéből, és iszonyú sok van neki, elvégzi ezt a tudományos kísérletet, és ez a sok kis elem együtt határozza meg Az utolsó 450 év szuper atmoszféráját. 

Zacskóátvonulások, szemétviharok és szórványos fogkefeszitálás történt például 2040 tájékán.

A klímakatasztrófa közös, társadalmi narratívája már évtizedek óta épül, de az elmúlt 5-10 évben lett az egyik legmeghatározóbb téma. A tudósok olyan közeli időpontokra mondanak disztópiákba illő forgatókönyveket, hogy a gyerekeknél is kimutatható már a klímaszorongás. Senki sem akarja közelről megnézni azt a katasztrófát, aminek a mozis verziójára már mind jegyet váltottunk, ezzel is előmozdítva a Föld pusztulását. Kőhalmi nagyon szórakoztatóan dob be ötleteket, elméleteket, sőt akár tárgyakat is, ezért a regény makró része konkrétan lenyűgöző. Totális őrület. “Senki sem figyelt fel például arra az érdekes összefüggésre, hogy a fekete-fehér filmek korában a legnagyobb sztárok maguk is mind fekete-fehérek voltak. 

Ha valaki a való életben találkozott Charlie Chaplinnel vagy Stannal és Pannal, ugyanazokat a fehér férfiakat látta fekete öltönyben, mint a mozivásznon.”

Minden évszázad saját fejezetet kapott a kötetben, ezért mindegyiknek különböznie is kell a másiktól, hogy az időbeli utazás működjön. Ahogy távolodik tőlünk a cselekmény ideje, vagyis egyre messzebb van a jövőben tőlünk, számomra úgy mosódtak össze ezek a világok. Ezt magyarázhatja az is, hogy olyan ütemben gyorsul a társadalmunk, hogy már elhalványodnak azok az éles határok, amelyek mondjuk a 18., a 19. vagy a 20. századot megkülönböztették. A fejezetek közül a 21. század működött talán a legjobban, mert a jelenemből egy jövő múltját építette fel, ami izgalmas nézőpontváltás volt (a könyvborítón Kőhalmi életrajza is ezzel játszik, amikor a szerző jövőbeli könyveinek címeit és megjelenési dátumait is megadja). A Maci vándorol, különböző eseményláncolatokat indít be ezzel, sokszor kalandosakat, néha nagyon emberieket.

Ez a könyv látszólag könnyű falat, de valójában nem az, mert Kőhalmi szóról-szóra, tégláról-téglára halad a világépítésben, és ebbe bele lehet fáradni. Viszont ügyesen húz be és visz magával erre az útra, elbeszélve egy optimista jövőképet, hogy a 25. században is viszonylag normális keretek között lesz élet a Földön. Ami azt is jelenti, hogy jelenleg a tudósok vadabb történeteket mesélnek a jövőnkről, mint amit egy író el tud képzelni. 

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Könyvesblokk: Hawkins, Kőhalmi, Kondor

A friss könyvesblokkba olyan könyveket válogattunk, amik feszült thrillerként, krimiként vagy éppen a humorukkal felpezsdíthetnek. 

...
Kritika

Kőhalmi Zoltán könyvében minden mondaton átüt a nyelvi humor

...
Nagy

Kőhalmi Zoltán: Haragból sosem lehet humort csinálni

A hét könyve
Kritika
A halállal játszanak a gyászukkal magukra hagyott gyerekek
...
Nagy

Ezek a non-fiction könyvek érkeznek 2022 első felében! (II. rész)

2022 első félévének kínálatából válogattunk - és mivel annyi izgalmas téma és cím érkezik, tényirodalmi ajánlónkat két részre bontottuk. Íme, a második adag!

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Ezek a non-fiction könyvek érkeznek 2022 első felében! (I. rész)

2022 első félévének kínálatából válogattunk - és mivel annyi izgalmas téma és cím érkezik, tényirodalmi ajánlónkat két részre bontottuk. Íme, az első adag!

...
Kritika

Az elveszített pénisztől a szövetkezetbe tömörülő táltosokig - 2021 magyar SFF novellái

A Gabo antológiája negyszerre is bizonyítja, hogy a magyar fantasztikus irodalom sokszínűen virul, köszönhetően nemcsak a már ismert szerzőknek, hanem a meglepően jól indító újoncoknak is.

...
Nagy

Újévi fogadalom: ismerjük meg idén a sémáinkat!

Sokak újévi fogadalma szokott az önismerethez és a személyes fejlődéshez kapcsolódni. Remélhetőleg ez idén sincs másképp, hiszen ezen az úton sose érhetünk teljesen célba, mindig lesznek újabb kihívások, újabb fordulópontok, újabb kérdések és újabb nézőpontok. Ha még nem ismerjük, legyen az egyik ilyen nézőpont a sématerápia!

Hírek
...
Hírek

Petőfi eredeti verseit, leveleit is elérhetővé teszi online a Petőfi Irodalmi Múzeum

...
Gyerekirodalom

Szabad szerelmesnek lenni, ha az ember gyászol?

...
Hírek

George Szirtes romló kulturális állapotokról, kivéreztetésről, és az ennek ellenére megszülető kiváló művekről mesélt

...
Hírek

Michelle Obama inspirálta az iráni elnök feleségét

...
Hírek

27 ezer Marvel-képregényt olvasott el, könyvben írta meg a tapasztalatait

...
Beleolvasó

Miként lesz a falu gazdaságának fellendítője a Hangya szövetkezet, majd a szexuális segédeszközök gyártása?

...
Hírek

Britney Spears húga botránykönyvben teregeti ki a családi szennyest

...
Hírek

Prőhle Gergely: Esterházy könyvei által kirajzolódik egy irodalmi kapcsolatrendszer

...
Hírek

Végre megérkezett A Gyűrűk Ura-sorozat címe és első teasere

Olvass!
...
Beleolvasó

Miként lesz a falu gazdaságának fellendítője a Hangya szövetkezet, majd a szexuális segédeszközök gyártása?

A költőként elismert Bognár Péter első regényében egymást követik a rejtélyek, és felbolydul egy falu élete. Mutatunk egy részt belőle!

...
Beleolvasó

Boldizsár Ildikó: Nem a mese gyógyít, hanem az a világkép és gondolkodásmód, amibe a mese bekapcsol

Boldizsár Ildikó mesekutató, író szerkesztő, kritikus, a Metamorphoses Meseterápiás Módszer megalkotója lesz a Túl a plafonon podcast második vendége. Hangolódásként olvass bele Életválságok meséi - Mesekalauz útkeresőknek című kötetébe!

...
Beleolvasó

Egy hétvége elég ahhoz, hogy egy barátság évtizedes konfliktusai a felszínre kerüljenek

A hetvenes éveiben járó Adele, Wendy és Jude a negyedik barátnőjüket gyászolják. Egy sorsfordító hétvégén nemcsak a barátságukat, de az egész életüket is átértékelik. Olvass bele a Hétvégébe!