Kőhalmi élvezi a klímakatasztrófát

Kőhalmi élvezi a klímakatasztrófát

Egy maciméz a főszereplője Kőhalmi Zoltán második regényének, Az utolsó 450 évnek. A vad, sőt bátor ötletből egy nagyon szórakoztató sci-fi bontakozik ki, ami csak azért nem nevezhető disztópiának, mert simán alakulhat így a klímakatasztrófa. Szekunder szégyenérzet: azon nevetünk, hogy tönkretesszük a bolygónkat. A hét könyve okos és vicces sci-fi, ami hibái ellenére óriási vállalás volt.

Valuska László | 2021. szeptember 13. |
Kőhalmi Zoltán
Az utolsó 450 év
Helikon Kiadó, 2021, 248 oldal

Ritka, hogy a borító a regény része legyen, hogy ne illusztráljon egy történetet, hanem az alkotás részese legyen. Arra példaként, hogy a borító vagy a kép a történet szerves része , titkos kedvencemet, Simon Stålenhag svéd képzőművészt és írót hozom, aki a Mesék a Hurokbólt jegyzi: a festményekkel egy retrofuturista világ képarchívumát és esztétikáját teremti meg. Hasonlót valósít meg Tillai Tamás, akinek munkáit régóta ismerjük, viszont a grafikusra szabott képzelt határvonalat átlépve már a borítóval világot teremtett. A Marsra jellemző vörös tájban egy hatkerekű jármű felől sétál egy figura egy épülethez, amit csendesen túlnő egy maciméz, a klasszikus méztartó műanyagforma a nyolcvanas évekből. Benne vagyunk a regény világában, ugyanis ez a maciméz (Maci) a főszereplője a kötetnek, ami 450 év történetét meséli el, 

ugyanis ennyi a maciméz műanyagjának lebomlási ideje. 

Kőhalmi első kötete (A férfi, aki megölte a férfit, aki megölt egy férfit, avagy 101 hulla Djamfjordban) a skandináv krimik egyfajta túlírása, paródiája volt, de nem imitáció: egy olyan játék, ami önálló sztorit mesélt el és teremtett karaktert. Az elbeszéléshez egy sokak számára ismert kódrendszert használt, a skandináv krimiét. A második regény ötletének megszületését nagyjából úgy lehet elképzelni, hogy Kőhalmi Zoltán, a sikeres humorista és író agya egyszerűen felrobbant egy reggel, amikor a macimézet használta, de nem agyvelődarabok, hanem csillogó flitterek hullottak szerteszét a konyhában. A Maciméz azért szuper ötlet, mert egyfelől lesz egy főszereplőnk, akinek a nézőpontjából különösebb trükközések nélkül elmesélheti a szerző 450 év történetét, ráadásul a Tarr Béla-i értelemben lassú folyamat mentén a környezetszennyezésről, a klímakatasztrófáról és a társadalomról is nagyon sokat lehet beszélni. Amit a kötet első felében olyan elemekkel színez, kiszolgálva az olvasókat, mint a Trónok harcára vagy A Gyűrűk Urára történő hivatkozások, de játszik a szereplők neveivel (Havasdzsón, Kártmen), miközben Fluor Tomi száma szól a retrórádióban.

Az elején megismerjük, hogyan születik meg a Maci: “Sosem volt kimondottan hálás dolog egysejtű moszatnak lenni”. Ez az első mondat. A regény felépítése lineáris, a Maci megszületése után minden évszázad kap egy fejezetet, ezért a szöveg iszonyú sűrű, a nyelvezete ironikus, és olyan ügyesen építi be a környezetvédők, a klímakritikusok vagy a zöldpolitika és -technológia nyelvezetét, hogy olvasóként érezni, ahogy körülöttünk nincs más, csak szemét és műanyag. “Egy új technológiának hála könnyen és gazdaságosan lehetett a régi hulladékból benzint előállítani, de a folyamatnak sajnos volt egy mellékterméke. Ez volt a műsalak, a XXII. század szemete, ami csak nyolcszáz év alatt bomlott le. A sűrű világoskék jobbára Európa és Amerika földjeit szennyezte, az öreg kontinensek kénytelenek voltak fogadni a szemétszállítmányokat is, ha nyersanyaghoz akartak jutni.” 

A világépítésben Kőhalmi olyan bravúros, hogy sokszor elviszi a figyelmet a történetről, a szereplőkről.

De ez annyiban lényegtelen, hogy Az utolsó 450 év nem zsánerregény, hanem szerzői, aminek minden apró elemében megjelenik Kőhalmi.

Olvassuk el ezt a leírást, ami szándékosan egy unalomig ismert fordulattal indul, hogy megkapjuk ezt az új világot egy átlagos munkanap részeként: “Reginának az a bizonyos reggele is ugyanúgy indult, mint az összes többi munkanapon. Ahogy az Országháznál leszállt a szolgálati szekeréről, szokása szerint egy pillanatra megállt a tornác előtt, és felnézett a kupola nádfedelére. Aztán felfelé menet a díszlépcsőn megsimította az egyik fából faragott szürkemarha szarvát. (...) A legtöbbet a búbos kemencével dolgoztak, annak padkáján nyugodott az országalma, a jogar és a Szent Korona.”

Amikor a sci-fi ideális olvasójára gondolok, akkor nem Greta Thunberget látom magam előtt, mert Kőhalmi úgy merül bele a klímakatasztrófába, hogy közben élvezi azt. Játékosan, sokat provokálva teremti meg a világát, amiben nem lehet olyan jó élni, de csak azért nem, mert jól látható, milyen hülyék vagyunk mi, földlakók. 

“Semmi meglepő nincs abban, hogy Péter mérnökként kedvelte a sci-fiket. Ahogy az sem véletlen, hogy a világ összes rendszergazdája, ha írásra adta a fejét, nem romantikus költeményekbe vagy realista drámákba öntötte fantáziáját, hanem távoli, jövőbeli társadalmakat képzelt el. Mert bármennyire is úgy tűnt, a lehetőségek korlátlanok, valójában minden történet leegyszerűsített tudományos kísérlet volt, logikusan levezetett, érdekes matematikapélda, egzakt megoldással” - hangzik el, amikor Péter és Regina megismerkedik a könyv elején, miután beszéltek már újrahasznosított táskáról, ökolábnyomról vagy azokról a szerverekről, amelyek a netflixes filmeket tárolják, és amiknek a zabálásával rengeteg energiát fogyasztunk. Kőhalmi pedig minden apró ötletéből, és iszonyú sok van neki, elvégzi ezt a tudományos kísérletet, és ez a sok kis elem együtt határozza meg Az utolsó 450 év szuper atmoszféráját. 

Zacskóátvonulások, szemétviharok és szórványos fogkefeszitálás történt például 2040 tájékán.

A klímakatasztrófa közös, társadalmi narratívája már évtizedek óta épül, de az elmúlt 5-10 évben lett az egyik legmeghatározóbb téma. A tudósok olyan közeli időpontokra mondanak disztópiákba illő forgatókönyveket, hogy a gyerekeknél is kimutatható már a klímaszorongás. Senki sem akarja közelről megnézni azt a katasztrófát, aminek a mozis verziójára már mind jegyet váltottunk, ezzel is előmozdítva a Föld pusztulását. Kőhalmi nagyon szórakoztatóan dob be ötleteket, elméleteket, sőt akár tárgyakat is, ezért a regény makró része konkrétan lenyűgöző. Totális őrület. “Senki sem figyelt fel például arra az érdekes összefüggésre, hogy a fekete-fehér filmek korában a legnagyobb sztárok maguk is mind fekete-fehérek voltak. 

Ha valaki a való életben találkozott Charlie Chaplinnel vagy Stannal és Pannal, ugyanazokat a fehér férfiakat látta fekete öltönyben, mint a mozivásznon.”

Minden évszázad saját fejezetet kapott a kötetben, ezért mindegyiknek különböznie is kell a másiktól, hogy az időbeli utazás működjön. Ahogy távolodik tőlünk a cselekmény ideje, vagyis egyre messzebb van a jövőben tőlünk, számomra úgy mosódtak össze ezek a világok. Ezt magyarázhatja az is, hogy olyan ütemben gyorsul a társadalmunk, hogy már elhalványodnak azok az éles határok, amelyek mondjuk a 18., a 19. vagy a 20. századot megkülönböztették. A fejezetek közül a 21. század működött talán a legjobban, mert a jelenemből egy jövő múltját építette fel, ami izgalmas nézőpontváltás volt (a könyvborítón Kőhalmi életrajza is ezzel játszik, amikor a szerző jövőbeli könyveinek címeit és megjelenési dátumait is megadja). A Maci vándorol, különböző eseményláncolatokat indít be ezzel, sokszor kalandosakat, néha nagyon emberieket.

Ez a könyv látszólag könnyű falat, de valójában nem az, mert Kőhalmi szóról-szóra, tégláról-téglára halad a világépítésben, és ebbe bele lehet fáradni. Viszont ügyesen húz be és visz magával erre az útra, elbeszélve egy optimista jövőképet, hogy a 25. században is viszonylag normális keretek között lesz élet a Földön. Ami azt is jelenti, hogy jelenleg a tudósok vadabb történeteket mesélnek a jövőnkről, mint amit egy író el tud képzelni. 

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Könyvesblokk: Hawkins, Kőhalmi, Kondor

A friss könyvesblokkba olyan könyveket válogattunk, amik feszült thrillerként, krimiként vagy éppen a humorukkal felpezsdíthetnek. 

...
Kritika

Kőhalmi Zoltán könyvében minden mondaton átüt a nyelvi humor

...
Nagy

Kőhalmi Zoltán: Haragból sosem lehet humort csinálni

A hét könyve
Kritika
Sally Rooney hősei nem találják a szépséget a műanyag világban
...
Kritika

Dühös nők transzgenerációs sérüléseket gyógyítanak – Bethany Webster Anyaseb című könyvéről

A transzgenerációs pszichológia virágkorát éli, az azzal foglalkozó önsegítő könyvek még inkább. Bethany Webster könyve, az Anyaseb egyelőre megkerülhetetlen azok számára, akik a témában szeretnének olvasni, különös fókusszal az anya-lánya kapcsolatokra. 

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Az Afázia rendhagyó sci-fi az emberiség és a magyarok jövőjéről

Baráth Katalin a Dávid Veron-sorozat sikerei után 2016-ban thrillerrel jelentkezett, majd öt évvel később nyelvészeti sci-fit írt Afázia címmel. A lakhatatlan Földet elhagyó űrmagyarok (moyerek) legfőbb kincse a megőrzött beszédképesség a hálón függő, valamint a csak képekben kommunikáló népek között. Ez a nyelv azonban fegyver és drog is, mellyel vissza is élnek az űrháborúban. 

...
Kritika

Az egykori 56-os menekült a gazdasági csodát kóstolgató NSZK-ban nyomoz

Immár a negyedik regényben tér vissza Csabai László hőse: Szindbád ezúttal a Nyugat-Németországban nyomoz, a múlt azonban nemcsak az útjába vetődő németeket éri utol, hanem a főfelügyelőt is.

...
Kritika

Kőhalmi élvezi a klímakatasztrófát

Egy maciméz a főszereplője Kőhalmi Zoltán második regényének, Az utolsó 450 évnek. A vad, sőt bátor ötletből egy nagyon szórakoztató sci-fi bontakozik ki, ami csak azért nem nevezhető disztópiának, mert simán alakulhat így a klímakatasztrófa. Szekunder szégyenérzet: azon nevetünk, hogy tönkretesszük a bolygónkat. A hét könyve okos és vicces sci-fi, ami hibái ellenére óriási vállalás volt.

...
Nagy

Anyák és felnőtt gyermekek a közelmúlt legizgalmasabb európai regényeiben

Kreatív Európa című új sorozatunkban az európai kortárs irodalom remekeiből válogatunk, hogy bemutassuk, hányféle értékes hang szólalt meg könyvről könyvre az elmúlt években.

...
Nagy

Háy János: Az ábrázolt sorsok igazságát kell képviselni

Háy János új regénye, a Mamikám egy magányos, idős néni és egy fiatal cigány nő barátságának történetén keresztül beszél a mai magyar vidékről, az előítéletekről és a kitörési pontok hiányáról. Háy Jánossal a könyv szellemi és érzelmi tétjeiről, szociográfiai hátteréről és nyelvezetéről beszélgettünk. Interjú.

...
Nagy

Lem imádta az édességet, de az internetről megvolt a véleménye

Születésének 100. évfordulója alkalmából összegyűjtöttünk Stanislaw Lemről olyan érdekességeket, amelyek mentén az életútja és a munkássága előtt is tiszteleghetünk.

Hírek
...
Hírek

Rendeld meg a 100 oldalas Esterházy-különszámot és az Ottlik-másolatot!

...
Nagy

Az irodalom mint magányos város [Fehérvári Irodalmi Napok]

...
Nagy

10+1 érdekesség A nagy Gatsby írójának életéről

...
Hírek

Ezeket a könyveket olvassák a Hová lettél, szép világ főhősei

...
Szórakozás

Installációval, pop-up koncerttel, külföldi vendégjátékokkal vár minket a Budapesti Őszi Fesztivál

...
Hírek

Összeesett egy golfversenyen Tom Felton, a Harry Potter-filmek Draco Malfoya

...
Szórakozás

Ezt az öt könyvet olvassák a Szexoktatás harmadik évadában

...
Promóció

Hogyan befolyásolják a színek a hangulatunkat

...
Promóció

Kaszinó otthon? Ez bizony megvalósítható!

Olvass!
...
Beleolvasó

A történész unoka kinyomozta, hogyan lopták el a nácik a nagymamája szakácskönyvét

Alice Urbach túléli a zsidóüldözéseket, majd Amerikából hazalátogatva azzal szembesül, hogy egy bizonyos Rudolf Rösch neve alatt kapható a boltokban a szakácskönyve. Alice unokája történészként eredt a kalandos életű szakácskönyv nyomába. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A Törött tulipánok egy sebzett lelkű férfi és egy bátor nő története

Mörk Leonóra új regényében a 17. századi Hollandiában egy fiatal és tehetséges festő, Jan eltűnik. Húga, Helena egy tulipános képekkel teli album és egy ismeretlen nőt ábrázoló festmény nyomán a keresésére indul. Olvass bele a Törött tulipánokba!

...
Beleolvasó

Anne Sexton kertelés nélkül teszi fel élet és halál legalapvetőbb kérdéseit

Anne Sexton Pulitzer-díjjal elismert Élj vagy halj meg című kötete a vallomásos költészet egyik klasszikusa, magyar fordítása hiánypótló. Mutatunk három verset a kötetből!

...
Beleolvasó

Egy úri csirkefogó esete a brit nyomozóval: Arsène Lupin Herlock Sholmes ellen

Mi történik, ha összetalálkozik a legendás francia tolvaj és a még legendásabb brit nyomozó? Olvass bele az új, modern fordításba!

...
Beleolvasó

Miért pusztítjuk el azt, akit szeretünk?

Fiala Borcsa legújabb könyvének egypercesei mérgező szülői és házastársi kapcsolatokról, problémás viszonyokról, sorsdöntő helyzetekről és emberi hibákról mesélnek. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A járvány sem állította meg a magyar holokauszttúlélőt, hogy elmesélje, hogyen élte túl a haláltábort

Lily Ebert annak idején megfogadta: ha túléli a tábort, mindenkinek elmondja, mi az igazság Auschwitzról. A dédunokája segítségével most megtette. Olvass bele a könyvükbe!