Rasszista az a fehér író, aki kínai katonákról ír?

Rasszista az a fehér író, aki kínai katonákról ír?

A könyvpiac sötét oldalairól mesél és a kortárs amerikai identitáspolitikai jelenségekre is reflektál R.F. Kuang Sárga című kötete (itt beleolvashatsz), ami a megjelenését követően hamar az eladási listák élén találta magát. A szerző thrillere arról szól, hogyan lesz egy olyan fehér íróból sikeres művész, aki ellopta a kínai-amerikai származású írótársa regényét. Kuang a Mákháború-trilógia első kötetével elnyerte a Compton-díjat, amelyet a legjobb angol nyelvű, első kötetes szerzőknek ítélnek oda sci-fi, fantasy és horror műfajban, majd nem sokkal ezután kiderült, hogy tévésorozat is készül a könyvekből. A Bábel című regényéért pedig Nebula-díjat kapott (a regényről itt írtunk). Kuang számára tehát nem ismeretlen a siker, nem úgy mint a Sárga antihősének, aki egyik napról a másikra egész Amerikában ismertté válik. 

Simon Eszter | 2023. december 06. |
R. F. KUANG
Sárga
Ford. Tót Barbara, Magnólia, 2023, 347 oldal
-

A kötet tele van önéletrajzi elemekkel, mivel Kuang szinte minden részletet a saját életéből merített. A szerző Kínában született és négyéves volt, amikor a szüleivel Amerikába költöztek. Olvasóként nem lehet elvonatkoztatni attól, hogy a Sárgában egy fehér nő Kínáról és az ázsiai történelemről ír, miközben Kuang kínai-amerikaiként meséli el egy fehér nő történetét. 

Ez a kettősség alapozza meg a thriller atmoszféráját.

A Sárga szereplői egyszerre szerethetők és szánni valók, de valójában egyikhez sem sem lehet igazán közel kerülni. A történet elbeszélője, Juniper Hayward író, aki az első kötetével nem tudott betörni a könyvpiacra, nem úgy, mint egykori egyetemista társa, a kínai-ázsiai származású Athena Liu, aki az első megjelenése után sorra nyerte a díjakat és még a Netflix is szerződést kötött vele a könyve megfilmesítéséről. June-ban senki sem hisz, még a családja is megpróbálja lebeszélni az írásról. A Sárga főhősét kallódó típusnak tartják, olyannak, aki nem foglalkozik a jövőjével, elfecsérli az elit diplomáját és már túl idős ahhoz, hogy írói álmokat kergessen, ahelyett, hogy megállapodna. Juniper és Athena látszólag barátok, bár June féltékeny Athenára, aki a regényében a kínai történelem és kultúra legszerencsétlenebb arcát mutatja be, mindezt azzal a szándékkal, hogy együttérzésre sarkallja a fehéreket.

A Bábel kreatív bölcsészfantasy, csak nem hisz az olvasójában
A Bábel kreatív bölcsészfantasy, csak nem hisz az olvasójában

Hogyan oldod fel az ellentmondást, hogy ugyanazok biztosítanak neked kényelmes, biztonságos életet és inspiráló karrierlehetőséget, akik hasznos fogaskerékké formálnak a globális és totális kizsákmányolás rendszerében? – teszi fel a kérdést Nebula-díjas kötetében R.F. Kuang, az itthon is népszerű Mákháború-trilógia szerzője (erről itt interjúztunk vele), aki más eszközökkel, de ismét az első ópiumháború időszakából inspirálódva fogalmazza meg a nyugati civilizáció és a kapitalizmus kritikáját. A Bábel, avagy az erőszak szükségszerűsége velejéig bölcsészfantasy, amiben a mágia és a fordulatos cselekmény helyett fontosabb a nyelvek és szavak között elvesztített jelentés, egy-egy epizód vagy részlet valós súlyát pedig a szorgalmasan adagolt lábjegyzetekből értjük meg. A kötetbe itt beleolvashatsz.

Tovább olvasok

A történet azzal kezdődik, hogy June szemtanúja lesz Athena halálának, és bár megrázza a dolog, a történtek után ellopja Athena frissen befejezett, féltve őrzött kéziratát. June-t lenyűgözi Az utolsó front története, és ellenállhatatlan vágyat érez, hogy helyenként átírja és megszerkessze a kéziratot. Athena regénye a kínai munkások szemszögéből mutatja be az első világháborút, akik a britek és franciák oldalán harcoltak, ám a nagyhatalmak csúnyán kihasználták őket. June megállás nélkül kutat, elmélyül a kínai történelemben, éjjel-nappal ír, mígnem szinte teljes egészében átfogalmazza a regényt, amit végül sajátjaként küld el a kiadójának. Ezt követően életében először megtapasztalja, hogy milyen az, amikor több kiadó is lelkesedik érte, akik ráadásul versengenek a munkájáért. June eleinte bizonytalan, mégis kiadót vált és a független Eden Presst választja, majd a szerkesztői tanácsára Juniper Song néven adja ki a regényt, amihez

olyan szerzőfotókat készítenek, amiken akár ázsiainak is tűnhet.

A Sárga főszereplőjéről a szerző az NPR-nek adott interjúban azt mondta, nem szeret kedvelhető szereplőket írni, mert úgy gondolja, ha az olvasó rokonszenvesnek érzi a karaktert, automatikusan azonosul vele, minden lépését logikusnak találja és elveszti a józan ítélőképességét. Ezt a gondolatmenetet követve Athena karakterét is igencsak ellentmondásosra festette, hiszen az ő tettei is kifogásolhatók. Ilyen például az, hogy Az utolsó front megírásához engedély nélkül használja mások személyes történeteit, vagy amikor az első novellájában szinte pontosan megírja, hogy mi történt June-al, amikor egy félresikerült éjszaka után nem emlékezett, hogy megerőszakolták-e, vagy sem és amit csak Athenának mesélt el.

Érdekelnek még valakit a hétköznapi, fehér lányokról szóló történetek?
Érdekelnek még valakit a hétköznapi, fehér lányokról szóló történetek?

A számtalan irodalmi díjjal kitüntetett, a Bábelt (kritikánk ITT) is jegyző R. F. Kuang legújabb regénye időszerű és tűéles képet nyújt a modern könyvkiadás kellemetlen oldaláról. A Sárga a megjelenését követően egyből a sikerlistákon nyitott, és komoly párbeszédeket generált, ismételten jelezve, hogy szerzője a kortárs irodalom egyik legerősebb hangja. Olvass bele!

Tovább olvasok

A regény fókuszában mégsem a barátnők közötti ellentét áll. A Sárga rasszizmusról, internetes bántalmazásról és önámításról szól. Valószínűleg ennek köszönhető, hogy June öntelt, boldogan fürdőzik a sikerben, és néhány szituációt kivéve nem igazán mutat empátiát. Eleinte ugyan kételkedik magában, de nem kell sok idő ahhoz, hogy meggyőződjön arról hogy helyesen cselekszik és annak ellenére, hogy sokat dolgozott a regényen, mégis egy olyan könyv sikerét tudja magáénak, amit nem ő írt. Meggyőződése, hogy Az utolsó front az ő javításainak köszönhetően lett sikeres, és úgy gondolja, ha évekkel később megtalálták volna Athena kiadatlan kéziratát, legalább annyira túlértékelték volna, mint F. Scott Fitzgeraldtól Az utolsó cézárt. 

A plagizálás a könnyebbik út, amikor azért csalsz, mert magadtól nem tudsz szavakat összefűzni. Amint én csináltam, minden volt, csak könnyű nem.”

A kártyavár akkor kezd meginogni, amikor a Twitteren rasszistának nevezik June-t , és azzal vádolják, hogy fehér nőként nincs joga ázsiai férfiakról írni. A Sárga szerzője több interjúban is szóvá tette, hogy számos fehér író használ ázsiai hangzású álnevet annak reményében, hogy emiatt nemcsak az angol, hanem az ázsiai könyvpiacra is betörhet. Kuangot ennél is jobban zavarja, hogy ezzel az a céljuk, hogy kisebbségként tekintsenek rájuk, ami jót tehet az eladásnak. A szerző a The Rumpusnak adott interjújában azt mondta, hogy ez a jelenség az úgynevezett yellowface (és ez a könyv eredeti címe is), vagyis sárga arc. A rasszista kritikákkal szemben June azzal védekezik, hogy számtalan fekete író írt olyan történetet, amiben a főhős fehér, ezeket mégsem teszi szóvá senki. June-t olyan vádak is érik, mint hogy fehér nőként elképzelése sem lehet az első világháborúról, pláne a kínai katonák mindennapjairól. De vajon tényleg megkérdőjelezhető a munkája, annak ellenére, hogy elvégezte a szükséges kutatómunkát?

A Sárga emellett arra is keresi a választ, hogy 

melyik az eladható termék: a szerző vagy a könyv?

June gyakran elmereng, hogy miért lett sikeres Az utolsó front. Azért, mert mások, elsősorban a kiadója és a kritikusok előre eldöntötték, hogy az lesz? Vagy azért, mert mások potenciált láttak benne? Esetleg a tehetségének köszönhetően?

A történet akkor válik igazán izgalmassá, amikor June-t plágiummal vádolják a Twitteren. A vádaskodás hamar zaklatásba csap át, ami háborúvá fajul a közösségi médiában. June-t anonim profilok zaklatják, de a kiadója javaslatára csendben tűri az eseményeket. Ez egészen odáig fajul, hogy halálosan megfenyegetik. Mindez ráadásul úgy történik, hogy kiadóján és a néhány felszínes kapcsolatán kívül, senki sem tudja, hogy mi zajlik körülötte. A Sárga harmadik nagy kérdése tehát az, hogy milyen online harcban élni, ahol kamuprofilok és anonim felhasználók zaklatnak. Meg lehet nyerni az internetes háborút? És ha igen, van értelme, ha úgyis mindennek nyoma marad?

A Sárgát egy elsőkötetes szerző nem írhatta volna meg. Olyan viszont igen, mint Kuang, aki belülről is jól ismerei a könyvkiadást, a kiadókkal vívott harcokat, aki megdolgozott az olvasók elismeréséért, aki végigjárta a ranglétrát és aki képes azonosulni a szereplőkkel. Kuang saját bevallása szerint, nem mert volna a Sárgával debütálni, de sikeres bestseller-szerzőként már nem voltak kétségei. A thriller arra viszont nem ad választ, hogy mitől lesz sikeres egy könyv. Már a megjelenés előtt kiválasztják őket? Elég, ha a Twitter véleményvezérei magasztalják, vagy ócsárolják? És vajon a Sárga is előre kiválasztott bestseller?

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

Érdekelnek még valakit a hétköznapi, fehér lányokról szóló történetek?

A számtalan irodalmi díjjal kitüntetett R. F. Kuang legújabb regénye, a könyvkiadás kellemetlen oldaláról szólós Sárga ismételten bizonyítja, hogy szerzője a kortárs irodalom egyik legerősebb hangja. Olvass bele!

...
Kritika

A Bábel kreatív bölcsészfantasy, csak nem hisz az olvasójában

A Nebula-díjas Bábel posztkoloniális kritika, szerelmeslevél a bölcsészettudományokhoz és egy fiatalember fejlődéstörténete, akinek szembe kell néznie a totális rendszerrel, amiben él.

...
Nagy

R. F. Kuang: Olyan nők történetét mesélem el, akik hatalmat tudtak szerezni

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Érdekvédelmi terület: Auschwitz parancsnokáról tisztábban beszélnek a zajok, mint a szavak

Jonathan Glazer Cannes-nagydíjas, öt Oscarra jelölt filmje szokatlan módon közelíti meg a holokausztot: Rudolf Hösst és családját követjük benne, a zsidók szenvedését pedig hangok „testesítik meg”.

...
Nagy

Capote belebukott, hogy elárulta a manhattani elit szent szörnyetegeit

Árulás, kiteregetett szennyesek és bonyolult szerelmi sokszögek. Egy gellert kapott golyó, egy francia étterem és egy főmű, ami nem készült el soha. Az író és a befolyásos hattyúnők története rémálom luxuskivitelben. Utánajártunk a sztorinak.

...
Szórakozás

Utolsó kémekből nemigen lesznek elsők, de röhejes, ha megpróbálják

Egy morózus, sokat látott kém Gary Oldman alakításában, csetlő-botló fiatal ügynökök, arcátlan hatalmi harcok és világbajnok fekete humor. A Slow Horses (Utolsó befutók) című krimisorozat irtózatosan szórakoztató és izgalmas.

...
Nagy

Rushdie, Gagarin, Pamela és Kobe – a legjobban várt életrajzi újdonságok 2024 tavaszán

Színész- és sportlegendák, az első űrhajós és az egyetlen, Kínából megszökött ujgur író, világhírű művészek gondolatai életről, halálról, alkotásról. A legizgalmasabb (ön)életrajzi megjelenéseket szemléztük.

Szerzőink

...
Vass Norbert

A Szegény párák feminista kiáltványként értelmezi újra a Frankensteint

...
Valuska László

A sikert csak tisztességtelen úton lehet elérni?

...
sa

Putyin háborúja, viking nők és európai gőg Mexikóban – történelmi non-fiction 2024 tavaszán

A hét könyve
Kritika
Terézanyut felfalta és megemésztette Kovácsné
...
Szórakozás

A Szegény párák feminista kiáltványként értelmezi újra a Frankensteint

Jórgosz Lánthimosz tizenegy Oscarra jelölt mozija női szemszögből beszéli el Mary Shelley viktoriánus díszletek között játszódó, horrorklisékből, gótikus románcok és pikareszkregények elemeiből összeöltött felnövekedéstörténetet.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket.