A Bábel kreatív bölcsészfantasy, csak nem hisz az olvasójában

A Bábel kreatív bölcsészfantasy, csak nem hisz az olvasójában

Hogyan oldod fel az ellentmondást, hogy ugyanazok biztosítanak neked kényelmes, biztonságos életet és inspiráló karrierlehetőséget, akik hasznos fogaskerékké formálnak a globális és totális kizsákmányolás rendszerében? – teszi fel a kérdést Nebula-díjas kötetében R.F. Kuang, az itthon is népszerű Mákháború-trilógia szerzője (erről itt interjúztunk vele), aki más eszközökkel, de ismét az első ópiumháború időszakából inspirálódva fogalmazza meg a nyugati civilizáció és a kapitalizmus kritikáját. A Bábel, avagy az erőszak szükségszerűsége velejéig bölcsészfantasy, amiben a mágia és a fordulatos cselekmény helyett fontosabb a nyelvek és szavak között elvesztített jelentés, egy-egy epizód vagy részlet valós súlyát pedig a szorgalmasan adagolt lábjegyzetekből értjük meg. A kötetbe itt beleolvashatsz.

Sándor Anna | 2023. november 14. |
R.F. KUANG
Bábel, avagy az erőszak szükségszerűsége
Ford. Horváth Vivien, Agave, 2023, 640 oldal
-

„A nyelvek nem pusztán szavakból állnak. Annak a módozatai, ahogy a világra tekintünk. A civilizáció kulcsai. És ez olyan tudás, amiért megéri ölni.” Az 1830-as évek alternatív Nagy-Britanniájában járunk: a birodalom egyre dagad, a gyarmatokról érkező javaknak köszönhetően pedig mind fényűzőbb életet biztosít – leginkább – az angol társadalom elitjének. A siker kulcsa az ezüst, pontosabban a hozzá kapcsolódó mágia, ami a jelentéssel dolgozik. A különböző nyelveken ugyanannak a dolognak a megnevezése soha nem lesz teljes egészében megfeleltethető egymásnak, hiszen ott vannak a tartalmi és stilisztikai jelentésányalatok, a szótő eredete, a kifejezés teljes nyelvtörténeti háttere.

Kuang regényében viszont a pontos fordítás megvalósíthatatlanságából születő feszültség az ezüsttel ötvözve kiválóan alkalmas arra, hogy a mindennapi élet legfontosabb szintjeitől a legbanálisabbig hasznosítsák: gyorsabbá teszi a hajókat és a gépeket, tartósabbá a szerszámokat, tisztábbá a csatornákat, de használják gyógyításra, a fegyverkezésben vagy arra is, hogy szebben viruljon a rózsakert. A fordítók által megmunkált ezüstrudak a birodalom fundamentumát jelentik, és sápadtan csillogó erekként hálózzák be a hatalom szintjeit – mindezek miatt (a steampunk mintájára) 

Kuang regényét lehetne akár silverpunknak is nevezni.

Hogy a fordítómágiát minél jobban kihasználják, a Birodalom anyanyelvi beszélőket gyűjt a világ minden tájáról, így kerül az oxfordi királyi fordítóközpontba, becenevén a Bábelbe a kantoni születésű Robin és három évfolyamtársa. Az etnikumuk, illetve a nemük miatt az angol társadalomban alacsonyabb rendűként kezelt diákok számára a Bábel olyan szellemi szabadságot és fizikai autonómiát biztosít, amiről korábban csak álmodhattak – még úgy is, hogy lépten-nyomon emlékeztetik őket a fehér, férfi angolok kiváltságaira. Robin világa aztán elég hamar a feje tetejére áll, amikor azzal szembesül, hogy az addig számára ismeretlen féltestvére, a Bábel volt diákja, egy titkos csoport tagja.

A Hermész Társaság amolyan földalatti mozgalomként az intézményből lopott ezüsttel és eszközökkel próbálja felvenni a harcot a gyarmatok és az elnyomottak kizsákmányolása ellen, azonban a csatlakozás hozzájuk vagy bárminemű segítség nekik életveszélyes következményekkel jár. Ahogy Robin szeme fokozatosan felnyílik arra, milyen kulcsfontosságú szerepe van a Bábelnek a birodalom befolyásának és a társadalmi egyenlőtlenségek fenntartásában, egyre kevésbé tudja elhessegetni az őt régről maró dühöt és fájdalmat – valamint késleltetni a döntést, hogy végül oldalt kell választania, hiszen tudós fordítóként ő maga is hozzájárul a rendszer működéséhez. Az óra ketyeg, a Birodalom pedig egyre közelebb kerül ahhoz, hogy háborút indítson Kína ellen a szabadkereskedelemre hivatkozva.

Ha a tudás meghajol a hatalom előtt, erőszak nélkül nem lehet megújulni?
Ha a tudás meghajol a hatalom előtt, erőszak nélkül nem lehet megújulni?

Meg lehet változtatni egy nagyhatalmú intézményt belülről, vagy elkerülhetetlen az erőszak, ha forradalomról van szó? Olvass bele R.F. Kuang új könyvébe!

Tovább olvasok

A Bábel alapvetően egy dark academia szettingben játszódó fejlődésregény, ami ráérős részletességgel mesél Robin és a társai egyetemi éveiről, Robin belső vívódásairól, majd az elkerülhetetlen konfliktusokról. Ám ennél is nyilvánvalóbban:

a Bábel 630 oldalas szerelmeslevél a bölcsészettudományokhoz.

Kuang sinológiát tanult Cambridge-ben és Oxfordban, jelenleg a Yale-en doktorizik, a regényben pedig játékba hozza a felsőfokú kutatás és oktatás módjait is. Sűrű lábjegyzeteiben folyamatos párbeszédet folytat az olvasóval, kiszól neki, gyakran kommentálja és elemzi az eseményeket, vagy mintha egy tanulmányban tenné, szigorúan a tárgyhoz nem tartozó további kiegészítést fűz az olvasottakhoz, illetve azok hátteréhez. 

A regény a cselekménybeli funkcióján túlmutató gyönyörködéssel bíbelődik – a szereplőivel együtt – a nyelvészeti részletekkel is. Kuang szerint fontos tudatosítanunk, hogy a nyelvbe ágyazott gondolkodásunk kulturális kölcsönhatásokra épül, és hogy a világ nagy vándorlói között ott vannak a szavaink is: számtalan kis történetet ismerünk meg az elbeszélésen belül, ahogy felvillan előttünk egy-egy kifejezés etimológiai háttere vagy a különböző nyelveken megszólaló jelentésárnyalatainak eltérése és hasonlósága. A fordítás mint az örök törekvés apoteózisa jelenik itt meg: tökéletes soha nem lehet, de a fordító feladata, hogy olyan hidat építsen két nyelv közé, amivel minél közelebb hozhatja őket egymáshoz, és 

amin átmentheti egyikről a másikra a világ és a létezés eltérő érzékeléseinek sajátos egyediségét. 

Ez az akadémiai, illetve bölcsészeti elköteleződés persze azt is jelenti, hogy a Bábel a nagy nemzetközi siker ellenére sem lesz mindenki könyve – ahhoz túl karakteres. A fantasy mint hívószó is becsapós lehet, mert itt nincsenek nagy kalandok, mágikus fordulatok és végső soron proaktív hősök: helyette egy sodródó, tépelődő, önmarcangoló főszereplőt látunk, és Kuang maga is megmosolyogja a tudósait, mikor tőlük teljesen idegen és komikus módon, mondjuk, verekedni próbálnak. Annak viszont, aki éppen az ilyen új, egyedi, különleges nézőpontokat keresi, a Bábel jó választás lehet – igaz, így is érdemes megfontolni a továbbiakat.

Oxfordi nyelvészfantasy kapta idén a Nebula-díjat

A Babel nem az akció-kaland vonalon építkezik, sokkal inkább egy dark academia típusú “bölcsészregény”.

Tovább olvasok

Kapitalizmus, imperializmus, rasszizmus, szexizmus és a Nyugat civilizációs gőgje – Kuang mindezekkel harcba száll, miközben párhuzamot von a tudás és az erőforrások megszerzése között. Vizsgálja az egyenlőtlenségekre épülő rendszereket, a marginalizáltak mindennapos tapasztalatait. Kíváncsi arra, hogy miért dönthet valaki úgy, hogy megbékél az elnyomással, és miért úgy, hogy szembeszáll vele. Az is érdekli, milyen érvényes válaszok születhetnek a kizsákmányolásra: miben hatékony a békés kommunikáció, miben az erőszak, milyen érvek szólnak az önfeláldozás, és milyenek a dacos túlélés mellett. Bemutatja, miért lettek a gyarmatosításnak máig ható politikai, szociális és gazdasági következményei, és kicsit le is leplezi magát: a trükkje az, hogy a regényben az ezüstmágiát teszi meg a nagy gazdasági-politikai lépések hajtóerejének, a valóságban ugyanakkor mindezek az ezüst nélkül is megtörténtek.

Bármilyen ambiciózus viszont a könyv, mégsem tud nagy regénnyé válni: nem azért, mert hiányzik belőle valami, hanem éppen azért, mert több van benne a kelleténél. A komótossága részben a túlírtságából fakad, de nem is ez az igazi gond, hanem az, hogy Kuang nem bízik eléggé az olvasóban és az irodalomban, így folyamatosan deklarál. 

Újra meg újra levonja a tanulságot,

rámutat a visszaélésre, direkten megfogalmazza a társadalmi, gazdasági és rendszerkritikáit. Nem hagyja, hogy a szereplők sorsán és tapasztalatain keresztül az olvasó vonja le a következtetést, hanem kimondja helyette. Egyszerűen didaktikus.

Pedig a mai globalizált, forrongó, új vándorlásokat elindító korunkban nagyon is érvényesen beszél valamiről, amit nem árt szem előtt tartanunk: ahogy a szavaink igazából nem feleltethetők meg egymásnak, úgy a kultúrák sem, soha nem lesz teljes egyezés, így egyetértés sem. A mi feladatunk rájönni, hogy mihez kezdünk ezzel – Kuang szerint mindennél nagyobb szükség van a jó fordítókra.

Olvass minket e-mailben is!

  • Személyes ajánló a legérdekesebb tartalmainkról!
  • Extra tartalom csak feliratkozóknak!
  • Így biztosan nem maradsz le a legfrissebb könyves hírekről!
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

Ha a tudás meghajol a hatalom előtt, erőszak nélkül nem lehet megújulni?

Meg lehet változtatni egy nagyhatalmú intézményt belülről, vagy elkerülhetetlen az erőszak, ha forradalomról van szó? Olvass bele R.F. Kuang új könyvébe!

...
Nagy

R. F. Kuang: Olyan nők történetét mesélem el, akik hatalmat tudtak szerezni

...
Hírek

Oxfordi nyelvészfantasy kapta idén a Nebula-díjat

A Babel nem az akció-kaland vonalon építkezik, sokkal inkább egy dark academia típusú “bölcsészregény”.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Daniel Kehlmann szerint itt az idő, hogy megijedjünk az AI-tól

Az író a Guardiannek írt véleménycikkben hívta fel a figyelmet az AI szélsebes fejlődésének következményeire.

...
Zöld

Sokkal jobban hatnak a konteók, ha a közösség hiedelmeihez illeszkednek – Olvass bele az Emberarcú tudományba!

A különböző tudományterületek képviselőinek tanulmányaiból szerkesztett kötetben az alternatív világértelmezések, áltudományos elméletek és tudománytagadó tanok sorát járják körül. Olvass bele!

...
Zöld

3 ok, amiért a home office pszichésen megterhelő + 3 könyv segítségül

Ugyan a home office nagyobb szabadságot és autonómiát biztosíthat, olyan hátulütői vannak, amikre elsőre nem feltétlenül gondolnánk. 

Hírek
...
Hírek

Dezső András a foglyokat mentő magyar James Bond nyomába eredt

...
Hírek

Trump hagyná meghalni a fogyatékkal élőket, állítja könyvében a volt elnök unokaöccse

...
Hírek

Szabó T. Anna új kötete a gyász és az elengedés könyve

...
Beleolvasó

A narcisztikus szülők fogságából segít kiszabadulni ez a könyv – Olvass bele!

...
Szórakozás

Sárkányok háza: ezek az ikonikus gengszterek ihlették Aemond Targaryent

...
Beleolvasó

Olvass bele a szerelem természetét kutató verses lélektani regénybe!

...

Szabályok szövevényes hálózatában telt az úrinő élete [Budapesti nők]

...

Bojti Andrea: Transzgenerációsan gyógyulunk [Podcast]

...

A jó feleség egyszerűen jó menedzser, mindent kézben tart [Budapesti nők]

Polc

A háromtest-probléma nyomasztó történelemkönyv a jövőről

...

Szeretnék-e Murakami Haruki szomszédja lenni?

...

A Nagy Svájci: eszelős vágy, hazugságok és a traumaipar görbe tükre

...

Tove Ditlevsen önéletrajzi trilógiája gyógyszerfüggésről, abortuszokról, íróvá válásról mesél

...