Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt

Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt

Tahir Hamut Izgil ujgur költő és filmes a családjával együtt 2017-ben sikeresen elmenekült Kínából a tömeges letartóztatások elől. Memoárjában Izgil lépésről lépésre, a személyes tapasztalatain keresztül mutatja be, hogyan számol fel a totalitárius állam jelen időben egy kultúrát és egy népet. A Ha értem jönnek éjjel a hét könyve.

Fotó: StephenVoss/Jelenkor

Sándor Anna | 2024. március 25. |

„Bárcsak az egész világot elfoglalnák a kínaiak” – fakad ki egy vendég az ujgur költők és írók baráti összejövetelén, és mikor meglepetten rákérdeznek, miért mondja ezt, így hangzik a keserű válasz: „A világot nem érdekli, mi történik velünk. A világ nem érti Kínát. Ha egyébként sem lehetünk szabadok, ismerje meg a világ is az elnyomást. Akkor majd nem fogunk egyedül szenvedni”. Ekkor már javában tartanak a tömeges letartóztatások Hszincsiangban, Kína ujgurok lakta tartományában. Ezen az összejövetelen is vannak olyanok, akik többet nem találkoznak.

Táhir Hamut Izgil
Ha értem jönnek éjjel
Ford. Kiss Marcell, Jelenkor, 2024, 255 oldal
-

Keményen üss!

Talán érdemes ott kezdeni, hogy Kína törekvése az ujgur nép asszimilálására és a kultúrájuk felszámolására nem újkeletű, az elmúlt évtizedben azonban jóval agresszívebbé vált, és 

mostanra több mint egymillió embert küldtek úgynevezett átnevelő táborokba.

Az ujgurok másodrendűként kezelése miatt az etnikai villongások korábban időről időre felütötték a fejüket, a legnagyobb a 2009-es ürümcsi zavargás volt, amely során 200 han kínai halt meg, majd 2014-ben ujgur szélsőségesek bombát robbantottak a főváros, Ürümcsi vasútállomásán.

A válaszul meghirdetett terrorrellenes háború, valamint a „keményen üss”-kampány keretében alkalmazott elnyomási módszerek sokfélék, a sterilizációval kierőszakolt népességcsökkentéstől a kényszermunkán át a kínzásokig. Hírek szólnak a vallásos élet felszámolásáról, temetők és mecsetek lerombolásáról. Jelentések számolnak be a gyerekek kötelező mandarin nyelvű iskoláztatásáról, ami során semmit sem tanulhatnak a saját kultúrájukról, nem beszélhetik a nyelvüket, és szeparálják őket a családjuktól. Mindeközben nagy számban települnek a térségbe a han kínaiak. 

A tartományt a nyugati technológiájú megfigyelőrendszerekkel a gyakorlatban is óriásbörtönné alakították a még le nem tartóztatott ujgurok számára, a menekülés pedig szinte megvalósíthatatlan, mert a külvilággal való kommunikációt ellehetetlenítették, és ha volt útlevelük, azt is elkobozták tőlük. 

Így élhetjük túl a technológiát az MI egyik vezető fejlesztője szerint
Így élhetjük túl a technológiát az MI egyik vezető fejlesztője szerint

A Deep Mind társalapítója, Mustafa Suleyman könyvében számba veszi a következő technológiai hullám fő vonásait, drasztikus hatásait az államra és az egyén életére, majd az olvasót konkrét javaslatokkal engedi útjára.

Tovább olvasok

Több évnyi tépelődés, szervezés, kudarcok és vakmerő próbálkozások sorát követően Tahir Hamut Izgilnek 2017-ben sikerült a családjával együtt emigrálni Kínából, jelenleg Washingtonban élnek. Generációja egyik vezető költőjeként és filmkészítőjeként ismert Izgil az emigrációban is aktív. Előbb az Atlanticben jelent meg cikke A barátaimat sorra táborba küldték címmel, majd ezt alapul véve írta meg memoárját – ez a Ha értem jönnek éjjel.

Kicsoda Tahir Hamut Izgil?

Amikor 1996-ban Izgil ösztöndíjasként az egyik pekingi egyetemről Isztambulba ment volna tanulni, bár a papírjai rendben voltak, a határon letartóztatták. Kínzások hatására azt vallotta, hogy államtitkokat akart közzétenni, így 

három évre elítélték és börtöntáborba zárták, ahol ötven kiló alá fogyott.

Egy bürokratikus hibának köszönhetően a priuszt később sikerült eltitkolnia, a filmiparban kezdett dolgozni és mellette verseket is írt.

Itt érdemes kitérni arra, hogy az ujgur kultúrában a költészetnek kiemelt szerepe van. Ugyan a hagyományos műfajokat és témákat Mao kulturális forradalma idején igyekeztek elnyomni, a nyolcvanas-kilencvenes években virágozni kezdett az ujgur irodalom és a szerzők új irányokat fedeztek fel.

Izgilt a modernizmus foglalkoztatta, kínaiul olvasott Freudot, érdekelte a kínai avantgárd költészet, Trendek a nyugati modernista irodalomban című könyve pedig az első ujgur nyelvű munka a témában. 1986-tól publikált verseiben olyasmiket is feldolgozott, amik korábban tabunak számítottak az ujgur költészetben (marihuána, maszturbáció, részegessé váló nemzet). Hét, a szöveghez tartalmilag kapcsolódó versét a memoárban magyarul is olvashatod.

Ujgurnak lenni Kínában önmagában politikai tett,

mint az a könyvből is kiderül, viszont aki értelmiségiként a saját kultúrájával dolgozik, még gyanúsabb-bűnösebb a hatalom szemében. Izgil pedig már egyetemista korától kezdve aktívan részt vett a népe kulturális életének szervezésében. Másodévesként a Tienanmen téri vérengzés előtti hetekben éhségsztrájkot indított az ujgur diákok körében a demokratikus jogokért és a korrupció ellen. A kétezres években független filmesként ért el sikereket, majd az ujgur irodalmi élet szereplőit támogatta különböző módokon.

Felismered magadban az ellenséget

A Ha értem jönnek éjjel éles szemű krónikája egy társadalom összeomlásának és a kulturális népirtásnak, ahogy Izgil fogalmaz, „elbeszélés a szülőföld pusztulásáról”. A könyvben nem foglalkozik az ujgurokat érő direkt, fizikai erőszakkal. Arra csak egy rendőrségi pince mélyén látott vallatószék körüli vérfolt és egy szobából kihallatszódó üvöltés utal, mikor egy alkalommal Izgilt és a feleségét berendelik, hogy adatokat szolgáltassanak a biometrikus megfigyeléshez.

Szintén ne ebben a könyvben keresd olvasóként az olyan történelmi események bemutatását, mint például a 2009-es ürümcsi erőszakhullám – ezek ismeretét a szerző egyfelől alapként kezeli, másfelől

egy olyan országban, ahol Izgil könyvét egyáltalán kiadják, erre az információra is rá lehet/szabad keresni az interneten. 

A szerző célja, hogy saját, személyes nézőpontján keresztül bemutassa, hogyan lehetséges és muszáj egy elnyomó rendszerben egyre óvatosabban élni, miközben egyre durvább módszerekkel akarnak megfosztani az identitás alapjaitól is. Hogyan lehet megbirkózni azzal az örvénnyel, ami hozzá egyre közelebbi ismerősöket, barátokat, családtagokat ragad el, valamint hogyan épül ki lépésről lépésre az orwelli totális megfigyelőállam a valóságban. 

Behrouz Boochani: Kurd vagyok. Az ellenállás az identitásom részévé vált
Behrouz Boochani: Kurd vagyok. Az ellenállás az identitásom részévé vált

Behrouz Boochani iráni kurd újságíróként dolgozott, mikor menekülni kényszerült, majd illegális bevándorlóként éveket töltött embertelen körülmények között egy ausztrál börtöntáborban. A Margó előtt beszélgettünk a kurd ellenállásról, az iráni tüntetésekről, a börtöntábor rendszeréről, kontrollról és migrációról is. Interjú.

Tovább olvasok

A kurd menekült Behrouz Boochani erőteljesen költői és filozofikus memoárjával szemben Izgil szűkszavúbb, inkább leltárba veszi az eseményeket. A feszültség itt a félelem, a paranoia, az önmeghasonlás és az öncenzúra spiráljaiban fokozódik – abban a távolságban, ami azáltal keletkezik, ahogy a szerző kissé eltartja magától a beszámolóját. Mindezt úgy teszi, hogy végig vállaltan nagyon személyes marad, hiszen ez az ő és a családja története. Illetve azoké is, akik nemcsak elszenvedik, de ujgurként a hanok irányítása alatt működtetik is az elnyomást: hivatalnokoké és átlagembereké, akik túl akarnak élni. 

„Állandó készenlétben álltak, hogy szembeszálljanak az ellenséggel, miközben gyakran úgy érezték, hogy ők maguk az ellenség.”

A Népi Kényelmi Rendőrállomások kis abszurdja

Posztszocialista országban felnőtt olvasóként valószínűleg némiképp más viszonyt építünk ki a kötettel, mint egy amerikai társunk, hiszen a totalitárius állam egyes gesztusai alapjaiban ismerősnek tűnnek. Például az öncenzúra, amivel Izgil válogatja a verseit a készülő kötetébe: hogy mi az, amit inkább kihagy, és mi az a sor, amit kihúz. Nem véletlen az sem, hogy

mire az olvasó a könyv végére ér, könnyedén beszéli a kódnyelvet, amit az ujgurok használnak,

amikor attól tartanak, hogy le- vagy kihallgatják őket: a letartóztatottakat „tanulni” küldik vagy „kórházba” kerültek, az időjárás változásán keresztül az állam politikai és a hatósági viselkedését lehet megvitatni.

A nyelv felszámolása több szinten zajlik, a terrorizmusra hivatkozva kiválóan lehet támadni a vallási rétegeit is. A muszlim ujgurok között teljesen általános „szálem alejkum” köszönés mellőzésére fentről utasítják egy forgatás közepén Izgilt is, az újságokban pedig hetekig jelentgetik be az érintettek, hogyan hívják ezentúl a gyerekeiket vagy őket magukat, miután az állam betiltja az arabos hangzású vagy eredetű keresztneveket.

A kulturális népirtás és a gyarmatosító megalázás abszurd léptékeket ölt, olvasóként beégnek a következő képek:

  • A folyamatos hatósági zaklatások, ellenőrzések. A lakosság megsegítésére és ellenőrzésére ásványvizes palackokkal, mobiltöltőkkel éppúgy, mint gumibotokkal és fegyverekkel felszerelt Népi Kényelmi Rendőrállomások 200 méterenként a fővárosban. A rendőr csalódott arca, amikor semmit sem talál az óvatos Izgil telefonján, amiért letartóztathatja. Az a szívszorító pillanat, amiből a kötet címe is lett, ahogy a letartóztatásában biztos Izgil nyár közepén melegebb ruhát készít az ágya mellé, hogy abban vigyék el, mert ki tudja, meddig lenne távol. 
  • A történelmi regények betiltása, vagy a tankönyvszerkesztők egyik napról a másikra történő letartóztatása olyan tartalmak miatt, amiket visszamenőleg akár egy évtizedig is rendben találtak az ellenőrzések.
  • A kések és bárdok leláncolása a boltokban: az emiatt ügyetlenül dolgozó hentes.
  • Az őrzött lakónegyedek, a han betelepülők tömegei, az ujgur otthonok lebontása és a mindeközben a kiszámíthatatlan bürokratikus eljárások. A röghöz kötés és állampolgári megkülönböztetés egy jellegzetesen kínai formája, azaz, hogy milyen elemi szinteken befolyásolja egy ember életét a lakcímkártyája (ennek hátteréről Tim Marshall is ír a Falak című könyvében)
  • A külvilággal történő kommunikáció elvágása: az internet letiltása, a rádiók elkobzása, a külföldi telefonok, utazások, kapcsolatok miatti letartóztatások.

Akik nem voltak elég szerencsések

A tömeges letartóztatások 2017 márciusában indultak, ekkorra Izgil már évek óta dolgozott azon, hogyan menekítse ki a családját az országból, ami még abban az évben, váratlan csavarokkal tarkítva végül sikerült neki, ennek történetét is elmeséli a könyvben.

„Talán az a sorsom ebben az életemben, hogy mindig búcsú nélkül hagyjam ott a hozzám legközelebb állókat” – írja Izgil, miután teljes titokban kellett elhagyniuk Kínát. Néhány bőröndbe csomagolva úgy kellett magukkal vinniük az életüket, hogy a hatóság meg ne sejtse, hogy nem orvosi kezelés miatt utaznak ismét az Egyesült Államokba.

Eddigre a rendőrség már azzal sem fárasztotta magát, hogy értesítse a letartóztatottak családjait, az emberek egyszerűen eltűntek és többet nem biztos, hogy hallottak felőlük, vagy csak hónapokkal, évekkel később.

Tizenhat évre börtönbe zárták az egyik vezető ujgur írót is Kínában
Tizenhat évre börtönbe zárták az egyik vezető ujgur írót is Kínában

Perhat Tursun egy a több száz ujgur értelmiségi közül, akit bebörtönzött a Kínai Kommunista Párt. A kínaiak célja a független ujgur kultúra eltörlése, írja az Axios

Tovább olvasok

Izgil már Washingtonban értesült arról, hogy régi jó barátját, a modern ujgur irodalom kiemelkedő szerzőjét, Perhát Turszunt is táborba zárták, később 16 év börtönre ítélték. A széleskörű nyilvánosságot Izgil tájékoztatta Turszun sorsáról, így jutott el a hír hozzánk is. 

Turszun letartóztatása mélyen megviselte Izgilt, tőle választotta a kötet mottóját, ám ezzel párhuzamosan fel kellett dolgoznia azt is, hogy nemcsak értelmiségi, író barátai tűnnek el, hanem az ő emigrációja miatt a tágabb családja bűnhődik: sógorait táborba zárják, anyját zaklatják. „Szerencsés család vagyunk, hogy sikerült megmenekülnünk a terror elől” – írja. „Ám ha tudjuk is, hogy micsoda öröm a Noé bárkájára felkapaszkodott szerencsés kevesek között lenni, 

együtt kell élnünk a »menekülés« szóban rejtőző gyáva szégyennel.

Mi szabadok vagyunk, de a sanyargatott földön magunk mögött hagyott szeretteink még mindig szenvednek. Ha rájuk gondolunk, elfog a lelkiismeret-furdalás. Bármennyire kedvesek is nekünk, csak az álmainkban találkozhatunk velük.”

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Ki mondta, hogy az indiánnak csak íja lehet, űrhajója nem?

 A krí Savage Bear a kanadai McMaster University őslakos kutatóintézetének igazgatója. Beszélgettünk vele a kortárs őslakos irodalmi trendekről, az erotika jelentőségéről az őslakos képzőművészetben és az irodalomban, a magukat indiánnak tettető írókról, de előkerült Háy János Mamikámja is.

...
Nagy

Behrouz Boochani: Kurd vagyok. Az ellenállás az identitásom része

Behrouz Boochani iráni kurd újságíróként dolgozott, mikor menekülni kényszerült, majd illegális bevándorlóként éveket töltött embertelen körülmények között egy ausztrál börtöntáborban. A Margó előtt beszélgettünk a kurd ellenállásról, az iráni tüntetésekről, a börtöntábor rendszeréről, kontrollról és migrációról is. Interjú.

...
Hírek

Tizenhat évre börtönbe zárták az egyik vezető ujgur írót is Kínában

Perhat Tursun egy a több száz ujgur értelmiségi közül, akit bebörtönzött a Kínai Kommunista Párt. A kínaiak célja a független ujgur kultúra eltörlése, írja az Axios

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!

Hírek
...
Nagy

Pócsik Andrea: Az én cigány irodalmam nem tankönyvízű [ROMA IRODALOM]

...
Beleolvasó

Knausgard új regényének szereplői megszállottan kutatják a múltat és a jövőt – Olvass bele!

...
Hírek

Marjane Satrapi nem akart több képregényt írni, de aztán Iránban meggyilkoltak egy nőt

...
Zöld

Ebből a sűrű, sötét erdőből csak hetekkel később bukkan fel a hajód - Olvass bele a Mitágó-erdőbe!

...
Hírek

Bereményi Vadnai Bébijének látszólag egy nő a főszereplője, valójában a város [Budapesti nők]

...
Így döntöttek ők

Nyáry Krisztián: Eszeveszett szerelem változtatta meg az életét

...
Hírek

Salman Rushdie ezt az álmot látta két nappal a merénylete előtt

...
Szórakozás

Így énekel Timothée Chalamet az új Dylan-életrajzi filmben (videó)

...
Zöld

5 könyv, amit olvass el, ha mindig ugyanúgy végződnek a párkapcsolataid

Olvass!
...
Beleolvasó

Knausgard új regényének szereplői megszállottan kutatják a múltat és a jövőt – Olvass bele!

A Hajnalcsillag-sorozat második kötetében, Az öröklét farkasai című nagyregényben Karl Ove Knausgård az emberi élet határait és a természet rejtélyeit vizsgálja. Most elolvashatsz belőle egy részletet.

...
Beleolvasó

Az Emberszemlélet humanista filozófiába öltöztetett kézikönyv a fenntarthatóságról

Gazsi Zoltán első könyve életrajzba bújtatott vállalati-impresszionista tankönyv cégvezetésről, fenntarthatóságról, a hétköznapok vidámságáról és a nehéz élethelyzetek túléléséről. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A PTSD-s detektív egy megfojtott nő ügyét próbálja felderíteni ebben a mágikus krimiben

Kocsis Gergely A varjúszellem című regényében közélet és történelem, krimi és horror szálai fonódnak lidérces, felkavaró történetté, melynek legfőbb kérdése, hogy a holtak mentik meg az élőket, vagy fordítva. Olvass bele!

Természetesen olvasok
...
Zöld

5 könyv, amit olvass el, ha mindig ugyanúgy végződnek a párkapcsolataid

...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

...
Zöld

Karikó Katalin eldöntötte, mihez kezd a Nobel-díj mellé kapott pénzzel

...
Zöld

Megrendezik az első szépségversenyt az AI-modelleknek, vajon Bíró Ada indul?

...
Zöld

Diétázol? Ebben a 3 ételben rejtőzhet cukor, pedig nem is számítasz rá

...
Zöld

Hogyan segíthet a nőknek egy endometriózisról szóló képregény?

...
Zöld

A békák tudnak sikoltani – csak mi nem halljuk őket

...
Zöld

Bíró Ada a köztévé új bemondója, csak épp nem ember

...
Zöld

Tudod már, mit csinálsz 10 év múlva? Olvass bele a jövőkutató könyvébe, amiről Litkai Gergely beszélget!

Polc

A Kovács ikrek fergeteges családregénye sokkal többről szól, mint beszűkült parasztokról

...

Kemény Lili harcai: az önéletírás mint felszámolás és teremtés

...

Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt

...

Jon Fosse a banalitáson át talál utat a természetfelettihez

...