Minden falnak két oldala van, és akad, aki ítélkezés helyett inkább bemutatja őket

Minden falnak két oldala van, és akad, aki ítélkezés helyett inkább bemutatja őket

Tim Marshall, aki tudósítóként megjárta a közelmúlt háborúk sújtotta területeit, Falak című könyvében a globális politika aggasztóan gyarapodó jelenségét vizsgálja: látható és láthatatlan építményeinket, amik elválasztanak embereket, országokat, kultúrákat. Marshall szerint mindez a fejünkben lévő “ők” és “mi” fogalmi rendszeréből fakad, a falak új korszakában tájékozódni viszont első lépésben a megértéssel lehet. A Falakban Marshall ezért nyolc olyan térségbe kalauzol, ahol pontosan láthatjuk az identitás aktuális problémáit a világban.

Sándor Anna | 2022. február 08. |
Tim Marshall
Falak - Életünk kerítések árnyékában
Ford. Máté Frigyes, Park, 2021, 332 oldal
-

Az ismert emberi történelem régtől meghatározó szereplői a falak, párat név szerint is emlegetünk, ilyen a kínai nagy fal, Hadrianus fala vagy a berlini fal. Utóbbi szimbolikus és nagyon is valós leomlása Európa újraegyesülésén túl egy új korszak kezdetét is ígérte, amitől azt várták, hogy a nyitottságról és a nemzetköziségről szól majd, lelkes értelmiségiek pedig a történelem végét jövendölték. Tim Marshall könyve viszont azt mutatja be, hogy Reagan berlini felszólítása - “Gorbacsov úr, bontsa le ezt a falat!” -, hogyan marad fokozatosan alul az “ők” és “mi” erődítménymentalitásával szemben.

Az olvasók országa című tematikus sorozatunk könyvek segítségével igyekszik körbejárni a legaktuálisabb közéleti kérdéseket a választások előtt. Interjúk, podcastek, recenziók, beszámolók, beleolvasók sorával hozunk képbe, mert hisszük, hogy a széleskörű tájékozódás is segít építeni a társadalmunkat. A sorozat többi cikkét itt találod.

A tömeges vándorlás, a globalizáció kritikái, a nacionalizmus erősödése, a Szovjetunió összeomlása és a szeptember 11-i terrortámadások következményei alakítják a világunkat. A 21. században pedig eddig több ezer kilométer fal épült, az államok több mint egyharmada, 65 ország építette meg őket. Történelmi távlatból nézve:

a második világháború óta felhúzott falak több mint fele az ezredforduló után épült.

Az elzárkózás új korszakában magasodó falak egy része nagyon is látható, mint a magyar-szerb és magyar-horvát határon húzódó, vagy amit Donald Trump sürgetett az amerikai-mexikói határon. Mások természetes határok mögé rejtik magukat, mint a Brexit utáni Egyesült Királyság szigete, vagy éppen a virtuális térben ütközik beléjük a felhasználó, ahogy Kína nagy tűzfalába. Számos tényező választ el minket egymástól, köztük a vagyon, a rassz, a vallás, a politika, hogy csak párat említsünk. A szakadásokat pedig nemcsak az erőforrásokért vívott harc vagy verseny táplálja, hanem az is, ha azt hisszük, birtokában vagyunk az egyetlen lehetséges igazságnak, és emiatt alacsonyabb rendűnek tartjuk és kezeljük azt, aki máshogyan gondolkodik.

Marshall szerint minden történetnek, ahogy minden falnak, két oldala van, és a jelen megértéséhez látnunk kell, hogy mi osztott meg minket a múltban, és ez hogyan él tovább. Az ő olvasatában ugyanis a falak, épüljenek bár habarcsból, drótból vagy algoritmusokból, csupán okozatai a megosztottságnak.

Tim Marshall (1959) több mint 30 éves riporteri múltjával az egyik meghatározó brit külügyi szakértő. Korábban a Sky News szerkesztője és a BBC munkatársa volt, tudósítóként megjárta Horvátországot, Boszniát, Macedóniát, Koszovót, Afganisztánt, Iránt, Szíriát és Izraelt. Alapító főszerkesztője a TheWhatandtheWhy.com hírelemző portálnak, valamint számos könyv, köztük a New York Times-bestseller A földrajz fogságában szerzője.

Ahogy könyvében írja, lehetetlen lenne kitérni minden megosztott területre, ezért Marshall nyolc olyan falra koncentrál, ami szerinte a legpontosabban illusztrálja az identitás problémáit napjainkban:

  • a migráció hatásait (Egyesült Államok, Európa, India);
  • a nacionalizmust mint az összefogás vagy a megosztottság motorját (Kína, Egyesült Királyság, Afrika);
  • a vallás és a politika összekeveredését (Izrael, Közel-Kelet).

Az egyenként 30-40 oldalas fejezetekben a múltbeli történelmi események és kulturális sajátosságok bemutatásából Marshall logikus és világos gondolatmenettel, térképekkel is illusztrálva vezeti le az aktuális állapotokat. Stílusa közérthető és olvasmányos, amiben visszaköszönnek tudósítóként szerzett tapasztalatai is, így árnyalja a politikai vitákban gyakran elnagyolt kontextusokat.

Különösen érdekesek azok a fejezetek, amik olyan régiókba és konfliktusok közé vezetnek, amikről keveset és azt is felületesen tudunk, így például, hogy Afrikában milyen nehéz összeegyeztetni a gyarmatok korából megörökölt országhatárokat a máig meghatározó törzsi identitásokkal. Az indiai szubkontinens népcsoportjainak vándorlása pedig rámutat a 21. századi vallási üldözöttek sorsára épp úgy, mint a klímaváltozás globálisan is elkerülhetetlen hatásaira.

-

Tim Marshall

Magyar olvasóként emellett kül- és gazdaságpolitikai szempontból, valamint a virtuális tér  szabályozása kapcsán is aktuális a nagy kínai tűzfal kiépülését leíró rész - ennek áttekintése pedig illusztrálja Marshall módszerét a könyvben.

A kifelé erős nemzetállam képét közvetítő, 1,4 milliárd fős Kína etnikailag sokszínű, lakói több tucat különböző nyelvet beszélnek, és a potenciális regionális konfliktusok mellett az életszínvonalbeli különbségek is veszélyeztetik a nemzeti egységet és a gazdasági fejlődést - végső soron pedig a Párt hatalmát fenyegetik. Már a feudális, császári Kínában kulcsfontosságú volt a sikerhez az egység gondolata, ami alapvetően a han etnikumú népesség felsőbbrendűségét szem előtt tartva valósult meg. A kínai nagy fal Marshall szerint elsősorban nem is katonai stratégiai szempontból volt jelentős, hanem mint szimbolikus választóvonal a civilizált hanok és a barbár “kívülállók” között.

-

Hszi Csin-Ping

Kína 20. századi társadalomtörténeti áttekintése az egyenlőség kommunista célja és a valóság drasztikus egyenlőtlenségei között feszülő ellentmondásokra koncentrál. Bemutatja az ősi lakosságregisztrációs rendszert, a hukout, amit a Kommunista Párt átalakított, és elkezdte az embereket vidéki és városi lakosként kategorizálni, ezzel próbálva szabályozni az országon belüli népességmozgást. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a vidéki lakosságot másodrendű állampolgárként kezelik, hiába költözik tehát valaki vidékről például Sanghajba a jobb élet reményében, a nagyvárosban vidékiként nem jár neki társadalombiztosítás, egészségügyi ellátás vagy a gyerekének iskola. Ha viszont vidéken marad, eleve rosszabb egészségügyi és oktatási lehetőségei vannak, mint annak, aki tősgyökeres nagyvárosi.

A hukou eredeti célja az volt, hogy lassítsák a vidéki lakosság városokba áramlását, miközben a gazdaság pörgetéséhez ma valójában már szükség van arra, hogy mind nagyobb tömegek éljenek és dolgozzanak a városokban. Logikus lépés lenne a vidék fejlesztése, az viszont nagyon drága, ráadásul veszélyeztetné a gazdasági csodát, amihez egyre szélesebb városi fogyasztói réteg kell. Marshall a törésvonalakkal terhelt társadalmi dilemmákat természetesen a fentinél jóval részletesebben mutatja be, és hozzáveszi a 2015-ig fennálló egykepolitika miatt a lakosság elöregedéséből fakadó problémákat is.

Ésik Sándor: A működő demokrácia alapja nem a győzelem, hanem a kompromisszum
Ésik Sándor: A működő demokrácia alapja nem a győzelem, hanem a kompromisszum

Vannak azok a jóféle pillanatok az életben, amikor egy sörözéskor vagy baráti vacsora során egy hozzáértő ismerősünknek sikerül annyira világosan (és persze szórakoztatóan) elmagyaráznia egy-egy szakmai fogalmat vagy összefüggést, hogy utána tényleg jobban értjük a világot magunk körül. Valami hasonlóra vállalkozott Ésik Sándor ügyvéd, amikor a Libri felkérésére megírta a Sanyikám, én nem politizálok című könyvet (itt beleolvashatsz), amiben egy Facebook-poszt közérthetőségével és lazaságával tárgyalja az állam, a társadalom, az igazságszolgáltatás működését, a történelmi örökségek és a szolidaritás (hiányának) kérdéseit. Vagyis mindazokat a dolgokat, amiket a történelem és állampolgári ismeretek óra keretében érdemes lett volna megtanulnunk és értenünk, mielőtt választópolgár lett belőlünk. Interjú.

(Fotók: Valuska Gábor)

Tovább olvasok

És itt jön a képbe az információ kontrollja: “Ahhoz, hogy Kína gazdasága sínen maradjon, és a peremterületek szoros ellenőrzés alatt legyenek, a hatóságoknak fenn kell tartaniuk a kontrollt az ország belső vidéke felett. A megoldás az információ áramlásának ellenőrzése, megelőzendő a kritikus gondolatok terjedését és az ellenzék szerveződését. 

Az ország egysége érdekében a lakosságot meg kell osztani: így született meg az internet korában a nagy kínai tűzfal.” (39. o.)

Ennek eredménye egy ellentmondásos politika, ami egyfelől sok információt elzár az emberek elől, és "megvédi" a lakosságot az olyan károsnak ítélt gondolatoktól, mint a demokrácia vagy a szólásszabadság. Ennek szellemében fejlesztették ki például a betiltott Google, Facebook és Twitter saját, kínai megfelelőjét. Másfelől a virágzó gazdaság érdekében biztosítaniuk kell az országon belüli és a külfölddel történő információcserét.

A tűzfalak persze magasabbak Tibetben vagy az ujgurok lakta Hszincsiangban, míg bizonyos cégek vagy magánszemélyek üzleti célú internetes ténykedéseivel kapcsolatban a hatalom elnézőbb. Hszi Csin-ping elnök ugyanakkor Marshall szerint tisztában van azzal, hogy a kommunikáció maga is veszélyforrás, ezért a cenzúra a legfelsőbb hatalmi szinteken is aktív. Hszi elnök pedig személyesen felügyeli Kína összes kiberstratégiáját.

-

Közel-keleti migránsok a belarusz-lengyel határon 2021-ben.

Minden értéke mellett, Marshall könyvének ugyanakkor megvannak a maga korlátai, amik az Európai Unió kihívásait tárgyaló fejezetben érhetőek tetten a legnyilvánvalóbban. Azért ebben, mert aki az elmúlt 10-15 évben követte az európai politikát, legyen szó menekültválságról, eurozónáról vagy a kelet-európai munkaerő nyugatra vándorlásáról, azt nagy meglepetések nem fogják érni. 

Marshall könyve inkább leíró jellegű, így nagy megfejtéseket, újdonságokat nem kell várni tőle.

Arra viszont alkalmas és jó választás, hogy kiegyensúlyozott áttekintést adjon egy-egy térségről, és így képbe hozzon a globális politikai, gazdasági folyamatokkal kapcsolatban.

Marshall szerint könnyű ítélkezni a falakat építő vagy azokat lebontani kész emberek felett. Ám mint az az utószóból kiderül, Marshall az építés tényét is képes árnyaltan látni: “...a falak nehéz kérdések esetén valóban a megoldottság hamis látszatát kelthetik. Míg azonban a kerítéseket felfoghatjuk a diskurzus kudarcának jeleiként, az is igaz, hogy átmeneti vagy részleges enyhülést hozhatnak, miközben sok ország tartósabb megoldásokon dolgozik, különösen konfliktus sújtotta területeken.” (296. o.) És ugyan a világháború óta tapasztalt globális folyamatok tükrében inkább optimista a jövőt illetően, Marshall nem titkolja, hogy szerinte a folyamatosan változó világban minden félnek ki kell vennie a részét abból, hogy a prosperáló együttélés és végső soron a hidak építése is megvalósuljon. Ahogy az utolsó oldalon írja: “az egyik legkedvesebb angol szavam a »kompromisszum«.”

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

L. Ritók Nóra: Olyan ellentmondásokkal vádoljuk a mélyszegénységben élőket, amik minket is feszítenek

Gyermekek tízezrei élnek ma Magyarországon a 21. századi Európához méltatlan nyomorúságban. Éhesen, gyógyszer nélkül, teljes és végleges kilátástalanságban. L. Ritók Nóra megmutatja ennek a legtöbbünk számára láthatatlan világnak a kegyetlen mindennapjait. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Jamie Susskind szerint a politikát három komoly fejlemény fogja átformálni a következő században

"Az ember feljavítása többé nem fikció" - áll a jogi végzettséggel rendelkező, nagyszerű amerikai gondolkodó, Jamie Susskind könyvében. Olvass bele!

...
Nagy

Ésik Sándor: A működő demokrácia alapja nem a győzelem, hanem a kompromisszum

A Sanyikám, én nem politizálok című könyvében a Diétás Magyar Múzsa vezetője egy Facebook-poszt közérthetőségével és lazaságával tárgyalja az állam, a társadalom, az igazságszolgáltatás működését, a történelmi örökségek és a szolidaritás (hiányának) kérdéseit. Interjú.

Hírek
...
Hírek

Margó: Idén is keressük a legjobb első prózakötetest!

...
Hírek

Az első hindiből fordított regény kapta a Nemzetközi Booker-díjat 2022-ben

...
Alkotótárs

Mucha Dorka: Éreztem, hogy ebből nem lehet tingli-tangli történetet írni [Alkotótárs]

...
Szórakozás

Kollár-Klemencz László lesz az Ördögkatlan Fesztivál díszvendége 

...
Hírek

Vámos Miklós az egykori New York kávéházról: Minden áldott nap itt voltam

...
Gyerekirodalom

A világ legmegátalkodottabb gyerekkönyve mindent elkövet, hogy ne tudjátok elolvasni

...
Hírek

Először térképezték fel a pompeji vulkánkitörés egy áldozatának teljes génkészletét

...
Hírek

Budapest környékén kószál egy medve

...
Szórakozás

A Top Gunon kívül is van repülős élet

...
Alkotótárs

Mécs Anna: Már régóta foglalkoztatott édesapám története [Alkotótárs]

...
Szórakozás

Veres Attila forgatókönyvében a hatalom dönti el, kinek lehet gyereke és kinek nem

...
Alkotótárs

Kiválasztották a Mastercard® Alkotótárs ösztöndíj 10 döntősét

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Burjánzó csalánként gyűrűzik be a felnőtt életbe a gyerekkori abúzus emléke

A gyerekkori szexuális abúzusról és annak későbbi hatásairól szól Borda Réka első regénye, amelynek elbeszélője kisgyerekként válik nagybátyja áldozatává, de már fiatal felnőtt, mire előtörnek belőle az emlékek, és megkezdődik számára a feldolgozás folyamata. Az Égig érő csalán a hét könyve.

...
Gyerekirodalom

Szabó Tibor Benjámin: Megváltozott a világ és erőszakosabbak lettek a történeteink

Nyolc évvel az első EPIC megjelenése után Szabó Tibor Benjámin megírta a folytatást, amelynek rögtön a legelején elrabolnak valakit. A barátok versenyt futnak az idővel, miközben egy titokzatos szekta nyomait kutatják. Szabó Tibor Benjáminnal kötetek közti műfajváltásról, ökológiai zsákutcáról, irodalmi tetoválásokról és a hazai gengszterrap hatásáról is beszélgettünk.

...
Nagy

Katonatisztnek szánták, humanista író lett belőle - Ottlik Géza 110

Száztíz éve, 1912. május 9-én született Budapesten Ottlik Géza Kossuth- és József Attila-díjas író, műfordító, az Iskola a határon alkotója, többszörös magyar bridzsbajnok.

A hét könyve
Kritika
Az új Nádas erőszakos és szórakoztató, teljesen felszabadult
...
Kritika

Semmelweis 50 éve egy norvég drámában szagolta ki a kérlelhetetlen igazságot

Bjørneboe-t nem a Semmelweis alakja köré utólag szőtt magasztos vagy patetikus tisztelet foglalkoztatta, hanem a személyiségét és a küzdelmeit szétfeszítő ellentmondások. A Semmelweis ma is pezsdítően és bicskanyitogatóan aktuális dráma.

...
Podcast

Fehér Renátó: Mindig politikai beágyazottságban születnek a versek

Podcastunkban a közéleti költészetről, a bal kézről jobbra átnevelt írásról és a közösségi médiáról is kérdezzük a Torkolatcsönd szerzőjét, Fehér Renátót.

Szerzőink

...
Forgách Kinga

Az internet egy random mémfolyammá redukálta az életünket

...
vl

Jászberényi Sándor tíz évnyi háborúja

...
Sándor Anna

Semmelweis 50 éve egy norvég drámában szagolta ki a kérlelhetetlen igazságot

Olvass!
...
Könyvtavasz

Az Óriásalka ugyan messziről boszorkányra hasonlít, de megtanít repülni

A tizenkét éves Lóri rajong a biológiáért. Álmában időnként kihalt állatok jelennek meg: a fiú a Holdkarmúval, Gyomorköltővel, Óriásalkával, Kardfogúval és Bozótpatkánnyal folytatott párbeszédek segítségével próbálja értelmezni élete eseményeit. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

Vajon kit illet meg a megtalált kincs?

Nógrádi Gábor gyerekszereplői kincskeresési lázban égnek, és hamarosan felkerekednek, hogy személyesen járjanak utána, vajon tényleg van-e alattuk kincs. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

Mán-Várhegyi novellájában nyomtalanul eltűnik egy férj a Miss Pula fedélzetéről