Timothy Garton Ash: Szólásszabadság
Soha nem volt ekkora szólásszabadság a világon, mint amit manapság megélünk, köszönhetően az internetnek és a közösségi hálónak. Ennek az ellenkezője is igaz: soha nem volt ekkora hatása egy-egy közösségre az elhallgattatásnak, a hálóról való letiltásnak, azaz a szólásszabadság korlátozásának. De vajon hol húzódnak a szólásszabadság határai? A szerző érinti könyvében a szabadság fogalmait, a média, a vallás, a közélet kérdéseit. Timothy Garton Ash a Margó vendége volt, interjúnkat itt olvashatod vele:
Érett állampolgárként nekünk kell kialakítanunk a szólásszabadság határait, véli Timothy Garton Ash brit történész, az Oxfordi Egyetem európai tanulmányok professzora, Közép- és Kelet-Európa jelenkori történelmének szakértője, aki október 13-án csütörtökön a Margó vendége lesz. Szólásszabadság - A globálisan összekapcsolt világ tíz alapelve című könyve magyar megjelenésének apropóján beszélgettünk többek között arról, hogyan értékeli a magyar sajtó helyzetét, miért optimista az internettel kapcsolatban, mit szólt a Rushdie elleni támadáshoz és milyen mechanizmust fedez fel a Meseország mindenkié sorsának alakulásában. Interjú.
Fotó: Martin U. K. Lengemann
Tovább olvasokKertész Balázs: Közgazdaságtan lelkes amatőröknek
Mire jók a közgazdászok? Hogyan alakult ki a gazdasági világrend, amelyben élünk? Mitől lesz értékes egy áru? Miért fizetünk annyit érte, amennyit? Mi a fene az az extraprofit? Mikor jó ötlet az árstop? Mi a pénz, és mire való? Mitől megy fel az infláció? Mit tehet a nemzeti bank ellene? Mikor fizethetünk bitcoinnal a boltban? Mi az az NFT? Hol tartsuk a pénzünket, hogy ne veszítse el az értékét? Jó ötlet-e Rolex órába fektetni? Mit csinál egy spekuláns? Hogyan működik a bankrendszer? Elhozza-e a bevándorlás a jóléti állam végét? Mennyire avatkozzon bele az állam a gazdaságba? Van-e életképes alternatívája a kapitalizmusnak? Miért alakult a kapitalizmus Magyarországon úgy, ahogy? Mitől problémás a magyar államigazgatás? Milyen kárt okoz a korrupció a nemzetgazdaságnak? Miből gazdagodnak meg az oligarchák? Kertész Balázzsal készült interjúnkat itt olvashatod:
Kilövő infláció, egyre drágább élelmiszer, a rezsicsökkentés csökkentése - miközben nagy lendülettel masírozunk az aktuális válság mélyére, nem ártana értenünk, hogyan zajlanak a gazdasági folyamatok. Legalább annyira, amennyire egy művelt, tájékozódó laikustól az elvárható. Ezt a célt szolgálja a Diétás Magyar Múzsa nevű közéleti Facebook-oldal Panamajack néven publikáló szerzőjének könyve. A közgazdász Kertész Balázs kötete szeptemberben az első helyet szerezte meg a Bookline top50-es eladási listáján. A szerzővel beszélgettünk kapitalizmusról, fürdőgatyákról, ciklikus és anticiklikus gazdaságpolitikáról, valamint az infláció természetéről is. Interjú.
(A Diétás Magyar Múzsa első kötete a közélettel és az állampolgári részvétellel foglalkozott. A szerzővel, Ésik Sándorral itt beszélgettünk, A kötetbe itt beleolvashatsz.)
Fotó: Libri Kiadó
Tovább olvasokUngváry Krisztián: Kiugrás a történelemből - Horthy Miklós a világpolitika színpadán
1944. október 15. a magyar történelem egyik legdrámaibb napja. Százezrek sorsát döntően befolyásolta, miközben a második világháború további alakulását is meghatározta. Ezen a napon tett kísérletet a háborúból való kiugrásra Horthy Miklós és kormánya. De mi állt a kiugrási kísérlet hátterében? Min múlott a fegyverletétel sorsa, és kik voltak a felelősök a kudarcáért? Ungváry Krisztián felkavaró részletességgel, óráról órára mutatja be a megelőző napok, hetek eseményeit és az aznap történteket. Írásával azonban nem csupán az események és a szereplők minden részletre kiterjedő bemutatása a célja. Egyedülálló történetírásra vállalkozik, a múltbeli események feltárásán keresztül ugyanis a döntési lehetőségeket is vizsgálja. A kiugrás történetén túl így a lehetséges alternatívákat is megismerjük a kötetből, ami nagyban hozzájárulhat a magyar emlékezetpolitika formálásához, miközben azt is megértjük, miért is volt világpolitikai jelentőségük a korabeli történéseknek. A könyvbemutatóról itt számoltunk be:
A történészek általában nem szeretik a “mi lett volna, ha” jellegű kérdéseket, Ungváry Krisztián legújabb könyvében most mégis arra vállalkozott, hogy egy nagyon behatárolt történelmi helyzet valószínű alternatíváját is felvázolja. A Kiugrás a történelemből - Horthy Miklós a világpolitika színpadán ugyanis nemcsak óráról órára végigveszi 1944. október 15-e eseményeit, amikor Horthy Miklós és kormánya megkísérelte a kiugrást - ami százezrek, sőt, milliók életét befolyásolta, miközben közvetlenül is hatással volt a második világháború további alakulására -, hanem e drámai hatása miatt Ungváry azt is megpróbálta felvázolni, hogy mi történt volna a Kárpát-medencében, ha sikerül a kiugrás. A kötet bemutatója a CEU Auditóriumában tartották teltházas közönség előtt, Ungváry előadása után Nyáry Krisztián beszélgetett a szerzővel a kiugrásról szóló népszerű legendákról, tévhitekről, Horthy személyiségéről és Gyulai Ilona kardinális szerepéről is a kiugrás előkészítésében.
Tovább olvasokDr. Máté Gábor, Máté Dániel: Normális vagy
Máté Gábor, magyar származású, Kanadában élő orvos több mint negyvenéves orvosi praktizálás során ébredt rá, hogy amit normálisnak gondolunk, az korántsem az. Figyelmen kívül hagyjuk a traumák és a stressz ártalmas hatásait, illetve a modern élettel járó összes olyan feszültséget, amely rátelepszik a testünkre és a lelkünkre, illetve az egészségünket károsítja. A nyugati orvoslás nem a teljes embert vizsgálja, nem törődik azzal, mit művel a stressz a szervezetünkkel, az immunrendszerünkkel és az érzelmi egyensúlyunkkal. A világhírű orvos Dániel fiával együtt tárja fel, mi tesz minket igazából beteggé, felfedi az egyén és a közösség hanyatló állapota közötti összefüggéseket, és együttérzéssel vezeti olvasóit az egészség és gyógyulás labirintusában.
A könyv magyar bemutatójáról itt írtunk, Máté Gábor traumáról szóló dokumentumfilmjéről pedig itt. A könyvbe itt beleolvashatsz.
Raskó István: Génrégészet - Az emberiség eredetének genetikai története
Az emberiség történelme csupa lenyűgöző fordulat. Birodalmak emelkednek fel és tűnnek el a semmibe, népek csatáznak és szövetkeznek egymással. A történelem nagy eseményeit mi is ott hordozzuk magunkban; mindaz, amit őseink átéltek, meghatározza, kik vagyunk, és milyen örökséget adunk tovább utódainknak. Az archeogenetika célja, hogy a régészeti leletekben talált DNS-minták alapján felvázolja a modern ember történetét, nyomon kövesse az ősök vándorlásait és felderítse az elfeledett rokonsági szálakat. A kutatások révén nem csupán a tegnap, hanem a ma kérdéseire is választ kaphatunk, megérthetjük például a járványok és az örökletes betegségek működését, és megtudhatjuk, mi tesz mindannyiunkat hasonlóvá, mégis egyedivé.
Marcus du Sautoy: A kreativitás kódja
A kreativitás kódjában Marcus du Sautoy a kreativitás természetét vizsgálja, s közben fontos útmutatást ad az algoritmusok működéséhez, a működésük alapjául szolgáló matematikai szabályokhoz. Azt kutatja, hogy a műalkotások érzelmi hatása mennyiben fakad agyunk minta és struktúra iránti fogékonyságából, és mit jelent kreatívnak lenni a matematikában, a képzőművészetekben, a nyelvben, a zenében. Recenziónkat a könyvről itt olvashatod:
Bart Dániel: Az arany folyam - A sör életrajza
Hogyan jutottunk el a kőkorsókban erjesztett árpalétől az india pale ale-ig, a sumér Ninkaszihoz írt ódától a tévéreklámokig? Mi köze a sörnek az azincourt-i csatához és a reformációhoz? Mit léptek a hollandok a Hansa-szövetség ellen, és hogyan győzte le a beer az ale-t? Mi az a gruit, és mit jelent a sörharag? Hogyan született a modern craft-beer? A könyvbe itt beleolvashatsz, Bart Dániellel itt interjúztunk:
Philipp Dettmer: Immun - A rendszer, amely megóv minket
A könyv elénk tárja immunrendszerünk egy-egy elemét, például az antitestek és a gyulladás alkotta védelmi vonalakat, de kitér a baktériumok, az allergia és a rák fenyegető veszélyeire is. A szerző lerombolja az immunrendszer erősítésének mítoszát, bemutatja a paraziták leleményességét, a vírusok működését, vagy épp azt, hogy mi történik a sebben, miután megvágtuk magunkat. A lenyűgöző, színes ábráknak és a részletes magyarázatoknak köszönhetően szervezetünk csodálatos működése valósággal megelevenedik a könyv lapjain. Olvass bele itt!
Az immunrendszernél csak az emberi agy összetettebb. Ez a földi élet egyik legrégebbi és legfontosabb alkotása. Nélküle néhány nap alatt meghalnánk. Philipp Dettmer, a YouTube legnépszerűbb tudományos csatornájának alapítója, az emberi test erődjébe, a védelmi vonalakon túli csodálatos világba vezeti el olvasóit. Olvass bele!
Tovább olvasokAnna Politkovszkaja: Csakis a tiszta igazat - Válogatott írások
Anna Politkovszkaja az orosz független sajtó egyik utolsó bástyája, a Novaja Gazeta című napilap különtudósítója volt. 1994-től rendszeresen beszámolt a csecsenföldi eseményekről, és részletesen dokumentálta az orosz hadsereg és a csecsen szövetségesek kegyetlenkedéseit, élesen bírálva Vlagyimir Putyint. A 48 éves újságírónőt 2006. október 7-én - az orosz elnök születésnapján - Moszkvában orvul meggyilkolták. A tettesek és a megbízó kiléte mindmáig ismeretlen. A Csakis a tiszta igazat című kötet válogatás Politkovszkaja legjobb írásaiból.
Robin Dunbar: Barátok - Hogyan értelmezzük legfontosabb kapcsolataink erejét?
A barátok jobban befolyásolják életminőségünket, mint gondolnánk. Robin Dunbar világhírű brit antropológus és evolúciós pszichológus könyve a minket körülvevő rokoni és baráti kapcsolati háló rétegeiről, a szűkebb-tágabb baráti körök méretének elménk által szabott határairól folytatott több évtizedes kutatást foglalja össze. A népszerű elmélet szerint mintegy 150 embert tudunk ismerősként fejben tartani – ez az úgynevezett Dunbar-szám.
A könyvbe itt beleolvashatsz.
Stanislav Dehaene: A rugalmas agy - Miért tanulunk hatékonyabban, mint a gépek?
Az elmúlt harminc évben jelentős előrelépés történt az agy rugalmasságának és a tanulás alapjainak megértésében. Agyunk születésünktől fogva olyan tehetséggel rendelkezik, amelyet még a legjobb mesterségesintelligencia-szoftver sem képes utánozni: ez a tanulás hatékonysága. Az oktatás megsokszorozza agyunk amúgy is jelentős képességeit – de lehet-e javítani rajta? Stanislas Dehaene francia agykutató, kognitív pszichológus segít megértenünk azokat a szabályokat, amelyek alapján agyunk memorizál és megért, vagy éppen ellenkezőleg, felejt és téveszt. Multidiszciplináris nézőpontból – felhasználva a kognitív tudományokból és a neurobiológiából, valamint a mesterséges intelligencia és az oktatás kutatásából eredő adatokat – mutatja be gyerekek és felnőttek tanulási folyamatait. E könyv segítségével beható ismereteket szerezhetünk (intuitív) tanulási folyamatainkról, hogy agyunk lehetőségeit és saját kognitív működésünket alaposabban megismerjük és kihasználjuk.
A könyvbe itt beleolvashatsz.
Dermot Turing: Az igazi Alan Turing
Alan Turing mítosszá vált figurája szinte kitakarja az egykor élt matematikust. Ebben a könyvben nyomon követhetjük, ahogy a talpraesett, de nehezen barátkozó gyerek azzá a különc tudóssá válik, aki majd döntő szerepet játszik a második világháború végkimenetelének alakításában. Megtudhatjuk, hogy bár valójában soha nem volt professzor, hogyan ragadt rá a „Prof” becenév, szó esik Neumann Jánoshoz fűződő viszonyáról, és nem utolsósorban úttörő kódfejtői és számítástechnikai munkájáról. Az életrajz bemutatja azt is, hogy Turing abban az időben bűncselekményként értelmezett homoszexualitása milyen tragikus pillanatokhoz vezetett az életében, olvashatunk az ellene indított eljárásokról és meghurcoltatásáról. A szerző Dermot Turing ügyvéd, író, Alan Turing unokaöccse. Évek óta foglalkozik Alan Turing életének és munkásságának kutatásával, és nagy energiákat fektet abba, hogy ismeretterjesztő munkássága révén közelebb hozza a közvéleményhez Turing munkásságát, illetve hogy a minél tisztább és a történetileg leghívebb információkat tegye elérhetővé.
A könyvbe itt beleolvashatsz.
Jens Andersen: LEGO egy életen át – Egy család és egy cég története
Ez a mese 1915-ben Dániában kezdődik, amikor egy fiatal nyugat-jyllandi mesterember, Ole Kirk Christiansen fülébe jut, hogy a parányi Billundban eladó egy asztalosműhely. És végül olykor egészen drámai utakon átkelve napjainkig vezet, amikor is a LEGO márka már az egyik legkedveltebb és legismertebb a földkerekségen. Mindeközben megtudhatjuk, hogy egy mélyen hívő, ám szenvedélyes, folyton álmodozó asztalos miért kezd el fajátékokat gyártani, és miért tértek át végül a műanyagra, honnan ered a különös név, hogy született meg a legendás legókocka és legófigura. Jens Andersen könyve egyúttal rendhagyó kultúrtörténet is a nemzedékek folyton változó játék- és gyermekszemléletéről, valamint a különböző korszakoknak a játékhoz és a gyermekekhez való viszonyáról. A teljesen illusztrált mű a LEGO Csoport billundi történelmi gyűjteményében és archívumában végzett másfél éves kutatás, valamint a Kjeld Kirk Kristiansennel, az alapító unokájával és a cég korábbi vezetőjével folytatott havi találkozók és beszélgetések alapján készült, aki a könyv során mindvégig saját és családja életét dolgozza fel és kommentálja.
A könyvbe itt beleolvashatsz.
