A történelmi regénynél alapvetően nincs spoiler, hiszen pontosan lehet tudni például a nándorfehérvári csata vagy a szarajevói merénylet kimenetelét. Hilary Mantel trilógiáját sem azért olvasták sokan, mert kíváncsiak lettek volna, hogyan alakult a VIII. Henrik erőcentrumát irányító Thomas Cromwell sorsa, hiszen eléggé köztudott, hogy az egykori főkancellár és királyi bizalmas kegyvesztettként végezte és 1540-ben lefejezték.
Mantel az ismert tények birtokában mégis képes volt egy feszültségekkel és érzelmi hullámvasúttal teli regényfolyamot írni, trilógiája ráadásul nemcsak a kor alapos ismeretéről tanúskodik, hanem mély emberismeretről is. Az E/3. számú elbeszélő végig Thomas Cromwell szemszögéből követi az eseményeket, az időről időre beszúrt flashbackek pedig a főalak gyerek- és fiatalkorába visznek vissza, továbbépítve, formálva a karakterét. A kontraszt nem is lehetne élesebb: Thomas Cromwell egy punteyi sörfőzdében kezdte pályafutását, ahol apja, Walter időről időre eszméletvesztésig verte. Később megjárta Európát, szolgált katonaként és tekintélyes házaknál is, tehetségével, szorgalmával, rámenősségével, előrelátásával és ravaszságával pedig egyre feljebb lépkedett. Végül elérte azt a pontot, ahol közrendű előtte még nem nagyon járt, az angol uralkodó legfőbb bizalmasa lett, a királyi adminisztráció feje, aki életek, uradalmak, vagyonok felett döntött.
Barátai nem is, legfeljebb szövetségesei voltak,
és persze rengeteg ellensége. A nézőpont, amibe belehelyezkedve végigkövetjük életét, nem omnipotens, nem vagyunk minden információ birtokában, de Mantel elérte, hogy mégis az epicentrumból szemlélhessük az események kibontakozását.
Éppen emiatt is nagyon emberi Thomas Cromwell ábrázolása: egy esendő, időnként kétségekkel küzdő, saját múltjával, veszteségeivel birkózó férfi portréja bontakozik ki, ez viszont borzasztóan megtévesztő is. Cromwell ugyanis nemcsak okos államférfi volt, hanem kegyetlen is, aki zokszó nélkül végrehajtotta a király utasításait, legyen szó akár az anglikán egyház megalapításáról, a szerzetesrendek felszámolásáról, koholt vádak szövegezéséről, az eretneknek bélyegzettek likvidálásáról, a felségárulás vádjával perbe fogottak kivégzéséről, vagy épp a király új házasságáról.
VIII. Henriket úgy szokás ismerni, mint aki könnyű szívvel fejeztette le ballaszttá vált feleségeit. A trilógia első kötetének (Farkasbőrben) kulcsmotívuma volt, hogyan tudna megszabadulni Aragóniai Katalintól, hogy elvehesse végre Boleyn Annát. A második rész, a Holtaknak menete azt taglalta, hogyan vált terhessé az Annával kötött házassága, és hogyan végeztette ki végül a saját feleségét. A harmadik kötet pontosan ott indít, ahol a második abbamaradt (első mondat: „Amint a királyné feje elválik a testétől, Cromwell már indul is.”), ráadásul itt már képben van az új feleség, Jane Seymour, aki megajándékozza az annyira várt trónörökössel, de a szülés után nem sokkal meghal, így a királynak ismét új feleség után kell néznie.
Közben Angliában és Európában sem áll le az élet, hiszen a szigetországban a király saját hatáskörbe vonja az egyházi vagyont, feloszlatja a szerzetesrendeket, közben szembe kell néznie egy északról induló felkeléssorozattal, mialatt ki kell fürkésznie, miben mesterkedik ellene a francia király és a német-római császár. A felséges machinációkat a mérhetetlen teherbírással rendelkező Thomas Cromwell fogja össze és irányítja, akit közemberi származása miatt az udvari elit sosem fogadott be: legfeljebb rettegnek tőle, de nem tisztelik. Alapvetően egy magányos harcot vív, még ha roppant apparátus is dolgozik alatta. A trilógia legemlékezetesebb jelenetei mindig azok, amikor méltó ellenféllel találja magát szemben, közéjük tartozik például a szócsaták feketeöves nagymestere, V. Károly londoni követe, Chapuys, vagy az ambiciózus Boleyn Anna. A regény további nőalakjai ugyanakkor a harmadik kötetben nem tudják kitölteni a kivégzett királyné utáni űrt: Jane Seymournak nem jut elég idő és tér kibontakozni, utódja, Klevei Anna pedig csak mellékszerepet játszik a király életében. Az utókor úgy tartja számon, hogy Henriknek élőben nem tetszett a német protestáns hercegnő, azért kellett hamar felbontani a frigyet, amin Hilary Mantel még csavart is egyet: az ő olvasatában Klevei Anna az első találkozás alkalmával nem ismerte fel rögtön az álruhás Henriket, és viszolyogva szemlélte az idegen angolt. Amikor leesett neki, hogy kivel áll szemben és rendezni tudta a vonásait, már késő volt, és a király sosem tudta elfelejteni az incidenst.
Henrik udvarában is érvényes az általános politikai szentencia: a siker egyedül az uralkodót illeti, a kudarc mindenki másé. Ebben az esetben leginkább Cromwellé. A Tükör és fény egy nagyszabású bukástörténet, ami még akkor is igaz, ha az ezeroldalas kötetnek az utolsó negyede-ötöde fókuszál a politikai lejtmenetre. Tanulságos végignézni, hogyan fogy el Cromwell körül hirtelen a levegő, hogyan fordítanak hátat neki azok, akiket sokáig a szövetségeseinek hitt, és milyen láthatatlan falak emelkednek köré, amelyek lerombolásához kegyvesztettként ő maga már édeskevésnek bizonyul. Hilary Mantel olvasatában Cromwell története nem egy sima történelmi krónika, sokkal inkább egy politikai thriller. Az ereje is ebből fakad: borzasztóan mai. Ha valaki együtt tud élni azzal, hogy Mantel számolatlanul és néha követhetetlenül pakolja elé és mozgatja a kisebb-nagyobb fajsúlyú történelmi figurákat (az eligazodásban sokat segít a kötet eleji névmutató), akkor egy olyan kamarilladráma kellős közepén találja magát, aminek csak időleges nyertesei lehetnek – hiszen a ma győztesei maholnap szó szerint könnyen elveszíthetik a fejüket.
Cromwell vesztét nem a Klevei Annával kötött házasság kudarca okozta, az legfeljebb alapot szolgáltatott a leszámolásra. Az évek alatt Anglia egyik leghatalmasabb emberévé vált, és sokaknak úgy tűnt, mintha még a királynál is nagyobb hatalom összpontosulna a kezében. Bukása ebből a szempontból kódolva volt a rendszerbe, Mantel pedig elérte, hogy kortársként izguljuk végig az eseményeket, még akkor is, ha már az első lapoktól tudjuk, mi lesz a dolog végkimenetele.
Pár éve nagyszabású cikksorozatban mutattuk be Hilary Mantelt és a trilógia első két kötetét, ezeket itt tudjátok elolvasni:
1. RÉSZ: Mit kell tudni Hilary Mantelről? Fájdalommal és félelemmel kikövezett út vezetett a sikerig
2. RÉSZ: Cromwell bőrébe bújva (Hilary Mantel 2.)
3. RÉSZ: Mantel nem bírja a Tudorok filmsorozatot (Hilary Mantel 3.)
