Mantel nem bírja a Tudorok filmsorozatot (Hilary Mantel 3.)

Ruff Orsolya | 2013. április 04. |

Hilary Mantel: Holtaknak menete

Cartaphilus, 426 oldal, 2012, 2967 HUF


A kettős Booker-díjnak súlya van, Hilary Mantel bármit ír és mond, arra odafigyelnek az emberek. Éppen ezért keltett kisebbfajta botrányt, amikor néhány hete „saját egyéniség nélküli kirakatbábunak” nevezte Vilmos herceg feleségét, és hosszan idézték a lapok azt is, hogy mit kifogásol a BBC Tudorok sorozatában. Mantel mindenesetre már készül a Cromwell-sztori utáni időkre, igaz, a történelemtől teljesen nem tud elszakadni. 

Miközben hőse, Thomas Cromwell hajlandó arra, hogy – ha érdeke úgy kívánja – kizárólag az igazság számára előnyösebb felét vegye figyelembe, Hilary Mantel nem köt kényszerű kompromisszumokat. Éppen ezért nincs túl jó véleménnyel a Tudorok című tévésorozatról, amelynek készítői – mondja ő – például túl komplikáltnak találták, hogy Henriknek két húga legyen. Számukat ezért egyre csökkentették, viszont akkor meg adódott a kérdés, hogy ki legyen a hölgy férje. Az öreg francia király, XII. Lajos helyett (aki a valóságban Tudor Mária férje volt) a filmben egy fiktív portugál királyhoz akarják hozzáadni „Margaret hercegnőt”, aki azonban a frigyet követően álmában megfojtja hites urát. Mantel azonban nevetségesnek nevezte a kitalált szálat, és elmondása szerint ellenérzéseket kelt benne, ha valaki a tényekkel zsonglőrködik. Szerinte, ha ő csak azért eltorzítana valamit, hogy az jobban megfeleljen az érdekeinek, vagy hogy drámaibb hatást keltsen, akkor úgy érezné, hogy íróként megbukott.

A teljesebb képhez ugyanakkor hozzátartozik, hogy íróként időnként Mantelnek is engednie kell. A Holtaknak menete utószavában például leírja, hogy Boleyn Anna tárgyalásáról nem maradtak fenn hivatalos iratok, a visszaemlékezések pedig pontatlanok, töredékesek vagy elfogultak. „Ebben a könyvben azt kíséreltem meg bemutatni, hogy Thomas Cromwell szemszögéből miképpen festhetett e néhány nagy jelentőségű hét. Nem állítom, hogy az én változatom irányadó lenne; mindössze egy elképzeléssel, egy javaslattal szolgálnék az olvasónak” – veszi elejét az esetleges támadásoknak az írónő.

Hilary Mantelre mindenesetre az utóbbi években mindent lehet mondani, csak azt nem, hogy megbukott volna. A Holtaknak menetéért tavaly októberben újra megkapta a Booker-díjat, ami fiatalkori sikertelenségei és megpróbáltatásai után igazi elégtételt jelenthetett neki, ráadásul a díj történetében ő volt az első brit és az első női szerző, aki kétszer vihette haza az elismerést. Mantel ugyanakkor már a második Booker előtt igazi nagyágyúnak számított, kiadója legalábbis nagy reményeket fűzött a második kötethez, amit mi sem mutat jobban, minthogy azoknak a recenzenseknek, akik a Holtaknak menete eredeti megjelenése előtt akartak egy példányt a könyvből, állítólag titoktartási nyilatkozatot kellett aláírniuk. A díjeső egyébként a Bookerrel nem ért véget, hiszen a második kötet januárban elnyerte a Costa Év Könyve Díjat is.

Mantel szavának tehát súlya van, ezért is kelthetett akkora felhördülést, amikor februárban egy zárt szakmai körben tartott előadáson „saját egyéniség nélküli kirakatbábunak” nevezte Kate Middletont, Vilmos herceg feleségét, akit „kizárólag az határoz meg, hogy éppen mit visel”. Az írónő hozzátette még, hogy szerinte a hercegnő kezdetben „mozgatható ízületű végtagokból összerakott játékbaba volt, akire különböző rongyokat aggattak”, mára viszont eljutott oda, hogy létének „egyetlen értelme és célja a gyermekszülés”.

Az MTI beszámolója szerint az írónő mindezek mellett még azt is mondta, hogy Katalin úgy néz ki, mint „akit egy bizottság megtervezett, és utána mesteremberek legyártották, tökéletes műanyagmosollyal”, és azért „választották ki a hercegnői szerepre, mert kifogástalannak találták: olyan fájóan sovány volt, hogy annál soványabbat kívánni sem lehetett volna… és az a kockázat sem fenyegetett, hogy idővel karakteressé fejlődik”. A dolog akkora port kavart, hogy az éppen hivatalos külföldi úton tartózkodó miniszterelnök is elítélte az írónő szavait, mondván, hogy bár Hilary Mantel nagyszerű könyveket ír, de amit Kate Middletonról mondott, „az teljes félreértés és abszolút nem helytálló”.

A nők helyzete ugyanakkor mindig is izgatta Mantelt. Az egész Henrik-sztoriban is a leginkább az fogta meg, hogy a nők vitathatatlanul kulcsfontosságú szerepet játszanak benne. Hőse, Cromwell sem becsülte le soha a nőket: ha kellett, szívfájdalom nélkül felhasználta őket saját érdekei szolgálatában, ha kellett, stratégiai tervébe illesztette a tőlük felcsípett információmorzsákat, és soha, de soha nem becsülte le azoknak a nőknek a ravaszságát, akik az élet valamely területén szembekerültek vele.

Cromwell története is véget ér azonban egyszer, igaz, hiába tervezte eredetileg kétrészesre, lesz harmadik kötet (The Mirror and the Light), melyet már javában ír Mantel, akinek ráadásul már a trilógia utáni időkre is vannak tervei. A Cromwell-sztori után ugyanis egy, a múlt század elején élt lengyel drámaíróról, Stanisława Przybyszewskáról készül (non-fiction) könyvet írni, aki szenvedélyesen rajongott a francia forradalomért és különösen Robespierre-ért.

Jelenleg azonban még a trilógia harmadik kötetén dolgozik, ami – a történelem ismeretében nem túl meglepő módon – Thomas Cromwell kivégzésében csúcsosodik ki, ez pedig a narratíva elegáns lekerekítéseként és Mantel ígérete szerint vissza fog kanyarodni az első kötet nyitómondatához. Lehet utánalapozni, hogy mi is volt az.

--------------------------------------------------

Az összeállításhoz a New Yorker, a Guardian és a Globe and Mail anyagait használtuk fel.

A Hilary Mantel-sorozat első két része itt és itt olvasható.

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!