Vonnák Diána: Nem gondolok a szépirodalomra máshogy, mint az antropológusi munkámra

Vonnák Diána Látlak című kötete is felkerült a Libri irodalmi díjak rövidlistájára. Az író a jelölés kapcsán egy videóban beszélt arról, hogyan éli meg az antropológia és a szépirodalom kapcsolatát, és hogy milyen hatása van annak, ha valaki más országba költözik. A Libri irodalmi díjak 10 döntős művére május 10-ig lehet szavazni.

fk | 2022. április 12. |

„Sokszor szoktam emlegetni azt, hogy antropológus vagyok, mert fontosnak érzem a könyvem kapcsán, de nem gondolom azt, hogy ezek olyan identitások lennének, amik között váltogatok” – fogalmazta meg Vonnák Diána, majd hozzátette, nem gondol a szépirodalomra nagyon markánsan máshogyan, mint az antropológusi munkájára, hanem a kettőt egységként éli meg. A kötetéről azt mondta, szerinte könnyű a történetekben észrevenni az utazás motívumát, de nem gondolja, hogy ebben az országhatár lenne a legeslegfontosabb: „Magyarország maga is egy olyan hely, amit szerintem a végtelenségig lehetne kinyitni és megismerni különböző szemszögekből”.

VONNÁK DIÁNA
Látlak
Jelenkor, 2021, 220 oldal
-

Szerinte nagyon sok idő és nagyon sok munka, mire az ember otthon lesz valahol, de ennek is megvannak a szintjei. Az olvasáshoz hasonlította ezt: meg lehet érteni a könyvet a felszínen, a cselekmény szintjén, de egy jó könyv különböző léptékben, különböző mélységben tárul fel az olvasó előtt. Ugyanígy felszínes szinten könnyű az otthonosság érzetet kialakítani valahol, de amikor az ember máshova költözik, az idegenségnek és az otthonosságnak mindig van egy furcsa ingamozgása.

Vonnák Diána: Ukrajnát ne az orosz agresszor nézőpontjából, hanem saját jogán értsük meg
Vonnák Diána: Ukrajnát ne az orosz agresszor nézőpontjából, hanem saját jogán értsük meg

A háború nem ma kezdődött. Vlagyimir Putyin orosz elnök sajátos nézőpontból elmesélt orosz történelmére hivatkozva a hadsereg 2022. február 24-én megtámadta a független Ukrajnát. Nácítlanításról és demilitarizálásról beszélnek az oroszok, miközben hatalmi helyzetüknek köszönhetően igyekeztek kisajátítani az Ukrajnáról szóló elbeszélést - Magyarországon is. A kérdéseinkre az Ukrajnát kutató antropológus, a St. Andrews-i Egyetem kutatója, a 2014 óta az országban dolgozó Vonnák Diána válaszolt, akinek tavaly ősszel jelent meg első prózakötete (a Látlak című könyvéről itt írtunk, a bemutatóról pedig itt). 

Tovább olvasok

Novelláinak elbeszélői kapcsán arról is beszélt, hogy azt szerette volna, hogy minden narrátora a saját hangán szólaljon meg. A drámaiság visszatartásáról pedig azt mondta, ha egy picit hozzálassulunk vagy megtanulunk rá jobban odafigyelni, akkor jobban kijönnek a rejtett drámák, mint akkor, ha hatalmas gesztusokkal mutatjuk meg őket. „Azt szerettem volna, hogy ha valami érdekel, ha valamiről tudni szeretném, hogy milyen, akkor képes legyek magamat olyan helyzetbe hozni, hogy a saját bőrömön tudjam ezt megtapasztalni.”.  

Kritikánk a könyvről ITT, a bemutatóról ITT írtunk. 

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Vonnák Diána: Ukrajnát ne az orosz agresszor nézőpontjából, hanem saját jogán értsük meg

Ukrajna történetét szovjet és orosz nézőpontból ismerjük, vagyis az agresszoréból. 2014 óta fontos változások történtek Ukrajnában, amit három hete megtámadott Vlagyimir Putyin orosz elnök. Az Ukrajna-szakértőt kérdeztük.

...
Kritika

Vonnák Diána novellái kitágítják a világot, mégis klausztrofób érzést hagynak maguk után

Vonnák Diána érzékletes és költői novellái bolyongásra invitálnak a világban, és miközben kitágítják a perspektívánkat, azt is megmutatják, hogy bárhová is sodor minket az élet, saját magunktól nem tudunk távolabb kerülni. A Látlak a hét könyve. 

...
Podcast

Vonnák Dianát érdekelte, mit lehet kezdeni a hatalmas hullámzó történeti pillanatokkal

Az őszi Margóra időzítve jelent meg Vonnák Diána első novelláskötete (Látlak), a szerzővel Tompa Andrea beszélgetett. Utóbbit most teljes terjedelmében vissza lehet hallgatni.

...
Nagy

Ai Weiwei a kínai kommunisták miatt műalkotássá vált

Pár hét különbséggel láttuk Ai Weiwei kiállítását az Albertinában, majd olvastuk az 1000 év öröm és bánat című sokkoló és nagyszerű önéletrajzot. Rengeteg kép egy memoárhoz.

Szerzőink

...
Laborczi Dóra

A jövő embere ma már megszerkeszthető - csak az a kérdés, meddig mehet el

...
Forgách Kinga

Heather Morris: Tartozunk a holokauszt túlélőinek azzal, hogy elmeséljük a történetüket

...
Simon Eszter

Afganisztán egyetlen női polgármestere ezt üzeni: Ha van hangotok, használjátok és ne féljetek megszólalni

A hét könyve
Kritika
Werner Herzog első regényében egy japán katona téveszméje epikussá nemesedik
...
Zöld

A jövő embere ma már megszerkeszthető - csak az a kérdés, meddig mehet el

Eddig úgy gondoltuk, hogy biológiai meghatározottságunk miatt az életünkkel – legfőképpen annak kezdetével és végével kapcsolatban – tehetetlenek vagyunk. Mindannyian hozott csomaggal születünk, megöregszünk és meghalunk. De biztos, hogy ennek így kell lennie? 

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Hogyan segíthet a gyerekirodalom a történelemtanulásban?

A múlthoz való kapcsolódás a gyerekeknek is fontos, de vajon a történelmi témájú gyerekkönyvek hogyan segíthetnek magának a történelemnek a tanulásában?

...
Gyerekirodalom

Karády Katalin ezeregy titkát apránként fejti fel egy mai kamasz

A vidéki rokonoknál vendégeskedő kiskamasz Lotti kilátástalannak látja a helyzetét, de idővel megismeri rég elhunyt édesanyja – és rajta keresztül Karády Katalin – történetét.

...
Gyerekirodalom

Az Altamira-barlangrajzoktól Banksyig - A művészettörténet legizgalmasabb műtermeibe kalauzol egy új könyv

Révész Emese és Grela Alexandra a Hol készül a művészet? című kötettel képzeletbeli utazásra hívja az olvasókat, melynek során a gyerekek betekinthetnek a leghíresebb alkotók műtermeibe.

...

Az Abigél a háború, a veszteség és a konspiráció regénye is [A Szabó Magda-titok 1.]

...

Tíz példamutató nő, tíz kiváló szakmai életút - Ezeket tanultam a Túl a plafonon beszélgetéseiből

...

Harry Potter vs. Jókai: a kötelezőkről szóló vitát nem lehet ennyire leegyszerűsíteni

...

Miért nem kapnak díjakat a női írók?