ÉLETÚT
Tompa Andrea 1971-ben született Kolozsváron, 1990 óta Budapesten él. Az ELTE orosz szakán szerzett bölcsészdiplomát, majd ugyanitt doktori címet is szerzett. Dolgozott az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetben. A Színház folyóirat szerkesztője, majd később főszerkesztője volt. 2008 óta a Babeş-Bolyai Tudományegyetemen is tanít, a Színház és Televízió karon. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja. Eddig öt regénye jelent meg. Díjai: Libri-díj, Merítés-díj, Békés Pál-díj, Artisjus-díj, Déry Tibor-díj, Márai Sándor-díj.
Tompa Andrea: A Trianon alatt a nyelv többé nem tudta megnevezni az eseményeket
Így néz ki Tompa Andrea dolgozószobája
Tompa Andrea az MI szerint főleg verseket ír, az Omerta pedig egy maffiasztori
MUNKÁI
A hóhér háza
Tompa Andrea első regénye 2010-ben jelent meg, aztóta többször is kaidták. A szöveg egy felnövekvéstörténetet tár az olvasó elé az 1980-as évek Romániájában, a Causescu-diktatúrában, egészen annak végéig 1989 karácsonyáig. Az elbeszélő saját történetén és családja históriáján kerestül mutatja be ezt az időszakot, de nemcsak történelmi és társadalmi keresztmetszetet készít, hanem nagyon plasztikus figurákat teremt, egy egész családot kelt életre a könyv lapjain. A Tompa Andrea fejeztnyi hosszúmondataiból összeálló történet középpontjában egy lány áll, aki rajong a színházért, így nem kevesen önéletrajzi regényként olvasták a könyvet. A Hóhér háza fejlődésregény, családregény, korrajz, gazdag történet a szabadság hiányáról, az ezzel együtt járó kiszolgáltatottságról és szembenézés az apákkal és az anyákkal.
Fejtől s lábtól
A szerző második regénye egy fiatal, magányos, kolozsvári orvostanhallgató lány és egy ugyancsak magányos fiatal férfi találkozásának krónikája. A Braasó környéki aljegyző fiának és az enyedi zsidó kereskedő lányának egészen más a háttere. A fiút zsarnokoskodó apja kényszeríti az egyetemre, a lányt pedig szinte kitagadj a családja azért, mert egyetemre megy. A huszadik század elején járunk, a tizes huszas években, a két elbeszélő felváltva mutatja be a két, egymással sok mindenben ellentétes sorsot és a háttérben láthatóvá válik a korszak történelme, kudarcai, sikerei, és persze a "tegnap városa", Kolozsvár is.
Omerta
A regény történtébn négy ember sorsa elevenedik meg, melyek kis részben keresztezik is egymást. Egy széki asszony, egy kolozsvári lány, egy szerzetesnő, és egy férfi, aki rózsák nemesítésével foglalkozik. Ahogyan az előző kettő, úgy ez is Kolozsvár regénye, de itt az ötvenes évek történelme kerül fókuszba. A város, a történelem és az ebben a történelemben élni kényszerülő emberek sorsa itt is tökéletesen fonódik egybe, egy olyan regényben, melyben az elynomott és elhallgatott vágyak is fontos szerephez jutnak.
Tompa és Bödőcs kapta a 2018-as Libri-díjakat
Hallgatással és humorral nyerték meg a Libri-díjat
Hol ér össze Tompa Andrea és Bödőcs Tibor világa?
Könyves Magazin - Itt a Tompa-Bödőcs szám!
Jobb volt megírni a könyvet, mint átvenni a díjat
Haza
Az író legesszéisztikusabb regénye, mely a haza kérdése körül forog. Főhős-elbeszélője egy középkorú író, aki osztáltalálkozóra tér vissza régen elhagyott hazájába. A visszatérés során rengeteg kérdés merül fel benne, az elutazása óta eltelt harminc évet, a haza és az otthon fogalmát igyekszik tisztázni, miközben visszatér fiatalaon elhagyott szülőhelyére, találkozik egykori barátaival. A középkorú hős hazából haza vezető útja nem a cselekményessége, hanem gondolatfutamai miatt rendkívül érdekes kaland.
Tompa Andrea az ottthonkeresésről írja új regényét
Júliusban jelenik meg Tompa Andrea új regénye, a Haza
Tompa Andrea tíz évig érlelte magában a Haza című regényét
Tompa Andrea hőse mindig otthonról tart haza
Tompa Andrea: Nincsenek nagy miértek a történetek mögött
„A művészet nem vigasz a meg nem élt életért" – Tompa Andrea: Haza
Az otthon nem a rendről szól, hanem arról, amit nem lehet elbeszélni
Tompa Andrea könyve fontos fordítói díjban részesült
Sokszor nem halunk meg
Tompa ötödik regénye ismét a történelem és az egyes emberi sorsok összefonódásira reflektál, azaz azt mutatja meg, miként hatnak a történelmi változások az egyén életére. Ezúttal 1944-be repít, a helyszíne pedig ismét Kolozsvár, ahol egy zsidó orvosnő egy dajkára bízza a gyermekét, remélve, hogy kihúzzák a háborút, és a gyermek jelenléte senkinek nem szúr majd szemet. A dajka és a férje odaadással nevelik fel a gyermeket, akinek az élettörténetét meséli el a szöveg.
Elveszve, mégis megtartva – Tompa Andrea új regényében a történelem fehér foltokkal büntet
Tompa Andrea: Van bennem egy őskíváncsiság, hogy milyen a gonosz