Billy Collins: Olvasni kell, mielőtt leülsz írni

Az egyik legismertebb amerikai költő, Billy Collins 1988 és 2016 között megjelent tizenegy kötetéből ad válogatást az Az a baj költészettel című kötet, amelynek verseit Kőrizs Imre fordította magyarra. A Margó második napján Závada Péter beszélgetett a költővel és a fordítóval Budapestről, humorról, halálról. 

Forgách Kinga | 2020. október 16. |

  • Billy Collins szerint annál nagyobb megtiszteltetés nem érhet költőt, mint hogy lefordítják a verseit idegen nyelvre.
Billy Collins
Az a baj a költészettel
Ford.: Kőrizs Imre, Jelenkor, 2020, 315 oldal
Billy Collins: Az a baj a költészettel
  • Felolvasta Budapest című versét, amelyet magyar fordításban rögtön ezután Kőrizs Imrétől is hallhattunk. Billy Collins elmondta, ahogy azt a versben is írja, valóban nem járt Budapesten, a várost véletlenszerűen választotta, valami távoli, romantikus, egzotikus helyszínt szeretett volna a versbe. Budapestnek ráadásul a csengése is jó. „A hangzás sokszor jobb, mint a valóság.”
  • Kőrizs Imre elmondta, a verseket olykor könnyű, olykor nagyon nehéz volt fordítani. A John Whalen-verset például egyszerű volt. Ez egy tizennégy soros szonett, és ebből tizenhárom sor így hangzik: „Nem John Whalen.” A nehézséget fordítás közben sokszor az okozta, hogy olyan amerikai kifejezések is voltak a versekben, amelyek számunkra ismeretlenek.
  • A kötet Billy Collins 1988 és 2016 között megjelent tizenegy kötetéből ad válogatást. Hogy melyik vers kerüljön be, abban Kőrizs Imre szabad kezet kapott és nagy öröme volt a munkában. Inkább azt volt nehéz eldöntenie, hogy mi maradjon ki.
  • A beszélgetés során a kötet címadó verse, az Az a baj a költészettel is elhangzott. Billy Collins viccesen megemlítette, hogy sokszor szokták mondani, hogy a költészetről ne írj verset.
  • A versben szereplő kulturális utalások kapcsán a költő elmondta, a versírás alapvetően magányos dolog, de korábbi költők azért ott vannak az emberrel közben. Szerinte az utalások csak bónuszpontok az olvasás közben, nem szükségszerű felismerni őket, hogy értelmezhetők legyenek a versei.
  • Szerinte azért érthetők a költeményei, mert betart bizonyos illemszabályokat írás közben. Például egész mondatokat ír és úgy viszi versszakról versszakra az olvasót, mintha egyik szobából a másikba menne át. A vers elején általában elég konkrétan kijelöli az irányt, a végén viszont szereti kicsit félrevezetni az olvasót, valami szokatlan, képzeletbeli, furcsa világban hagyni. Valahogy úgy, mint az Óz, a csodák csodájában: Kansasból indulunk és Óz birodalmába jutunk.
  • Billy Collins azt is elárulta, kik számára a legjelentősebb irodalmi figurák: többek közt Philip Larkint, Ren Paggett-et, Keneth Kochot, John Donne-t, Emily Dickinsont és Walt Whitmant említette. Valamint Charles Simicet, akinek a mai napig féltékeny a verseire, és akit sokszor olvas írás előtt, hogy megfelelő hangulatba kerüljön. „Olvasni kell, mielőtt leülsz írni.”
  • Ahogy arra Závada Péter felhívta a figyelmet, bár a versei igen játékosak, a központi témájuk a halál. Billy Collins szerint ebben nincs ellentmondás, a halálban van valami felvillanyozó is. Amikor Kafkát kérdezték, hogy mi az élet értelme, azt mondta, az, hogy véget ér. A halál szerinte mindig keresi az ember figyelmét, megmutatja, hogy egy nap sem ismétli magát, minden nap különleges.
  • A költő szerint egyébként a humort a legnehebb lefordítani egy versben. Ahogy azt az olasz fordítója is mondta, ő egyértelmű nyelvet használ a versekben, a tónust mégis nehéz eltalálni, mert a hétköznapi és a költői közt van valahol középen.
  • Új kötete angolul szeptember 29-én jelent meg, a címe Whale Day. Billy Collins ebből is felolvasott egy verset a beszélgetés végén, A virágfűzér címűt, amely szintén a halálról szól.

 

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Fent és lent ugyanaz a történet vége – Pető Péter a Margón

A világról a hírekkel tud legjobban beszélni - mondta az őszi Margó első napján Pető Péter, akinek idén jelent meg #halálka című regénye. Ott Annával a második könyv nehézségeiről, a megturnéztatott történetekről és a duplázott életutakról beszélgettek.

...
Nagy

Mucsi Zoltán: Ez a könyv egyfajta összegzés volt

Bérczes László sok hírességről készített már könyvet, de legnehezebb interjúalanya állítólag jóbarátja, Mucsi Zoltán volt. Erről, gyerekkori és színházi emlékekről is szó esett tegnap a Margón, „A Nagy Mucsi-könyv” bemutatóján. 

...
Nagy

Hilde Østby: Az emlékezet minden kreatív tevékenység alapja

Az emlékezetünk rejtélyesebb, és sokszor megbízhatatlanabb, mint gondolnánk. Erről mesélt Hilde Østby a Margón, ahol a kötet fordítója, Domsa Zsófia kérdezte. 

KÖNYVES ADVENT
...
Könyves Advent

Ezeket a fantasy és sci-fi könyveket tedd a fa alá karácsonykor 

...
Könyves Advent

A randizás új tudománya, avagy miért a nőkön múlik

...
Könyves Advent

Archetipikus szereplők, modern családi dinamikák és identitáskeresés Tasnádi István Héraklész regényében

...
Kritika

„Nem annyira magamat – a létezést kell kihallgatnom” [Pilinszky 100]

Száz évvel ezelőtt született Pilinszky János, a 20. század egyik legjelentősebb magyar költője. A centenáriumra megjelent életének egyik legérdekesebb irodalmi kísérlete, az Önéletrajzaim, amelyet ő „vertikális regényként” emlegetett, és amelyben nem a saját életének konkrét történéseit, hanem „figyelme önéletrajzát” akarta megírni. 

Szerzőink

...
Babarczy Eszter

Babarczy Eszter: Egy hűtőberendezés (150.000 Ft)

...
Ruff Orsolya

„Olyan vagyok, mint egy függő, az írás az ajzószerem”

...
Forgách Kinga

Nem az életkorunk, hanem a stigmatizáció ellen kellene küzdenünk

A hét könyve
Kritika
Annie Ernaux irodalmi fényképalbumba sűrítette az élet illékonyságát
...
Szórakozás

Lady Gaga golyóval tesz pontot a Gucci család botrányos történetének a végére

„Amit meg kell értenie a Guccikkal kapcsolatban, hogy teljesen őrültek, hihetetlenül manipulatívak és nem túl okosak. Muszáj, hogy ők irányítsanak, de amint megszerzik, amit akarnak, tönkre is teszik! Pusztító fajták, ez ilyen egyszerű!”, sommázza a véleményét Paolo Gucci neje, Jenny Garwood a Sara Gay Forden által írt A Gucci-ház című könyvben, amely Ridley Scott filmjét ihlette. Jenny ebben a három mondatban tulajdonképpen nagyszerűen össze is foglalja Scott produkciójának lényegét.