Billy Collins: Olvasni kell, mielőtt leülsz írni

Az egyik legismertebb amerikai költő, Billy Collins 1988 és 2016 között megjelent tizenegy kötetéből ad válogatást az Az a baj költészettel című kötet, amelynek verseit Kőrizs Imre fordította magyarra. A Margó második napján Závada Péter beszélgetett a költővel és a fordítóval Budapestről, humorról, halálról. 

Forgách Kinga | 2020. október 16. |

  • Billy Collins szerint annál nagyobb megtiszteltetés nem érhet költőt, mint hogy lefordítják a verseit idegen nyelvre.
Billy Collins
Az a baj a költészettel
Ford.: Kőrizs Imre, Jelenkor, 2020, 315 oldal
Billy Collins: Az a baj a költészettel
  • Felolvasta Budapest című versét, amelyet magyar fordításban rögtön ezután Kőrizs Imrétől is hallhattunk. Billy Collins elmondta, ahogy azt a versben is írja, valóban nem járt Budapesten, a várost véletlenszerűen választotta, valami távoli, romantikus, egzotikus helyszínt szeretett volna a versbe. Budapestnek ráadásul a csengése is jó. „A hangzás sokszor jobb, mint a valóság.”
  • Kőrizs Imre elmondta, a verseket olykor könnyű, olykor nagyon nehéz volt fordítani. A John Whalen-verset például egyszerű volt. Ez egy tizennégy soros szonett, és ebből tizenhárom sor így hangzik: „Nem John Whalen.” A nehézséget fordítás közben sokszor az okozta, hogy olyan amerikai kifejezések is voltak a versekben, amelyek számunkra ismeretlenek.
  • A kötet Billy Collins 1988 és 2016 között megjelent tizenegy kötetéből ad válogatást. Hogy melyik vers kerüljön be, abban Kőrizs Imre szabad kezet kapott és nagy öröme volt a munkában. Inkább azt volt nehéz eldöntenie, hogy mi maradjon ki.
  • A beszélgetés során a kötet címadó verse, az Az a baj a költészettel is elhangzott. Billy Collins viccesen megemlítette, hogy sokszor szokták mondani, hogy a költészetről ne írj verset.
  • A versben szereplő kulturális utalások kapcsán a költő elmondta, a versírás alapvetően magányos dolog, de korábbi költők azért ott vannak az emberrel közben. Szerinte az utalások csak bónuszpontok az olvasás közben, nem szükségszerű felismerni őket, hogy értelmezhetők legyenek a versei.
  • Szerinte azért érthetők a költeményei, mert betart bizonyos illemszabályokat írás közben. Például egész mondatokat ír és úgy viszi versszakról versszakra az olvasót, mintha egyik szobából a másikba menne át. A vers elején általában elég konkrétan kijelöli az irányt, a végén viszont szereti kicsit félrevezetni az olvasót, valami szokatlan, képzeletbeli, furcsa világban hagyni. Valahogy úgy, mint az Óz, a csodák csodájában: Kansasból indulunk és Óz birodalmába jutunk.
  • Billy Collins azt is elárulta, kik számára a legjelentősebb irodalmi figurák: többek közt Philip Larkint, Ren Paggett-et, Keneth Kochot, John Donne-t, Emily Dickinsont és Walt Whitmant említette. Valamint Charles Simicet, akinek a mai napig féltékeny a verseire, és akit sokszor olvas írás előtt, hogy megfelelő hangulatba kerüljön. „Olvasni kell, mielőtt leülsz írni.”
  • Ahogy arra Závada Péter felhívta a figyelmet, bár a versei igen játékosak, a központi témájuk a halál. Billy Collins szerint ebben nincs ellentmondás, a halálban van valami felvillanyozó is. Amikor Kafkát kérdezték, hogy mi az élet értelme, azt mondta, az, hogy véget ér. A halál szerinte mindig keresi az ember figyelmét, megmutatja, hogy egy nap sem ismétli magát, minden nap különleges.
  • A költő szerint egyébként a humort a legnehebb lefordítani egy versben. Ahogy azt az olasz fordítója is mondta, ő egyértelmű nyelvet használ a versekben, a tónust mégis nehéz eltalálni, mert a hétköznapi és a költői közt van valahol középen.
  • Új kötete angolul szeptember 29-én jelent meg, a címe Whale Day. Billy Collins ebből is felolvasott egy verset a beszélgetés végén, A virágfűzér címűt, amely szintén a halálról szól.

 

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Fent és lent ugyanaz a történet vége – Pető Péter a Margón

A világról a hírekkel tud legjobban beszélni - mondta az őszi Margó első napján Pető Péter, akinek idén jelent meg #halálka című regénye. Ott Annával a második könyv nehézségeiről, a megturnéztatott történetekről és a duplázott életutakról beszélgettek.

...
Nagy

Mucsi Zoltán: Ez a könyv egyfajta összegzés volt

Bérczes László sok hírességről készített már könyvet, de legnehezebb interjúalanya állítólag jóbarátja, Mucsi Zoltán volt. Erről, gyerekkori és színházi emlékekről is szó esett tegnap a Margón, „A Nagy Mucsi-könyv” bemutatóján. 

...
Nagy

Hilde Østby: Az emlékezet minden kreatív tevékenység alapja

Az emlékezetünk rejtélyesebb, és sokszor megbízhatatlanabb, mint gondolnánk. Erről mesélt Hilde Østby a Margón, ahol a kötet fordítója, Domsa Zsófia kérdezte. 

KÉPALÁ 2020
...
Nagy

Elindult a KÉPALÁ pályázat - Neked mit mesél a fotó?

...
KÉPALÁ - Testőrök között

Győry Domonkos: Papamobil [Képalá]

...
KÉPALÁ - Apa

Papp Ágnes: Vízidő [Képalá]

Margó 2020
...
Nagy

Kiss Tibor Noé: Folyamatos űzöttségben él az emberek nagy része

Kiss Tibor Noé új regénye azt mutatja be, hogyan változik meg egy baleset miatt négy ember élete. Az idei év az írónak nemcsak a könyv megjelenése miatt jelentős, hanem azért is, mert elnyerte a Hazai Attila-díjat. A Beláthatatlan táj bemutatóját tegnap tartották a Margón, ahol a szerzővel Szegő János beszélgetett.

...
Nagy

Janikovszky Éva az utókorra kacsintva írta naplóját

Ki ne ismerné Janikovszky Éva munkásságát? Most azonban egy újdonságot mutatott be a Móra Kiadó, az író fiatalkori naplóját adták ki. A bemutatón kiderült, hogy a háború napjai alatt Janikovszky Évát jobban érdekelték a fiúk, mint a történelmi pillanatok, és hogy már gyerekként is humor és irónia szőtte át írásait.

...
Nagy

Rubik Ernő: A kudarc izgalmassá teszi az eredményhez vezető utat

A magyar kiadással egy időben a világ számos más országában is megjelent A mi kockánk. Rubik Ernő vasárnap online kapcsolódott a Margó programjába, és mesélt a kocka ősmodelljéről, a sci-fi iránti szeretetéről, és megosztotta gondolatait a kudarcról is.

...
Nagy

Tisza Kata az érzelmi bántalmazás témáját járja körbe új regényében

Miért tévesztjük össze a bántalmazást a szeretettel? Erről szól Tisza Kata új könyve, amelyet tegnap mutattak be a Margón az Anna and the Barbies közreműködésével. Nézzétek vissza a zenés felolvasást!

...
Nagy

Billy Collins: Olvasni kell, mielőtt leülsz írni

Az egyik legismertebb amerikai költő, Billy Collins volt a Margó vendége tegnap, ahol Závada Péter kérdezte az Az a baj a költészettel című kötetről. 

...
Nagy

Sofi Oksanen: A következő generáció számára is fontos lesz, mi történt a meddőségi ipar beindulásakor

Elkezdődött a Margó Irodalmi Fesztivál. Az első vendég Sofi Oksanen volt, aki A kutyafuttató című regényéről mesélt és arról, miért tartotta fontosnak, hogy az üzletszerű béranyaságról írjon könyvet. 

...
Nagy

Térey könyvein keresztül létrejön egy jelen idejű kötődés a városhoz

Boldogh-ház, Kétmalom utca című művében Térey János nemcsak saját felnövéstörténetét írta meg, hanem Debrecen és a családja egymásba folyó kapcsolatát is - írtuk korábban a kötetről. Az egyéni városképről, az írói hang megtalálásáról és a továbbadott mintákról Harmath Artemisz irodalomtörténésszel és Dömötör András rendezővel Valuska László beszélgetett vasárnap a Margón.

...
Nagy

Gurubi Ágnes számára terápia volt a Szív utca

A Szív utca megírása után a személyisége is megváltozott Gurubi Ágnesnek - erről a szerző mesélt vasárnap a Margón, ahol Orvos-Tóth Noémivel arról beszélgettek, miért ártanak a családi titkok, ahogy szó esett arról is, íróként miért kellett eltávolítania magától a történetet.

...
Nagy

Háy János: Létvizsgálatban vagyok érdekelt

Rendhagyó módon zajlott Háy János A cégvezető című regényének margós bemutatója, hiszen beszélgetőtársa, Bojár Gábor interneten keresztül jelentkezett be, az író pedig közönség előtt, a Várkert Bazár színpadán mesélt a szembesülés fontosságáról és a léttel szembeni jóindulatáról.

...
Kritika

Nagy-Britannia legrosszabb évei, legrosszabb évei

Nagyon ritka, hogy egy szépirodalmi mű valamely (bármely) politikai-társadalmi eseményre szinte azonnal rezonálva jelenjen meg, és ez még akkor is igaz, ha Ali Smith már jó pár évtizede tervezte az Ősz című regényét – pontosabban az Évszakok címet viselő kvartetet. Az Őszt az első poszt-Brexit-regényként szokás emlegetni, de annál sokkal több, hiszen egyszerre az elmúlás és az útkeresés könyve. Nálunk pedig most ez a hét könyve.

Szerzőink

...
Kolozsi Orsolya

McCarthy első regénye olyan, mint egy szakadozott némafilm

...
Szeder Kata

„Az identitás akkor veszett el, amikor a technológia fölénk kerekedett” – interjú Vámos Miklóssal

...
Bányász Attila

Stephen King a mindennapjainkban találta meg a gonoszt

A hét könyve
Kritika
Nagy-Britannia legrosszabb évei, legrosszabb évei
...
Nagy

Barabási Albert-László szerint idén márciusban kezdődött a 21. század

Melyik hálózatképből lett először műalkotás, mit jelent a vizualizáció a kutatásban, és milyen következményekkel járhat, ha egy globális hálózat túlontúl besűrűsödik? Ilyen és ehhez hasonló kérdések is szóba kerültek Barabási Albert-László és Valuska László beszélgetésén.