Szigliget, az írók edzőtábora – Írók a Balatonon

Szigliget, az írók edzőtábora – Írók a Balatonon

Sok balatoni településnek van irodalmi kötődése – elég csak Balatonfüredet, Siófokot, Balatonföldvárat vagy Balatonszárszót említeni –, de a legtöbb írónk, költőnk számára a legintenzívebb élmények Szigligethez kötődtek. Az Esterházy-kastély, amely 1952 óta működik alkotóházként, rengeteg fontos mű és kapcsolat születésének színtere volt, nem is beszélve az anekdotákról, amelyek fennmaradtak a szigligeti nyarakról. A Kádár-korszak legfontosabb írói – köztük Örkény István, Nemes Nagy Ágnes, Fekete István, Weöres Sándor, Szabó Magda, Kertész Imre, Pilinszky János és Juhász Ferenc – jártak ide pihenni, játszani, egymást ugratni, és persze írni.

Forgách Kinga | 2020. augusztus 21. |

Ahol még szabad volt a gondolat

„Szigliget afféle vámszabad területként funkcionált, ahol egy-egy szabadabb gondolat nem vont azonnali rendőrségi eljárást maga után" – írta Orbán Ottó az alkotóházról, amely 1952-ben nyitotta meg kapuit, hogy aztán hosszú évtizedekre az irodalmi élet meghatározó üdülőhelye legyen. Az egykori Esterházy-kastélyt a második világháború után államosították, az 50-es évek elején pedig az Irodalmi Alap szerezte meg, így lett belőle Bölöni György kezdeményezésére alkotóház és magyar irodalom egyik kulcshelyszíne. A Kádár-korszak szinte minden jelentősebb írója és költője eltöltött itt valamennyi időt. Megfordult többek között Örkény István, Zelk Zoltán, Kassák Lajos, Nemes Nagy Ágnes, Szabó Magda, Nagy László. Pilinszky János, Lázár Ervin, Fekete István, Weöres Sándor, Károlyi Amy, Déry Tibor és Füst Milán is a kastély falai közt.

Kossuth utca az Esterházy kastély, az Alkotóház előtt.e, Fotó: Fortepan

Az alkotóházban inspiráló közeg és élénk közösségi élet várta az irodalmárokat. A természet, a kis tó, az arborétum és a Balaton közelsége sokat segített a kikapcsolódásban és a koncentrált munkában is. Ugyanakkor a visszaemlékezések szerint szüntelenül folyt a közös játék és persze egymás ugratása is.

Nemes Nagy Ágnes így fogalmazta meg a szigligeti életérzést A lila fa című esszéjében: „Szigliget hívei között is a leghívebbek közé tartozom. Létének első percétől fogva látogatom az íróházat, felkutattam a kert minden centijét, végiglaktam a kastély minden szobáját, ácsorogtam az Öregtorony shakespeare-i romjai között, húzattam fogat tapolcai fogorvossal, szaladgáltam pelék után a padláson, hallgattam Lukács bácsit, a mesemondó csőszt… Nyújt Szigliget csöndet és társasjátékot, telet és nyarat, nyújtja mindenekfölött azt a (civilizált) természetet, amelyből sokunknak nem jutna már egy falat sem Szigliget nélkül, mert Szigliget gyönyörű, mert Szigliget kimeríthetetlen.”

Esterházy kastély, alkotóház. Balról az első Bárány Tamás, a lépcső jobb oldali kőgömbjére Karinthy Ferenc támaszkodik.e, Fotó: Fortepan

A legfontosabb azonban az volt az írók számára, hogy Szigligeten valóban felszabadultabban, nyugodtabban írhattak, gondolkodhattak, inspirálódhadtak. Kertész Imre ezt így fogalmazta meg: „Még mindig, még ma is akad egy végső menedék ebben az országban, ahol az író, évente néhány hétig legalább, valóban író módján élhet. A szigligeti alkotóházról beszélek. Egy lerobbant, egykori grófi kastély ez, épülete is, kertje is régóta felújításra szorul – Isten óvjon azonban attól, hogy a renoválás ürügyén akárcsak pár hónapig is nélkülöznünk kelljen. Az írót itt nem zaklatja telefon, ideiglenesen félrerakhatja családi, anyagi gondjait, megkímélik a nagyváros környezeti ártalmai, a sok fizikai és szellemi mocsok. Ha úgy tetszik neki, szobájába zárkózva püfölheti írógépét, vagy járhatja a parkot meg a környező dombokat, elvont vagy nagyon is konkrét tűnődéseibe merülten – esetleg hódolhat az utoljára talán a kamaszkorban élvezett olvasási szenvedélyének, mint ezt az idén januárban magam is tettem. Így olvastam el Krúdy Gyula regényét, az Asszonyságok díját.”

A szigligeti játékok

Szigligeten nemcsak munka, hanem aktív közösségi élet is volt, amihez hozzátartoztak a közös játékok, hülyéskedések. Kertész Imre például heves pingpong mérkőzésekben vett részt, Nemes Nagy Ágnes pedig a társasjátékokért volt oda, állítólag szűnni nem akaró lelkesedéssel játszott. „Kiderült, hogy a református nagyasszony, a mindenki által áhítatosan tisztelt, fenséges Nemes Nagy Ágnes órákon át kitartóan játszott” – írta S. Nagy Katalin visszaemlékezésében.

Esterházy-kastély, Irodalmi Alkotóház, Ungvári Tamás és Somlyó György., Fotó: Fortepan

Az esti játékok már-már hagyománnyá váltak Szigligeten, rengeteg anekdota kötődik hozzájuk, mindenféle szerepjáték, szójáték, műveltségi és társasjáték előkerült. Az egyik legendás szigligeti játék volt például a bakosozás, amely Bakos Ferencről, az Idegen szavak és kifejezések szótárának szerkesztőjéről kapta a nevét. A játék lényege az volt, hogy az alkotóházban pihenő szerzőknek alternatív megoldásokat kellett írniuk a szótárban szereplő kifejezésekhez, majd szavazással döntötték el, hogy melyik sikerült a legjobban. De népszerű volt a „Mi lenne, ha…?” nevű régi játék, illetve a Szent István-játék is. Utóbbi úgy néz ki, hogy a társaságból ketten megszemélyesítenek egy-egy híres embert, akiknek nincs közük egymáshoz, de van bennük valami közös, például a nevük. A játék során a játékosoknak kérdéseket tesznek fel, melyekre a figura nevében kell válaszolni, a kérdezőknek pedig ki kell találniuk, hogy kikről van szó.

„Balatont álmodom, s melléje magamat" - Irodalmi nyarak - Könyves magazin

Hangulatok, illatok, emlékek, érzetek - Csabai László, Tóth Krisztina és Grecsó Krisztián írásaiból vett részletekkel folytatódik irodalmi időutazásunk a Balaton körül. „Távolban egy fehér vitorla - ez a könyv van Anna kezében, és amikor a lapokból fölpillant, akkor is egy fehér vitorlát lát. Minden szokatlan és hihetetlen. Nyaral.

Az esti játékokon túl lehetett sétálni az arborétumban, fürdeni a Tapolca patakban, vagy akár csónakázni a Balatonon. De az írók annak is örültek, ha tudták kicsit ugratni egymást. Örkény István egyik kedvenc elfoglaltsága volt például, hogy ha hozzáfért valakinek az irományához, „belejavított” a maga elképzelése szerint. Karinthy Ferenc pedig egyszer állítólag egy oldalnyi trágár szöveget csempészett ebédidőben Fehér Klára kéziratai közé. De Cini Zelk Zoltánnal együtt más csínyekben is benne volt. Egy időben az volt a szokás, hogy azok, akik hajnalig dolgoztak, kitettek egy széket az ajtajuk elé, így őket nem zavarták meg 8-kor a reggelivel. Karinthy és Zelk ugyanakkor nem voltak lusták fennmaradni hajnali 2-ig, hogy összecseréljék a székeket. Így aki várta a reggelit, az nem kapta meg, aki pedig aludt volna, azt fölébresztették a szállásadók.

Esterházy kastély, Alkotóház. Balról a második Zelk Zoltán költő., Fotó: Fortepan

A művek, amelyek Szigligeten születtek

 „A kastélyhoz óriási park tartozik, felettünk a szigligeti vár romjai s alattunk a Balaton csodás, ködös tükre. Hát, aki itt nem tud dolgozni, illetve alkotni, az vagy nem író, vagy hülye, vagy mind a kettő” - írta Fekete István az alkotóházbeli munkáról. Felsorolni is nehéz, hogy Szigligetnek milyen művek létrejöttében volt szerepe. Vannak alkotások, amelyek kifejezetten a településhez kötődnek, például Nemes Nagy Ágnes Balaton című verse vagy Pilinszky János Novemberi elízium című költeménye: „Megtorpansz/ a kert előtt. Nyugalmas sárga fal/ kolostorcsendje háttered. Kezes/ szellőcske indul a füvek közűl, / s mintha szentelt olajjal kenegetnék,/ érzékeid öt meggyötört sebe/ enyhületet érez és gyógyulást”. De Orbán Ottó is megénekelte a Szigligeten töltött pihenéseket A Szigligeti Alkotóház 8-as szobája című versében, ahogy Zelk Zoltán (Levél Szigligetről), Vas István (Badacsonyi ősz), Nagy László (Órás, verses BUÉK), Mészöly Dezső (Szigligeti ősz), Ágh István (Írók háza) és Várady Szabolcs (Téli episztola Szigligetről) is.

Esterházy kastély, Alkotóház. Kertész Imre író., Fotó: Fortepan

Persze vannak olyan művek is, amelyekben nem jelent meg maga Szigliget, ugyanakkor lehet tudni, hogy részben vagy teljes egészében ott születtek meg (egy időben távozáskor fel is kellett mutatni az elkészült kéziaratokat). Például Kertész Imre könyveinek nagy része (például a Kaddis), Csurka István és Szőnyi Ferenc több műve vagy Spiró György egyes írásai. Emellett Szigligeten íródott Füst Milán Látomás és indulat a művészetben című kötete, Szabó Magda több regénye (többek között a Mondják meg Zsófikának), Németh László Galilei című drámája, Hatvany Lajos Petőfi- (Így élt Petőfi) és Ady-életrajza, Weöres Sándor sok-sok fordítása (Lao-ce, Shelley, Mallarmé…) és Örkény István több egypercese is.

A Szigligeti Alkotóház az írók edzőtábora volt az 50-es évektől kezdve, és az ma is. Szigliget az a balatoni település, amelynek a magyar irodalmi élet talán a legtöbbet köszönheti. Zelk Zoltán így fogalmazta meg a Szigliget-élményt: 

Zelk Zoltán: Levél Szigligetről (részlet) 

 

Kérded, hogy telnek napjaim,

hány verset írtam az

ALKOZÓHÁZBAN,

hová megint kiültem:

az ország ablakába,

lássák, mily dolgos népség

vagyunk mi, alkotók,

bár lehet, hogy akad még

(persze pusztán s tanyán csak)

ki a gyönyörű szót, hogy

Alkotóház, nem érti,

néki így magyaráznám:

tizenhat holdas parkban

áll egy tornyos, szép kastély

huszésnehány szobával

és mindenik szobában

alkot, csak alkot, alkot

egy szorgos alkotó.

Vagy ha egyszerűbben,

hogy biztosan megértse,

akkor így: ez az írók

EDZŐTÁBORA.

Képek forrása: Fortepan

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

József Attila nyarai – Írók a Balatonon

A Balaton számos mítosz és sok-sok irodalmi alkotás ihletője volt, de a vízparti nyaralók, villák és alkotóházak rengeteg drámának is tanúi voltak. Nyári sorozatunkban azt mutatjuk meg, hogyan kötődtek a magyar írók a Balatonhoz. Most József Attila nyarairól olvashattok.

...
Nagy

Szabó Lőrinc titkolt szerelme – Írók a Balatonon

A Balaton számos mítosz és sok-sok irodalmi alkotás ihletője volt, de a vízparti nyaralók, villák és alkotóházak rengeteg drámának is tanúi voltak. Nyári sorozatunkban azt mutatjuk meg, hogyan kötődtek a magyar írók a Balatonhoz. Most Szabó Lőrinc szerelmi drámáiról olvashattok.

...
Nagy

Móra Ferenc földvári titka – Írók a Balatonon

A Balaton számos mítosz és sok-sok irodalmi alkotás ihletője volt, de a vízparti nyaralók, villák és alkotóházak rengeteg drámának is tanúi voltak. Nyári sorozatunkban azt mutatjuk meg, hogyan kötődtek a magyar írók a Balatonhoz, és mi minden történt ott velük. Ezúttal Móra Ferencről olvashattok. 

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Harry herceg katonai botránnyal és lefagyott pénisszel váltja aprópénzre az örökségét

Harry herceg Tartalék című könyve az év elején az angol királyi család végtelenített szappanoperájának adott egy újabb csavart, a könyvet övező figyelem és felhajtás ugyanakkor szinte egyedülálló látleletét adta a könyvpiac működésének is. Egyáltalán ki írta a könyvet, hogyan épült fel a kampány, és miért baj, hogy már az első nap a brit láncok egy része leértékelte a könyvet? A Tartalék márciusban jelenik meg magyarul, és egy darabig még biztosan tematizálni fogja a közbeszédet.

...
Nagy

Petőfi példátlanul jó érzékkel kezelte a korabeli médiát

Petőfi születésének 200. évfordulója alkalmából nyitotta meg a PIM Költő lenni vagy nem lenni című kiállítását. A kurátorok célja az volt, hogy a költő tankönyvekből ismert, fekete-fehér portréja életre keljen a látogatók előtt, és az eddig ismeretlen arca rajzolódjon ki előttük.

...
Kritika

Narine Abgarjan novellái úgy életigenlők, hogy nem hallgatják el a háború borzalmait

Az Égből hullott három alma szerzője novelláskötetében gyerekkora helyszínére vezet, ahol a háborút követő mindennapok a halál és a holtak emlékével terhesek, mégis tele vannak az élet szépségeivel. Ez a hét könyve.

...
Panodyssey

Ahol az író és az olvasó közvetlenül találkozik: ismerd meg a Panodysseyt!

Ebben a cikkben azt magyarázzuk el, hogyan működik a Panodyssey oldal, és miért érdemes csatlakoznod hozzá olvasóként vagy íróként. 

...
Panodyssey

Moskát Anita: "Az Írói Munkám Elrablása: Hogyan Lopta El Az Artificial Intelligence Az Álmomat"

"Mielőtt elítéljük az MI-t: ezekért a közhelyekért mi felelünk. Mi tanítottuk meg neki a „zöld oázist”, a „sötétzöld szőnyeget”, amit „hívogat”, vagy az „élet táncát” járó ludakat meg a „szentély” hasonlatot a „világ káosza” ellenében. Az MI abból dolgozik, amiből tanul, és mi közhelyekkel etetjük." Moskát Anita műhelynaplójában arra keresi a választ, mit is tud vaójában ma a mesterséges intelligencia.

...
Nagy

Kölcsey még nem tartotta fontos versének a Hymnust, de később már büntettek érte

200 éves Kölcsey Hymnusa, ami egészen sokáig nem vált a magyarok hivatalos himnuszává. Mit énekeltünk előtte? Hogyan használták a Hymnust politikai célokra? És mi a közös a cseh, a lengyel és a magyar himnuszban? Érdekességeket gyűjtöttünk össze az évfordulóra.

Olvass!
...
Beleolvasó

Légrádi Gergely az apák és fiúk közé ékelődő pusztító hallgatást írja meg

Légrádi Gergely új regénye a mindent felemésztő hallgatás története, egy magába forduló, csorbult családfa rajza, melynek ágai meghajlanak a generációs traumák és a kimondatlanul maradt szavak súlya alatt. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Jhumpa Lahiri hőse nem a városban tévedt el, hanem a saját életében

A Mélyföld és A bajtolmács szerzőjének új könyve egy meg nem nevezett negyvenes nő portréja, aki megkérdőjelezi helyét a világban, ingadozik mozdulatlanság és mozgás, kötődés és a hosszú távú kapcsolatok elutasítása között. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Szabó Magda a Régimódi történetben egyetlen arcképet akart kirakni: az édesanyjáét

A Szabó Magda-titok című podcastsorozatunkban négy olvasmányon keresztül kutatjuk, mitől működnek még ma is Szabó Magda könyvei. A következő adásban a Régimódi történetet tárgyaljuk ki, amelyben az író édesanyjának, Jablonczay Lenkének állít emléket. Addig is olvass bele a könyvbe!

...

Babits szerint kispolgár, Ady szerint forradalmár – ez mind Petőfi

...

Mihaszna kanok, mitológiai nők, mindent elsöprő érzelmek a Régimódi történetben [A Szabó Magda-titok 2.]

...

Börtönélmények és álmok is formálták egy sodródó kamasz sorsát Budapesten

...

Garaczi László: A feltorlódó krízisek meggátolják, hogy értelmesen feldolgozzuk őket