Szigliget, az írók edzőtábora – Írók a Balatonon

Szigliget, az írók edzőtábora – Írók a Balatonon

Sok balatoni településnek van irodalmi kötődése – elég csak Balatonfüredet, Siófokot, Balatonföldvárat vagy Balatonszárszót említeni –, de a legtöbb írónk, költőnk számára a legintenzívebb élmények Szigligethez kötődtek. Az Esterházy-kastély, amely 1952 óta működik alkotóházként, rengeteg fontos mű és kapcsolat születésének színtere volt, nem is beszélve az anekdotákról, amelyek fennmaradtak a szigligeti nyarakról. A Kádár-korszak legfontosabb írói – köztük Örkény István, Nemes Nagy Ágnes, Fekete István, Weöres Sándor, Szabó Magda, Kertész Imre, Pilinszky János és Juhász Ferenc – jártak ide pihenni, játszani, egymást ugratni, és persze írni.

Forgách Kinga | 2020. augusztus 21. |

Ahol még szabad volt a gondolat

„Szigliget afféle vámszabad területként funkcionált, ahol egy-egy szabadabb gondolat nem vont azonnali rendőrségi eljárást maga után" – írta Orbán Ottó az alkotóházról, amely 1952-ben nyitotta meg kapuit, hogy aztán hosszú évtizedekre az irodalmi élet meghatározó üdülőhelye legyen. Az egykori Esterházy-kastélyt a második világháború után államosították, az 50-es évek elején pedig az Irodalmi Alap szerezte meg, így lett belőle Bölöni György kezdeményezésére alkotóház és magyar irodalom egyik kulcshelyszíne. A Kádár-korszak szinte minden jelentősebb írója és költője eltöltött itt valamennyi időt. Megfordult többek között Örkény István, Zelk Zoltán, Kassák Lajos, Nemes Nagy Ágnes, Szabó Magda, Nagy László. Pilinszky János, Lázár Ervin, Fekete István, Weöres Sándor, Károlyi Amy, Déry Tibor és Füst Milán is a kastély falai közt.

Kossuth utca az Esterházy kastély, az Alkotóház előtt.e, Fotó: Fortepan

Az alkotóházban inspiráló közeg és élénk közösségi élet várta az irodalmárokat. A természet, a kis tó, az arborétum és a Balaton közelsége sokat segített a kikapcsolódásban és a koncentrált munkában is. Ugyanakkor a visszaemlékezések szerint szüntelenül folyt a közös játék és persze egymás ugratása is.

Nemes Nagy Ágnes így fogalmazta meg a szigligeti életérzést A lila fa című esszéjében: „Szigliget hívei között is a leghívebbek közé tartozom. Létének első percétől fogva látogatom az íróházat, felkutattam a kert minden centijét, végiglaktam a kastély minden szobáját, ácsorogtam az Öregtorony shakespeare-i romjai között, húzattam fogat tapolcai fogorvossal, szaladgáltam pelék után a padláson, hallgattam Lukács bácsit, a mesemondó csőszt… Nyújt Szigliget csöndet és társasjátékot, telet és nyarat, nyújtja mindenekfölött azt a (civilizált) természetet, amelyből sokunknak nem jutna már egy falat sem Szigliget nélkül, mert Szigliget gyönyörű, mert Szigliget kimeríthetetlen.”

Esterházy kastély, alkotóház. Balról az első Bárány Tamás, a lépcső jobb oldali kőgömbjére Karinthy Ferenc támaszkodik.e, Fotó: Fortepan

A legfontosabb azonban az volt az írók számára, hogy Szigligeten valóban felszabadultabban, nyugodtabban írhattak, gondolkodhattak, inspirálódhadtak. Kertész Imre ezt így fogalmazta meg: „Még mindig, még ma is akad egy végső menedék ebben az országban, ahol az író, évente néhány hétig legalább, valóban író módján élhet. A szigligeti alkotóházról beszélek. Egy lerobbant, egykori grófi kastély ez, épülete is, kertje is régóta felújításra szorul – Isten óvjon azonban attól, hogy a renoválás ürügyén akárcsak pár hónapig is nélkülöznünk kelljen. Az írót itt nem zaklatja telefon, ideiglenesen félrerakhatja családi, anyagi gondjait, megkímélik a nagyváros környezeti ártalmai, a sok fizikai és szellemi mocsok. Ha úgy tetszik neki, szobájába zárkózva püfölheti írógépét, vagy járhatja a parkot meg a környező dombokat, elvont vagy nagyon is konkrét tűnődéseibe merülten – esetleg hódolhat az utoljára talán a kamaszkorban élvezett olvasási szenvedélyének, mint ezt az idén januárban magam is tettem. Így olvastam el Krúdy Gyula regényét, az Asszonyságok díját.”

A szigligeti játékok

Szigligeten nemcsak munka, hanem aktív közösségi élet is volt, amihez hozzátartoztak a közös játékok, hülyéskedések. Kertész Imre például heves pingpong mérkőzésekben vett részt, Nemes Nagy Ágnes pedig a társasjátékokért volt oda, állítólag szűnni nem akaró lelkesedéssel játszott. „Kiderült, hogy a református nagyasszony, a mindenki által áhítatosan tisztelt, fenséges Nemes Nagy Ágnes órákon át kitartóan játszott” – írta S. Nagy Katalin visszaemlékezésében.

Esterházy-kastély, Irodalmi Alkotóház, Ungvári Tamás és Somlyó György., Fotó: Fortepan

Az esti játékok már-már hagyománnyá váltak Szigligeten, rengeteg anekdota kötődik hozzájuk, mindenféle szerepjáték, szójáték, műveltségi és társasjáték előkerült. Az egyik legendás szigligeti játék volt például a bakosozás, amely Bakos Ferencről, az Idegen szavak és kifejezések szótárának szerkesztőjéről kapta a nevét. A játék lényege az volt, hogy az alkotóházban pihenő szerzőknek alternatív megoldásokat kellett írniuk a szótárban szereplő kifejezésekhez, majd szavazással döntötték el, hogy melyik sikerült a legjobban. De népszerű volt a „Mi lenne, ha…?” nevű régi játék, illetve a Szent István-játék is. Utóbbi úgy néz ki, hogy a társaságból ketten megszemélyesítenek egy-egy híres embert, akiknek nincs közük egymáshoz, de van bennük valami közös, például a nevük. A játék során a játékosoknak kérdéseket tesznek fel, melyekre a figura nevében kell válaszolni, a kérdezőknek pedig ki kell találniuk, hogy kikről van szó.

„Balatont álmodom, s melléje magamat" - Irodalmi nyarak - Könyves magazin

Hangulatok, illatok, emlékek, érzetek - Csabai László, Tóth Krisztina és Grecsó Krisztián írásaiból vett részletekkel folytatódik irodalmi időutazásunk a Balaton körül. „Távolban egy fehér vitorla - ez a könyv van Anna kezében, és amikor a lapokból fölpillant, akkor is egy fehér vitorlát lát. Minden szokatlan és hihetetlen. Nyaral.

Az esti játékokon túl lehetett sétálni az arborétumban, fürdeni a Tapolca patakban, vagy akár csónakázni a Balatonon. De az írók annak is örültek, ha tudták kicsit ugratni egymást. Örkény István egyik kedvenc elfoglaltsága volt például, hogy ha hozzáfért valakinek az irományához, „belejavított” a maga elképzelése szerint. Karinthy Ferenc pedig egyszer állítólag egy oldalnyi trágár szöveget csempészett ebédidőben Fehér Klára kéziratai közé. De Cini Zelk Zoltánnal együtt más csínyekben is benne volt. Egy időben az volt a szokás, hogy azok, akik hajnalig dolgoztak, kitettek egy széket az ajtajuk elé, így őket nem zavarták meg 8-kor a reggelivel. Karinthy és Zelk ugyanakkor nem voltak lusták fennmaradni hajnali 2-ig, hogy összecseréljék a székeket. Így aki várta a reggelit, az nem kapta meg, aki pedig aludt volna, azt fölébresztették a szállásadók.

Esterházy kastély, Alkotóház. Balról a második Zelk Zoltán költő., Fotó: Fortepan

A művek, amelyek Szigligeten születtek

 „A kastélyhoz óriási park tartozik, felettünk a szigligeti vár romjai s alattunk a Balaton csodás, ködös tükre. Hát, aki itt nem tud dolgozni, illetve alkotni, az vagy nem író, vagy hülye, vagy mind a kettő” - írta Fekete István az alkotóházbeli munkáról. Felsorolni is nehéz, hogy Szigligetnek milyen művek létrejöttében volt szerepe. Vannak alkotások, amelyek kifejezetten a településhez kötődnek, például Nemes Nagy Ágnes Balaton című verse vagy Pilinszky János Novemberi elízium című költeménye: „Megtorpansz/ a kert előtt. Nyugalmas sárga fal/ kolostorcsendje háttered. Kezes/ szellőcske indul a füvek közűl, / s mintha szentelt olajjal kenegetnék,/ érzékeid öt meggyötört sebe/ enyhületet érez és gyógyulást”. De Orbán Ottó is megénekelte a Szigligeten töltött pihenéseket A Szigligeti Alkotóház 8-as szobája című versében, ahogy Zelk Zoltán (Levél Szigligetről), Vas István (Badacsonyi ősz), Nagy László (Órás, verses BUÉK), Mészöly Dezső (Szigligeti ősz), Ágh István (Írók háza) és Várady Szabolcs (Téli episztola Szigligetről) is.

Esterházy kastély, Alkotóház. Kertész Imre író., Fotó: Fortepan

Persze vannak olyan művek is, amelyekben nem jelent meg maga Szigliget, ugyanakkor lehet tudni, hogy részben vagy teljes egészében ott születtek meg (egy időben távozáskor fel is kellett mutatni az elkészült kéziaratokat). Például Kertész Imre könyveinek nagy része (például a Kaddis), Csurka István és Szőnyi Ferenc több műve vagy Spiró György egyes írásai. Emellett Szigligeten íródott Füst Milán Látomás és indulat a művészetben című kötete, Szabó Magda több regénye (többek között a Mondják meg Zsófikának), Németh László Galilei című drámája, Hatvany Lajos Petőfi- (Így élt Petőfi) és Ady-életrajza, Weöres Sándor sok-sok fordítása (Lao-ce, Shelley, Mallarmé…) és Örkény István több egypercese is.

A Szigligeti Alkotóház az írók edzőtábora volt az 50-es évektől kezdve, és az ma is. Szigliget az a balatoni település, amelynek a magyar irodalmi élet talán a legtöbbet köszönheti. Zelk Zoltán így fogalmazta meg a Szigliget-élményt: 

Zelk Zoltán: Levél Szigligetről (részlet) 

 

Kérded, hogy telnek napjaim,

hány verset írtam az

ALKOZÓHÁZBAN,

hová megint kiültem:

az ország ablakába,

lássák, mily dolgos népség

vagyunk mi, alkotók,

bár lehet, hogy akad még

(persze pusztán s tanyán csak)

ki a gyönyörű szót, hogy

Alkotóház, nem érti,

néki így magyaráznám:

tizenhat holdas parkban

áll egy tornyos, szép kastély

huszésnehány szobával

és mindenik szobában

alkot, csak alkot, alkot

egy szorgos alkotó.

Vagy ha egyszerűbben,

hogy biztosan megértse,

akkor így: ez az írók

EDZŐTÁBORA.

Képek forrása: Fortepan

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

József Attila nyarai – Írók a Balatonon

A Balaton számos mítosz és sok-sok irodalmi alkotás ihletője volt, de a vízparti nyaralók, villák és alkotóházak rengeteg drámának is tanúi voltak. Nyári sorozatunkban azt mutatjuk meg, hogyan kötődtek a magyar írók a Balatonhoz. Most József Attila nyarairól olvashattok.

...
Nagy

Szabó Lőrinc titkolt szerelme – Írók a Balatonon

A Balaton számos mítosz és sok-sok irodalmi alkotás ihletője volt, de a vízparti nyaralók, villák és alkotóházak rengeteg drámának is tanúi voltak. Nyári sorozatunkban azt mutatjuk meg, hogyan kötődtek a magyar írók a Balatonhoz. Most Szabó Lőrinc szerelmi drámáiról olvashattok.

...
Nagy

Móra Ferenc földvári titka – Írók a Balatonon

A Balaton számos mítosz és sok-sok irodalmi alkotás ihletője volt, de a vízparti nyaralók, villák és alkotóházak rengeteg drámának is tanúi voltak. Nyári sorozatunkban azt mutatjuk meg, hogyan kötődtek a magyar írók a Balatonhoz, és mi minden történt ott velük. Ezúttal Móra Ferencről olvashattok. 

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Esther Perel: A modern magány felfalja az életünket

Mi az a mesterséges intimitás, és milyen hatással van az életünkre? Esther Perel belga-amerikai pszichoterapeuta tartotta az idei Brain Bar záró előadását.

...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

John Scalzi alázatával és a jövőbe mutató hüvelykujjal nyitott az idei Könyvfesztivál

Mi köze lehet a hüvelykujjunknak a sci-fihez és a fiatal generációhoz, milyen a rém kellemetlen laudáció, és mit jelent spekulatív irodalmi nagykövetnek lenni? A Könyvfesztivál megnyitóján jártunk.

...
Kritika

Miért gyilkolnak a gazdagok, ha a pénz és a hatalom már nem elég motiváció?

Jeneva Rose thrillerjében a város leggazdagabb feleségei olyan döntésre szánják el magukat, ami örökre összeköti őket.

...
Nagy

Bognár Péter: Az unokatestvérek bosszúja

„…egy pillanatra az őz jutott szembe, mert hiszen mégiscsak az őz okozta a galibát, az őz, amely az autó reflektorának fénycsóvájában hirtelenjében torzszülöttnek és vámpírnak látszott lenni, és amely hosszan nézett rám, egészen addig, míg félre nem kaptam a kormányt...” Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen. Ez a kilencedik rész.

...
Nagy

Ludmán Katalin: „A ködlovag alakja egyszerre megfoghatatlan és jelenvaló”

Kik, mikor, kikre és miért mondták azt, hogy ködlovag? Ludmán Katalinnal, „A rejtelem volt az írósága…” szerkesztőjével beszélgettünk. Szóba kerültek Schöpflin, Márai vagy Mészöly Miklós „ködlovagozásai”, Hazai Attila prózája és Hajnóczy szöveguniverzuma, továbbá kiderült, hogy hungarikum-e a ködlovagság.

...
Kritika

„A világ egy hidegvizes medence” – Felnőtté válás gyásszal, öngyilkossággal, szerelemmel

Elena Ferrante Nápolyi regényeit idéző atmoszféra és történetvezetés jellemzi A tó vize sohasem édes című könyvet, bár ezúttal egy Róma környéki kisváros a helyszín, ahol a fiatal főhős-elbeszélő története zajlik. Az olasz író harmadik, díjnyertes regényét több mint húsz nyelvre fordították le. 

...
Nagy

Ma már világirodalmi klasszikusok, de ki sem akarták adni őket

A kilencedik alkalommal meghirdetett Margó-díj támogatója, az Erste idén először különdíjjal jutalmazza azt a rövidlistás szerzőt, aki saját történetével vagy prózájával példaként szolgál a #higgymagadban faktorra. Cikkünkben négy híres, mára klasszikussá vált szerzőt mutatunk be, akik hittek magukban annyira, hogy ne futamodjanak meg a visszautasítások miatt.

Olvass!
...
Beleolvasó

És te mit tennél, ha éjszaka beállítana hozzád a bátyád egy zsák pénzzel és egy hullával?

A családomban mindenki gyilkos Agatha Christie és Arthur Conan Doyle találkozása a Tőrbe ejtve-filmekkel és A csütörtöki nyomozóklubbal. Ördögien csavaros történet, ami a klasszikus krimik szabályrendszerét tiszteletben tartva nyújt valami felejthetetlenül újat. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Roderik Six hátborzongató történetet írt az emberi alkalmazkodókészségről

A Helikon Margó Könyvek sorozatában megjelent Özönvíz egy ökológiai katasztrófa küszöbén játszódik és a kíméletlen túlélési kényszerről mesél. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Ughy Szabina novelláiból kiderül, hogy milyen áron válhat láthatóvá egy nő

Milyen árat kell fizetni egy nőnek, hogy szépnek, egészségesnek tűnjön? Ughy Szabina elbeszéléseiben a nők számára az önmagukra ismerés, testük és szellemük újrafelfedezése alapélmény. Olvass bele!

...

Ürge-Vorsatz Diána: Tévút, ahogy a nagy cégek áttolják a felelősséget a fogyasztókra / Mi van, ha megmentjük a világot?

...

Benedek Ágota felboncolt teste és az irodalmi striciskedés

...

Visky András: A valóságot a fikció és a képzelet révén ismerjük meg

...

Ha beérek Zalába, veszek egy nagy levegőt - itthon vagyok [SÁNTAKUTYA]

...

Robert Capa: magyar fotósból lett a világ szeme [PODCAST]