Szigliget, az írók edzőtábora – Írók a Balatonon

Szigliget, az írók edzőtábora – Írók a Balatonon

Sok balatoni településnek van irodalmi kötődése – elég csak Balatonfüredet, Siófokot, Balatonföldvárat vagy Balatonszárszót említeni –, de a legtöbb írónk, költőnk számára a legintenzívebb élmények Szigligethez kötődtek. Az Esterházy-kastély, amely 1952 óta működik alkotóházként, rengeteg fontos mű és kapcsolat születésének színtere volt, nem is beszélve az anekdotákról, amelyek fennmaradtak a szigligeti nyarakról. A Kádár-korszak legfontosabb írói – köztük Örkény István, Nemes Nagy Ágnes, Fekete István, Weöres Sándor, Szabó Magda, Kertész Imre, Pilinszky János és Juhász Ferenc – jártak ide pihenni, játszani, egymást ugratni, és persze írni.

Forgách Kinga | 2020. augusztus 21. |

Ahol még szabad volt a gondolat

„Szigliget afféle vámszabad területként funkcionált, ahol egy-egy szabadabb gondolat nem vont azonnali rendőrségi eljárást maga után" – írta Orbán Ottó az alkotóházról, amely 1952-ben nyitotta meg kapuit, hogy aztán hosszú évtizedekre az irodalmi élet meghatározó üdülőhelye legyen. Az egykori Esterházy-kastélyt a második világháború után államosították, az 50-es évek elején pedig az Irodalmi Alap szerezte meg, így lett belőle Bölöni György kezdeményezésére alkotóház és magyar irodalom egyik kulcshelyszíne. A Kádár-korszak szinte minden jelentősebb írója és költője eltöltött itt valamennyi időt. Megfordult többek között Örkény István, Zelk Zoltán, Kassák Lajos, Nemes Nagy Ágnes, Szabó Magda, Nagy László. Pilinszky János, Lázár Ervin, Fekete István, Weöres Sándor, Károlyi Amy, Déry Tibor és Füst Milán is a kastély falai közt.

Kossuth utca az Esterházy kastély, az Alkotóház előtt.e, Fotó: Fortepan

Az alkotóházban inspiráló közeg és élénk közösségi élet várta az irodalmárokat. A természet, a kis tó, az arborétum és a Balaton közelsége sokat segített a kikapcsolódásban és a koncentrált munkában is. Ugyanakkor a visszaemlékezések szerint szüntelenül folyt a közös játék és persze egymás ugratása is.

Nemes Nagy Ágnes így fogalmazta meg a szigligeti életérzést A lila fa című esszéjében: „Szigliget hívei között is a leghívebbek közé tartozom. Létének első percétől fogva látogatom az íróházat, felkutattam a kert minden centijét, végiglaktam a kastély minden szobáját, ácsorogtam az Öregtorony shakespeare-i romjai között, húzattam fogat tapolcai fogorvossal, szaladgáltam pelék után a padláson, hallgattam Lukács bácsit, a mesemondó csőszt… Nyújt Szigliget csöndet és társasjátékot, telet és nyarat, nyújtja mindenekfölött azt a (civilizált) természetet, amelyből sokunknak nem jutna már egy falat sem Szigliget nélkül, mert Szigliget gyönyörű, mert Szigliget kimeríthetetlen.”

Esterházy kastély, alkotóház. Balról az első Bárány Tamás, a lépcső jobb oldali kőgömbjére Karinthy Ferenc támaszkodik.e, Fotó: Fortepan

A legfontosabb azonban az volt az írók számára, hogy Szigligeten valóban felszabadultabban, nyugodtabban írhattak, gondolkodhattak, inspirálódhadtak. Kertész Imre ezt így fogalmazta meg: „Még mindig, még ma is akad egy végső menedék ebben az országban, ahol az író, évente néhány hétig legalább, valóban író módján élhet. A szigligeti alkotóházról beszélek. Egy lerobbant, egykori grófi kastély ez, épülete is, kertje is régóta felújításra szorul – Isten óvjon azonban attól, hogy a renoválás ürügyén akárcsak pár hónapig is nélkülöznünk kelljen. Az írót itt nem zaklatja telefon, ideiglenesen félrerakhatja családi, anyagi gondjait, megkímélik a nagyváros környezeti ártalmai, a sok fizikai és szellemi mocsok. Ha úgy tetszik neki, szobájába zárkózva püfölheti írógépét, vagy járhatja a parkot meg a környező dombokat, elvont vagy nagyon is konkrét tűnődéseibe merülten – esetleg hódolhat az utoljára talán a kamaszkorban élvezett olvasási szenvedélyének, mint ezt az idén januárban magam is tettem. Így olvastam el Krúdy Gyula regényét, az Asszonyságok díját.”

A szigligeti játékok

Szigligeten nemcsak munka, hanem aktív közösségi élet is volt, amihez hozzátartoztak a közös játékok, hülyéskedések. Kertész Imre például heves pingpong mérkőzésekben vett részt, Nemes Nagy Ágnes pedig a társasjátékokért volt oda, állítólag szűnni nem akaró lelkesedéssel játszott. „Kiderült, hogy a református nagyasszony, a mindenki által áhítatosan tisztelt, fenséges Nemes Nagy Ágnes órákon át kitartóan játszott” – írta S. Nagy Katalin visszaemlékezésében.

Esterházy-kastély, Irodalmi Alkotóház, Ungvári Tamás és Somlyó György., Fotó: Fortepan

Az esti játékok már-már hagyománnyá váltak Szigligeten, rengeteg anekdota kötődik hozzájuk, mindenféle szerepjáték, szójáték, műveltségi és társasjáték előkerült. Az egyik legendás szigligeti játék volt például a bakosozás, amely Bakos Ferencről, az Idegen szavak és kifejezések szótárának szerkesztőjéről kapta a nevét. A játék lényege az volt, hogy az alkotóházban pihenő szerzőknek alternatív megoldásokat kellett írniuk a szótárban szereplő kifejezésekhez, majd szavazással döntötték el, hogy melyik sikerült a legjobban. De népszerű volt a „Mi lenne, ha…?” nevű régi játék, illetve a Szent István-játék is. Utóbbi úgy néz ki, hogy a társaságból ketten megszemélyesítenek egy-egy híres embert, akiknek nincs közük egymáshoz, de van bennük valami közös, például a nevük. A játék során a játékosoknak kérdéseket tesznek fel, melyekre a figura nevében kell válaszolni, a kérdezőknek pedig ki kell találniuk, hogy kikről van szó.

„Balatont álmodom, s melléje magamat" - Irodalmi nyarak - Könyves magazin

Hangulatok, illatok, emlékek, érzetek - Csabai László, Tóth Krisztina és Grecsó Krisztián írásaiból vett részletekkel folytatódik irodalmi időutazásunk a Balaton körül. „Távolban egy fehér vitorla - ez a könyv van Anna kezében, és amikor a lapokból fölpillant, akkor is egy fehér vitorlát lát. Minden szokatlan és hihetetlen. Nyaral.

Az esti játékokon túl lehetett sétálni az arborétumban, fürdeni a Tapolca patakban, vagy akár csónakázni a Balatonon. De az írók annak is örültek, ha tudták kicsit ugratni egymást. Örkény István egyik kedvenc elfoglaltsága volt például, hogy ha hozzáfért valakinek az irományához, „belejavított” a maga elképzelése szerint. Karinthy Ferenc pedig egyszer állítólag egy oldalnyi trágár szöveget csempészett ebédidőben Fehér Klára kéziratai közé. De Cini Zelk Zoltánnal együtt más csínyekben is benne volt. Egy időben az volt a szokás, hogy azok, akik hajnalig dolgoztak, kitettek egy széket az ajtajuk elé, így őket nem zavarták meg 8-kor a reggelivel. Karinthy és Zelk ugyanakkor nem voltak lusták fennmaradni hajnali 2-ig, hogy összecseréljék a székeket. Így aki várta a reggelit, az nem kapta meg, aki pedig aludt volna, azt fölébresztették a szállásadók.

Esterházy kastély, Alkotóház. Balról a második Zelk Zoltán költő., Fotó: Fortepan

A művek, amelyek Szigligeten születtek

 „A kastélyhoz óriási park tartozik, felettünk a szigligeti vár romjai s alattunk a Balaton csodás, ködös tükre. Hát, aki itt nem tud dolgozni, illetve alkotni, az vagy nem író, vagy hülye, vagy mind a kettő” - írta Fekete István az alkotóházbeli munkáról. Felsorolni is nehéz, hogy Szigligetnek milyen művek létrejöttében volt szerepe. Vannak alkotások, amelyek kifejezetten a településhez kötődnek, például Nemes Nagy Ágnes Balaton című verse vagy Pilinszky János Novemberi elízium című költeménye: „Megtorpansz/ a kert előtt. Nyugalmas sárga fal/ kolostorcsendje háttered. Kezes/ szellőcske indul a füvek közűl, / s mintha szentelt olajjal kenegetnék,/ érzékeid öt meggyötört sebe/ enyhületet érez és gyógyulást”. De Orbán Ottó is megénekelte a Szigligeten töltött pihenéseket A Szigligeti Alkotóház 8-as szobája című versében, ahogy Zelk Zoltán (Levél Szigligetről), Vas István (Badacsonyi ősz), Nagy László (Órás, verses BUÉK), Mészöly Dezső (Szigligeti ősz), Ágh István (Írók háza) és Várady Szabolcs (Téli episztola Szigligetről) is.

Esterházy kastély, Alkotóház. Kertész Imre író., Fotó: Fortepan

Persze vannak olyan művek is, amelyekben nem jelent meg maga Szigliget, ugyanakkor lehet tudni, hogy részben vagy teljes egészében ott születtek meg (egy időben távozáskor fel is kellett mutatni az elkészült kéziaratokat). Például Kertész Imre könyveinek nagy része (például a Kaddis), Csurka István és Szőnyi Ferenc több műve vagy Spiró György egyes írásai. Emellett Szigligeten íródott Füst Milán Látomás és indulat a művészetben című kötete, Szabó Magda több regénye (többek között a Mondják meg Zsófikának), Németh László Galilei című drámája, Hatvany Lajos Petőfi- (Így élt Petőfi) és Ady-életrajza, Weöres Sándor sok-sok fordítása (Lao-ce, Shelley, Mallarmé…) és Örkény István több egypercese is.

A Szigligeti Alkotóház az írók edzőtábora volt az 50-es évektől kezdve, és az ma is. Szigliget az a balatoni település, amelynek a magyar irodalmi élet talán a legtöbbet köszönheti. Zelk Zoltán így fogalmazta meg a Szigliget-élményt: 

Zelk Zoltán: Levél Szigligetről (részlet) 

 

Kérded, hogy telnek napjaim,

hány verset írtam az

ALKOZÓHÁZBAN,

hová megint kiültem:

az ország ablakába,

lássák, mily dolgos népség

vagyunk mi, alkotók,

bár lehet, hogy akad még

(persze pusztán s tanyán csak)

ki a gyönyörű szót, hogy

Alkotóház, nem érti,

néki így magyaráznám:

tizenhat holdas parkban

áll egy tornyos, szép kastély

huszésnehány szobával

és mindenik szobában

alkot, csak alkot, alkot

egy szorgos alkotó.

Vagy ha egyszerűbben,

hogy biztosan megértse,

akkor így: ez az írók

EDZŐTÁBORA.

Képek forrása: Fortepan

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

József Attila nyarai – Írók a Balatonon

A Balaton számos mítosz és sok-sok irodalmi alkotás ihletője volt, de a vízparti nyaralók, villák és alkotóházak rengeteg drámának is tanúi voltak. Nyári sorozatunkban azt mutatjuk meg, hogyan kötődtek a magyar írók a Balatonhoz. Most József Attila nyarairól olvashattok.

...
Nagy

Szabó Lőrinc titkolt szerelme – Írók a Balatonon

A Balaton számos mítosz és sok-sok irodalmi alkotás ihletője volt, de a vízparti nyaralók, villák és alkotóházak rengeteg drámának is tanúi voltak. Nyári sorozatunkban azt mutatjuk meg, hogyan kötődtek a magyar írók a Balatonhoz. Most Szabó Lőrinc szerelmi drámáiról olvashattok.

...
Nagy

Móra Ferenc földvári titka – Írók a Balatonon

A Balaton számos mítosz és sok-sok irodalmi alkotás ihletője volt, de a vízparti nyaralók, villák és alkotóházak rengeteg drámának is tanúi voltak. Nyári sorozatunkban azt mutatjuk meg, hogyan kötődtek a magyar írók a Balatonhoz, és mi minden történt ott velük. Ezúttal Móra Ferencről olvashattok. 

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt

Tahir Hamut Izgil ujgur költő és filmes a családjával együtt 2017-ben sikeresen elmenekült Kínából a tömeges letartóztatások elől. Memoárjában bemutatja, hogyan számol fel a totalitárius állam egy kultúrát és egy népet. A Ha értem jönnek éjjel a hét könyve.

...
Nagy

„halálomat türelmesen begombolom” – ma lenne 70 éves Sziveri János

Kifejezetten rövid élet jutott neki, ma ünnepelné hetvenedik születésnapját, de már 34 éve halott. Sziveri János vajdasági születésű költőre emlékezünk.

...
Kritika

Hogyan lesz egy anyából kiapadt, halálszagú folyó?

Az Anyám, a folyó című olasz regény lírai hangon előadott, töredékekből építkező történetének egy anya-lánya kapcsolat az alapja: a negyvenes éveiben járó lány az emlékezetét, így identitását is egyre inkább elveszítő anyjának meséli el – mintegy a felejtés ellen dolgozva – családjuk szerteágazó históriáját.

...
Nagy

Márquez regénye a végakarata ellenére jelent meg – Kafka, Nabokov is hasonlóan járt

Gabriel García Márquez posztumusz kisregényének megjelenése hatalmas irodalmi szenzáció, de van egy kis üröm az örömben, hiszen nem titok, az író meg akarta semmisíteni utolsó írását. 

...
Kritika

Jon Fosse a banalitáson át talál utat a természetfelettihez

A Nobel-díjas norvég szerző egymásba írja a hófödte tájat és a koromsötét éjszakát, egymásba játszatja hősét és annak környezetét. A Fehérség az egzakttól a transzcendens felé vezet, így egyszerre szolgál a kivonulás és a bevezetés könyveként.

...
Nagy

Markovics Botond: A technológia elhozhatja a kort, amikor a diktátorok nem halnak meg

Markovics Botond húsz éve erősíti regényeivel a magyar science fiction irodalmat. A Felfalt kozmosz című legutóbbi regényében örökéletű diktátorok és egy napjainkban is ismerős kataklizma állítja kihívás elé az emberiséget. Nagyinterjú.

Olvass!
...
Beleolvasó

A Petri-díjas Rékai Anett kötete egy párkapcsolat függő játszmáit mutatja be

A kamaszkor lezárásáról és az önálló élet indulásának fázisairól szólnak a Petri-díjas Rékai Anett első kötetének szövegei. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Otthonosság és idegenség Görcsi Péter debütáló regényében – Olvass bele!

Görcsi Péter első regénye Magyarországon, Angliában és Norvégiában játszódó autofikciós fejlődésregény, tele generációs tapasztalatokkal, közéleti és személyes sorsfordulókkal. Olvass bele a regénybe!

...
Beleolvasó

Szöllősi Mátyás regényében egy fizikusnőé a főszerep [KÖNYVRÉSZLET]

Szöllősi Mátyás új kötetének első része a család-, a bűnügyi és a lélektani regény emlékezetes ötvözete. Olvass bele!

...

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: A család olyan, mint egy falka

...

A Szegény párákban Frankenstein, a szex és Mary Shelley is a ma nőjéről beszélnek

...

Ezt senki nem mondta – Nádasdy Ádám: Lássa az a gyerek, hogy én is ember vagyok