- A kötet egy hosszú munkafolyamat eredményeképpen született. Erdős Virág évekkel ezelőtt a MÁV-telepi Wesley iskolában volt önkéntes, így csöppent bele ebbe a világba. Másfél éve a Kontúr Egyesület a gyerekek alkotásaiból készített kiállítást, ehhez hívták közreműködőként. Részt vett a foglalkozásokon, így születtek az érzékenyítő füzetek az ott élő gyerekek életéből, az egyik kiadvány ennek a könyvnek az ősváltozata, az egyik szála. A kötet összetett projekt, Erdős-verseket, gyerekmonológokat és fotókat is tartalmaz.
- A Hős utca szimbolikus tér, de gyakran elfeledkezünk arról, hogy egyéni sorsok, emberi életek háttere, ezt is meg akarja mutatni a könyv. Erdős Virág beszél arról, hogy a különös hely a TEK, a Készenléti Rendőrség és a Zrínyi Nemzetvédelmi Egyetem által határolt „bűvös háromszögben” található, ez is nagyon szimbolikus térré teszi. Az egész országról lehet beszélni ennek a helynek a bemutatásával, az ország sok problémáját sűrítve jeleníti meg.
- A kötet 1:3 arányú képei kis részleteket mutatnak a Hős utca világáról, de csak a helyről, az emberekről soha. A fotók az ott élők mikrotörténeteivel együtt rajzolnak ki teljes képet a telepről. A fényképek a kötetben nemcsak illusztrációk, hanem azt mutatják meg, ami nyelvileg nem megragadható, így egészítik ki az írásokat.
- A beszélgetés során felvetődik a kérdés, hogy hol van ebben a bemutatásban a megfigyelő maga. Erdős Virág közvetíteni akar, de egy középosztálybeli értelmiségi erős fenntartásokkal teheti ezt, nem tehet úgy, mintha tudna belülről, a telepiek közül beszélni. A szerzőnek hatalmas a felelőssége, mikor kitárja ezt a világot, mégis muszáj ezt a szegregátumot megmutatnia az embereknek. Ilyen szegénytelep minden városban és falu végén van, épp azért ott, hogy a nyomor és az ezzel összefüggő problémák el legyenek zárva a tekintetünk elől. Ezeket a helyeket kell láthatóvá tenni.
- Nagyon fontos, hogy ne távoli egzotikumként legyen bemutatva ez a világ, hanem közel kerüljön az olvasóhoz. Mindenre nem tud kitérni, minden problémát nem ábrázol, de azért felvet kérdéseket és elgondolkodik róluk.
- Erdős egy Pilinszky-vers (A francia fogoly) parafrázisát olvassa fel, melyet közvetlenül egy drogos látványa ihletett.
- Beszél arról, hogy az ő közéletisége nem program, hanem abszolút személyes érintettségből indul ki, számára ezek a témák nem elvont kérdések, hanem az életének részei.
Erdős Virág hangot adott a Hős utcában élőknek - Könyves magazin
Erdős Virág évek óta figyelemmel kíséri a Hős utcában élők sorsát, történeteiket korábban két érzékenyítő kiadványban is megörökítette. Most verseskötetben mesélte el, hogy milyen az élet Budapest legnagyobb, jelenleg felszámolás alatt álló szegregátumában. A kötetét június 7-én mutatják be a Margón. Olvassatok bele! A Hős utcában található Budapest legnagyobb, jelenleg felszámolás alatt álló szegregátuma.
- Nagyon erős, megrendítő személyes élményei vannak a telepről, a szerző felolvasásában elhangzó Anyegin című vers hátterében például egy súlyos beteg kislánnyal való találkozás emléke áll. A kötetet Erdős Virág az ő emlékének ajánlja, mert a kislány azóta sajnos már nem él.
- Legvégül arról esik szó, hogy le van-e már zárva ez a történet, vagy lesz-e még ebből valami. A szerző elmondja, hogy sok minden kimaradt, mert talán túl sok is lett volna egyszerre az olvasónak. Maradt még mondanivaló a Hős utcáról, de egyelőre még nem látható, hogy mi lesz belőle.
