Az idén második alkalommal meghirdetett Mastercard Alkotótárs alkotói ösztöndíjra 48 pályázat érkezett. A Könyves Magazin szakmai partnerségében megvalósuló ösztöndíjra nyílt pályázaton jelentkezhetett minden, a 40. évét be nem töltött vers-, és prózaíró, akinek már megjelent legalább egy, legfeljebb két szépirodalmi kötete. A 2021-ben elindított alkotói ösztöndíj első nyertesei, André Ferenc és Czakó Zsófia voltak, utóbbinak a 2022 tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválon mutatják be az ösztöndíj alatt elkészült regényét, a Szívhangot.
Az Antal Nikolett, Lapis József és Valuska László alkotta előzsűri kiválasztotta a legjobb tíz pályázatot. A döntősök közül az ösztöndíj második évére felkért,Dragomán György, Erdős Virág, Tompa Andrea, Máté Gábor és Závada Péter alkotta szakmai zsűri választja ki a 2022-es Mastercard Alkotótárs férfi és nő ösztöndíjasait, akik rendszeres megjelenési lehetőséget és 2-2 millió forintot kapnak, hogy kötettervüket megvalósíthassák.
A legjobb tíz pályázó augusztus 11-13. között a zalai Margófeszten fejlesztheti munkatervét: a tavaly a Mastercard támogatásával megvalósult Alkotótábor célja, hogy szakmai vezetéssel, egyénileg és csoportban dolgozzanak az írók és költők terveiken. Az Alkotótábor eredményességét bizonyítja a korábbi rövid lista szereplőinek friss kötetei, illetve a résztvevők közül többen idén is a legjobb tíz közé kerültek.
Idén első alkalommal hirdették ki a Mastercard – Alkotótárs ösztöndíjasait. Az alkotók - egy női és egy férfi szerző - fejenként 2 millió forintot kapnak arra, hogy kötettervüket megvalósíthassák.
Fotó: Posztós János/Margó Irodalmi Fesztivál
Tovább olvasokA győzteseket 2022. június 10-én, pénteken, 15:30 órakor hirdetik ki a Margó Irodalmi Fesztiválon a Városmajori Szabadtéri Színpadon.
Mutatjuk a Mastercard Alkotótárs 10 döntősét!
Hegyi Ede egy nagy élménycsomagot, a gyerekkort írja meg novelláiban, nyomon követve egy felnövés történetét, a világ megismerését.
Kali Ágnes verseskötetében a hold ciklusaival szeretne párbeszédet kialakítani, újholdtól teliholdig mesélni történetet, a jelen történetét, a nők történetét, a gyógyulás történetét.
Kállay Eszter saját tapasztalatából kiindulva tenné láthatóvá a nőkre háruló gondoskodási munkát, versei felhívják a figyelmet az otthon terének kettősségére, ami egyszerre nélkülözhetetlen hely, ugyanakkor izolálhat, el is választhat a közösségtől.
Kerber Balázs verseskötetében a hétköznapi és jellemzően városi percepció felől értékelné újra, hogyan működnek a mechanizmusok, a virtuális viszonyrendszerek a mindennapi tudatban, látásmódban, érzékelésben.
Laboda Kornél Magasország című lapozgatós könyvének főhőse egy frissdiplomás színházrendező, aki körül lépésenként alakul át, omlik össze a kulturális rendszer.
Makai Máté hungarofuturista regénye egy ökológiai katasztrófa idején játszódik Magyarországon a kilövésre váró Csodaszarvas nevű űrhajó hátterében, főszereplője egy digitális drogdíler.
Mécs Anna elbeszélője édesapja 56-os történeteit és börtönéveit szeretné megismerni, személyes hangú regény örökségről és búcsúról.
Mucha Dorka a 2000-es évek közepén egy angyalföldi általános iskola nyolcadikosainak sötétbe és erőszakba forduló életét mutatja meg.
Vajna Ádám verses regényben egy 19. századi új-zélandi ornitológus, Sir Walter Lawry Buller és egy 1990-es években született magyar költő életútja találkozik.
Vonnák Diána első prózakötete tavaly jelent meg Látlak címmel. Hetedik éve tölt hónapokat, éveket Ukrajnában, a háború hátországában. A tervezett dokumentumregény/memoár a béke elvesztéséről szól, a hét éve tartó munka anyagát felhasználva.
