Június 12-én elindul a 96. Ünnepi Könyvhét, ami azt jelenti, hogy újra megnyílik az olvasók, kiadók, írók mekkája a Vörösmarty téren. Mivel nehéz lehet eligazodni a sok megjelenés között, ezért ebben a listában 5 olyan verseskötetet ajánlunk, amit mindenképp érdemes lehet a kezetekbe vennetek.

Terék Anna: Három

Terék Anna
Három
Fórum Könyvkiadó, 2025, 353 oldal.

Egy kötetben jelenik meg Terék Anna három verseskötete a Duna utca, Halott nők és a Háttal a napnak. A Halott nők korábban szerepelt az évtized könyvei válogatásunkban, akkor ezt írtuk róla: „megrázó kötet, amely nem engedi el olvasóját, testközelből mutatja be a sorstragédiákat, már-már kibírhatatlanul”. Ebben a kötetben most regényszerűen kapcsolódnak össze a költő előző művei a tudatos motívumkezelés és letisztult lírai nyelven keresztül. A kötet fülszövege szerint akár kisregényként, novellaciklusként is olvashatóak ezek a tömör, megrendítő sorsokat bemutató költemények.

Terék főbb témái a személyes és társadalmi problémák, a velünk maradó sebek, a szerettek elvesztése, amit általában az apró megfigyelésekből kibomló, magával ragadó képek tesznek egésszé.

Itt egy versét is olvashatjátok.

Závada Péter: Éngép

Závada Péter
Éngép
Jelenkor Kiadó, 2025, 116 oldal

„Én vagyok az Éngép, az Éngép én vagyok, az Éngép az mindig valaki más. Hogyan kezdődött pontosan, nem emlékszem, mintha egyáltalán lehetne emlékezni. Vagy nem csak rosszul.

Puszta mechanika vagyok, egy síró-, baszó-, emésztőgép”

– írja Závada Péter az Éngép című kötetben, amiből korábban közöltünk részletet és a bemutatón is jártunk. Ebben a kötetben az író a kortárs autofikciós trendekre reagálva új szempontból akarta megközelíteni a versírást, és egy önmagától eltávolított versnyelvre koncentrált. Közben arra késztetnek minket, hogy egy másik megvilágításból közelítsünk a kortárs lírához. Egyfajta szembenézés ez az irodalommal, hogy alkotóként és magánemberként is benne van egy olyan körforgásban, ami túlmutat önmagán, sőt rajtunk és a korszakon is. Mi történik az íróval, ha ráébred, hogy az irodalom örök kérdéseit ismétli? Závada kötetéből kiderül.

Áfra János: Kitakart anyám

Áfra János
Kitakart anyám
Kalligram, 2025, 160 oldal.

Milyen szembenézni egy anya halálával? Fel lehet-e egyáltalán dolgozni, ha elveszti az ember az édesanyját? Áfra János ezúttal ezekre a kérdésekre keresi a választ a Kitakart anyám című kötetében. Egy magára maradt fiúnak szembe kell néznie a töredezett és kusza családtörténettel, hogy le tudja magában zárni, anyja tekintetét már soha nem látja viszont.

Ezek a versek az alkotás történetteremtő módszerével igyekeznek szóra bírni a múltat, hogy felépítésék a rég elveszett rendet, ezzel együtt megértve egy anya sorsát és életét.

Több ez a kötet mint gyász, életigenlés van benne. A mitikus rétegek között vallomásos formában olvashatjuk az egyes női szentekhez és anyaistenőkhöz intézett szavakat, miközben egy nagyon is személyes és megrendítő folyamat részeseivé válunk. Áfra korábbi Omlás című kötete a 2023-as év egyik legjobb könyve volt és a bemutatóján is jártunk.

Röhrig Géza: Semmike-dalok

Róhrig Géza
Semmike-dalok
Jelenkor Kiadó, 2025, 92 oldal

Hét év után új kötettel jelentkezik Röhrig Géza, legutóbb 2018-ban olvashattunk tőle az Angyalvakond című kötetben, ahol hajléktalanokról szóló portrékat készített. A semmike-dalok sem evezik messzire a kiszolgáltatottság és a hétköznapi sorsok világától, viszont ezúttal sokkal tágabban értelmezi ezeket.

Semmike áll a középpontban, aki időn és téren kívül áll, mindenhol ott van és akár bármelyikünk is lehetne, mégis rendelkezik egy sorssal, élettörténettel, sebekkel, fájdalmakkal, sőt feloldozással és reménnyel is.

Az első könnyed és ritmusos nyelv, ami ezekben a szövegekben rejlik, azt sejteti velünk, hogy semmike élete nem is olyan nehéz, de a háttérben egyre-másra rakódnak a családi történetek, sérülések és tapasztalatok. A kötetből korábban részletet is közöltünk, a Covid alatt a szerző alkotói módszereiről és olvasmányairól is mesélt.

Tóth Krisztina: Szeleknek fordít

Tóth Krisztina
Szeleknek fordít
Magvető, 2025, 80 oldal.

„A Szeleknek fordít lapjain egyszerre ismerős és furcsán idegen élethelyzetekkel találjuk szemben magunkat, miközben az emlékezésről és az álmokról is olvasunk. Rímes versektől a haikukig bolyongunk a monológok és visszhangok útvesztőjében, ahol a múlt mindvégig velünk tart” – írtuk a kötetről egy cikkben, amiben 15 új friss magyar kötetet szemléztünk.

Ebben a kötetben az író elmúlt 5 év verstermését szedte össze, amiben arra késztet minket, hogy a múltba, magunkba és a másikba tekintsünk, hogy felismerjük azt az elemi közöst, ami ezt mind összetartja.

Emlékek, álmok, fényképek, monológok és visszhangok váltják egymást a versekben. Az író korábban podcastben is mesélt nekünk, sőt arról is írtunk, hogy miért kihagyhatatlan a művészete.

Fotó: 95. Ünnepi Könyvhét / unnepikonyvhet.hu

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Végre úgy jelenik meg Tandori Dezső első, elutasított verseskötete, ahogy ő is szerette volna

Megjelenik Tandori Dezső valóban első, kézzel írt verseskötete. 

...

Nádasdy Ádám: Nagyon rossz volt, amikor megjelentek a verseim

Hány pályakezdése volt pontosan Nádasdy Ádámnak?

...

„Képtelenség feloldódnom másutt, / csak az érintésben” – részlet Kustos Júlia verseskötetéből

Megjelent a Tehetetlen bálványok.

MARGÓ
...

„Ahonnan én jövök, ott nem írnak könyveket” – Bruno Vieira Amaral portugál íróval beszélgettünk

Hogyan határoz meg minket a származásunk? És mit jelent újraírni a múltat? A portugál Bruno Vieira Amarallal beszélgettünk. 

...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

...

Pajor Tamás: Pályatársaim erős virtuális pofonokkal józanítottak ki

Milyen egy későn jött dackorszak? Miért nincs a művészetnek feladata? Pajor Tamás Veiszer Alindával beszélgetett a Margón.

2025 november 15.
Budapest Music Center
Mátyás utca 8.

Első alkalommal rendezi meg nonfiction könyvfesztiválját, a Futurothecát a Könyves Magazin. 2025. november 15-én a Budapest Music Centerben fellép a brit szám- és nyelvzseni Daniel Tammet, az időtudatos norvég geológus, Reidar Müller, a dán klímapszichológus, Solveig Roepstorff és a spanyol sztár agysebész, Jesús Martín-Fernández, Orvos-Tóth Noémi és Meskó Bertalan. Az olvasás segít megérteni összetettebb kérdéseket, problémákat vagy folyamatokat, amelyek a jövőnket alakítják. A Futurotheca – A jövő könyvtára olyan témákat, szerzőket és könyveket emel a fesztivál középpontjába, amelyek megismerésével olvasóként alakíthatjuk a jövőnket.

Program

Listák&könyvek
...

6 dolog, amit tudnod kell az új Stephen King-sorozat előtt

...

Focilegendák, lakótelepek és őrjöngő diktátorok – A Margó Könyvek 6 kötete 2025-ben

...

9 ígéretes adaptáció az őszi estékre a Netflix, a Max és az Apple TV kínálatából

A hét könyve
Kritika
A világ végére is magadban cipelni a hazát: a rossz közérzet kultúrájáról Barnás Ferenc új regényében
A világ végére is magadban cipelni a hazát: a rossz közérzet kultúrájáról Barnás Ferenc új regényében

A világ végére is magadban cipelni a hazát: a rossz közérzet kultúrájáról Barnás Ferenc új regényében

A rossz közérzettel nem születik az ember. Barnás Ferenc új regénye a hét könyve: Most és halála óráján. 

Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét

Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét

Az utolsó egyed című regényről, háziállatokról és klímaszorongásról beszélgettünk. Interjú. 

Szerzőink

Szabolcsi Alexander
Szabolcsi Alexander

„Komoly egyetem nincs komoly könyvtár nélkül” – a MOME felújított könyvtárában jártunk

Valuska László
Valuska László

A világ végére is magadban cipelni a hazát: a rossz közérzet kultúrájáról Barnás Ferenc új regényében