Závada Péter: A kiabálást ki lehet nőni, de a lírát nem

Závada Péter: A kiabálást ki lehet nőni, de a lírát nem

Mindenki autofikciót akar írni, erre Závada Péter mit csinál? Új kötetében mindent ráfog az Éngépre, ami megírja a verseit. Bár nem tudatosan, de ezzel az elmúlt évek vallomásos, kitárulkozó irodalmi trendjeire reagál. De a valóságot mutatja-e meg az Éngép, és hogyan gondolkodik a szerző a versírás és a rapzeneírás viszonyáról? 

Tasi Annabella | 2025. május 06. |

Versek, színház, drámaírás, egyetemen oktatás és több mint húsz év rapzene – Závada Péter ki-bejár a műfajok között, amelyeket nem hierarchikusan, hanem külön szigetekként képzel el. Kevesen bánnak olyan (látszólag) könnyedséggel a nyelvvel, mint ahogyan azt ő teszi, ennek pedig meg is van az eredménye: bár a népszerűségének az Akkezdet Phiai ágyazhatott meg, a formáció 2018-as felbomlása óta Závada Pétert tényleg főként költőként ismerhetjük (előző, 2023-ban megjelent kötetéről itt írtunk, a 2015-ben megjelent Mészről itt, és itt interjúztunk), és a kedd esti kötetbemutatón a lépcsőfordulón is tolongtak az érdeklődők.

závada péter
Éngép
Jelenkor Kiadó, 2025, 116 oldal

„Én vagyok az Éngép, az Éngép én vagyok, az Éngép az mindig valaki más. Hogyan kezdődött pontosan, nem emlékszem, mintha egyáltalán lehetne emlékezni. Vagy nem csak rosszul. Puszta mechanika vagyok, egy síró-, baszó-, emésztőgép” – fekteti le a szerző a szabályokat már a kötete legelején (olvass még többet itt a szövegből). Minden rá van fogva a Závada Péter verseit író Éngépre. De ki vagy mi ő, és mennyire hajlandó megmutatni a valóságot a szövegekben? Ilyen kérdésekről faggatta a költőt Borsik Miklós.

Kitárulkozás vs. eltávolodás

„Mindig rejtőzködtem a szövegekben” – árulta el Závada Péter, aki sokat beszélt arról, hogy szerinte a nyelvnek nincs reprezentációs funkciója, épp ellenkezőleg, a valóság szerveződik a nyelv mintájára. Azaz: a szövegek valójában semmit nem árulnak el a szerzőről. Az első verseskötete, a 2012-ben megjelent Ahol megszakad kitárulkozó, vallomásos hangvételű volt, de úgy érezte, meg is égette magát ezzel: „Nem a kötet recepciójára célzok, hanem arra, ahogyan én éreztem magam a könyv kiadása után, amikor fel kellett olvasni belőle.”

Most egy izgalmas játékkal távolította el magától a lírai ént, létrehozta az Éngépet, hogy megírja a szövegeket.

„Nem volt tudatos, de utólag azt érzem, hogy biztos, ez valamiféle reakció az utóbbi évek egyre fölerősödő autofikciós trendjeire, a kortárs fiatal líra vallomásos trendjeire, az identitáspoétikákra” – mondta. Úgy látja, egyre többen akarnak magukról mesélni, referenciaigényük van a szövegeikkel kapcsolatban, de az ő felfogásában „kitörölhetetlen nyomot” hagyott az, ahogyan ő szocializálódott, amikor az volt az érvényes, hogy a nyelv nem utánozza a valóságot, hanem a valóság szerveződik a nyelv mintájára.

Szerinte egyre nagyobb az igény arra, hogy elhiggyük ezekről a szövegekről, hogy állítanak valamit a nyelven kívüli valóságról. „Én nem hihetővé akartam tenni a szövegeket, hanem azt szerettem volna, ha a lírai én eltávolodik tőlem, ha nem szereti, hogy ő Závada Péter” – magyarázta.

A szűkszavú Tandori

Itt a beszélgetés áttért a tárgyias költészetre, ami ismeretelméleti téteket mozgat, és a maga körüli világot, lényegiségeket próbálja leírni, megragadni. Závada Péter elárulta, ő is ilyen verseket szeret olvasni, a költők életrajzi adatai nem érdeklik, kedvencei között említette Nemes Nagy Ágnest és Rainer Marie Rilkét.

-

Sok szó esett a nagy elődökről, példaképekről is, például Tandori Dezsőről és Oravecz Imréről, akik Petri György mellett előkészítették a hatvanas-hetvenes évek nagy lírai fordulatát. „A szűkszavúság, elhallgatás poétikája alkatomból kifolyólag szimpatikusabb. Nem tudnék ennyit írni, nem is gondolnám, hogy amit leírnék, az érdekes lenne – szerintem ezt Tandori se gondolta, hanem performatíve színre vitte az életét” – hangzott el Tandori Töredék Hamletnek című kötete kapcsán.

Önirónia és a kiabálás kinövése

Egy ponton Závada megemlítette, hogy nem jött könnyen ugyan, de az évek alatt sikerült szert tennie egy kis öniróniára, ma már például el lehet neki olyat sütni, hogy jobbak voltak a versei, amikor rímeltek. Ez az élettapasztalattal jövő lazaság pedig a kötetében is visszaköszön.

Kicsit parodizálja, hogy rossz az emlékezőképessége, de arra is humorral reflektál, hogy az olvasók kitárulkozást várnak tőle.

Úgy folytatta, mindannyiukat megkísérti a narratíva hiú ábrándja, hogy el lehet valamit mesélni, „aztán ez lesz belőle”, utalt ismét humorral és öniróniával a kötetére – de felnéz azokra, akik igazán jó mesélők.

Závada Péter zenészként kezdte pályafutását, az Akkezdet Phiai rapbanda több mint húsz évet ölelt fel az életéből. A vers- és rapzeneírás közti különbségekről megjegyezte: a sok embert, a színpadot, a fesztiválok backstage-eit, a kiabálást ki lehet nőni, de a lírát, az alkotást nem. Megkerülhetetlen probléma volt a két műfaj közötti átjárhatóság, amikor az undergroundból átlépett a „magas irodalom” területére (bár ezt a kifejezést látványosan kerülte), de nem hierarchikus viszonyt lát ezek között, hanem külön szigetekként tekint az undergroundra, az avantgárdra vagy a popkultúrára is.

Závada Péter kötetéből az is látszik, hogy foglalkoztatja a mitológia: „A görög mitológia egy százalékát ismerjük, ehhez képest a magyar mítoszkincs nagyon hiányos. Annyira keveset tudunk a múltunkról, hogy ez okozhat vakfoltokat az identitásban. Kicsit olyan ez a nemzet, mint egy gyerek, aki nem ismeri a saját csecsemőkorát” – fogalmazott.

És egy antik mondakör megidézésével eljutottunk egészen odáig, hogy Phalaris ércbikája, aminek a bendőjében a zsarnok élve égette halálra azokat, akiket el akart tenni láb alól, és jól szórakozott, miközben az áldozat rémülten sikítozott, tulajdonképpen a költészet, az önmagunkkal szembeni kegyetlenkedés metaforája.

A költő magát kényszeríti bele a bikába, azaz a versbe, ahol a haláltusa hangjai élvezhető és befogadható zenévé válnak. 

Fotók: Oláh Gergely Máté/Jelenkor Kiadó

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

„Puszta mechanika vagyok, egy síró-, baszó-, emésztőgép” – Olvass bele Závada Péter új verseskönyvébe!

Ki vagy mi az Éngép, aki vagy ami Závada Péter verseit írja? 

...

Trump miatt ellehetetlenítik az amerikai íróprogramot, amin Nemes Nagy Ágnes, Krusovszky Dénes és Závada Péter is részt vett

A József Attila-díjas költő egy posztban emlékezett meg az amerikai íróprogramról, amin ő és Nemes Nagy Ágnes is részt vett korábban.

...

Závada Péter: A negyvenedik jubileumi nemzetközi művésztelep eseményén mindenki, aki jelen van, része az alkotásnak

A Capa Központ projektjének részeként Oláh Gergely Máté készített fotósorozatot Magyarpolányban a 40. Nemzetközi Művésztelepen, melyhez Závada Péter írt verseket.

MARGÓ
...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

...

Pajor Tamás: Pályatársaim erős virtuális pofonokkal józanítottak ki

Milyen egy későn jött dackorszak? Miért nincs a művészetnek feladata? Pajor Tamás Veiszer Alindával beszélgetett a Margón.

...

Czakó Zsófia új regényében anyák és lányaik próbálják megérteni egymást

Hogyan lesznek a legközelebbi családtagokból távoli rokonok? Czakó Zsófia legújabb regényéből kiderül.

Visky András: Ez a regény az élők feltámadásáról szól

Visky András: Ez a regény az élők feltámadásáról szól

Visky András új könyve „körbeöleli” a Kitelepítést.

Szerzőink

Bakó Sára
Bakó Sára

Clare Leslie Hall bestsellere csavar egyet a romantikus regény műfaján

Bakó Sára
Bakó Sára

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Olvass!
...

A történelem kísért a Nobel-díjas Han Kang új regényében – részlet

Olvass bele a Nem válunk szét című regénybe. 

...

Egy reménytelen apáca titokban terhességről és a csepeli lakótelepről álmodik

A szerzetesek és apácák élete sokkal jobban hasonlít a hétköznapi emberekére, mint elsőre gondolnánk. Olvass bele!

...

Anna-bál a diktatúra árnyékában: Olvass bele Fábián Janka legújabb regényébe!

Részlet A remény szerelmesei kötetből.

Kiemeltek
...

„A BookTokon mindenben segítettek” – romantasy szerzők a műfaj sikeréről

Mit nyújt az olvasóknak és a szerzőknek a romantasy?

...

9 ígéretes adaptáció az őszi estékre a Netflix, a Max és az Apple TV kínálatából

Újragondolták a Veszedelmes viszonyokat, jön a Frankenstein és Stephen King rettegett bohóca is visszatér.

...

Fodor Marcsi: A korabeli nőknek azt kellett bizonyítaniuk, hogy nőként egyáltalán írhatnak-e

Ha nem hallunk az irodalomórán női szerzőkről, azt gondoljuk: nem is voltak. 

A hét könyve
Kritika
A szabadság pénzbe kerül, főleg akkor, ha egy anyát bántalmaznak
Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.