Fotó: Valuska Gábor

A Líra Könyv oldalán Nyáry Krisztián minden nap írókkal, költőkkel beszélget, amióta kitört a járvány. Az #otthonolvasok tegnapi adása viszont több szempontból is rendhagyó volt, egyrészt, mert a vendég New Yorkból jelentkezett be, másrészt, mert nem a négy fal között tölti a napjait, hanem aktívan segít a világjárvány egyik gócpontjában.

Röhrig Géza elmesélte, hogy nemrég felhívta a volt főnöke, hogy szükség van rá, - ami jól jelzi mekkora a baj – így most önkéntesként segíti a mentősök munkáját. Mint mondta, hét évvel ezelőtt ő már dolgozott mentősként, de csak fél évet és a vizsgája is lejárt már. Egy pár órás tanfolyam után viszont részt vehet a segítségnyújtásban, amire főként éjszakánként van szükség. Körülbelül 100 ezer olyan önkéntes van most a városban, mint ő. Szerinte ez gyönyörű tapasztalat. New York jól vizsgázik a szolidaritás és a kölcsönös segítségnyújtás terén, és talán kezd is javulni a helyzet.

De a mentőzés mellett más segítő munkát is vállal, a zsidó közösségben halottakat mosdat, mert szerinte mindenkinek jár a végtisztesség. Ezt persze csak addig lehet megadni, amíg engedélyezik. A temetések már online zajlanak, csak a legközelebbi rokonok lehetnek jelen. Röhrig Géza azt is elmondta, hogy most ő is gyászol. Az egyik barátját, Dariót is elvitte a vírus 97 éves korában. Ő volt az utolsó élő sonderkommandós, aki még látta a gázkamrákat működés közben. Dario egyébként megnézte a Saul fiát és ez fontos visszaigazolást jelentett Röhrig számára.

Szerinte nagyon furcsa a mostani helyzetben, hogy éppen a szépkorúak vannak veszélyben. Ehhez kapcsolódva egy érdekes könyvet mutatott, amelyben szellemi végrendeleteket lehet olvasni. Ezek annak a jegyében születtek, hogy ne csak az anyagiakról rendelkezzünk, amikor elmegyünk erről a világról, hanem hagyjunk hátra szellemi muníciót is az utódainknak. Szerinte nagyon izgalmas tanácsokat, életbölcsességeket lehet olvasni a könyvben.

A költő egyébként családjával tölti az idejét otthon, amikor épp nem önkénteskedik. Szerinte neki könnyebb, mint sokaknak, kivételezett helyzetben van. A szociális hatása a vírusnak ugyanakkor elképesztő. Éppen ezért ő nem is a járvány egészségügyi következményei miatt aggódik jobban, hanem a gazdasági nehézségek miatt, a kárvallottak ugyanis, akiknek most kiesik féléves jövedelmük, sosem fogják utolérni magukat. Közben a helyzetnek szerinte van azért jó oldala is: most mindenki érzi, hogy kicsit elszállt velünk a ló, nem a valós szükségleteink alapján, fenntarthatatlan módon éltünk. Szerinte egyébként nemcsak New York, hanem az egész világ is jól vizsgázott most helyi szinten. Kutatások bizonyítják, hogy a nehéz helyzetekben nem a káosz uralkodik el, hanem a kölcsönös segítségnyújtás. Ezt látjuk most. Éppen ezért, akik harckocsikat, rendőröket vezényelnek most ki, azok a saját hatalmukat féltik.

Röhrig Géza mondja el a hajléktalanok történeteit - Könyves magazin

Egyszer azt mondta Röhrig Géza, hogy a jó művészetet nagyon nehéz elválasztani a valóságtól. A költő angyalvakond című új verseskötetében a jó művészetet a valóság felől, még pontosabban a dokumentarista hangulatú szociális érzékenység felől közelíti meg, amikor hajléktalanokról készített portréversekben beszél arról, mi zajlik előlünk elzárva.

Röhrig Géza több izgalmas könyvet is ajánlott a beszélgetés során. Például Tolsztojtól a Medve a szekéren című történetet, vagy a Bevezetés az etológiába című könyvet. Mindkettőből azt emelte ki, hogy egymás segítése alapvető emberi feladatunk. De az önfeláldozás az állatoknál is megfigyelhető, például a földi mókusnál, aki füttyjellel vonja magára a ragadozó figyelmét, ha a rokonai veszélybe kerülnek.

További ajánlott olvasmányok Röhrig Gézától a karantén idejére:

• Sakkozó magyarok
• Alekszandr Iszajevics Szolzsenyicin : Ivan Gyenyiszovics egy napja
• Tóth Krisztina: Magas labda
• Balla Zsófia: A darázs fészke

 A beszélgetés végén Röhrig Géza a főnökét idézte: „Moss kezet és ne feledd el, hogy kinek a kezében vagy.”