Kutatónak lenni nem 8 órás munkát jelent, az elhivatott szakértők gyakran hetekre, hónapokra eltűnnek a szeretteik látóköréből egy-egy projekt miatt. De mit szól ehhez a család, és kibírja-e ezt egy szerelem? Ezt kutatja többek között Jodi Picoult első, 1992-ben kiadott regénye, A bálna éneke - Regény öt hangra, ami nemrég jelent meg magyarul (itt beleolvashatsz, itt pedig elolvashatod a kritikánkat). A kötetben a híres tudós, Oliver Jones szinte minden idejét a bálnahangok kutatásának szenteli, és úgy érzi, szét kell szakadnia a családja és a hivatása között. Felesége, Jane egy vita után rozzant autójával, 15 éves lánya társaságában elindul San Diegóból az öccséhez, egy több ezer km-re található almáskertbe. Oliver utánuk indul, és útközben szembe kell néznie azzal, hogyan volt jelen ebben a házasságban, és a család, vagy a karrier a fontosabb a számára.
Öt olyan könyvet gyűjtöttünk össze, amelyben fontos szerepet kap a tudomány, és a tudósoknak, kutatóknak a szerelem és a kapcsolatok kihívásaival is szembe kell nézniük.
Inkeri Markkula: A soha fel nem engedő föld
Inkeri Markkula finn író és biológus, így nem véletlen, hogy regénye rendkívül gazdag természetleírásokban. A Soha fel nem engedő föld című könyvben Unni, a kanadai Baffin-szigeten dolgozó finn kutató az éghajlatváltozás következményeit tanulmányozza a gyorsan olvadó Penny nevű gleccseren, amikor összetalálkozik Jonnal. Mindkettőjükben közös a gyökértelenség és az otthon utáni vágyakozás.
Mindössze néhány napot töltenek együtt, a hóviharban, egy házban összezárva, mégis egymásba szeretnek.
Megható történet az összetartozásról, a honvágyról, a szabadságról és a szerelemről, ami idén a hét könyve is volt nálunk. Itt bele is tudsz olvasni, a szerzővel készült interjúnkat itt találod.
Sigríður Hagalín Björnsdóttir: Tüzek
Mikor Björnsdóttir belefogott a könyv megírásába, éppen az Anna Kareninát olvasta, amiben a szerelem szintén romboló ösztönként jelenik meg és tönkreteszi egy előkelő hölgy életét. Egy napjainkban játszódó regényhez viszont egy rendezett életet élő tudóst választott főszereplőnek. A cselekményben földrengés rázza meg a Reykjanes-félszigetet, 800 év szünet után vulkánok kelnek életre. Senki sem ismeri őket jobban, mint Anna Arnardóttir, a Földtudományi Intézet igazgatója, akinek pályafutása legnagyobb feladatával kell megküzdenie a katasztrófavédelem koordinálásában. A Tüzek
a vulkán okozta katasztrófát állítja párhuzamba a magánéleti katasztrófával, a mindent elsöprő szerelemmel,
amivel a főhős szembesül.
Delia Owens: Ahol a folyami rákok énekelnek
A regényíróként közel hetvenévesen debütáló Delia Owens könyvében Észak-Karolina láp- és mocsárvidéke, ez a szárazföldet és az óceánt összekötő zord és veszélyes, ugyanakkor megkapóan gyönyörű vidék több mint regényhelyszín, gyakorlatilag az egyik főszereplő a teljes elszigeteltségben élő Kya mellett. A lány egyedül nő fel a mocsárvilágban, életét a cserbenhagyások és megaláztatások kísérik, azt tanulja meg, hogy csak magára és fogadott családjára, a lápra számíthat.
A láp minden fűszálát, kagylóját, teknősét ismeri, képes elrejtőzni, ismeri a természet erőit, meg tud élni a zord vidéken,
és mezítlábas hatévesből minden komolyabb segítség nélkül odáig jut, hogy könyveket ad ki, és ismert természettudóssá válik. Az emberekről azonban nagyon keveset tud. Önmaga erejéből, teljesen egyedül marad fenn a természetben, fizikailag jól van, de magánya és elhagyatottsága miatt olyan érzelmi sebeket szerez, melyek nagy része soha nem gyógyul majd be.
Charlotte McConaghy: Az utolsó vándorlás
Valamikor a közeli jövőben, amikor a globális klímaváltozás miatt egymás után halnak ki a fajok. Franny Lynch eltökéli, hogy követi a sarki csérek utolsó ismert kolóniáját az egész földgolyót átszelő utazásukon, az északi sarkkörtől a déli sarkkörig. A tudósok szerint ez lesz a madarak utolsó vándorlása, miután élőhelyeik pusztulása miatt nem élik túl az utat. A fiatal nő a kihalt tengereket hiábavalóan kutató halászhajó, a Saghani fedélzetén ered a madarak nyomába a kiüresedő világban.
Milyen traumák, tragédiák és kétségbeesett remények hajtják őt és a legénységet ezen az őrült úton, Grönland partjaitól az Antarktisz olvadó jégmezőiig,
és miért akar vándorlása végén Franny véget vetni az életének? Charlotte McConaghy debütáló regénye (itt olvashatsz bele) remekül felépített és megkomponált pusztulástörténet, amelynek végkicsengése minden kegyetlensége ellenére mégis reménykeltő, hiszen a világ legvégén is létezik elementáris szerelem és életvágy, amellyel talán még az apokalipszis is túlélhető.
Julia Whelan: Az oxfordi évem
Az amerikai Ella Durran gyerekkora óta tudta, hogy az Oxfordi Egyetemen akar tanulni. Ám épp, amikor elnyer egy angliai ösztöndíjat, felkínálnak neki egy olyan munkalehetőséget, amit nem utasíthat vissza. Elfogadja az ajánlatot, így egy év múlva vissza kell térnie az Államokba. Az első oxfordi napján találkozik egy bosszantó és pimasz férfival, akiről kiderül, hogy nem más, mint Jamie Davenport, az angol irodalmat oktató professzor. Egy kocsmai találkozás után valami megváltozik közöttük, a könnyed flörtölés hamar valami komolyabbá válik.
Jamie azonban fájdalmas igazságot rejteget, és a titka Ella életét is megváltoztathatja.
A lány lehetetlen választás elé kényszerül: fordítson hátat a férfinak, akibe kezd beleszeretni, vagy maradjon Jamie-vel, és segítse át az elképzelhetetlen nehézségeken?
Nyitókép: Nico Agnello, Unsplash
