Szenvedély nélkül a foci halott

"Amikor egy edzésen a pályáról kigurult labdát egy gyerek kézzel dobta vissza, akkor állítólag elsírta magát. Kézzel! Láttátok, kézzel ért a labdához!, zokogott" - ezt állítólag Puskás mondta, legalábbis EP így emlékezik a Semmi művészete című könyvében. Esterházy a híres Csillaghegyi Munkás Torna Egylet játékosaként mindig szerényen megbújt a híres testvér, Esterházy Márton árnyékában, bár az tény, hogy erősebb írásos emlékek bizonyítják képességeit. A Termelési-regény óta folyamatosan focizik a könyveiben, mert egyfelől a magyar nép az ilyen, másfelől a foci remek nyelvi játéktér EP-nek. Az Utazás a tizenhatos mélyére ennek elég konkrét megvalósulása: a 2006-os német világbajnokság előtt a vendéglátók megutaztatták, hogy fedje fel a német futball mélyrétegeit, EP megtette, és talán életében először, futballdíjat kapott. A Semmi művészetében anyját eresztette Puskás Öcsiék elé, de még Jean-Philippe Toussaint picike könyvecskéjéhez is írt kommentárokat, mert a téma Zidane 2006. július 9-i bűne volt, amikor lefejelte a védő Materazzit. EP legkomolyabb tettei mégsem ezek voltak, hanem az elbukott berni döntő visszaszerzése: 1954-ben 3-2-re kikapott a magyar válogatott a németektől, legalábbis sokan így emlékeznek. EP átírta a történelmet, és jól tette, visszavette, ami a magyarságé.

Zidane 2006. július 9-én este a berlini Olimpiai Stadionban felnézett az égre aztán, állítólag, lefejelte Materazzit, bár ezt a nézőtéren senki sem látta. Se Jean-Philippe Toussaint, aki néhány oldalas regényszerűségben örökítette meg az esetet, se Esterházy Péter, aki a belga-francia író szövegéhez hozzáfűzte a maga Zidane-gyakorlatait. A könyvecskét a két szerző sportos ifjúkorát dokumentáló fényképek díszítik.

„Az ellenfél középhátvédje megpróbált keresztezni. S ekkor Orsi megcsinálta azt a mozdulatsort, amelyről az ellenszenves idegen beszélt. (...) Brodd megforgatta a labdát, és máris megtalálta a felírást, melyet Vincenzo Orsi a csel közben a cipője orrával karcolt a bőrbe. 'A nevem Orsi, Vincenzo Orsi.'." A németországi világbajnokságra jelent meg Darvasi László remek focis könyve, amiben a szív és az érzelmek jobban szervezik a focit, mint bármelyik Xavi és Iniesta együtt. Hogy mi a futball? Ebben a könyvben pontos választ kapunk a kérdésre: „Azt mondja Horesnyik, tisztán hallotta a reccsenést, a finom sóhajt, amely üvegharang csendüléshez hasonlatos, s akkor szakad ki a középcsatár szétnyíló ajkai közül, ha a fiú megértette az élet lényegét. Miért a labdarúgás? Hát ezért a sóhajért." Darvasi képes arra, hogy kiteregetett mezből levezesse a boldogságot például, és ez a szép feladat könnyedén megy is neki. A titokzatos világválogatott annak a férfinak a könyve, aki valaha focizott, de a sérülések miatt már a pálya környékére sem mehet, és néhány lábtenisz is több napos fájdalmat okoz, viszont az életet még mindig a focipálya jelenti számára. A rövid történetekben minden megtalálható a férfi szívéről, fájdalmáról és gólöröméről: használati utasítás kezdőknek és haladóknak.

Mándy Iván: A pálya szélén

A magyar irodalom első, és talán legjobb futballkönyve Mándy Ivánhoz köthető, akit minden bizonnyal az átlagolvasó inkább ismer a Csutak-történetekről vagy az egészen fantasztikus Régi idők focija miatt, aminek forgatókönyvírója volt. Az 1963-ban megjelent A pálya szélén című regény futballrajongó főszereplője Csempe-Pempe a Titániának drukkol, nem mellesleg egy szenvedélye van, a foci. Az 1927/28-as szezonban játszódó történetben a főszereplőnek a feladat a grundokon tehetségekre vadászni, természetesen más játékosmegfigyelőkkel versengve. A focirajongónak persze annyira fontosak a játékszabályok és a tisztességes verseny, hogy természetesen elbukik idővel. A pálya szélént a párizsi Irodalmi Újság Ottlik Géza kultikus főművével, az Iskola a határonnal emlegette együtt. Csempe-Pempe tipikus férfialak, akit a focin kívül tényleg nem érdekel semmi. A regény is ilyen: focista belterjesség, Nemzeti Sportot megszégyenítő közhelyek a legszebben megofalmazva és egy férfi, aki mindennél jobban szereti a csapatát. Valamikor a csoportmeccsek végén illene elővenni mindenkinek.

"Úgy lettem szerelmes a futballba, ahogy később a nőkbe is: hirtelen, megmagyarázhatatlanul, feltétel nélkül, mit sem gondolva azzal, hogy mennyi fájdalmat és bajt okozhat a szenvedélyem" - írja a Pop, csajok, satöbbi és az Egy fiúról népszerű írója, Nick Hornby fociról szóló alapműként definiált Fociláz című regényében. Az angol írót 1968-ban, 11 éves korában vitte el az édesapja egy Arsenal-meccsre a Highburybe. Az akkori kisfiúnak ez a férfias, káromkodós, sörözős, de mindenképp önfeledt élmény annyira meghatározó volt, hogy 1992-ben könyvet is írt belőle, ha már nemcsak a saját, hanem sok-sok férfi életét határozza meg ugyanez az érzés. Ebben a meccsek ritmusára írt, elsőre szurkolói naplónak tűnő regényben finoman bontakozik ki a férfivá válás története, illetve a szerelmi történetek. A foci az élet, a foci a szerelem, a foci a csalódás: ez mindenki számára érthető, aki nem a Gergely-naptár, hanem a bajnoki kiírások és fordulók szerint éli az életét, viszont Nick Hornby alaposan el is magyarázza ezt. "A Swindon elleni meccs után rájöttem, hogy a hűség, legalábbis a futballban, nem morális választás kérdése, mint a bátorság vagy a kedvesség; inkább hasonlít szemölcsre vagy púpra, az ember semmiképpen sem szabadulhat tőle. A házasság véletlenül sem lehet ennyire szilárd - egy Arsenal-szurkolónak a világért sem jutna eszébe elsompolyogni a Tottenhamhez egy kis házasságon kívüli kalandért és élvezetért, s bár a válás lehetősége fennáll (az ember egyszerűen nem jár többé meccsre, ha annyira rosszul megy a csapatnak), ki van zárva, hogy utána egy másik csapat csábítsa el".

"Az átlagcsóka, aki a tévé előtt mereszti a seggét, és közben a távirányítóval pöcsöl, semmi mást nem lát, csak a pályát meg három lelátót. Csatornaszörfölésre pazarolja az életét, és megfosztja magát a foci igazi élményétől. A morajló tömegtől, és a szenvedélytől, ami ezt a játékot olyan különlegessé teszi. Egyetlen tévétársaságot sem izgatnak a szurkolók, pedig az ő hangjuk és mozgásuk nélkül sehol nem volna foci. Lényeg a szenvedély. Ez az, amit soha, senki nem képes megváltoztatni. Szenvedély nélkül a foci halott" - írja John King 1996-ban megjelent novellás könyvében, A futball faktorban: ekkor még nem Roman Abramovics tulajdonában volt a londoni csapat, amelyik lapzártánkkor játssza a Bajnokok ligája döntőjét. A regény születése előtt volt már Heysel- és hillsborough-i tragédia is, egész Európában üldözni kezdték a huligánokat, ennek ellenére King főhőse is egy huligán. A Chelsea kemény magjának, a Fejvadászoknak a fontos tagjáról, a hétköznap rakodómunkásként dolgozó Tom Johnsonról szól A futball faktor. Az író elsősorban a Trainspotting írójának, Irvine Welsh-nek a stílusában meséli történetét. A konyv nem a fociról szól, hanem a huligánokkal teli közegről, olyan angol férfiakról, akik a heti munka után kivagyiságból rendre megverekednek az ellenfél szurkolóival. Sok káromkodással, rasszizmussal, homofóbiával és keménykedéssel megírt regény lett a végeredmény. A fociról keveset, a gyors szexekről, a vizezett sörröl, a munkásosztályról és a közegről viszont annál többet eláruló könyv főszereplője ugyanis nem annyira a focimeccs iránt érdeklődik, hanem a meccs előtti vagy utáni verekedésekért. Ahogy a könyvben elhangzik: „Azt hiszem, kissé olyanok vagyunk, mint a narkósok. Jól fésült narkósok, akik a bunyóra vannak rákattanva. Csak nekünk nem a könnyebb opció kell, mi nem úgy próbáljuk lenyűgözni a szomszédokat, hogy félrevonulunk, és a saját szarunkban kuporogva toljuk fel az anyagot. Mi bátran előrelépünk, odatesszük magunkat a tűzvonalba. Nekünk természetes mámor kell. Adrenalinnal cuccolunk." King sikerkönyvet írt, amiből Nick Love rendezett filmet.

A cikk a Könyves magazin 4. számában jelent meg.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

Hírek
...
Beleolvasó

Karin Smirnoff noirjában egy temetéssel válnak csak igazán sötétté a dolgok – Olvass bele!

...
Szórakozás

5 dolog, amiről jó, ha tudsz, mielőtt nézni kezded A háromtest-problémát

...
Hírek

Káprázatos lett az Álom luxuskivitelben gyémántokkal kirakott példánya

...
Hírek

Philip K. Dick egyik korai sci-fije új fordításban jelenik meg

...
Szórakozás

Nick Cave-dalok, Varró Dani-versek és Háy János-illusztrációk [PROGRAMAJÁNLÓ]

...
Szórakozás

Az éhezők viadala sztárja memoárban emlékszik vissza hat évtizedes pályafutására

...
Hírek

Megtalálták Kosztolányi Dezső első Byron-fordításának teljes kéziratát

...
Hírek

Vitézy Dávid: Esterházy Péter otthona helyén ne legyen társasház

...
Zöld

Mit kíván Jane Goodall a 90. születésnapjára?

...

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: A család olyan, mint egy falka

...

A Szegény párákban Frankenstein, a szex és Mary Shelley is a ma nőjéről beszélnek

...

Ezt senki nem mondta – Nádasdy Ádám: Lássa az a gyerek, hogy én is ember vagyok

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kitakarja a politikus a szépírót? Elővettük Csurka István drámáit [Csurka 90]

Csurka István ma lenne 90 éves, így arra voltunk kíváncsiak, mit lehet tudni a drámáiról. Mik a fő témái, és milyenek a hősei? Felfedezhető-e bennük a későbbi politikus? Milyen út vezetett a bemutatásukig? És vajon aktuálisak-e még? 

...
Kritika

Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt

Tahir Hamut Izgil ujgur költő és filmes a családjával együtt 2017-ben sikeresen elmenekült Kínából a tömeges letartóztatások elől. Memoárjában bemutatja, hogyan számol fel a totalitárius állam egy kultúrát és egy népet. A Ha értem jönnek éjjel a hét könyve.

...
Nagy

„halálomat türelmesen begombolom” – ma lenne 70 éves Sziveri János

Kifejezetten rövid élet jutott neki, ma ünnepelné hetvenedik születésnapját, de már 34 éve halott. Sziveri János vajdasági születésű költőre emlékezünk.

...
Kritika

Hogyan lesz egy anyából kiapadt, halálszagú folyó?

Az Anyám, a folyó című olasz regény lírai hangon előadott, töredékekből építkező történetének egy anya-lánya kapcsolat az alapja: a negyvenes éveiben járó lány az emlékezetét, így identitását is egyre inkább elveszítő anyjának meséli el – mintegy a felejtés ellen dolgozva – családjuk szerteágazó históriáját.

...
Nagy

Márquez regénye a végakarata ellenére jelent meg – Kafka, Nabokov is hasonlóan járt

Gabriel García Márquez posztumusz kisregényének megjelenése hatalmas irodalmi szenzáció, de van egy kis üröm az örömben, hiszen nem titok, az író meg akarta semmisíteni utolsó írását. 

...
Kritika

Jon Fosse a banalitáson át talál utat a természetfelettihez

A Nobel-díjas norvég szerző egymásba írja a hófödte tájat és a koromsötét éjszakát, egymásba játszatja hősét és annak környezetét. A Fehérség az egzakttól a transzcendens felé vezet, így egyszerre szolgál a kivonulás és a bevezetés könyveként.

...
Nagy

„Miért kéne egy írónak apolitikusnak lennie?” – színészek és rendezők Csurka István drámáiról

90 éve született Csurka István. Ebből az alkalommal olyan színészekkel és rendezőkkel beszélgettünk, akik szerepeltek a színdarabjaiban és/vagy rendeztek tőle valamit. Andrási Attila, Koncz Gábor és Szilágyi Tibor válaszai.

Szerzőink

...
Könyves Magazin

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: Úristen, örökre itt lesz

...
Sándor Anna

Kitakarja a politikus a szépírót? Elővettük Csurka István drámáit [Csurka 90]

...
Sándor Anna

Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt

Olvass!
...
Beleolvasó

Karin Smirnoff noirjában egy temetéssel válnak csak igazán sötétté a dolgok – Olvass bele!

Titkok, erőszak és szektákhoz hasonló légkör: Karin Smirnoff könyvében egy gyászoló testvérpár küzd a szeretetért és az elfogadásért. Most elolvashatsz belőle egy részletet.

...
Beleolvasó

A Petri-díjas Rékai Anett kötete egy párkapcsolat függő játszmáit mutatja be

A kamaszkor lezárásáról és az önálló élet indulásának fázisairól szólnak a Petri-díjas Rékai Anett első kötetének szövegei. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Otthonosság és idegenség Görcsi Péter debütáló regényében – Olvass bele!

Görcsi Péter első regénye Magyarországon, Angliában és Norvégiában játszódó autofikciós fejlődésregény, tele generációs tapasztalatokkal, közéleti és személyes sorsfordulókkal. Olvass bele a regénybe!

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Orczy Mimi ezúttal Párizsban nyomoz egy eltűnt műkincs után – Olvass bele!

Folytatódik Ruff Orsolya kalandregénye, melyben a tűzrőlpattant báró Orczy Miminek egy francia bűntényt és eltűnést kell felderítenie.

...
Gyerekirodalom

Elhunyt a Babar könyvek szerzője

Laurent de Brunhoff festő és mesemondó, aki Babarról, az elefántkirályról szóló képeskönyvsorozattal lett híres, 98 éves volt.

...
Gyerekirodalom

10 nyuszis mesekönyv húsvétra és azon túl

Az édes tapsifülesek kiskorú rajongóinak és szüleiknek élő nyuszi helyett inkább gyönyörű gyerekkönyveket ajánlunk.

Polc

Jon Fosse a banalitáson át talál utat a természetfelettihez

...

Denene Millner két anya és egy lány sorsán keresztül számol le a tökéletes nő mítoszával

...

Alan Moore tálalásában a képregényiparnak átható ondószaga van

...

Terézanyut felfalta és megemésztette Kovácsné

...
A hét könyve
Kritika
Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt
...
Podcast

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: Úristen, örökre itt lesz

Új podcastunk címe Ezt senki nem mondta!, a meghívott írókkal Ott Anna beszélget a gyereknevelés és az alkotás kapcsolatáról. A negyedik rész vendége Oltai Kata.