Lem imádta az édességet, de az internetről megvolt a véleménye

Lem imádta az édességet, de az internetről megvolt a véleménye

Asimov mellett talán Stanislaw Lem az a sci-fi szerző, akinek a nevét még azok is ismerik, akiket a műfaj hidegen hagy. Műveit több mint 40 nyelvre fordították le és több mint 27 millió példányban adták el világszerte. Minden bizonnyal ő az egyik, ha nem a legismertebb nem angol nyelven író sci-fi szerző. Páratlan elemzőkészségéhez jóféle humorérzék párosult és visszatérő témája volt a technológia, az idegen intelligencia - és annak radikális és összeegyeztethetetlen eltérése az emberitől -, az emberi faj korlátai és helye az univerzumban. Születésének 100. évfordulója alkalmából összegyűjtöttünk róla olyan érdekességeket, amelyek mentén az életútja és a munkássága előtt is tiszteleghetünk.

Sándor Anna | 2021. szeptember 09. |

Orvosi pályára készült

Lem a ma Ukrajnához tartozó, akkor lengyel Lwów városában született 1921. szeptember 12-én, és kezdetben az apja nyomdokaiba kívánt lépni, aki fül-orr-gégész volt. A tanulmányait előbb a szovjetek szemében “burzsoá” származása akasztotta meg, majd az apja kapcsolatainak köszönhetően felvételt nyert a lwówi egyetem orvosi karára. Az 1941-es náci megszállás viszont a család zsidó származása miatt is fenyegetést jelentett. Hamis papírok segítségével elkerülték, hogy a gettóba zárják őket, Lem pedig autószerelőként és hegesztőként dolgozott, és csatlakozott a lengyel ellenálláshoz is. Így emlékezett azokra az időkre:

“Abban az időszakban nagyon személyes és praktikus módon tanultam meg, hogy nem vagyok »árja«. Tudtam, hogy az őseim zsidók voltak, de semmit sem tudtam a zsidó vallásról és, sajnos, a zsidó kultúráról sem. 

Szóval az igazat megvallva gyakorlatilag a náci szabályozások miatt tudatosult bennem, hogy zsidó vér folyik az ereimben.” 

1945-ben aztán Lem ugyan befejezte az orvosi tanulmányait a krakkói egyetemen, de a végső vizsgákat nem tette le, így csupán abszolutóriumot szerzett, diplomát nem. Írni az egyetemi évei alatt kezdett el.

Imádta az autókat

Az, hogy éppen autószerelőként helyezkedett el a náci megszállás idején, egyáltalán nem véletlen. Már a háború előtt sikerült megszereznie a jogosítványt, de igazán soha nem tudta kihasználni. Mivel élete zöme a szovjet Lengyelországban telt el, csupán néhány modellt próbálhatott ki. Viszont imádott autókról beszélni, és a saját autóit is mindig ő maga tartotta karban vagy javította.

-

Távoli kalandokra küldte a hőseit, de ő nem mozdult ki

A háború végétől Lem írt verset, sci-fi regényt, novellát, esszéket tudományos és kulturális témákban. Első kötete, az Asztronauták 1951-ben jelent meg, ám miközben a hősei gyakran a végtelen űrben jártak, ő nem volt hajlandó elhagyni az otthonát és Lengyelországot. A drámaíró Sławomir Mrożek például Lem közeli barátjaként győzködte kitartóan, hogy a karrierje érdekében menjen el egy amerikai ösztöndíjra, de Lem arra hivatkozott, hogy nem tud elég jól angolul. Ám nemcsak egy másik kontinensre, még Stockholmba sem sikerült átcsábítani. Az ellenállása azért is érdekes (főleg az angolos kifogás), mert 

Lem hét nyelven beszélt: lengyelül, németül, angolul, franciául, ukránul, oroszul és latinul.

Igazán termékeny íróvá 1956 után vált, amikor a lengyel október hatására némiképp növekedett a szólásszabadság az országban. 1968-ig Lem 17 könyvet írt, ekkor születtek azok a művei, amelyek világhírűvé tették: a Solaris (1961), az Éden (1959), A világűr csavargója (1957), A Legyőzhetetlen (1964), a Kiberiáda (1967), Az Úr hangja (1968), a Pirx pilóta kalandjai (1968).

Stanislaw Lem
Solaris
Ford. Murányi Beatrix, Helikon, 2021, 265 oldal
-

Nagyon-nagyon szerette az édességet

Lem igazi édesszájú ember volt. Különösen szerette a Közel-Keleten és a Balkánon is népszerű halvát és a csokiba mártott marcipánt. Az élete vége felé cukorbeteg lett, de ekkor sem tudott lemondani róluk. A fia, Tomasz Lem árulta el Lem 2006-os halála után, hogy egy halom csokipapírt találtak a könyvespolcai mögé rejtve - de olyan sokat, hogy egészen a plafonig értek.

Ateista volt, és aggódott az ember és a technológia viszonya miatt

Lem, állítása szerint, katolikus nevelést kapott, később morális okokra hivatkozva viszont ateistának vallotta magát. Egy 1984-es interjúban a The Missouri Review-nak úgy magyarázta ezt, hogy:

“a világ annyira szörnyűen van összerakva, hogy szeretném azt hinni, hogy nem valaki csinálta”.

Ugyanakkor agnosztikusként is tekintett magára, ami (nagyon leegyszerűsítve) nem zárja ki valamiféle isteni hatalom létét, de úgy véli, hogy az nem megismerhető, ezért enélkül a tudás nélkül kell boldogulnunk a világban.

Hasonlóan kicsit ellentmondásos kapcsolata volt Lemnek a modern technológiával. Miközben szinte látnokian írt róla, nem engedte be a mindennapjaiba: soha nem tanult meg számítógépet használni, mindvégig hűséges maradt az írógépéhez és kritizálta az internetet. Kifejezetten aggasztotta, hogy a technológiai vívmányoknak vajon milyen hatásuk lesz majd az emberiségre, ahogy azt Az emberiség egy perce (1986) című esszégyűjteményében fejtegette. -

Az emberiség egy percéből készült egyébként az első magyar sci-finek nevezett 1 című film Pater Sparrow rendezésében, Mucsi Zoltán főszereplésével.

Nem kímélte a science fiction műfajt sem

Bár ebben a műfajban írt, kritizálta nemcsak a pályatársait, de saját magát is. Az Éden című regényét például nem szerette. Igaz, úgy gondolta, hogy az még mindig jobb, mint más sci-fik, de a saját többi művéhez képest az Éden univerzumát laposnak és egydimenziósnak találta.

A kritikát gyakran iróniába csomagolta, aminek jó példája Az Úr hangja című regényében az a rész, amikor a főhőse, Hogarth sci-fit próbál olvasni, hátha támadnak tőle új ötletei. Ehelyett viszont félreteszi az olvasmányait, mint “áltudományos tündérmeséket”.

Stanislaw Lem
Az Úr hangja
Ford. Murányi Beatrix, Helikon, 2018, 288 oldal
-

Lem nem titkolta azt sem, hogy nincs elragadtatva az amerikai kollégái munkáitól. A tengerentúli sci-fi irodalom zöméről úgy gondolta, hogy rosszul megírt, nem vagy hibásan végiggondolt művekről van szó, amiknek a szerzőit jobban érdekli a kaland, mint egy új ötlet vagy irodalmi forma. Ez egészen odáig fajult, hogy 1976-ban az Amerikai Science Fiction és Fantasy Írók Szövetsége (SFWA) megfosztotta Lemet a tiszteletbeli tagságtól, amit még 1973-ban ítéltek oda neki. A döntés ellen egyébként több tag is tiltakozott, például Ursula K. Le Guin, aki ki is lépett a szervezetből, majd visszautasította a Nebula-díjat emiatt (a díjat A rózsa naplójáért ítélték oda neki).

Lem egyedül Philip K. Dickről volt kiemelkedően jó véleménnyel, de ez nem talált viszonzásra. A feltételezhetően skizofréniától szenvedő Dick levelet írt az FBI-nak arról, hogy 

Lem nem is egy személy, hanem egy bizottság, ami a kommunista párt parancsait hajtja végre, hogy irányítsák a közvéleményt.

Az abszurd levelet azóta is többféleképpen próbálják magyarázni. Hogy Dick erős gyógyszerek hatása alatt állt, és eltávolodott a valóságtól. Hogy az Ubik lengyel megjelenésekor a kiadó anyagilag megrövidítette Dicket, aki ezért a kiadást felügyelő Lemet tette felelőssé. És benne lehet, hogy Dicket valamiféle patrióta hevület is hajtotta, hiszen Lem élesen kritizálta az amerikai sci-fi szerzőket.

Utálta a könyvei filmadaptációit

Ezzel persze nincs egyedül, Stephen King szinte legendásan gyűlöli a Stanley Kubrick-féle Ragyogást. Lem pedig például kifejezetten örült annak, hogy a közönség hamar elfelejtette az Asztronauták feldolgozását. A film kapcsán egyetlen pozitívumot tudott kiemelni, hogy ennek köszönhetően megnézhette Nyugat-Berlint.

És hiába lett a filmtörténet egyik kiemelkedő alkotása Andrej Tarkovszkij Solarisa, Lem kifogásolta, hogy a rendező mennyire elnyújtotta a bevezetőt.

Az egyetlen feldolgozás, amit kifejezetten szeretett, az a Przekładaniec című 1968-as rövidfilm Andrzej Wajda rendezésében - aminek Lem írta a forgatókönyvét a saját novellájából (Czy pan istnieje, Mr. Johns?).

Érdekes módon Lem amúgy sokkal elnézőbb volt az amerikai filmekkel, sorozatokkal, mint a sci-fi regényekkel. Nagy kedvence volt a King Kong és a James Bond-sorozat mellett a Csillagok háborúja, és élvezte a Star Treket is, bár kifogásolta, hogy a sorozat nem figyel a fizika alapvető törvényeire.

Megjósolta a jövőt

Lem számos olyan technológiai vívmányról írt, ami napjainkra tulajdonképpen létezik. Ilyen az okostelefon, a virtuális valóság, a Google, a Sims nevű játék, a 3D-s nyomtatás, a hangoskönyv, az e-book. A Culture.pl ebben a cikkben csinos listát szedett össze, és azt is megjelölte, melyik műben keressük a Lem-féle előképet. Zárásként csupán annyi, hogy Lem az internetet is megjósolta, ám amikor a világháló megszületett és elterjedt, állítólag annyit mondott róla:

"Amíg nem használtam az internetet, nem tudtam, hogy ennyi idióta van a világon."

Forrás: Lem.pl, The PortalistCultura.pl

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Stanislaw Lem évekig lappangó novellája már angolul is elérhető

...
Kritika

Ian McEwan új könyvével eléggé kiborította a sci-fi rajongókat

Ian McEwan legutóbbi regénye, a Mi, gépek kapcsán adott egyik interjúja újra felszította a magas- kontra zsánerirodalom vitáját. Az eredeti megjelenése óta eltelt időben természetesen csitultak a kedélyek, de a kérdés adott, hogy vajon sci-finek tekinthető-e McEwan legújabb műve?

...
Hírek

Octavia E. Butler a feje tetejére állította a sci-fi műfaját

A 2006-ban elhunyt Octavia E. Butler egy modern klasszikus, aki műveiben gyakran rámutatott a társadalmi visszásságokra és igazságtalanságokra. A magvető példázata című regénye a hét könyve volt nálunk, ennek elolvasása előtt vagy után pedig érdemes végigpörgetni azt a rövid TED-videót, amely arra a kérdésre keresi a választ, hogy miért is érdemes Butler könyveit olvasni.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Virginia Woolf impresszionista ecsettel festi meg Mrs. Dalloway világát

Újraolvasó rovatunkban ezúttal Virginia Woolf legismertebb regényét, a Mrs. Dallowayt poroltuk le, természetesen Tandori Dezső fordításában.

...
Zöld

Árnyékmunka, dühös emberek, no meg a hírek – a legjobb pszicho könyvek 2024 tavaszán

Ki az a 21 magyar, aki forradalmasította a pszichológiát? Hogyan bánjunk a dühös emberekkel? Miért leszünk boldogabbak, ha nem olvasunk híreket? És miként hatnak az életünkre a titkok? 

...
Nagy

Rushdie, Gagarin, Pamela és Kobe – a legjobban várt életrajzi újdonságok 2024 tavaszán

Színész- és sportlegendák, az első űrhajós és az egyetlen, Kínából megszökött ujgur író, világhírű művészek gondolatai életről, halálról, alkotásról. A legizgalmasabb (ön)életrajzi megjelenéseket szemléztük.

...
Kritika

Alan Moore tálalásában a képregényiparnak átható ondószaga van

Alan Moore korszakalkotó képregényes legenda, ami nem gátolta meg abban, hogy páros lábbal szálljon bele az alkotókat kizsákmányoló iparba és az infantilis rajongókba. A Megvilágosodások a hét könyve.

...
Nagy

Putyin háborúja, viking nők és európai gőg Mexikóban – történelmi non-fiction 2024 tavaszán

Milyen birodalmi hagyományt folytat Putyin a nők elleni erőszakkal? Milyen színes történeteket rejtenek az Andrássy út házai? Milyen események vezettek a ma háborúihoz Izraelben és Ukrajnában? Hogyan fulladt vérbe az európai gőg Mexikóban?

...
Kritika

Terézanyut felfalta és megemésztette Kovácsné

Rácz Zsuzsa visszatért, hogy szórakoztatóan beszámoljon arról a rohadt nehéz útról, amin egy nőnek végig kell mennie: a Kovácsné kivan című regényben elmeséli az anyává válásának történetét. Ez a hét könyve.

A hét könyve
Kritika
Alan Moore tálalásában a képregényiparnak átható ondószaga van
...
Zöld

Megjavítani azt, ami elromlott: a szemlélet, amit újra meg kell tanulnunk // Repair

Litkai Gergely podcastsorozatának témája ez alkalommal a Repair - Hogyan hozhatjuk rendbe az elromlott tárgyakat, kapcsolatainkat és társadalmunkat című kötet, amiről a szerzővel, Szvetelszky Zsuzsanna szociálpszichológussal beszélgettek.

...
Zöld

Peter Attia: a ránk leselkedő betegségek az apokalipszis lovasai

A hosszú élet nem a sorson vagy a géneken múlik: te is tehetsz érte ‒ tartja a világhírű orvosszerző, Peter Attia. Vedd fel a harcot te is, hogy elkerüld a diagnózis kimondását! Hogy hogyan? Olvass bele!

Szerzőink

...
Kiss Imola

A bántalmazás az irodalmi közegben sem az egyén ügye, hanem közös felelősség

...
Sándor Anna

Dűne 2: Hőssé válhat, aki tétovázik, mielőtt megragadja a hatalmat?

...
Kolozsi Orsolya

Virginia Woolf impresszionista ecsettel festi meg Mrs. Dalloway világát

Olvass!
...
Beleolvasó

„mennyi elmondhatatlanság” – olvass bele Kabai Lóránt posztumusz kötetébe

A 2022 őszén, 45 éves korában elhunyt költő, szerkesztő, vizuális művész, Kabai Lóránt utolsó költeményei a Nimue és a Prae gondozásában jelennek meg. Részletek az el sem kezdett versekből.

...
Zöld

Peter Attia: a ránk leselkedő betegségek az apokalipszis lovasai

A hosszú élet nem a sorson vagy a géneken múlik: te is tehetsz érte ‒ tartja a világhírű orvosszerző, Peter Attia. Vedd fel a harcot te is, hogy elkerüld a diagnózis kimondását! Hogy hogyan? Olvass bele!

...
Beleolvasó

Andy Warhol gépírónőjét magába szippantja a hatvanas évek New Yorkja

Semmi különös felejthetetlenül okos és vicces regény felnőtté válásról, a női lét kihívásairól, tizenöt perc hírnévről, fantázia és valóság határáról és a saját hangunk megtalálásáról, miközben nagy egók szavai visszhangoznak a fülünkben. Olvass bele!

...

Megjavítani azt, ami elromlott: a szemlélet, amit újra meg kell tanulnunk // Repair

...

Kerber Balázs és Nemes Z. Márió: Mit kaphatnak a közösségtől a magányos odúlakók?

...

A sikert csak tisztességtelen úton lehet elérni?

...

Az endometriózis poétikus betegség, mintha erdő nőne a hasunkban

...

Kerber Balázs: A versnél érzem, hogy a szöveg akar valamit és nem én

Polc

Terézanyut felfalta és megemésztette Kovácsné

...

A diktatúra fenntartóinak süketnéma a lelkiismerete

...

A Hideg krematóriumban pucérra vetkőzik a reménytelenség

...

A háborúban a halál minden sarkon ott leselkedik, és csak a véletlenen múlik, kit visz magával

...