Lem imádta az édességet, de az internetről megvolt a véleménye

Lem imádta az édességet, de az internetről megvolt a véleménye

Asimov mellett talán Stanislaw Lem az a sci-fi szerző, akinek a nevét még azok is ismerik, akiket a műfaj hidegen hagy. Műveit több mint 40 nyelvre fordították le és több mint 27 millió példányban adták el világszerte. Minden bizonnyal ő az egyik, ha nem a legismertebb nem angol nyelven író sci-fi szerző. Páratlan elemzőkészségéhez jóféle humorérzék párosult és visszatérő témája volt a technológia, az idegen intelligencia - és annak radikális és összeegyeztethetetlen eltérése az emberitől -, az emberi faj korlátai és helye az univerzumban. Születésének 100. évfordulója alkalmából összegyűjtöttünk róla olyan érdekességeket, amelyek mentén az életútja és a munkássága előtt is tiszteleghetünk.

Sándor Anna | 2021. szeptember 09. |

Orvosi pályára készült

Lem a ma Ukrajnához tartozó, akkor lengyel Lwów városában született 1921. szeptember 12-én, és kezdetben az apja nyomdokaiba kívánt lépni, aki fül-orr-gégész volt. A tanulmányait előbb a szovjetek szemében “burzsoá” származása akasztotta meg, majd az apja kapcsolatainak köszönhetően felvételt nyert a lwówi egyetem orvosi karára. Az 1941-es náci megszállás viszont a család zsidó származása miatt is fenyegetést jelentett. Hamis papírok segítségével elkerülték, hogy a gettóba zárják őket, Lem pedig autószerelőként és hegesztőként dolgozott, és csatlakozott a lengyel ellenálláshoz is. Így emlékezett azokra az időkre:

“Abban az időszakban nagyon személyes és praktikus módon tanultam meg, hogy nem vagyok »árja«. Tudtam, hogy az őseim zsidók voltak, de semmit sem tudtam a zsidó vallásról és, sajnos, a zsidó kultúráról sem. 

Szóval az igazat megvallva gyakorlatilag a náci szabályozások miatt tudatosult bennem, hogy zsidó vér folyik az ereimben.” 

1945-ben aztán Lem ugyan befejezte az orvosi tanulmányait a krakkói egyetemen, de a végső vizsgákat nem tette le, így csupán abszolutóriumot szerzett, diplomát nem. Írni az egyetemi évei alatt kezdett el.

Imádta az autókat

Az, hogy éppen autószerelőként helyezkedett el a náci megszállás idején, egyáltalán nem véletlen. Már a háború előtt sikerült megszereznie a jogosítványt, de igazán soha nem tudta kihasználni. Mivel élete zöme a szovjet Lengyelországban telt el, csupán néhány modellt próbálhatott ki. Viszont imádott autókról beszélni, és a saját autóit is mindig ő maga tartotta karban vagy javította.

-

Távoli kalandokra küldte a hőseit, de ő nem mozdult ki

A háború végétől Lem írt verset, sci-fi regényt, novellát, esszéket tudományos és kulturális témákban. Első kötete, az Asztronauták 1951-ben jelent meg, ám miközben a hősei gyakran a végtelen űrben jártak, ő nem volt hajlandó elhagyni az otthonát és Lengyelországot. A drámaíró Sławomir Mrożek például Lem közeli barátjaként győzködte kitartóan, hogy a karrierje érdekében menjen el egy amerikai ösztöndíjra, de Lem arra hivatkozott, hogy nem tud elég jól angolul. Ám nemcsak egy másik kontinensre, még Stockholmba sem sikerült átcsábítani. Az ellenállása azért is érdekes (főleg az angolos kifogás), mert 

Lem hét nyelven beszélt: lengyelül, németül, angolul, franciául, ukránul, oroszul és latinul.

Igazán termékeny íróvá 1956 után vált, amikor a lengyel október hatására némiképp növekedett a szólásszabadság az országban. 1968-ig Lem 17 könyvet írt, ekkor születtek azok a művei, amelyek világhírűvé tették: a Solaris (1961), az Éden (1959), A világűr csavargója (1957), A Legyőzhetetlen (1964), a Kiberiáda (1967), Az Úr hangja (1968), a Pirx pilóta kalandjai (1968).

Stanislaw Lem
Solaris
Ford. Murányi Beatrix, Helikon, 2021, 265 oldal
-

Nagyon-nagyon szerette az édességet

Lem igazi édesszájú ember volt. Különösen szerette a Közel-Keleten és a Balkánon is népszerű halvát és a csokiba mártott marcipánt. Az élete vége felé cukorbeteg lett, de ekkor sem tudott lemondani róluk. A fia, Tomasz Lem árulta el Lem 2006-os halála után, hogy egy halom csokipapírt találtak a könyvespolcai mögé rejtve - de olyan sokat, hogy egészen a plafonig értek.

Ateista volt, és aggódott az ember és a technológia viszonya miatt

Lem, állítása szerint, katolikus nevelést kapott, később morális okokra hivatkozva viszont ateistának vallotta magát. Egy 1984-es interjúban a The Missouri Review-nak úgy magyarázta ezt, hogy:

“a világ annyira szörnyűen van összerakva, hogy szeretném azt hinni, hogy nem valaki csinálta”.

Ugyanakkor agnosztikusként is tekintett magára, ami (nagyon leegyszerűsítve) nem zárja ki valamiféle isteni hatalom létét, de úgy véli, hogy az nem megismerhető, ezért enélkül a tudás nélkül kell boldogulnunk a világban.

Hasonlóan kicsit ellentmondásos kapcsolata volt Lemnek a modern technológiával. Miközben szinte látnokian írt róla, nem engedte be a mindennapjaiba: soha nem tanult meg számítógépet használni, mindvégig hűséges maradt az írógépéhez és kritizálta az internetet. Kifejezetten aggasztotta, hogy a technológiai vívmányoknak vajon milyen hatásuk lesz majd az emberiségre, ahogy azt Az emberiség egy perce (1986) című esszégyűjteményében fejtegette. -

Az emberiség egy percéből készült egyébként az első magyar sci-finek nevezett 1 című film Pater Sparrow rendezésében, Mucsi Zoltán főszereplésével.

Nem kímélte a science fiction műfajt sem

Bár ebben a műfajban írt, kritizálta nemcsak a pályatársait, de saját magát is. Az Éden című regényét például nem szerette. Igaz, úgy gondolta, hogy az még mindig jobb, mint más sci-fik, de a saját többi művéhez képest az Éden univerzumát laposnak és egydimenziósnak találta.

A kritikát gyakran iróniába csomagolta, aminek jó példája Az Úr hangja című regényében az a rész, amikor a főhőse, Hogarth sci-fit próbál olvasni, hátha támadnak tőle új ötletei. Ehelyett viszont félreteszi az olvasmányait, mint “áltudományos tündérmeséket”.

Stanislaw Lem
Az Úr hangja
Ford. Murányi Beatrix, Helikon, 2018, 288 oldal
-

Lem nem titkolta azt sem, hogy nincs elragadtatva az amerikai kollégái munkáitól. A tengerentúli sci-fi irodalom zöméről úgy gondolta, hogy rosszul megírt, nem vagy hibásan végiggondolt művekről van szó, amiknek a szerzőit jobban érdekli a kaland, mint egy új ötlet vagy irodalmi forma. Ez egészen odáig fajult, hogy 1976-ban az Amerikai Science Fiction és Fantasy Írók Szövetsége (SFWA) megfosztotta Lemet a tiszteletbeli tagságtól, amit még 1973-ban ítéltek oda neki. A döntés ellen egyébként több tag is tiltakozott, például Ursula K. Le Guin, aki ki is lépett a szervezetből, majd visszautasította a Nebula-díjat emiatt (a díjat A rózsa naplójáért ítélték oda neki).

Lem egyedül Philip K. Dickről volt kiemelkedően jó véleménnyel, de ez nem talált viszonzásra. A feltételezhetően skizofréniától szenvedő Dick levelet írt az FBI-nak arról, hogy 

Lem nem is egy személy, hanem egy bizottság, ami a kommunista párt parancsait hajtja végre, hogy irányítsák a közvéleményt.

Az abszurd levelet azóta is többféleképpen próbálják magyarázni. Hogy Dick erős gyógyszerek hatása alatt állt, és eltávolodott a valóságtól. Hogy az Ubik lengyel megjelenésekor a kiadó anyagilag megrövidítette Dicket, aki ezért a kiadást felügyelő Lemet tette felelőssé. És benne lehet, hogy Dicket valamiféle patrióta hevület is hajtotta, hiszen Lem élesen kritizálta az amerikai sci-fi szerzőket.

Utálta a könyvei filmadaptációit

Ezzel persze nincs egyedül, Stephen King szinte legendásan gyűlöli a Stanley Kubrick-féle Ragyogást. Lem pedig például kifejezetten örült annak, hogy a közönség hamar elfelejtette az Asztronauták feldolgozását. A film kapcsán egyetlen pozitívumot tudott kiemelni, hogy ennek köszönhetően megnézhette Nyugat-Berlint.

És hiába lett a filmtörténet egyik kiemelkedő alkotása Andrej Tarkovszkij Solarisa, Lem kifogásolta, hogy a rendező mennyire elnyújtotta a bevezetőt.

Az egyetlen feldolgozás, amit kifejezetten szeretett, az a Przekładaniec című 1968-as rövidfilm Andrzej Wajda rendezésében - aminek Lem írta a forgatókönyvét a saját novellájából (Czy pan istnieje, Mr. Johns?).

Érdekes módon Lem amúgy sokkal elnézőbb volt az amerikai filmekkel, sorozatokkal, mint a sci-fi regényekkel. Nagy kedvence volt a King Kong és a James Bond-sorozat mellett a Csillagok háborúja, és élvezte a Star Treket is, bár kifogásolta, hogy a sorozat nem figyel a fizika alapvető törvényeire.

Megjósolta a jövőt

Lem számos olyan technológiai vívmányról írt, ami napjainkra tulajdonképpen létezik. Ilyen az okostelefon, a virtuális valóság, a Google, a Sims nevű játék, a 3D-s nyomtatás, a hangoskönyv, az e-book. A Culture.pl ebben a cikkben csinos listát szedett össze, és azt is megjelölte, melyik műben keressük a Lem-féle előképet. Zárásként csupán annyi, hogy Lem az internetet is megjósolta, ám amikor a világháló megszületett és elterjedt, állítólag annyit mondott róla:

"Amíg nem használtam az internetet, nem tudtam, hogy ennyi idióta van a világon."

Forrás: Lem.pl, The PortalistCultura.pl

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Stanislaw Lem évekig lappangó novellája már angolul is elérhető

...
Kritika

Ian McEwan új könyvével eléggé kiborította a sci-fi rajongókat

Ian McEwan legutóbbi regénye, a Mi, gépek kapcsán adott egyik interjúja újra felszította a magas- kontra zsánerirodalom vitáját. Az eredeti megjelenése óta eltelt időben természetesen csitultak a kedélyek, de a kérdés adott, hogy vajon sci-finek tekinthető-e McEwan legújabb műve?

...
Hírek

Octavia E. Butler a feje tetejére állította a sci-fi műfaját

A 2006-ban elhunyt Octavia E. Butler egy modern klasszikus, aki műveiben gyakran rámutatott a társadalmi visszásságokra és igazságtalanságokra. A magvető példázata című regénye a hét könyve volt nálunk, ennek elolvasása előtt vagy után pedig érdemes végigpörgetni azt a rövid TED-videót, amely arra a kérdésre keresi a választ, hogy miért is érdemes Butler könyveit olvasni.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Lily Ebert: A holokauszt nem tettekkel kezdődött, hanem a gyűlölet szavaival

A 97 éves, magyar származású Lily Ebert az egyik utolsó holokauszt-túlélő, akinek a történetét még személyesen tőle hallgathatjuk meg. A dédunokájával, Dov Formannal közösen írt Lily fogadalma nemcsak Auschwitz borzalmairól, hanem az újrakezdésről is szól. Lily Eberttel, Dov Formannal és Lily lányával, a pszichoterapeuta Bilhával beszélgettünk. 

...
Nagy

Csíkszentmihályi Mihály hitt abban, hogy a flow eredendően bennünk van

Csíkszentmihályi Mihály egész életében kutatta a flow-élményt. Hitt abban, hogy  a flow-t nem kell tanulni és minden ember képes rá. Ahogy abban is, hogy a boldogság olyan állapot, amelyet mindenkinek magának kell ápolnia és óvnia. 

...
Nagy

Tizenegyes - Mit olvas az író? Szécsi Noémi

Az író is elsősorban olvasó. A Könyves Magazin sorozatában írókat kérdezünk olvasási szokásokról, az éjjeli szekrényen heverő könyvekről, és arról, milyen regény határozta meg az életüket. Tizenegy kérdés az olvasásról. Ezúttal Szécsi Noémi válaszolt.

...
Nagy

Mi van a férfiak álarca mögött?

Jakobovits Kitti Bethany Webster Anyaseb című könyve után az ausztrál Steve Biddulph Férfilét című könyvét tanulmányozta.

...
Nagy

Enyedi Ildikó: Női rendezőként szerettem volna megengedni magamnak a lovagiasság luxusát

Füst Milán 1942-ben megjelent regényéből, A feleségem történetéből készített Enyedi Ildikó nagyjátékfilmet. Férfiképről, Európáról és Füst-olvasatáról is beszélgettünk vele.

...
Nagy

Irene Solà: A történetmondás egyfajta DNS, ami korokon át öröklődik

Irene Solà balladisztikus szépségű Énekelek, s táncot jár a hegy című regényében megszólalnak a hegyek, az ott élő emberek, állatok, de a szellemek, vízitündérek és a viharfelhők is. A szerzőt a sokféle szereplőjéről, a történelem és történetmondás kapcsolatáról, a nők történeteiről és a néphagyományról is kérdeztük. Interjú.

A hét könyve
Kritika
A hírszerzés világa csodálatos, csak emberek mennek benne tönkre
...
Kritika

Sosem szabadul a háborútól, aki valaha részt vett benne

Adam Foulds A farkas szájában című kötete háborús regény és részben maffiaregény, amelyben két katona történetét követhetjük nyomon.

...
Szórakozás

A Dűne nem találja a mértéket, de eléri, hogy látni akarjuk a folytatást

Dennis Villeneuve feladta a leckét a nézőknek, legyen szó A Dűne univerzumának rajongóiról, a Frank Herbertet nem olvasó mozilátogatókról, vagy akár a rendező munkásságának követőiről.

Szerzőink

...
Kolozsi Orsolya

Sosem szabadul a háborútól, aki valaha részt vett benne

...
Valuska László

A hírszerzés világa csodálatos, csak emberek mennek benne tönkre

...
Hegyi Ede

Hegyi Ede: A költözés (7.)

Olvass!
...
Beleolvasó

Csányi Vilmost már gyerekként beszippantotta a kémia csodavilága

A Kíváncsiságom története Csányi Vilmos kérdésekkel teli életén vezeti végig az olvasót, megismerhetjük belőle tudományos pályájának legfőbb állomásait és az utat, ami elvezette ebbe az irányba. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Bíró Szabolcs új regényében egy régi ismerős is színre lép Anjou Lajos király mellett

1342. Anjou Károly a halálos ágyán fekszik. A visegrádi udvar temetésre készül - és az új király, a mindössze tizenhat esztendős Anjou Lajos megkoronázására. Lajos ugyan sokat tanult az apja uralkodásából, ám ő alighogy trónra ül, azon nyomban háborút hirdet - legfőbb példaképei, Szent László és Nagy Sándor nyomdokain járva. Olvass bele Bíró Szabolcs új könyvébe!

...
Beleolvasó

Ali Smith könyvében karácsonykor régi családi konfliktusok kerülnek a felszínre

Tavaly az év legjobb könyvének választottuk Ali Smith Ősz című regényét, amelyet az első poszt-Brexit regényként szoktak jellemezni. (ITT írtunk róla, interjúnk az íróval pedig ITT olvasható). Most megérkezett az Évszak-kvartet következő része, a Tél. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Amikor a vírusvadász mondja el, mit gondol a járványról, vakcináról, összefogásról és annak hiányáról

Barát József és Kemenesi Gábor tizenhárom héten át beszélgetett, arról, hogy 2020 egyes hónapjaiban hogyan alakultak a járvány eseményei, a tudósok milyen válaszokat dolgoztak ki, és hogy mire számíthatunk 2021 őszén. A beszélgetéseket a könyvben megelőzi Barát József egy-egy írása arról, mi zajlott a társadalmi kulisszák mögött, hogyan változott meg az élet azokban az országokban, ahová éppen megérkezett a járvány. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Rubin Eszter új regényében váratlanul ismét felüti fejét a mindent felemésztő szorongás

A 21. századi olvasó saját belső kérdéseit, vívódásait, generációkkal korábbi, valójában a mai napig ható szorongásait mutatja be Rubin Eszter új regénye, amelynek olvasása közben számtalanszor magunkra ismerünk. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Jonathan Franzen új családregényében mindenki szabadulni próbál valamitől

Jonathan Franzen nagyszabású regénytrilógiájának első részében a chicagói Hildebrandt család keresztúthoz érkezett, tagjai pedig olyan döntések előtt állnak, amelyek hatása alól senki nem tud kibújni. Olvass bele a Keresztutakba!

, a Keres

...

Margó, Jennifer Teege, A feleségem története [10 perc Könyves]

...

Színt vall a Könyves: így olvastuk mi a kötelező olvasmányokat! [podcast]

...

Závada Péter átiratában Rómeó első szerelme a drog [Kötelező]

...

A mansfieldi kastélyban Austen nem félt egy unortodox hősnőt a középpontba tenni [Az Austen-projekt]

Polc

Az egykori 56-os menekült a gazdasági csodát kóstolgató NSZK-ban nyomoz

...

Az Afázia rendhagyó sci-fi az emberiség és a magyarok jövőjéről

...

Dühös nők transzgenerációs sérüléseket gyógyítanak – Bethany Webster Anyaseb című könyvéről

...

Háy megmutatja, milyen mélyszegénységben élő, falusi cigánylányként felnőni

...